Mire gondoltok most? II.

Jó tudni, hogy legalább nem vagyok egyedül.

Szeretlek Jonghyun. És mindent köszönök. Remélem,egy jobb helyen vagy. Egy olyanon, amilyet megérdemelsz. Nyugodj békében, Te Legenda! ♡

Angol tanárom miközben hallgatta a felelésem, elkezdett mással tevékenykedni, aztán pedig félbeszakítva mással beszélgetni. Hát, a lényeg, hogy tudta mit osztályoz. (?)
A mai napon nem is lehetett volna rosszabb, reggel ötkor keltem, egy órával hamarabb, mint kellett volna, kiderült, hogy nincs első órám, utána pedig nem volt a kedvenc reggelim, és a fejem is nagyon fájt. De nemsokára vége, ez éltet.

Egyszerűen még mindig nem fogtam fel, hogy elment. Már órák teltek el azóta, hogy megláttam mi történt, de nem megy. Nem tudom elfogadni , hogy meghalt. De mikor már az ügynöksége is kiírta hogy ez mind igaz. Valami teljesen eltört, valahol ott kezdett tudatosulni mi is a helyzet.
Nagyon hiányozni fogsz Jonghyun. Remélem most már jól fogod magad érezni, és boldog leszel egy jobb helyen. Nyugodj békében te dinónak kinéző angyal. ♥

Hivatalosan is kijelenthetem, hogy nekem van a világon a legjobb fuvolatanárom. Ő az egyik legkedvesebb és legédesebb ember, akit ismerek. Amennyire nehéz volt a kezdet, annyira örülök, hogy ennyire jóban lettünk és ilyen jól tudunk együtt dolgozni. Ha választanom kéne, hogy maradjak -e nála, vagy visszamenjek-e a régihez, már nem tudnék. Szeptemberben zsigerből igent vágtam volna rá, ma pedig kb. a szívemet tépnék ki, ha holnaptól nem hozzá kellene járnom. Imádom az előző fuvolatanárom is, szintén egy olyan fantasztikus ember, akivel ritkán találkozik az ember, de már nem biztos, hogy könnyű lenne a döntés. Lényeg a lényegbe, szerintem egy nagyon mély kapocs alakul(t) ki közöttünk, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak. Hiszem, hogy minden ember okkal érkezik az életünkbe, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fogok tanulni a tanárnőtől.

20 lettem és kijött az első ősz hajszálam. jó, lehet eddig is ott volt már, de vasárnap végre felavattam az új szemüvegem és úgy érzem, hogy még a világ is kinyílt előttem. és végre nem kell felnagyítanom a böngészőmet, ha híreket olvasok.

leírhatatlanul szomorú vagyok, de azzal próbálom magam nyugtatni, hogy ő már egy sokkal jobb helyen van. túl jó ember volt ő ehhez a világhoz. rest is peace angel.♥ sikerült 10 percre abbahagyni a sírást, most újra elkezdtem.

Az utóbbi napokban sok igazságtalanság ért.Jelenleg is arra várok,hogy bejöjjön az illető és ok nélkül ordítson velem,pedig csak kiálltam az igazság mellett és ezt nem tudja mindenki elfogadni. Szerintetek mi legyen?

Láttam Star Wars dobozos tartós tejet. Rohadtul húzós volt a múlt hetem és a tegnap, de legalább az összes decemberi vizsgámat letudtam, már csak januárban van egy-kettő hátra. Olyan jó volt ma délután hazaesni végre a koliból, már be is zabáltam a nagyimnál.

Egyszerűen imádok fogszabályzósnak lenni.

Az Ő kezét fogni pedig mindennél jobb és hihetetlenül boldog vagyok már most is vele, attól függetlenül, hogy még nem is vagyunk együtt. Azt hiszem, végre találtam egy olyan embert, akivel magam lehetek és akit én is tiszta szívemből tudok majd szeretni. Eddig egy kapcsolatom volt, bár azt inkább nevezném fellángolásnak, ez viszont teljesen más most és tényleg elmondhatatlanul boldog vagyok, amiért egy ilyen fiút találtam magam mellé.

Igazából nem is akartam most ide írni, de aztán olvastam hozzászólásokat, és ezt ki kell adnom magamból, bocsi.
A fentebb említett tesiórai tériszonyos témához: nagyon átérzem. Habár nem a tériszonnyal, mert ugyan nekem is van, de szerencsére tesin mi nem csinálunk ilyen vad dolgokat, mint a gerenda. Ellenben a tanárnak és a csoportnak is mániája a kidobós, amit minden egyes órán játszanunk kell. Én viszont betegesen félek a labdától... ez nem tudom hogy alakult ki, de már a gimiben történt, és úgy tűnik, minden egyes tesiórával rosszabb lesz. Nem is az hogy félek, hogy egy kis sz*r gumilabda fáj ha eltalál, hanem maga a helyzet, ahogy valaki rám céloz, akármilyen távolról, és teljes erejével nekemb*ssza. És ha neki nem jön össze, akkor a terem másik végében álló társa gyorsan elkapja, és ő céloz rám, ezúttal közelebbről, és nekemb*ssza. És igen, fáj is, de leginkább a sokk-faktor, ami szörnyű. Ez talán onnan jöhet, hogy a legrosszabb (és sajnos elég gyakori) rémálmom, hogy lelőnek. És nem tudok mást csinálni, csak amikor rám céloznak, gyorsan a kezemet az arcom/mellkasom előtt keresztbe tenni, hátat fordítani, összezsugorodni, és legbelül sikítani és remélni, hogy a körülöttem állók nem hallják, ahogy halkan az is elhagyja a számat, hogy "ne ne ne ne NE b**** hát pont neked mondom hónapok óta hogy NE! engem ne ilyen erősen!!! miért nem lehet ennyit felfogni??". És ez nagyon kínos, mert a csoportban vannak olyanok, akik direkt eljátsszák a hisztit, versenyeznek, hogy ki tud hangosabban röhögve sikítani, amikor felé jön a labda, és isten ments, hogy én ilyennek tűnjek. De egyszerűen nem tudok nem szorongani emiatt, pedig nagyon próbálkozom. Mindig mondom magamnak, hogy semmi bajom nem lesz ha eltalálnak, meg ilyenek, de nem működik, a végén ugyanaz a pánik tör rám. Már ott tartok, hogyha nem az adott személyre koncentrálok, akkor egy könnyű passzolásra is azt hiszem, hogy meg akar dobni, és pánikolok. Sőt, a múltkor tesin konkrétan csak ültünk a földön, és a velem szembe ülő lány éppen a perifériámba esett, amikor egy gyors mozdulattal felemelte a karját, én meg egyből összerántottam magam és a fejemben már sikítottam - aztán rájöttem, hogy még labda sem volt nála, és hálát adtam az égnek, hogy nem figyelt rám senki, és nem látták.
És minden egyes hétfőmet és péntekemet ez rontja el.

Jelenleg az van a fejemben, hogy csak holnap 9re kell mennem suliba meg utána csak 3órám lesz.
No meg az is a fejemben járkálgat, hogy mégis mennyire hiányozhat egy olyan ember, kit az ember őszintén tud szeretni.

Ma rengeteget zabáltam Karácsony körül egyszerűen nem tud érdekelni, hogy mit eszek.
A másik meg az, hogy annyira el szeretnék menni megnézni az új Star Wars filmet, a kritikusok szerint eddig ez az egyik legjobb rész, de a rajongók brutálisan lehúzták. Valaki aki már látta meg tudná mondani spolier nélkül, hogy érdemes-e megnézi?

Jelenleg a bemutatkozó szövegemen agyalok...

analízis bizonyításokat kellene tanulnom de inkább Moonspell-koncertfelvételeket nézek. annyira várom a január 21-et nem is tudom szavakkal se leírni mennyire imádom őket amúgy, hogy lehetnek amellett hogy hihetetlenül tehetséges zenészek, ennyire kedves és közvetlen emberek is (meg úgyamúgy zseniális személyiségek) és még mindig nem hiszem el, hogy voltam olyan szerencsés, hogy egy napot eltölthettem velük
na jó vissza az analízishez

Szánalmas hogy egyesek mennyire visszaélnek a piti kis "hatalmukkal"... De ha az ember kérdőre vonja őket meg csak hazudnak és vergődnek. Köztünk járnak az új politikus növendékek.

Az attól függ, hogy mennyire tartozol a házsártos "csak az eredeti trilógia az igazi, a többi nagy sz*r" igét mondogatók táborába. Ha ebbe a táborba tartozol, akkor nem ajánlom, mert nagy valószínűséggel nem fog tetszeni. Egyébként én a részemről imádtam, szóval én is ajánlom. Vannak hibái, azt aláírom, de nekem inkább tűnt egy órásnak a film, mint két és félnek.

Nem hiszem, hogy oda tartoznék, bár jobban tetszettek az eredeti filmek, az későbbieket is abszolút bírom. A hetedikért főleg oda voltam, épp ezért szeretném megnézni az újat, kíváncsi vagyok a folytatásra. Köszi a választ, el fogok menni megnézni

Pont a kiemelt részre céloztam akkor kimondatlanul, amikor a házsártos részre gondoltam. Mert ugyebár vannak olyanok, akiknek az eredeti az szent és sérthetetlen és emiatt már elvből lehúzzák a többit. De ha a hetediket imádtad, akkor szerintem nem lesz gondod vele. Nekem legalábbis jobban tetszett, mint a TFA, pedig én is szeretem azt is.

Idén bizonyos okokból egy kicsit kitolódott a karácsonyi bevásárlás és ma ejtettem meg. Rájöttem, hogy miért állok neki mindig hetekkel az ünnepek előtt:egyszerűen képtelen vagyok elviselni azt a hatalmas tömeget, ami a bevásárlóközpontokban és a belvárosban van, nem beszélve a sok figyelmetlen emberről, akik simán fellöknének, ha te nem lennél figyelmes és nem kerülgetnéd őket.

Amikor reméled, hogy találsz valami normálisat a tv-ben, de nem. Így inkább unalmadban belenézel az Asztro Showba, és pont egy idősebb telefonhívó egy egyszerű közmondás helyett egy Karácsonyi dalt kezd el énekelni a műsorban, az nagyszerű. Még a "Jós" is röhögőgörcsöt kapott..Ezért már megérte.