Mire gondoltok most? II.

A jegyeimről, megvan az első egyesem és már három kettesem. *hurrá* Pedig az egyes kötelezőből volt. De azok a kérdések, Istenem... Az egész osztály kiakadt ezen. A töri kettesem meg a legtöbb pontos lett az osztályból, de tanár ismerősöm szerint középsuliba négyes lenne. És mind a négy rossz jegyem ugyanattól a tanártól van. Először egyik kedvenc tanárom volt, de most már kezd mindenki nem szimpatizálni vele.

Olyan jó lenne, ha külön maradna az osztály. Velük jól megvagyok, minden órán nevetgélünk, megvan az összhang és így egy kilenc fős baráti kör. Mert az 'a' csoportban (a jobb csoport, angolban nagyon eltérő teljesítménye volt az osztálynak, így kétfelé bontották az órák erejéig, így az előtte vagy utána lévő óra is bontott) csak kilencen vagyunk.

Csak ennyi: szó szerint elszédülök a macskámtól.

Amikor látom, hogy egyesek milyen "sikereket" érnek el, próbálom kikapcsolni a logikus, bár bunkó énemet, hogy mégis vajon kinek a kije, hány ember ment át rajta, stb... Nem féltékenység, egyszerűen csak jön, mikor ránézek. Próbálom elhessegetni a gondolatokat és arra gondolni, hogy igen, biztos jó a munkájában, csak ezt még nem sikerült nekem bebizonyítania... Aztán gyorsan másik témára váltok... Majd pár óra vagy nap esetleg hét múlva szembe jön velem a tény, hogy igazam volt... Nem az esze miatt van ott ahol és ért el sikereket, hanem csak mert jó családba született és könnyűvérű...

kezdjük ott, hogy tegnap este megittam a kis veseteámat. amibe most raktam mézet, mert múltkor nem tettem bele semmit és komolyan mondom, már a mennyország kapuját is megpillantottam olyan rossz volt, na de emiatt egész éjjel jártam pisilni. és ma fél 6kor kellett volna kelnem, szóval mikor végre sikerült éjfélkor elaludnom, de felkeltem 3kor pisilni, bepánikoltam, hogy nem fogom tudni kialudni magam és 4ig azon gondolkoztam hogyan is kell aludni és már imádkoztam is, hogy tudjak elaludni, aztán amúgy úgy elaludtam, hogy le is késtem a buszt, de eljutottam munkába. sajnos
délután meg átmentem barátomhoz, mert éhes én meg nem viselném el, ha az egyetlen férjjelölt életem során éhenhalna, mert mégegy idiótát úgyse fogok ki. xd <3 azonban mikor bejelentette, hogy ő rántottát akar enni, én meg egész reggel azt csináltam és ráadásként feltörtem több, mint 300 tojást, akkor elkezdett rángani a szemem és éreztem, hogy az agyvérzés szélén állok, szóval inkább mondta, hogy rendel valamit.
ezt valamiért jó érzés volt kiadni magamból, de megint elkezdett rángani a szemem.

Mi az istenért rakja fel valaki az undorító mocskos bakacsát az ülésre. Arra az ülésre amire lehet, hogy utána egy kisgyerek fog ülni. Oké, hogy nem bokáig sáros az a bakancs,de akkor is az utcán járt vele ahol lehet, hogy éppen csak felszáradt egy kutyának a vizelete vagy akármi. Lehet, hogy nem látszik koszosnak, de attól még az. És képes felrakni az ülésre és békésen szundikálni...

Off: az utóbbi időben rászoktam, hogy verem a fejem...igazából mindenhová, ha olyan van. Vertem már asztalba és falba is. Le kéne róla szoknom mielőtt komolyabb bajom lesz, de annyi életképtelen ember van és annyi bosszantó dolog történik, hogy kínomban már nem tudok mit csinálni. Mintha mind egy helyre gyűlnének. Valamelyik nap is egy csaj képes lett volna 45 percet szobrozni az ajtó előtt, ha nem szólok az egyik osztálytársamnak, hogy jöjjön ki, mert keresik.

Apa ma eddig három büdösbogarat szedett le az ablakomról, már lassan sírógörcsöt kapok ha meglátok egyet. Amekkora szerencsétlen vagyok egyszerűen nem bírok hozzáérni semmilyen bogárhoz, anyuék meg megörülnek tőlem.

annyira imádom, hogy a történelem tanárom most jött rá, hogy májusban érettségi és elkezdte darálni az anyagot. jövő héten a harmadik témazárónkat írjuk. október van.

megtaláltam gyerekkorom játékát én komolyan nem hittem volna, hogy ez még fellelhető az interneten. órákig képes voltam ezzel játszani, nem értem hogyan, szerintem tuti valami történeteket kreáltam az agyamba és aszerint öltöztettem fel őket, már akkoris furcsa voltam.
ma olvastam kutyákról és eszembe jutott, mikor nyáron a vesekövem miatt szenvedtem otthon, a kutyánk tökre megijedt és elkezdett nyüszíteni, aztán odajött hozzám, olyan édes volt, most rendesen bekönnyeztem. <3

Az az érzés, amikor először veszed fel az új gatyádat, és pár óra múlva már sikerül is összekoszolnod.

Erről jut eszembe, reggel ki akartam venni egy pólót a szekrényemből, hát nem ott mászik a tetején egy poloska? Akkorát sikítottam, hogy a poloska ijedtében szörnyethalt. Vagy csak azért nem mozdult, mert a pólót áthajítottam a másik szobába.

Ahh, nekem valamelyik reggel a zoknimban volt egy, azt hittem hogy valami kis kosz van benne, kifordítottam és előugrott' egy rohadt poloska. Konkrétan ott haltam meg. Végül másik zoknit vettem fel..

Imádom, hogy mindig azok javítanak ki angolból, akik olyanokat írnak le, hogy peoples. Hozzáteszem, rosszul is akar kijavítani, de nem baj, mert ő ettől érzi jól magát, hiába ért el az angol érettségin kemény 60 %-ot. Nagyon szeretem a megmondó embereket, és noha alkalomadtán én is az vagyok, de egy tanárral vitatkozni valamiről, amit a tanár már 25 éve tanít? Na azért már ne. Néhány ember olyan tenyérbe mászó, hogy még én is felképelném, holott a veszekedések során még visszaszólni sem szoktam, mert feleslegesnek tartom.
Jó oké, megint három lyukasom van, ilyenkor szoktam kiakadni az első két óra történésein. Remélem a szünet után megint lesz tanárunk, mert nem túl mulatságos, hogy az érettségi előtt nincs tanárunk, és még az iskola sem tud helyettesítést beszervezni, mert kevés a tanár.

Egy nagyon jó, és erős kávéra

Úúúúúgy imádom, hogy néhány vevő nem tud mást ismételgetni csak azt, hogy az eladónak mi a kötelessége vele szemben és éppen az ilyenek azok, akikhez a legnagyobb birkatürelem kell. Persze, valóban kedvesnek kell lennie az eladónak, de ugyanez a vevőtől nem várható el? Vagy mi a társadalmi ranglétra legalján állunk és szótlanul kell tűrnünk minden vádaskodást, csak mert ő a "mélyen tisztelt vevő" és nehogy megsértsük már a drága pici lelkét? Sokan már-már olyan szintre emelik ezt a dolgot, mintha ők valami istenek lennének, akiknek überkülönleges bánásmód jár, de persze ők nyugodtan megtehetnek bármit. Holott nem, ők is emberek, ahogy mi is és ugyebár van az a mondás az adjonistennel. Ne csodálkozzon senki, ha a 15. ilyen után már kicsit hűvösebben szól vissza az eladó...
Egyébként meg önuralomból hatalmas ötöst adok magamnak, mert amikor kiderült, hogy tényleg 9 kiló a paprika, amit az öreg nő kinézett, akkor nem kezdtem el örömtáncot járni. Aztán hogy verte a nyálát arra, hogy az biztosan nincs kilenc, mert ő "41 évig dolgozott zöldségesnél"... Nyilván azzal az életcéllal kelek fel minden reggel, hogy én akkor most jól lehúzok mindenkit...

el se hiszem, hogy végre szünet van. bár a felhőtlen boldogságnak végelett, mikor rájöttem, hogy mennyi mindent kéne csinálnom, de legalább nem kell az iskola közelébe mennem egy hétig.

Najó, najó..Tegnap újranéztem az egyik kedvenc animémet, és olyan szintű fangörcsöt kaptam, hogy az hihetetlen. Még mindig nem tudom túltenni magam rajta. Annyira imádom.
Emellett pedig elkezdődött az őszi szünet, aminek persze nagyon örülök, de annyi mindent kéne most megtanulnom, hogy inkább bele sem gondolok, és próbálom húzni az időt. Sajnos ezt nem csinálhatom sokáig..

épp az olvasgatom, mennyire durván sült be liam payne az x-faktorban, erre ott egy bazi nagy reklám azzal a hellyel, ahol dolgozom, esküszöm még a szemem is elkezdett rángani, megyek eszek egy rántotthúst, hogy lenyugodjak. pedig ma nem is gondoltam rá, hogy amúgy jövő héten én dolgozni fogok, míg más az őszi szünetet élvezi. de azt felkell magamnak írni valahova, hogy sose kapcsoljam ki a reklámblokkolót és ne nézegessek hotelvéleményeket, de mindig várom mikor írnak rólam. ha írnának is rólam tuti valami negatív lenne xdd

Őszi szünet első napja, erre pihenés helyett mit csinálok? Bejárom a fél várost, hat boltot, postát kétszer - mert miért is lenne elég egyszer? Aztán még zöldséges, lakás kiporszívózása, felmosás, portörlés és most végre kidőlhettem pihenni.. Ja csak (rendesen) enni felejtettem el ma, minden mást megcsináltam.

A kozmetikusom csak szombat délutánra tudott időpontot adni, szóval most nagyon imádkozom, hogy ne nagyon tegye tönkre az arcom, mert aznap este buliba megyek, amire már a jegy is, meg minden megvan már.

Mikor azt mondod valakinek, hogy irodában dolgozol, az ember azt merné feltételezni ez együtt jár azzal, hogy nem fagysz sz*rrá napi 8 órában..... Legközelebb sapka, sál, kesztyű és nagykabát kombóban fogom végigülni a munkaidőt.

Azért az úgy komoly, hogy itt starity-n az első négy legolvasottabb cikk Selenáról szól.
Szeretem őt, de ez szerintem is túlzás: ennyire nem érdekel engem sem, hogy épp kivel van együtt.