Mire gondoltok most? II.

Hogy látom-e még valaha a krássom? Mondjuk egy suliba járunk, de sosem megy ki szünetre és ez igy nemjóóó.

Nem tudom, mit kezdjek az életemmel, mióta befejeztem az Ambrózy báró eseteiből az utolsó részt, az Ármány és Kézfogót. Az egy dolog, hogy a 3 és feledik könyv utónyomtatásban van és október elejéig még várnom kell rá, de a 4., és egyben elvileg végső könyv is leghamarabb csak karácsonykor jön ki. A 3. rész nagyon mocskosul gonoszan ért véget, olyan függővéggel, hogy azóta is kb. a tapétát kaparom. Az elmúlt két hetemet csak Ambrózy báróval és Mili kisasszonnyal töltöttem, és már most nagyon hiányoznak

Amikor valaki az interneten (pl. Youtube kommentszekció, FB, vagy akár itt Starityn) úgy kezd egy hozzászólást, hogy "Én vagyok az egyetlen, aki....?" és így



Igen... igen, te vagy az egyetlen.. a kiválasztott.. a meg nem értett.. egyedüli ezen a Földön, aki így gondolkozik.. respect

Csupán egyetlen évem van hátra a grafikusi szakmából és kissé megrémiszt. Legszívesebben örökké középsulis akarnék lenni és a felnőtté válás problémákkal nem kéne foglalkoznom. Tudom, sokan mennyire klassznak tartják, ha végre végzel a sulival, de szerintem nem az.
Keményen dolgozok a grafikáimon és igyekszek egyre többet segíteni anyunak és önálló lenni. Már amennyire lehetséges, ha egy fedél alatt laksz anyáddal és a tesóddal.
Mégis itt vagyok 21 évesen és úgy érzem minden egyes évvel csak veszítek abból, hogy minél előbb megvalósítsam az álmaimat. Olykor viszont gyereknek érzem magam. Pedig azt mondták, hogy a tinédzserkorban alakul ki ez, hogy se felnőttnek ,se gyereknek nem érzi magát az ember. Én már elhagytam a tinédzser évet, mégis kettős érzésekkel viaskodok: van amelyik kész talpra állni és neki vágni a felnőtt életnek, a másik viszont otthon maradna és olvasni, disney-filmeket nézne esténként(ezt viccen kívül mondom).
Továbbá ott van még az az álmom, hogy egy nap könyvet is kiadhassak. Amihez persze pénz kellene. És folyamatba van a történet megírása.
A legnagyobb gondot az jelenti ,hogy a környéken nem tudok elhelyezkedni a szakmámmal. Már pedig, akkor irány Pest. Ami miatt szintén kettős érzések vannak bennem: egy részem készen áll erre, a másik részem még itthon akar maradni.
Ezek a kettősségek eléggé megterhelnek. Talán ezért igyekszem elfoglalni magam, hogy egy csepp időm se legyen ezen agyalni. Pedig előbb-utóbb kéne, nem?

Bár Facebookon is elmondtam, azért itt is közölném, hogy átérzem. Néha szeretnék tök önálló lenni, senkire nem támaszkodni, csak élni az életem egyedül, máskor meg egy hétig áll az íróasztalomon az értesítő a postáról, hogy át kéne vennem valami hülye levelet, mert egyszerűen képtelen vagyok lemenni érte (jó, ehhez az is hozzájárul, hogy a posta általában bezár, mire hazaérek az egyetemről).
De kitartást, Ilus, kialakul majd ez!
On: Négy középiskolai év alatt nem tanultam annyit, mint az első egyetemi hetemen. Röhej.

Ahh..nem hiszem el, hogy pont ilyenkor kell lebetegednem.. Tavaly elment a kedvenc tanárom és ma jött be látogatóba.. Én meg persze, hogy most vagyok itthon..
Ezenkívül is szar mert kb. csak feküdni tudtam idáig. Eeeeh..

2 évvel ezelőtt kaptam karácsonyra a gurulós székemet. Ma eltört. Nem tudom, hogy mit csinálok rosszul, de 5 éven belül ez már a harmadik szék, ami tönkremegy.

OFF - Amúgy, egy kis közvéleménykutatás. Azoktól kérdezem, akiknek már volt szalagavatójuk. A műsort mikor kezdtétek el összeállítani? Csak mert ahogy hallom, a többi osztály már tanulja a táncot, mi meg még mindig a tervezésnél tartunk és még a legkisebb dolgokban sem egyeztünk meg. Lassan kezdek izgulni, hogy nem lesz elég időnk összehozni ezt az egész dolgot...

A bogaras (szó szerint) srác kezd egyre ijesztőbb lenni. Folyton velem szemben ül le, pedig millió szabad hely van még, de nem, ő képes kivárni amíg a velem szemben ülő épp készülődve a távozásra ott mocorog még, majd elmegy, ő meg kerül egy nagyot és leül a helyére.... Nem tudok tőle olvasni, mert folyton azt érzem, hogy engem bámul és ez így 1 hét után már kezd kicsit kínos lenni. Mivel nem vagyok bunkó, nem szóltam még rá, de szerintem holnaptól a váróterem legeldugottabb részében fogok várni a buszomra.

Ha megkérdezhetem, nektek is decemberben lesz?
Mi amúgy, ha jól emlékszem, olyan október elején(? de lehet, hogy később) kezdhettük el gyakorolni a táncokat (egy keringő, egy country a csajoknak és egy bajor sörtánc, amibe majdnem mindenki benne volt), de a country-t nagyjából az utolsó hetekben fejeztük be. Mármint a koreográfia betanulását. A műsor összeállításának folyamatára már őszintén annyira nem emlékszem, de az tuti, hogy azt sem kapkodtuk el. Ám ha valamit mondhatok ezzel kapcsolatban, az az, hogyha az én osztályommal sikerült időben megszerveznünk mindent, akkor nektek is tuti minden rendben lesz.

Őszintén? Még senki nem tudja a pontos időpontot. Annyi biztos, hogy vagy december vagy január. De volt már olyan is, hogy márciusban tartották.
Keringőnk nem lesz, szóval egy kicsit egyszerűbb lesz talán.
Nagyon remélem, hogy minden rendben lesz, mert két hétig hidegháború volt az osztályban, mert nem tudtunk megegyezni a ruhában.

Köszönöm, hogy válaszoltál!

Nyugtasson, hogy az én osztályom szalagavató előtt egy nappal, a főpróba után, amin az igazgató és a helyettesek is jelen voltak, vetett fel egy teljesen új ötletet(lehetett vagy délután 2-3 óra is), hogy ez jól mutatna még a műsorban. Kilátástalan volt minden, hogy nem lesz semmi az egészből, illetve az osztály egy része le is sz*rja, a műsor is sz*r, a BC osztályé bezzeg, meg csomó 4 éves sérelem jött elő. Hozzáteszem ez a rész aratta a legnagyobb tapsot élesben.

Keringőztünk is, ez volt a nyitány. Nem emlékszem pontosan, hogy mikor kezdtünk el gyakorolni, de szerintem október elején, aztán őszi szünetben is bejártunk végig. November elején volt amúgy a jeles esemény.

Főnököm egyszer kijelentette, hogy nem néz se filmeket, se sorozatokat, mert egyik sem valós, hülyeség az összes, értelmetlenek, blablabla. Aztán egy héttel ezelőtt kérdezi tőlem: "Te nézed a Trónok harcát?" Mondtam neki, persze. Ma közölte, hogy végignézte az összes évadot és nem bírja kivárni a következőt. Teljesen bepörgött tőle, egész nap arról beszélt, melyik rész volt a kedvence, mi volt gagyi, mi volt menő, stb. Egy élmény volt a mai nap :-)

De aranyos. Ilyen az, ha valaki elkezdi nézni a Trónok harcát.

*Más iskolában a fizika órákon*
Tanárnő: Ma a desztillálásról fogok kísérletet bemutatni.

*A mi sulinkban fizika órán*
Tanárnő: Na gyerekek, ma megmutatom egy kísérlettel hogyan kell pálinkát főzni.

Nálunk a szalagavató előtti utolsó estén tanított be a tánc tanár egy komplett táncot pár fiúnak, mert hirtelen úgy gondolták, vicces lesz női ruhában táncikálni a szülők előtt.

mikor már annyira fáradt vagy, hogy a saját tükörképedtől megijedsz, mert annyira látszik rajtad ez a fáradtság. nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek.

Büszke vagyok magamra - egyelőre. Belefejeltem az írásba, hogy de már pedig én fejlődni és tanulni akarok és máris jönnek a pozitív visszajelzések meg az építő kritikák. Remélem lesz hozzá elég kitartásom és maradok is ilyen, na de miért ne lenne? 2017 a változások éve, eddig pedig mindent sikerült bevonni és kidobni, ami olyan volt, ezt is megcsinálom!

Túl vagyok életem első csókján.

Barátommal táncoltam tavaly az ő szalagavatóján, és ha jól emlékszem, kb. szeptember végén - október elején kezdtük el a táncot. November közepén volt maga a szalagavató, és bár kételkedtem, a végére összeállt és nagyon szép lett.

Egy kicsit szarul esik, hogy mióta elhatároztam, hogy az egészséges életmódhoz vezető utat megkezdtem és szép fokozatosan próbálom a leírtakat bevezetni a mindennapjaimba, támogatás helyett csak a negativitást kapom az otthoniaktól. Viccet csinálnak az egészből és beszólogatnak ezzel kapcsolatban. Apám közel 120 kg, pont neki kellene csendben maradnia, nem pedig lehúzni, hogy úgysem fog sikerülni... Majd nem adok senkinek sem a finom turmixokból