Mire gondoltok most? II.

Következzék egy rendes kiakadás, mert jelen pillanatban ott tartok, hogy mindenkit felrúgok.

Bevezetésképp elmondanám, hogy az osztályomban vannak azok a bizonyos kis csoportok, pl. a fiúk (ők csak 10-en vannak lmao), a p*csabanda, aminek az ún. főp*csája a szó szoros értelmében az, aminek leírom. Ebbe most nem megyek bele, nem vele van bajom. Aztán, van egy kisebb társaság, akik szeretik az animéket, Japánt, a kpop-ot, és mindent, ami ezzel kapcsolatos. Ééés, végül de nem utolsó sorban van az a kis csapat, amelynek egy tagján (a legjobb barátnőmet lol) kívül mindenkit legszívesebben úgy, ahogy van, kirúgnék egy húszemeletes ház tetejéről egy cápáktól hemzsegő medencébe. Megértem, ha nem kedvelik a már korábban említett koreai popzenét, mert bevallom őszintén, én sem vagyok a rajongója, de vannak köztük olyan dalok, amiket szívesen meghallgatok. De az már megint más, hogy az egyik kpop-rajongó, nevezzük B-nek, énekzenei kiselőadása közepén elkezdenek fújogni, röhögni, hogy mennyire szánalmasak az EXO tagjai, és kétségbe vonni mind a nemüket, mind a szexuális irányultságukat. Ó, és az már megint más, hogy (hagy idézzem egyikük intelligens szavait) "Azért nem hallgatok kpop-sz*rt (khm), mert koreai csajok (KHM) éneklik." Ezt még elviseltem volna kb. egy percig, de már akkor is képes lettem volna az összes ilyen balf*szt kilökni az ablakon, de az, hogy ezt tíz percen keresztül, folyamatosan csinálták, kicsit elszakította azt a bizonyos cérnát. Mi jogon nézi le a koreai embereket? Sőt, nem is csak őket, hanem úgy általánosságban az ázsiai embereket. Mi jogon mondja azt, hogy a kpop sz*r? Maximum nem az ő ízlése, f*szomat. Ő meg "niggazenét" hallgat, hogy ismét idézzem intelligens megnyilvánulásai egyikét. És azt ki nézi le, ki kérdőjelezi meg a minőségét, vagy ki hülyézi és szánalmasozza le érte? Senki? Mennyire kib*szottul meglepő. És miért? Mert a többi 30 emberbe szorult még akkora gerinc, hogy egy olyan dolog miatt, mint mások zenei ízlése, ne nézzenek le és beszéljenek ki embereket. Szóval nem elég, hogy lassan három éve azt kell hallgatnom, hogy xy és yx mennyire nevetségesek, szánalmasak, és égetnivalók (ezt is mondta:3) azért, mert koreai popzenét hallgatnak, de azt is el kell viselnem, hogy magukat, az énekeseket szidják, olyan gyönyörű szavakkal, mint a b*zi, a csajnak kinéző pasik, a szánalmas féreg, és hasonlók. Komolyan mondom, ennyire még nem cs*szte fel senki és semmi az agyamat, és már tényleg ott tartok, hogy az összes ilyen beszűkült látókörű, előítéletes, rasszista, és homofób embert szépen megkínzom, majd főbe lövöm egy nyílpuskával. Mocskosul elegem van abból, hogy folyamatosan ezt kell hallgatnom, miközben az ég világon senkinek és semminek nem ártott az, hogy egy 32 fős osztályban van 4 ember, aki másfajta zenét hallgat, mint a többi. Akarom mondani, ennek a két embernek, akiről most próbáltam tömören beszélni, mégiscsak szúrja a szemét, hogy más az ízlésük, mint a többieknek.

Most szerintem megyek, és lenyugtatom magamat egy kicsit, mert az agyvizem valahol az Empire State Building magasságában van.

3 napja járok iskolába és már van egy osztályfőnökim, illetve két angol ötösöm.
idén ekéne kezdnem valahogy tanulni, ami őszintén szólva eléggé nehezemre esik, mert én sosem voltam az a típus, aki leül és magol éjszakákba nyúlóan, életemben egyszer nem csináltam ezt, de idén vizsgázom és sokkal jobban bevagyok szarva tőle, mint az érettségitől, mert itt ha nem tudom az írásbelit - amibe nagyon sok a számolás - akkor szóbelizni se mehetek. szóval lehet nekikéne állnom idén jobban odafigyelni és nem keresztrejtvényt fejteni egész órán. de akkor megtuti belaszom. xdd

Azt hittem, hogy ez is majd lepereg rólam, mint a Syndicate. Nos látszik azt hiszem a profilomon is, hogy nem... Gyönyörű...

Mióta elkezdődött a suli azóta olyan f*szkivan hangulatom van.
Egy hete passzolgat ide-oda a Kello és két tanár a sulimban, mert valami két bites agyi szakadék elk*rt valamit és ki kéne fizetnem a tankönyveimet amiket amúgy ingyen kapnék. Tizen valahányezreket meg nem tudok csak előkapni a zsebemből. Pont ez kellett nekem érettségi előtt.

Ha még egyszer meglátom valahol az antiszociális szót az aszociális helyett, sikítani fogok.
(Nem, nem vagyok rosszindulatú, csak baromira utálom, mikor az emberek nincsenek tisztában a fogalmakkal.)

óvodás koromban én nagy férficsábász voltam, volt egy szomszéd fiú, akihez mindig átmentem mert volt videojátéka és ott tudtam super mariozni és cserébe mondtam neki, hogy egy nap majd férjhez megyek hozzá, azóta is amúgy úgy néz rám, hogy szerintem még mindig azt hiszi, hogy férjhez megyek hozzá. ez onnan jutott eszembe, hogy ma láttam és tényleg úgy nézett. xd
anyától múltkor megkérdeztem melyikünk volt rosszabb gyerekként én vagy az öcsém és csak rám nézett, aztán nem szólt semmit. ez tuti azt jelenti, hogy az öcsém. én lányhoz képest kegyetlen rossz voltam, tényleg remélem, hogyha egy nap valahogy lesz egy gyerekem, az nem rám üt. xd

Utoljára másfél évvel ezelőtt futottam (csontelcsúszásom van a bal térdemben, és eddig szinte semmiféle mozgásformát nem végezhettem) és most végre tudtam egy kicsit. Igaz, csak 3,5 km-re volt lelki erőm, de ami késik nem múlik, szeretném újra visszahozni a formám, és lazán lefutni a 8-10 km-es távokat.
igaz, ez baromira nem tesz jót a térdemnek, de soká van még a november (akkor kezdődik a kondi edzésem) és jó lenne már valamivel formába tartani magam. :c

gyerekek, az osztályom fogja kirobbantani a harmadik világháborút.
lassan jobban várom az érettségit, mint a szalagavatót.

Tanulok svédül, nincs jelenleg tanárom, úgyhogy kénytelen vagyok autodidakta módon foglalkozni vele, de ennek ellenére szerintem egész jól haladok. Roppant értelmes és hasznos kikapcsolódásként pedig azzal szórakozok ma este, hogy egy összeállítást nézek YouTube-on Simon Cowell beszólásairól. Nem tudom mi, van ma velem.

Falusi csendélet: a fűtésszerelők a pincében dolgoznak, úgyhogy a saját gondolataimat sem hallom. Mikor épp nem hangoskodnak a hülye gépeikkel, akkor a gázos autó járja a falut ("Értesítjük vásárlóinkat, hogy autónknál mostantól takarmányok is vásárolhatók!", aztán zene), amitől a kutyám vonyít. Boldogság van.

Harmadszorra is levertem a kaktuszt az ablakból. Ha ezt túléli, mindent megteszek azért, hogy bekerüljön a rekordok könyvébe, mint a legtökösebb, legbelevalóbb, legcsodálatosabb meggyilkolhatatlan kaktusz.

El se hiszem, hogy holnap végre láthatom azt a történetet, ami rengeteg mindenre inspirált már az elmúlt jó pár évben. Emlékszem, mikor három évvel korábban először kezembe vettem Stephen King "Az" című könyvét vegyes érzéseim voltak vele kapcsolatban, ugyanis már egészen kicsi korom óta félek a bohócoktól (nem nevet, együttérez!) de mikor befejeztem a több mint ezer oldalas sztorit...nos, más ember lettem.:'D Nem ez volt az első horror könyv, amit olvastam, de ez volt az a történet, ami kiindulópontként szolgált a számomra, mikor jó magam próbálkoztam hasonló stílusú regények megírásával. Ez pedig a mai napig így van.
Az eredeti Az filmet még nem láttam, mert mint írtam, félek a bohócoktól és valahogy sosem vitt rá a lélek. De mikor megtudtam, hogy újra megfilmesítik a könyvet, tudtam, hogy ezt már nem hagyhatom ki. Szóval holnap megyek és 135 percnyi "rohadtéletdefélekvalakifogjamegakezem" közepette megnézem a kedvenc horror sztorimat a kedvenc írómtól!! Yayy, már nagyon-nagyon izgulok! Aztán ha túlélem az utána következő éjszakát, akkor megtekintem az eredeti filmet is.^^

Ez a legkedvesebb Stephen King sztorim. Vagy 12-13 éve olvastam először. Még a remake-et nem láttam, de magam is tervezem megnézni, ennek ellenére én ajánlom, hogy mind a kettőt tekintsd meg. Az eredeti filmfeldolgozás két részes, és elég régi is, tehát nem él a mostani modern, nagyon látványos trükkökkel, de hidd el nekem, Tim Curry valami zseniálisat alakított Pennywise-ként. Ha teheted, ne hagyd ki azt sem.

Csak nekem mennek tönkre állandóan a fülhallgatóim? Régebben mindig fejhallgatókat használtam, de aztán azok is mindig tönkrementek és gondoltam, hogy akkor nem.veszek új fejhallgatót, mert az drágább, hanem akkor veszek fülhallgatókat. Talán két hónapja, hogy megint újat kellett vennem, de tegnap az is tönkrement. Mondjuk arra kaptunk egy év jótállást, szóval majd valamikor visszavisszük, ha megyünk arra, mert egyébként nagyon messze van tőlünk az az üzlet. Kezdem kicsit unni, hogy állandóan tönkremennek és újat kell vennem. Én egyáltalán nem hallgatok zenét hangosan és filmeket/sorozatokat is csak fülhallgatóval szoktam nézni, úgyhogy el sem tudnám képzelni az életemet nélkülük.

Készülj fel, iszonyatosan jó film - minden egyes percét imádtam :-)

Jennifer Lawrence a dunaújvárosi uszodában forgatott. Ezek szórakoznak velem. Most komolyan azt akarják mondani, hogy lett volna esélyem összefutni vele? (Nem, nem vagyok ideges, dehogy.)

Őszintén feldühítettek a leírt soraid, úgy érzetem, reagálnom kell rá.
Röviden szeretném megfogalmazni a lényeget: ehhez nincs joguk!
Hogy merik lehordani a földig akárki kedvenc bandáját (legyen az bármilyen műfajú), mi alapon..- beleremegett a kezem, tényleg- az ostobaság legalja ez, csodálom, hogy még bírod ép ésszel, én már rég összeroppantam volna ebben a közegben.

Aztán csodálkoznak, hogy egyesek miért nem mernek nyitni a közösség felé, az ilyen rosszindulatú leszólások akár egy életre berögzülnek az emberbe, rémes gátlásokat kialakítva.
Utolsó általános évemben nekem is volt szerencsém pár hasonló értelmi szintű osztálytárshoz- akiket csak úgy dobtak be mellénk, összevonások miatt-, határtalanul ellenszenvesek voltak, szerencsére 1 év viszonylag hamar eltelt, nem volt idejük teljesen "kibontakozni".

Ki nem állom, ha valakit a saját stílusa, ízlése miatt szekálnak, mindenki más és más, és ettől szép a világ.
Szomorú, hogy még vannak olyanok, mint akiket te is említettél.

Nagyon igaz mindaz, amit leírtál. Az a legnevetségesebb az egészben, hogy mindkettejük, akikről írtam, egyfolytában azon problémázik, hogy az a négy ember, akit nap mint nap szidnak maguk között és nyilvánosan egyaránt, hogy miért nem nyílnak meg a többieknek. Ilyenkor mindig mosolygok egyet, és képzeletben megölöm őket.:3 elképesztő, mennyire gerinctelen és undorító emberek ők, és az a legszomorúbb, hogy nem veszik észre.
Az pedig a kedvencem, amikor konkrétan nekem kezdik el mindezt magyarázni, én meg csak ez a "Haver, nem veszed észre magadat?" fejjel elküldöm őket a p*csába... aztán holnap megint jönnek. Élvezetes, de komolyan. Már csak azt a percet várom, amikor rájönnek, hogy annyira ostobák, mint a föld.

megint itt.

A mai nap folyamán annyi új kép érkezett Lauren-ről és úgy összességében, a TWD castról, hogy a szívem majd felrobban a szeretettől. Komolyan, annyira kifejezhetetlen, mennyire sokat jelentenek nekem és hogy mennyit köszönhetek nekik. Ennek örömére most megyek zokogni.

nem tudom, miért, mi okból írom ezeket le - amikor senkit se érdekel -, de muszáj vagyok. hihetetlen könnyen meg tudok szeretni embereket, és a mostani eset sincs másképpen. kicsit jobban kezdem kedvelni, mint kellene. magam sem értem hogyan és miért, de annak ellenére, hogy a hangját még nem is hallottam, különlegeset érzek ha beszélünk írásba. de viszont egy részem attól fél, hogy jött még egy ember, akinek csak akkor vagyok jó, mikor más nincs.. ha nincs ló, jó a szamár is érzés. már szinte beteges, hogy mióta ismerem őt, az összes többi személynek kevesebb betekintőt hagyok az életembe; akarom mondani, senki mással nem nagyon beszélek. és ez hihetetlen furcsa. mintha már ezer éve ismerném őt, pedig nem. a sajátos poénjaink, a közös vicces emlékeink, és minden más.
és még mindig nem értem, miért írtam le ezeket, mikor tudom, van esély arra, hogy látja. mert amúgy nem akarom, és félek hogy a barátságomat elbasznám ezzel, de azért leírtam, logic

de azért jól esett leírni.(: