Mire gondoltok most? II.

A bőség zavarába estem. Az utóbbi időben annyi könyvet vettem/kaptam, hogy nem tudom melyiket kéne elkezdeni/folytatni.
Az összes érdekel, de mindig, mikor előveszek egyet és elolvasom kb a felét, félrerakom és belekezdek egy másikba. Nem azért, mert megunom, hanem mert az a bizonyos másik is érdekel. Ördögi körforgás ez. Ha így haladok talán végzek, mire lediplomázok. igen, egy újabb egetrengető probléma

Valaki esetleg nem tudja, hogy kilencedikben miből vannak szintfelmérők angolon és németen kívül? Vagy másból vannak egyáltalán?
A választ előre is köszönöm!

Nekem csak angolból volt, egy barátnőmnek pedig semmiből nem kellett szintfelmérőt írnia, szóval szerintem iskolafüggő.
Nem ismersz valakit a felsőbb évfolyamokból?

Köszönöm!
Hát nem nagyon.

Esetleg megpróbálhatnád felhívni az iskolát, hátha ott meg tudják mondani.
Vagy első nap megkérdezheted az osztályfőnököt, vagy bármelyik másik tanárt. Kétlem, hogy az első pár napban megíratnák veletek.

Jelen pillanatban tizenkét évadnyi Criminal Minds-os screencap-et nézek végig egy poszthoz Instagramra, és meg kell mondjam, igaz, hogy kb. két hét alatt néztem végig az egészet (és még most sem tartok a végén), de már most hiányzik az első évad, szóval lehet beiktatom az őszi szünetre is a végignézését. ó, és egyébként elképesztően hiányzik Emily a sorozatból, rip my soul

Én, mikor bekerültem 9-be, angolból kellett írnunk egy ilyen felmérőt, és az alapján besoroltak minket két csoportba: az egyikbe azok kerültek, akik jó képességűek tanulás terén, a másikba pedig azok, akiknek nehezen mennek dolgok (mint pl az angol nyelv), és több magyarázatra szorulnak.

Holnap dolgozom a héten utoljára és gondoltam ma takarítok kicsit, hogy ne maradjon minden egy napra, erre nem az ölembe ült egy macska... Sajnos nem tudok felállni...

Köszönöm!
A végén amúgy kiderült, hogy csak nyelvekből kérik nálunk is.

Az érzés, mikor a csajról, aki bejön, kiderül, hogy amúgy heteroszexuális... Felülmúlhatatlan. Aztán kerülni kezdenéd, mert hát ne kínozd már magad, de olyan jó vele beszélgetni. killmepls

hétfőn voltam életem legcsodálatosabb koncertjén, de egyelőre az agyam még csak ott tart, hogy a bejáratnál vagyok, egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy ott voltam. dafuq életemben először nem nyavajogni jövök ide #lifegoals

Mindenkivel annyi izgalmas dolog történt a nyáron, én meg kiolvastam 17 könyvet. Hivatolasan is kijelentem: nincs életem. No nem baj, lesz az még húsz is a nyár végére.

Most kezdem felfogni, hogy az utolsó évemet kezdem és ez megrémít. Tisztán emlékszem arra, hogy 4 évvel ezelőtt, 31-én az ágyamon feküdtem és a facebook csoportunkat nézegettem, hogy kik is lesznek az osztálytársaim. Nem tudom elhinni, hogy ilyen gyorsan eltelt 4 év, májusban érettségizünk. Félek a jövőtől, az ismeretlentől. Tudom, hogy hol szeretnék továbbtanulni, tudom, hogy mit akarok az élettől, de mégse akarom elengedni ezt az 5 évet. Mert nekem jó így. Ha tehetném, megállítanám az időt - csak sajnos az lehetetlen, így nem tudok mást tenni, lassacskán el kell kezdeni felkészíteni az agyamat és a szívemet, hogy pár hónap múlva vége lesz a középiskolának és egyben az egyessel kezdődő éveimnek.

miért a Pain az egyik legjobb zenekar a világon: szlovák fesztivált, amin játszottak volna törölték, de mivel ők úgyis Budapesten jönnek keresztül és úgyis itt vannak egy napot: spontán szervetek egy minikoncertet holnapra, amikor a fesztivál lett volna. annyiraszerencsésvagyok

Felmentem a tetőtérbe apához, mert festett ott. Beszélgettünk, kvízeztünk, stb., egyszer észreveszem lent Zsömit, integetek neki és mondom poénból, hogy gyere fel hozzánk. Két perc múlva valami mozog a tuján, már a macska pár másodperc múlva fent is van. Talán most a tetőn szunnyad a lusta. (nagyon ellustult)

Ma költözünk, szóval pakolás van ezerrel. Leszedtem a falról a parafatáblámat, próbáltam visszatenni azt a képet, ami fent volt, de csak nem akart sikerülni (mivel a hülye szög magasan van, én meg alacsony vagyok még az ágyon állva is). Szóltam a lakótársunknak, hogy ugyan, legyen már olyan kedves és segítsen. Feljön, megnézi, ezután a párbeszédünk:
Ő: Minek kell ezt ide felrakni?
Én: Mert ott volt és vissza akarunk rendezni mindent.
Ő: Hát tedd le ide, a fal mellé, nem kell ezt visszarakni.
Mondom, ok, kösz a nagy semmit, így számítson az ember a férfiakra... Végül öt percnyi szenvedés árán azért feltettem azt a hülye képet. Kíváncsi vagyok, hány perc múlva esik a fejemre.

Hiába imádok az oviba dolgozni; már alig vártam hogy végre hétvége legyen. Már így péntekre az idegrendszerem felmondta a szolgálatot és ami a legnagyobb baj volt; hogy a gyerekeké is. Ma mindenki mindenkivel összekapott, beszólt, flegmázott, szóval jelenleg úgy nézek ki és úgy is érzem magam mint egy felmosórongy.
Ráadásul tegnap nem tudtam edzeni, mert összefutottam volt fiú osztálytársammal, akivel elkezdtük megvitatni az élet miértjét és a "csak 10 perc és aztán megyek"-ből 2 és fél óra hossza lett.

Van hogy egy kapcsolatban az egyik embernek fontosabb a másik.. Csak tudnám miért ilyen fájdalmas az, ha törődsz valakivel...

Ma átszaladtam az osztálytársamhoz a pendrievomért, mert neki nincs nagytárhelyű pendriveja, ezért kölcsönadtam neki a sajátom. Erről az osztálytársamról azt kell tudni, hogy nagyon nagy vegán, jóformán kést szorít a torkodhoz, ha párizsi van a szendvicsedben.
Szóval átszaladok a pendrivért, és beinvitál, mondván hogy a szobájában van, kövessem nyugodtan. A szobájában olyan dologra bukkantam, amire nem számítottam: a szoba közepén egy hatalmas marhabőr szőnyeg, az ágy melletti kilépő pedig egy megnyúzott borz bőre volt. Nem akartam elhinni, ezért rákérdeztem, hogy igazi-e. ( Mondjuk a borznak még a fejformája is megvolt ) A válasz pedig mindent felül múlt:
- Hát persze, hogy igazi! Ugye milyen kis ,,cunci"?
Mi az Isten?

update: ááááááááááááááááá úristen ez nagyon nagy buli volt ezek teljesen kattantak de imádom

on: 3 nap és egyetemi gólyatábor. jajnekem.