Mire gondoltok most? II.

Azért az jól tud esni az ember lányának, amikor a nyitott ablaknál ülve hallgatod, hogy a szomszédban lakó egykori szerelmed (aki szívdöglesztővé avanzsált az évek alatt, és orvosnak tanul ), az éppen haza érkező nővérednek elkezd bókolni hogy így meg úgy milyen jól néz ki, s konkrét beszélgetésbe elegyednek (pedig az én osztálytársam volt, a nővéremmel talán ha 3 mondatot váltottak azelőtt), tőled meg az elmúlt öt évben azt se kérdezte meg, hogy vagy.. Na sebaj, ott van a lerázhatatlan volános jegyellenőröm aki folyton hízeleg nekem

Ahogy így beírok a sok értelmes komment közé, kissé idiótának érzem magamat, lol, de...

... MI A FENE VOLT EZ A TWD ELŐZETES?
valaki kérlek hozzon nekem egy mentőautót mert nem tudok lélegezni
és
meg fogok halni
mi volt ez
sikítozni fogok

Tök jó félig még részegen, félig már másnaposan arra hazaérni, hogy már hárman öntik ki nekem a lelküket, úgyhogy próbáljak meg nem kidőlni és segíteni nekik - meg úgy tűnik, az üzenet törlése az csak nálam törli az üzenetet, úgyhogy magyarázkodhatok a sok értelmetlen katyvaszért is, amiket összehoztam, amikor hirtelen megtaláltam a telefonomat. (amúgy soha többet nem iszom, ami talán egy hétig fog tartani, de egek. egek.)
Pluszban rájöttem, hogy minden osztálytársamnak van élete, buliznak, a barátaikkal lógnak, dolgoznak, én meg csak fekszem és annyi playerunknown's battlegroundsot nézek, hogy már azt hiszem, le akarnak lőni az utcán.

Amikor olyan melegeded van, hogy 6-kor felkelsz, bár éjfél után aludtál el... ám igaz, hogy újabban utálok ilyen 10-11 körül kelni, úgy érzem, elvesztegetettem vele a napot. És tök jó volt ma kiszellőztetni a szobámat, még kellemes hüvi van, közben megkávézni.

Remélem, nem csak én vagyok bezsongva ezért a játékért. Az a vicces, hogy nincs meg, így nem tudok vele játszani, viszont biztos vagyok benne, hogy minimum 20 órányi Youtube-ra feltöltött montázst/streamet néztem végig. Nagyon szórakoztató kis game. Tényleg.

Marilyn Manson fellépése után verekedtem magam vissza a társaságomhoz, mikor annyit hallottam a nagy hangzavarban a színpadról, hogy: "..az emlékére egy Linkin Park dallal kezdődik az after.." Meg is szólalt az In the End. A barátaim azonnal kérdezték, hogy hallottam-e mit mondtak be az előbb.
Annyira felfoghatatlan az egész. A Green Day mellett ők voltak még, akiket elsőkként fedeztem fel. Sok nehéz pillanatban támaszt nyújtott a zenéjük. Úgy tűnt az utóbbi időben, hogy stabil az állapota. A fia üzenete arra enged következtetni, hogy ők látták Chester nem olyan boldog, mint amilyennek látszott a színpadon és próbálták éreztetni vele, hogy fontos nekik, de a végén ez sem számított..
Nyugodjon békében!

I tried so hard
And got so far
But in the end
It doesn't even matter
I had to fall
To lose it all
But in the end
It doesn't even matter

a héten kétszer is elrángattak a discoban, igazából jó volt, főleg az UV fényes buli, de szerintem ennyi szociális interakció bőven elég lesz egy időre :'D csináltam pár képet, elküldöm anyának, melyiken nézek ki jobban...erre fél óra után visszaírja: ezek kik? xD amúgy megismerkedtem pár festő-palántával a művész suliból és azt mondták, le akarnak festeni, mert kellene nekik modell és nekem érdekes arcom van :'D igazából én is szeretem az arcom (élőben, nem képeken) de utálom, ha valaki sokáig néz, nemhogy még le is fessen...hátha elfelejtik

Úgy érzem, hogy ez a nyár messze az egyik legjobb az eddigi éveim alatt. Igaz, hogy alapjáraton nem nagy dolog, de számomra igen, hogy végre vannak olyan emberek, akik kíváncsiak rám az iskolán kívül is. Egyre többet járok el itthonról, és érzem is, hogy iszonyatosan jót tesz a mentális egészségemnek is, az pedig kimondottan haladás, hogy már vagy egy hónapja nem bőgtem. Azt sajnálom, hogy a korábbi éveimet elpazaroltam arra, hogy behúzódtam a négy fal közé, de legalább volt időm kialakítani egy vállalható zenei ízlést.

oké, hát, semmi bajom Selenával, de azért rohadtul nem fair, hogy régebben írtam másról egy ugyanilyen szülinapos cikket, és azt nem fogadták el. mondjuk mit vártam...

Szeretek apával beszélgetni. Red Hot Chili Peppers-t hallgatok, apa bejött és az alábbi beszélgetés zajlott le köztünk:
Apa: Zene nem volt?
Én: Ez Red Hot Chili Peppers.
Apa: Tudom, mi ez.
Én: Ami egy amerikai rockbanda. Na jóó, pop rock, ami majdnem rock.
Apa: Hát tényleg majdnem.
Én: Vagy alternatív rock, ha úgy tetszik...
Apa: Nem tetszik.
Én: ...ami végül is rock, csak elvont.
Apa: Hát el is vonulok tőle.
Az ilyen poénok annyira apára vallanak, hogy az hihetetlen. Az ilyen beszélgetések meg tipikus apa-lánya beszélgetések nálunk. Szeretem, hogy apa legalább ugyanolyan introvertált, mint én, szóval keveset beszél, de ha beszél, akkor megmutatkozik, hogy még a humora is olyan szar, mint nekem.
Szerk.: Gyöngyszem fél perccel azutánról, hogy elküldtem a kommentet:
Apa: Vega lett a kutyád.
Én: Mert?
Apa: Hát a hülye csirkehúsos tápot nem ette meg, amit reggel adtál neki, de paradicsommal a kezemben alig bírtam eljönni mellette.

mindenfelé kerestem Zsömit, tényleg mindenhol. a szomszédban, a kutyaólban, az erdőben, a házban, hátul, a teraszon. úgy megijedtem, azt hittem elütötte az autó, vagy elkapta a szomszédkutya. na de hol volt vajon? a háztető legtetején. látom a szemem sarkából, hogy valami ott van, felnézek és hát Zsömi az. mondom, hogy szedjem le, hogy szedjem le?... szóltam a szüleimnek és hát elgondolkoztam azon, hogy egyáltalán egy 11 hetes cica hogy jutott fel oda? és még jó, hogy van egy fenti "kiülőhely", ahová a benti lépcsőről is fel lehet jutni, így oda vittünk egy létrát és levette apa a megrettent cicát. jaj, de sajnáltam, de közbe egy picit mérges is voltam, hogy nem nyávogott vagy valami, mert miután észrevettük, mindjárt nyávogott. de tényleg hihetetlenül imádom és agyonféltem, nehogy valami baja essen

1. Arra, hogy kimenjek a konyhába pogiért vagy sem.

2. Arra, hogy egy-két álmom -, amit álmodtam - teljesülhetne.

3. Arra, hogy milyen lenne, ha egyik napról a másikra misztikus erőm lenne - pl.: idő és tér ugrás (külön-külön is és vegyítve is lehetne használni) - s át tudnék változni egy sárkánnyá is, ha kedvem tartja.

Tudom, hogy az utsó kettő csak álmodozás s sosem válik valóra.

délután hazaértem mondom alszom, de annyira melegem volt, hogy nem tudtam, most meg már nem vagyok álmos. pedig holnap háromnegyed 5kor kelek, ami érdekes lesz, mert ma még buliba voltam akkor. olyan leszek, mint a mosott szar, érzem. bár mindig olyan vagyok, szóval ez nem lesz meglepő. xdd

nem tanul a leckéből. a tuján ment föl, láttam. de lejött magától, akkor meg nagyon félt

Ma van egy éve, hogy regisztráltam ide :-)

Nincs is jobb, mint abban a tudatban hazatekerni bringával szakadó esőben, dörgésben és villámlásban, hogy apukád megint kórházban van. Aztán mikor hazaérsz, kétségbeesetten hívod fel anyukádat, de ő sem tud mit mondani, úgyhogy inkább ledobod magadat a gép elé és maximumra tekered a hangerőt, hogy talán a zene majd elnyomja a gondolataidat, de aztán végül a YouTube elindít egy Linkin Park dalt és még magad sem tudod eldönteni, hogy miért sírsz.
Tényleg nem voltam nagy Linkin Park rajongó, nem is ismertem sok számukat, igazából csak most kezdek a zenéjükkel jobban megismerkedni és emiatt egy utolsó, szar embernek érzem magam.
Remélem, hogy apának nincs komoly baja és nem fogják bent a kórházban.

UPDATE: apát hazaengedik

Próbálom az összetört szívemet gyógyítgatni fagyival meg Zs kategóriás filmekkel, de nem nagyon megy.

Akárki akármit mond, voltam Rubint Réka Alakreform edzésén, és el voltam kápráztatva, igaz eléggé fárasztó volt, főleg nekem, első alkalom útán és egy órás volt, de nagyon jól éreztem magam. Azt hiszem többször fogok járni..Lehet őt utálni, nem kedvelni, de kitűnően csinálja azt amihez ért, nem bánnám, sőt sokan nem bánnák, hogy abban a korban, mint ő, ők is ilyen jó formában legyenek. Elképesztő.

csak ennyi: megázott Zsömi és lehet meg is fázott
illetve olyan jó érzés visszanézni ezt a pici-kori képeit, mennyit nőtt már. büszke vagyok rá