Mire gondoltok most? II.

Nemrég elindítottam egy blogot, amire az egyik LMBT történetemet töltögetem fel szép lassan, tegnap raktam ki a második fejezetet. Már az elsőnek pozitív fogadtatása volt, ami rendkívül jól esett, de a második fejezethez érkezett kommentet olvasva legszívesebben felvisítottam volna örömömben. Igazából sosem fordult még elő velem, hogy ismeretlen emberek dicsérjék meg azt, amit írtam, szóval fantasztikus érzéssel tölt el, hogy most ilyeneket írnak. Végre tényleg azt érzem, hogy érdemes írnom, mert ezeknek az embereknek nem kell kedvesnek lenniük velem, nem azért mondják, hogy jó, amit írtam, mert a barátjuk vagyok, hanem tényleg tetszik nekik... Óriási érzés.

Nagy szívfájdalmam, hogy lemaradtam a Despacito-buliról a Morrison's 2-ben... Komolyan kíváncsi voltam, meddgi bírnám, de előtte este is koncerten csapattam és a buli napján még dolgoztam is... Kemény lett volna, ha végül mégis elmegyek

Hogy lehet olyan meleg, hogy az ember fürdés közben is izzad?

Szabadifürdőn (Siófok mellett) elég tiszta víz, semmi taszító dologgal nem találkoztam, semmi hínár, kagylók. A méység viszont elég érdekesen változik, ahogy egyre mész beljebb bokáig ér, aztán mellig, majd megint csak térdig

A vilag egyik legjobb talalmanya az etcsokis aszalt almaszirom. bocsi az ingyen reklámért.

Meg akarok tanulni zongorázni. Igen ám, de tanárhoz nem tudnék járni, mert a közelben senki nem foglalkozik ilyesmivel és még kottát sem tudok olvasni.
Marad az a verzió, hogy össze-vissza nyomogatom a virtuális zongorám billentyűit
Egyébként már megtanultam eljátszani az egyik kedvenc dalom elejét. Sokat segített, hogy ki volt írva, mikor melyik billentyűt kell megnyomni
Gitározni is szívesen megtanulnék, de nagyon nem értek a hangszerekhez

Pár napja életemben először beleegyeztem, hogy egy barátnőmmel elmegyek egy buliba, történetesen a Pride afterpartyra, és persze előtte a felvonulást is végigjárjuk. Délután fel is szedtük a pályaudvaron a nekem ismeretlen további társaságot, 4 lányt, akik pont olyanok, mint ez a barátnőm - fájdalmasan extrovertáltak, öntörvényűek, hangosak, negatívak, ja és még buták is. Szóval már éreztem hogy jó nap lesz... A Pride kínos volt, csak igyekeztem a barátnőm mellett maradni. Aztán vagy 2 órát töltöttünk egy mekiben, ahol vagy tízszer megkaptam, hogy "olyan csendes vagy", "te sohasem beszélsz?". A buliig aztán el se jutottunk, csak estétől hajnali háromig róttuk a belváros utcáit, és a már eleve nekem kellemetlen társaságunkhoz vettünk fel még mindenhol random embereket, akikkel minden lehetséges helyen leálltunk inni, füvezni és üvöltözni. Ezeken kívül a nap egyetlen témája a szex volt, és hogy éppen melyikünk melyik egy hónapos kapcsolata vége miatt akar "k*rvára beb*szni". Én már azt vártam, hogy érjünk oda a buliba, hogy legyen zene meg hangulat meg peace happiness love (mivel ugye pride buli), de gondolom ott is csak az lett volna a program, hogy igyunk minél többet, és smároljanak minél többen a társaság random tagjaival, amin még hetekig drámázhatnak. De ezt már nem tudtuk meg, ugyanis hajnalban az ÉN édes jó anyámat kellett hívni, mint egyetlen ébren lévő beszámítható vezetni tudó embert, hogy fuvarozza haza egy egy órára lévő városkába a szívbeteg 15 éves lányt, aki hirtelen rosszul lett egy sarki bolt lépcsőjén, és nem tudja piára bevenni a gyógyszereit sem. Szóval miután a csajszi kihányta magát ott helyben, haza is vittük őket a barátnőjével a világvégére, és sikerült hazaérnem hajnali ötre. Levontam a következtetést, hogy ez nekem nem való, nem értem én ezt az életstílust, és hála az égnek hogy csak egy ilyen barátnőm van, neki se fogok igent mondani többé semmire.

Nem is az talán ami kiakaszt, hogy kiskorúak vagyunk, hanem hogy egyeseknek ez az élet, ez a "szórakozás", hogy veszélyeztetik a saját testi és lelki egészségüket, hogy megmutassák hogy ők milyen lázadók... olyan szomorú. Nem akarok álszentnek hangzani, de annyira örülök, hogy ennél én felelősségteljesebb vagyok.

Annyira mindenféle bajom van éppen. Az elmúlt egy-két hétben naponta ilyen 4-5 órákat alszok, de mindig más okból. Tegnap este úgy voltam vele, hogy na majd most!!! kialszom magam. Egy frászt. Először a fejem kezdett el fájni a front miatt, aztán jött a vihar és felszántotta az udvarunkat. Amikor elmúlt, és már majdnem aludtam, annyira elkezdett horkolni a kutyám, hogy le kellett mennem a nappaliba a kanapén aludni, de ott meg volt egy csomó szúnyog, mert az öcsém nyitva hagyta résnyire az ajtót, csodás, mehettem rovarokat vadászni egy papuccsal. Vissza felmentem a szobámba a horkolós kutyámhoz, de annyira meleg volt, hogy végül is tengeri csillag pózban néztem a plafont. Aztán hallgattam a légkalapácsot.

Annyira unom, hogy szinte minden éjjel vihar van. Mikor végre ki tudnám nyitni az ablakot úgy, hogy nem a negyven fok jön be, nem tehetem, mert odakint világvége van.

Szóval... meghibásodott a HDD a gépemben és... kb. 250 giga fontos dolog volt rajta...
Nem vagyok ideges, neeem



szerk.: szerintem nézek valami jó légzőgyakorlatokat a neten

(tipikus) ma én akarok főzni, de nem tudom mit kellene. rakott krumplit szívesen ennék, de az meg két napja volt. :c

Ugye csak vicceltek, hogy a Skam-nek nem lesz ötödik évada?

Még csak fél egy van, de máris úgy érzem, mögöttem áll a nap. Mert hát ahhoz vagyok hozzászokva, hogy délben kelek, és akkor szevasz, el is ment a nap fele. Ma éjjel azonban nem jött össze az elalvás, fél ötkor pedig már annyira meguntam a fekvést, hogy bizarr lépésre szántam el magam: felkelek.
Meglepett, hogy emellett egy olyan kósza gondolat is utat tört magának, hogy szép ez a reggel. Már azt se tudom, hónapok vagy évek teltek el a legutóbbi ilyen kósza gondolatom óta. Hm.
Mindenesetre tetszik, hogy hosszabb nap, és még zombi sem vagyok.
((Bár az tény, hogy ma még semmi hasznosat nem csináltam, de akkor is x'D))

az érzés, mikor spotify-on belemész egy lejátszási listába, mit sem sejtve és vagy harmincezer despacito feldolgozás, remix meg mindenféle kutyafüle szerepel benne.. hát az felbecsülhetetlen.

anyu hazajön, meglát: mit csináltál a hajaddal?
én: kifésültem
anyu: olyan vagy, mint egy oroszlán
kössszzz

Annyira elegem van már abból, hogy mindig mindenkinek jót akarok, de a vége mindig az h én jövök ki a legrosszabbul, arról nem beszélve, hogy utána még a hibás is én vagyok azért, mert mindenkinek jót akartam(?).

Ugyanilyen voltam, hidd el, majd kinövöd... Rá fogsz jönni, több ilyen csalódás után, hogy nem éri meg... Egészségesen önzőnek kell lenni. Persze segíts másokon, én is szoktam, szervezd néha úgy a dolgaidat, hogy másnak is jó legyen, de csak addig amíg nem érzed magad kényelmetlenül vagy te nem sérülsz...

Én például pont egy hete jártam úgy, hogy anya elkérte tőlem a régi telefonom tudná e használni (szerda este), na már most csütörtökön reggel elővettem, de nem akart bekapcsolni. Ezért felkerekedtem és bejártam három szervízt, meg ha már úgy is úton vagyok, vettem magamnak két nadrágot, meg bevásároltam élelmiszerekből.... Elindultam kb 11-kor majd 16.00 körül estem haza. Kva meleg volt szóval majd meggyulladtam, ettem, ittam, pihentem... Aztán haza ért anya is hat körül és még azért lettem lecseszve mert csak félig végeztem a pakolással...

Fel se fogta, hogy egész nap rohangáltam mint a mérgezett egér, csomó dolgot elintéztem közben majdnem éhen/szomjan haltam... Mit vágott hozzám? "Hát mert ki kért meg hogy vidd szervízbe?"... zsír, én vagyok a hlye megszoktam

20 percre lakom Egertől, oda járok egyetemre, imádom én is. A Minaret sajna valóban nem látogatható, mondjuk 13 éve napi szinten járok a városba és soha életemben nem voltam még fenn. XD

Már több, mint egy hete jött tesóm, akit már régóta nem láttam, és ahw!
Na az Egri "élménybeszámoló":
Először a Vármúzeumot néztük meg, amikor a belépőt fizettük, kaptunk kártyákat és a belépőjegy is szép volt. A vár már mikor beléptünk, akkor elkápráztatott, belül pedig még csodásabb volt! Ágyúk, másfél méteres várfal, gyönyörű kilátás, ezt több, mint egy óráig elnézegettük. Gárdonyi sírját is megnéztük. Miután visszaértünk a bejárthoz, előtte volt egy fagyis (én Bounty-sat ettem), nagyon finom volt! Sokkal másabb, mint a Salgótarjáni fagylalt Az elején egy picit eltévedtünk, mert az Agriát kerestük, de sebaj. A Bazilikába akartunk volna bemenni, de hát éppen esküvő volt, ami nem akkor tartott a végénél. Aztán végre rábukkantunk az Agria Parkra, kellemes csalódás volt. Először amikor megláttam, "Jujj de kicsi, a Hatvani Family Center nagyobb", de belülről már láttam, hogy nem is olyan rossz ez! Csak a parkolódíj miatt nem lehetett nyugodtan lenni, mert épp hogy nem kifogytunk az időből. De kaptam négy pólót, ezek között egy cicásat is. Nagy kollekció volt, a New Yorker, a Budmil volt a legjobb szerintem. Ugye van ott mozgólépcső és már rég mozgólépcsőztem, így csak úgy kétszer ide-oda mentem, de egyszer már a fenti helyek miatt is. Ott is nagyon jó volt. Aztán a Minaretbe akartunk volna menni, de ugye felújítják jövő évig. A Dobó Teret is megnéztük, és a Tinódi szobrot kerestük, de nem találtuk. Ilyen kis hűtőmágnest, képeslapot is vettünk emlékből, és egy térképet. De már kezdtünk megéhezni, így keresni akartunk valami kajásat. A negyed várost bejártuk, de sebaj ott volt a Meki. Nagyon finom hamburgert ettünk. Ott szembe volt egy másik hamburgeres is, hazaútra akartunk venni egyet-egyet. De az a hamburger... Nagyobb volt a fejemnél Nem bírtam megenni. Később már kocsival vettük célba a Tesco-t, az nagyobb, mint az Agria! Olyasmi, mint a Hatvani Family Center, nagy terülten helyezkedik el, van ott F&F, Takko meg ilyen ruhásak, illetve fedél alatti fagyis is, ott is megettem egy (csokis ) fagyit. A Tesco-ba ilyen alapdolgokat vettünk, de kólát is. Ez nagyon jól esett, hiába egészségtelen Mellette az Obiban néztünk volna puffot, de nem volt. A Salgótarjáni Jysk-be vettünk, nagyon jó És Eger úgy összességében is csodás volt, az egyik kedvenc városom lett!

Bocsi, kicsit off: Tinódi Lantos Sebestyén szobra a Dobó tértől a vár felé menet van, a várhoz vezető úton, szóval nem voltatok messze tőle, csak valószínűleg nem arra mentetek. :)Az Agria Park pedig nem csak hogy kicsi, de szörnyen drága is XD Kábé két bolt van, ami az én pénztárcámnak megfizethető, amúgy én már csak pisilni járok oda, meg pont tegnap vettünk ott egy mojito-t barátommal, mert az finom. XD Maximum még enni ülök be oda, mert az egyetemtől nincs messze, de lassan már az értékelhető kajáldákból is kifogyunk, a kedvenc gyros-ozónk is bezárt. Én mondjuk sosem voltam a plázák híve, szóval örülök, hogy nem építettek nagyobbat, mert amúgy is elég hülyén nézne ki ott a város közepén.
A Minaretet pedig majd jövő évben meg tudjátok nézni. Egyébként érdemes Egerbe ellátogatni ősszel is akár, ez egy olyan város, hogy minden évszakban szép. Én nyáron nem is kedvelem annyira a mászkálást, mint ősszel vagy tavasszal, mert tele van minden turistákkal. Ha majd legközelebb jöttök, még mindenképp nézzétek meg az Érsekkertet, szerintem csodaszép, én nagyon szeretek ott lenni. A Líceumba is érdemes ellátogatni majd, ott is van több kiállítás, és ki lehet menni az épület tetejére, ahonnan iszonyat jó a kilátás. Ez amúgy az egyetem A épülete is. Meg a környéken jókat lehet kirándulni, a Bükk meseszép, gyönyörű tájak vannak errefelé, én a Bükk lábánál lakom, és már itt is csodás, de fentebb, a Bükk belseje felé aztán még jobban. Szóval, ha megszerettétek Egert és esetleg visszajöttök, érdemes lehet majd kevésbé közismert helyekre is ellátogatni. Mivel kábé ott élem a fél életem, és gyakran járok oda, sokszor keresünk olyan helyeket, ami azért kicsit eldugottabb, nem olyan felkapott, mert az ilyen fő látványosságokat, mint a vár, a Bazilika, meg ezek, már általános iskolásként többször megjártuk, és egy idő után unalmas. XD A várfal sétányra is érdemes amúgy felmenni, mert oda nem kell belépő (röhej amúgy, hogy mennyire megdrágult a várba a belépő, na mindegy), de a kilátás viszont nagyon szép.
És hát, tényleg, ha több időtök van, túrázzatok majd a környéken, Szilvásvárad, Felsőtárkány, Noszvaj, de akár felénk is vannak szép tájak, csak kevésbé üdülőfalvak, Ostoros vagy Novaj. Mindenkinek ajánlom amúgy, hogy jöjjön a környékre, mert nem csak Eger szép, de a környezete is. Ja, és még valami: az Eged-hegyet ne hagyjátok ki! Akkor is ezt mondom, ha én még nem voltam, mert nem voltam még, de ősszel már esküszöm, megmászom, mikor nem lesz 40 fok.