Mire gondoltok most? II.

Na halihó!
Úgy döntöttünk, ideje lezárni a régi miregondoltokmost? témát, mert már volt vagy 600 oldal és nyitni helyette egy szép újat. Friss, tiszta lap.
A szabályok a régiek. Ne beszélj csúnyán, ne köss bele másokba, ne kezdeményezz veszekedést, ne gúnyolódj más tagok rovására. Amennyiben valaki megítélésünk szerint nem tartja magát a szabályokhoz, annak a hozzászólását elrejtjük. Ilyenkor kéretik nem hőbörögni, vitatkozni. Oka van annak, ha valamit nem hagyunk fenn, nem kell a felesleges cirkusz. Ez nem azt jelenti, hogy nemtetszést nem lehet kifejezni, de gondolom azt is lehet normális hangnemben. Akinek ez mégse menne, írásbeli figyelmeztetést kap. Olyan ez, mint a suliban. Tanárnénisen érzem magam. Tiltani reméljük nem kell senkit sem a viselkedése miatt. Szerintem aki ide jár egy ideje, pontosan tudja már mi az, amit tolerálunk és mi az, amit nem. Nem is jártatnám tovább a lepénylesőm. Érezzétek jól magatokat, beszélgessetek, adjátok ki magatokból az érzéseiteket, gondolataitokat, élményeiteket, ahogy eddig is. Már, ha ehhez van kedvetek.

Mar megint nincs elso oram, ami a matek lenne. Ennel szebb ajandek a vilagon nincs.
Ertelmeselsokomment

Hihetetlen ez az ország. Nem tudom, ki mennyire van képben a Morning Show-t illetően, de ugye Baliéknak ez lett volna az utolsó hetük. Ők szépen megtervezték ezt az egészet, melyik nap milyen kis meglepetés lesz, ki lesz a vendég stb, normálisan el akartak búcsúzni tőlünk, hallgatóktól (illetve fekete-fehér, igen-nem istencsászárt vagy mit hirdetni ), erre ma közli a Class Fm, hogy köszönjük szépen, holnap már nem kell jönni?? Ráadásul belekeverik Balázst is és valótlant állítanak. Gusztustalanok. Most nagyon mérges vagyok, és gondolom, ők is. Viszont a fb-oldalon meglett a 250 ezer like.

Köszönjük az új topikot!

Ez a pár nap alatt, amígy Lengyelországban voltam olyan sok dolog történt. Például szerdán, a 18. születésnapomon utaztam először életemben metrón és amúgy halálfélelmem volt végig, ahogy az egy vidéki p arasztcsalád lányához illik ilyenkor, aztán Krakkóban interjút kellett adnom egy dán napilapnak (igazából az osztálytársamat és a tanárnőt kérdezte a riporter, de a "do you speak English?" után egyből mind a ketten rám mutogattak, aztán felszívódtak egy időre ). Akkor még nem tudtam, de ugyanabban az időben, ugyanott voltam Justin Bieberrel, mivel mint kiderült, aznap pont Krakkóban adott koncertet, ahol mi is voltunk. Zseniális. Mostmár értem azt a rengeteg rendőrt a városban. Megválasztották Trumpot is, amíg odavoltam, de nem volt életképes a wifi, hogy tudjam folyamatosan követni az eseményeket, meg a tumblrös hisztériát.

Ja, meg a szegediek szerint töröknek nézek ki és arra próbáltak rájönni, hogy miért. Az az érdekes, hogy ezt a törökös dolgot már nagyon sokszor mondták nekem, csak én nem látom valahogy. Vagy nem tudom, esetleg néhány szögből.

update: még mindig nem kapcsolt be a telefonom

gondoltam szorgos leszek és gyakorlok a nyelvvizsgára, szóval előkerestem a nővérem gyakorló feladatos könyvét… aztán szembesülnöm kellett vele, hogy ő már minden b1-es feladatot megcsinált van ilyen, nagy hősiesen nekiálltam a felsőfokú feladatsoroknak, és azok is jól mennek, szóval ennyi erővel letehetném egyből azt is. mondjuk már mindegy, nem kell előrehaladni vele, mert rituálisan feláldoznak angolórán az osztályban. dubstepre. szeretett angoltanárom örömére.*
most büszke vagyok magamra. meg mérges is, mert mi van, ha így meg nem fog menni a középfokú, mert én nagy lelkesen gyakoroltam a felsőfokúra. a logikámat elhagytam, a gondolataim meg nem szeretnek engem:( (a szóbelit úgyis elčeszem) azt is sikeresen elhitettem magammal, hogy elrontottam ma a töri dogát, aztán ötös lett. mondjuk lehet, hogy rosszul lett beírva. oh joy. na épp erről beszélek
*((igen, megtörténhet. már ha valamit jól mondok, akkor is csúnyán néznek rám. hát még ha jó a dolgozatom. meg németen is. félek.))

Nincs kedvem elmenni a szalagavatóra. El kéne énekelnem valami nyálas dalt, és csak késő este érnék haza.
Nagy nehezen elkészültem a videóval, fél órán keresztül vágtam, és még így sem az igazi.. Csak könyörüljön meg rajtam a tanár.

Hajnali kettő van, de úgy be vagyok sózva.
Nagyon pörgős hetem van, egyetem és szabadidős tevékenységek szempontjából egyaránt: ha jól számolom, vasárnap alszom majd talán.
A legrövidebb távú terveim, hogy ma végre láthatom az új Harry Potter filmet, amire már nem tudom mióta várok, holnap pedig gólyabálozunk. Ami kicsit vicces is, mert gólya is vagyok, a másik szakomon meg végzős, de hét egye fene, érdekes eset vagyok.

anno az utolsó danubius pirítóst is hallgattam és végigpityeregtem, és most ugyanezt csinálom a morning showval, pedig azt hittem, 7 év alatt emberesedtem ennyit.. de nem

Nem sokszor fordul elő ,hogy egy rajzomra 4-t kapok ,de ez most megtörtént. Persze tudom mi volt a hiba. Az ,hogy nem dolgoztam ki rendesen, de egyrészt nem mertem már belenyúlni, mert féltem ,hogy elrontom, másrészt meg nem volt sok idő míg le nem telik az óra és be kell adni, ráadásul készen. Ha még belejavítok, akkor nem lett volna időbe kész. A tanárom amúgy azt mondta, hogy az első rajzom óta sokat fejlődtem.
Nem is tudom, egy kissé csorbította az önértékelésemet ez a 4-es. Oké, más visítozna ilyen jegyért, de rajznál is? Hazafelé a buszúton azon gondolkodtam ,hogy egyáltalán jó ez, amit csinálok. Az osztályból szinte, majdnem mindenkinek 5-ös lett. Voltak persze 4-ek ,de hát elenyésző számmal.
Meg azon is, hogy akkor a környezetembe miért mondta mindenki ,hogy jól rajzolok, mikor most kiderült, hogy közel sem olyan jól. Már vagy 16 éve a rajz az életem, szóval igen is nehéz ezt a visszajelzést fogadni, hogy még van fejlődnöm jó sokat.
Persze anyám mondta, hogy jól van az, majd lesz jobb is. igazából én is így gondolok rá. De most tényleg kissé rosszul érint a dolog, mert ha annyira nem vagyok tehetséges a rajzba, akkor mibe vagyok? Ezt szajkózták nekem folyton pedig, hogy jól rajzolok.
Próbálok nem picsogni ezért, hanem a következő alkalommal jobban teljesíteni, csak éppenséggel nehéz, mert én eddig tényleg úgy érzem ,hogy ebbe jó vagyok. Legalább is eddig azt hittem.
Ráadásul holnap elméletből is írunk, és 30 pontos lesz, ebből pedig 16 pontot el kell érni, hogy meglegyen a 2-es. Na, ettől is nagyon félek. Még a végén kiderül ,hogy nem is nekem való ez a grafikus pálya, az meg számomra maga lenne a megsemmisülés.
Bocsánat, hogy itt mártózok az önsajnálatomba és itt a gépnél tényleg elkezdtem bőgni ,hogy ezt leírtam ,de hátha jobb lesz a kedvem, ha kiírom magamból.

Lekéstem a buszom ami 11:40 jött, azt most 14:10 vagy 40 várhatók!máma 4 órám volt, nem volt tesi..hála.. Azt most 3 órat a buszvegen kell ülnöm..

Nini, új topik. Jó ötlet volt már, szerintem. Köszönjük!

Ó és egyébként. Másra sem tudok gondolni csak arra, hogy:

Gyors instant JTV ömlengés annak aki látta már a 7x05-öt. Ó Istenem, annyira örülök, hogy Petra végre kint van a kómából, ó és ez a bosszú, amit művelt. Te jó ég annyira imádom ezt a "dög" karaktert. Bár az elején kicsit elszomorodtam, hogy szét szedte Anezkát meg Scott-ot, mert amúgy shippelem őket, de remélem Anezka elmondja mi volt és így is kell majd a srácnak, mert amúgy cukik lennének együtt. *-*
Rafael meg tökre megérdemli szerintem Petra bosszúját, elég kemény dolgot vágott a fejéhez. De azért -ha már telenovella paródia az egész-, remélem, hogy Petrának és Rafael van még közös jövője, mert nagyon nem bírom ezeket a kis olcsó lotyókat, akikkel flörtölget a kis macsókám.
Szóval örülök, hogy #BitchPetraIsBack

Ma anyukám autóbalesetet szenvedett és hiába próbált akármit mondani, ő egyedül volt, ők meg hárman. És az a vicc, hogy mindegyikük mást mondott. Mindegy, ma eleget idegeskedtem emiatt, ott kiabáltam velük a nyílt utcán, mert konkrétan hülyének nézték az édesanyámat, én meg nem olyan ember vagyok, aki az ilyeneket hagyja. A lényeg annyi, hogy semmi baja nem lett anyának. De igazából nem is ez viselt meg, hanem az mikor anyát vittem haza, ő meg nekiállt sírni a kocsiban és még otthon is, annyira rossz volt ezt látni és kérdeztem tőle miért sír, ő meg azt mondta, hogy nem tudja, nagyon megviselte ez az egész.
Holnap egyébként két tantárgyból írok de se kedvem, se erőm nincs már tanulni, majd valahogy kimagyarázom magam.

Van egy kedvenc karácsonyi albumom, amit közel s tova legalább 15 éve minden évnek ezen időszakában előveszem és rongyosra hallgatom (jézusom megöregedtem ). Az elmúlt napokban amúgy is kiköltekeztem már magam karácsonyra, a família nagy részének megvan az ajándéka (Müller szombat volt, 15% kedvezmény mindenre, meg az Aliexpresszen is garázdálkodtam egy kicsit -imádkozzunk, hogy minden megérkezzen időben).

Ja, és egyfolytában bőgök. Ugyanazt csinálom, mint anya csinálta. Ő a nagymamát siratta régen, én meg őt. És mindig mondtam neki, hogy ne sírjon, mert a mama sem azt szeretné, de mostmár -sajnos- tudom, hogy mit érzett. Ő is nagyon szerette a karácsonyt

én arra gondolok, hogy mi itt miért vagyunk olyan szerencsétlenek, hogy ma nem kellett menni suliba, mert ünnep van, de b**zd holnap meg kell menni, mikor már péntek van. most komolyan nemtudták azt az egy napot már otthagyni a francba?

Szívmelegentő érzés az, amikor hullafáradtan mész be dolgozni, kedved lenne meghalni, mintsem bármit is csinálni, és akkor reggel besétálsz a saját kórtermedbe rendbe tenni a babákat, mire az egyikük meglát téged és kedvesen rád mosolyog. Olykor pont egy ilyesmi motivációra van szüksége az embernek ahhoz, hogy ne legyen búval bélelt hangulata egész álló nap. Ez a pillanat úgy megmelengette a szívemet, hogy az jutott az eszembe, már csak ezért érdemes volt felkelni az ágyból.

ma nem voltam suliban, mert keptelen voltam kikelni az agybol, olyan faradt voltam...mondjuk igy lemaradok az emelt angolrol ami az egyetlen ertelmes lehetosegem a heten angolt tanulni...ugy masfel eve tanulom tantargykent, szerintem kozepfokig egyszerubb lesz elvinni, mint anno a nemetet, de nem artana egy jo tanar...

holnap aramszunet lesz megint, a mi sulinkban mostansag egy csomoszor nincs meg futes se, ezert lehet csak negy ora lesz, de nem biztos, majd kiderul xdd mondjuk ez csak a mi osztalyunkat erinti, mindenkinek 4-5 oraja van alapbol, minket meg a takaritok mar konkretan kidobnanak a hetedik ora utan ._.

Nos, amit még a legrosszabb ellenségeimnek sem kívánnék, az a migrén. Ráadásul olyan marha jól jártam, hogy lázasan, menstruációm elején, illetve az egyik legstresszesebb időszakban ért utol. Már az ájulás határán voltam, az égvilágon semmit nem láttam és annyira sípolt a fülem, hogy alig hallottam valamit.
Most meg itthon nyomom az ágyat, de legalább annyi pozitívum van az elmúlt két napban, hogy a töri témazárom ötös lett.

mondjuk arra, hogy hogyan lehetek ennyire Starity függő, hogy még sorozatnézés közben is ezt csekkolgatom

a kezdo-nemetesek kinyitottak az osszes ablakot a harmadikon (a szintunkon), hogy hazaengedjenek minket, mivel se aram se futes xd ezek hulyek xd