Hazánkban warez razzia - Lecsaptak a jogvédõk!

Nekem ez teljesen jo lenne. Rakjanak ra itthoni netre is ennyit havonta, es kesz. Bar tuti lenne gond vele, mert Mari neni ugye nem tolt le mp3-at, hisz azt se tudja, hogy mi az, akkor o meg miert fizessen?

Hogy a kalózmásolat-ügy csak reklámfogás lenne? "Én soha nem csinálnék ilyet, nem lenne hozzá bátorságom - válaszolta. - De kétségtelen, hogy egy ilyen típusú médiabotránynak van reklámértéke. Hiszen ezt az ügyet most felkapta a sajtó, sokat foglalkoznak vele." És hogy Pataki Ági is felment a netre, letöltötte és megnézte a másolatot, illetve leellenőrizte személyesen is, hogy valóban 60 000-en várnak a letöltésre, ahogy a Mokka műsorában hétfőn bejelentette? "Nem. Sajnos nekünk erre nincs megfelelő technikánk, hogy ezt ellenőrizhessük" - válaszolta. (Ezt a számot egyébként a szerzői jogvédő ASVA állapította meg, de az Index kérdésére az elnök, Kálmán András azt nyilatkozta, hogy ezt már ők sem tudják ellenőrizni: "hasraütés alapján mondtuk" -jelentette ki.)

Nesztek nektek szabad ország!

Betiltotta Bush a „bosszantó” blogokat

Az Egyesült Államok egy emberként találgatja, vicc, elírás vagy komoly az a múlt héten életbe lépett törvény, amelyben a Bush-kormányzat kétéves börtönbüntetéssel rendeli büntetni mindazokat, akik másokat bosszantanak az interneten. Ha a törvényt rosszul fogalmazták meg, az csak kínos, de ha komolyan gondolják, akkor mostantól illegális az összes anonim gyúnyszájt, blog és e-mail is.

Hüledezve próbálják értelmezni az amerikai jogászok, nyelvészek és technikusok azt a múlt héten hatályba lépett szövetségi törvényt, amelynek alapján bárki pénzbüntetéssel és kétéves börtönbüntetéssel sújtható, aki névtelenül "bosszant" másokat az interneten. A szenátus egyhangúlag fogadta el a Bush elnök által január 5-én aláírt, és ezzel automatikusan hatályba lépő rendelkezést, amely furcsa mód a nők elleni erőszakról szóló, átfogó szabályozás egyik szakaszaként jelent meg, és a "Kiberzaklatás megelőzése" (Preventing cyberstalking) címet viseli.

"Bárki... aki olyan eszközt vagy szoftvert használ, amely alkalmas arra, hogy telekommunikációt vagy másfajta, teljes egészében vagy részben az interneten zajló kommunikációt kezdeményezzen... anélkül, hogy felfedné személyazonosságát, azzal a szándékkal, hogy más személyt bosszantson (idegesítsen), sértegessen, fenyegessen vagy zaklasson ... a 18. szakasz értelmében pénzbírsággal vagy legfeljebb kétéves börtönbüntetéssel, vagy mindkettővel büntetendő" - áll a törvényben, amelyről elképzelhető, hogy a szólásszabadságról folytatott társadalmi vita középpontjába kerül az Egyesült Államokban.
Beszól a szemantika

Nem kizárt, hogy a törvény szándéka szerint a jó ideje tiltott telefonos zaklatás fogalmát igyekszik kiterjeszteni az internetes telefóniára, vagyis azt próbálja elérni, hogy ne csak hagyományos telefonvonalon, hanem Skype-on vagy más VoIP-rendszereken se lehessen valakit éjjelente büntetlenül hívogatni és fenyegetni, ami az Egyesült Államokban már jó ideje tilos.

De ha a törvényt szövegező kongresszusnak ez lett volna a célja, írja a Cnet kolumnistája, Declan McCullagh, egyszerűen nevesíti a VoIP-ot, mint azt megtette más esetekben, például a szélessávú befektetésekről és a szabad szolgáltatásválasztásról szóló törvényben.

Az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítésében garantált szólásszabadságot féltő civil szervezetek, így az ACLU (American Civil Liberties Union) szerint más szempontból is aggályos a megfogalmazás: nem világos ugyanis, ki mit ért a törvény szövegében szereplő annoy szón. (Az Országh-féle nagyszótár szerint az annoy magyarul azt jelenti: bosszant, bánt idegesít, bosszúságot okoz, illetve zavar, feszélyez, terhére van valakinek, esetleg zaklat, háborgat, alkalmatlankodik.)

A törvény betűje azonban nem hagy sok kiskaput: ha valaki szándékosan idegesít valakit a neten, és ezt névtelenül teszi, mehet a börtönbe az összes kormányt, politikusokat vagy más közéleti személyiségeket irritáló bűnözőtársával együtt.

Alkotmányos jogokat sért

Eugene Volokh, a UCLA jogi karának professzora, a The Volokh Conspiracy című, amerikai sztárjogászok posztjaival feltöltött jogblog alapítója szerint joggal aggódik, aki a szólásszabadságot félti a törvénytől, amely "potenciálisan minden olyan anonim webes megnyilvánulást kriminalizál, amely legalább néhány olvasó bosszantásának szándékával készült, még akkor is, ha szándékában áll más olvasók tájékoztatása." Volokh felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény értelmében nem lehet a neten nyugodtan bírálni sportolókat, vallási személyiségeket, sőt vállalatokat sem. És mivel a feltételek vagylagosak, nem kell, hogy a delikvens egyszerre bosszantson, sértegessen, fenyegessen és zaklasson - elég, ha az egyiket elköveti.

Volokh szerint az újonnan hatályba lépett törvény bőven túllép a korábbi telefonos zaklatást tiltó rendelkezésen, amely a két személy között zajló kommunikációra vonatkozott. Az utóbbinak nincs meggyőző vagy felvilágosító ereje, így nem is köthetők hozzá az első kiegészítés által védett alkotmányos alapjogok. "Az a bosszantó szándékú véleménynyilvánítás, amely egy személytől többek felé irányul, potenciálisan sokkal értékesebb", mint két személy beszélgetése, érvel Volokh saját konspirációs blogján

Kecskére káposztát, ügyészre Ulyssest

Más jogászok, mint az amerikai Igazságügyi Minisztérium volt munkatársa, most a George Washington Egyetem professzora, Orin Kerr, egyenesen azt állítják, hogy a törvény alkotmányos alapjogokat sért, ezért nincs miért aggódni. "Ha a véleménynyilvánítást védi az első kiegészítés, a törvény alkalmazása alkotmányellenes, és a vádat el kell ejteni. Az ügyészek tudják, hogy nem vádolhatnak valakit anélkül, hogy a vád összhangban lenne a Legfelsőbb Bíróság által már tárgyalt, első kiegészítéssel kapcsolatos ügyekkel."

Kerr szerint tehát elég az ügyész jóindulatára és hozzáértésére bízni, vádat emel-e valaki ellen egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvény alapján. Az érvelés kísértetiesen hasonlít arra, amellyel az amerikai Igazságügyi Minisztérium saját megbukott törvénye, a csúnyálkodást betiltani hivatott Communications Decency Act (CDA) létjogosultságát védte annak idején, mondván: a rendelkezés attól alkotmányos, hogy nem alkalmazzák majd alkotmányellenes módon.

Az ügyet tárgyaló bíró, Dolores Sloviter aggasztónak nevezte a hozzáállást. "Azt sugalmazza, hogy... gyakorlatilag az Igazságügyi Minisztériumra kellene bíznunk, hogy ésszerű módon korlátozza a CDA alkalmazását, és tartózkodjon a vádemeléstől azokban az esetekben, amelyekben valaki komoly irodalmi vagy művészeti értékű alkotást közöl az interneten. Ez valóban nagymértékű bizalmat kívánna meg a bírák azon generációjától, akik közelről látták a James Joyce-ot obszcenitással vádoló támadásokat."

Na ezek így jártak )))


Másolásvédelem miatt nem díjazzák Spielberget

A 2003-ban Oscarra jelölt filmek kópiái a szavazással egyidőben kikerültek az internetre, így 2004-ben az Amerikai Filmakadémia (MPAA) másolásvédelemre hivatkozva megtiltotta a forgalmazóknak, hogy a zsűritagoknak dvd-n küldjék ki az alkotásokat. Tavaly októberben az MPAA mégis úgy döntött, hogy ismét megpróbálkozik a dvd-kkel, amiket ezúttal a Cinea DRM nevű programjával kódoltak, és küldtek mindegyikhez egy-egy speciális S-View dvd-lejátszót is.

'Különleges, nézze meg!'

Így december végén mind az 5000 BAFTA-tagnak elküldték Spielberg legújabb filmjének, a Münchennek egy-egy példányát és hozzá a lejátszókat. De először a vámon akadtak el a dvd-s csomagok, így nem érkeztek meg a szavazás első fordulójának határidejére. Ekkor a forgalmazó Universal bocsánatkérő levelet írt a BAFTA-tagoknak: "Ne szavazzon anélkül, hogy megnézte volna ezt a különleges filmet!".

Később megérkeztek a kiadványok, de ekkor kiderült, hogy 1-es régiózónára kódolták azokat (USA, Kanada), és nem az európai 2-esre. Nagy-Britanniában január 27-én mutatják csak be a filmet, így végül kimaradt a versenyből.

Azt a döntést, hogy a dvd-ket önkényesen, a filmipari szereplők által meghatározott földrajzi területeken belül lehet csak lejátszani, a filmstúdiók azzal indokolták, hogy megvédjék a művészeket és filmjeiknek bevételét. A München esete azt mutatja, hogy ez árthat is az alkotóknak. Persze még az is lehet, hogy a BAFTA-díjhoz gyártott többezer európai kóddal ellátott dvd-t az amerikai filmakadémia tagjai kapják meg.

http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/munchen0116/

Sztem eleg undorito, hogy par filmet direkt az ilyen szarokra irnak (oscar, bafta, cannes, stb).

Megszünt a DC++ egyik legnagyobb magyar hub-ja, a Moonlight:



++++++++++

Lefoglalás - Jogi boncolgatás
2006-01-18
Az ASVA állásfoglalása után megtörtént az első (!!!!!!!) szerver lefoglalás kimondottan a DC Hubok üzemeltetése miatt.

Lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint a Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület - azaz a ProArt - feljelentést intézett kimondottan egy DC Hub ellen.
Viszont nézzünk csak a törvényekbe bele...

Az indoklás szerint, a file (még véletlenül sem fájl) cserélő hubok segítségével, azon keresztül, a hub.-hoz (megkérdezném azért őket minek a röviditése...) csatlakozó felahsználók (hivatalos dokumentum, hivatalos elgépelés...) szerzői jog védelem alatt álló adatokat osztanak meg, tesznek letölthetővé.

No álljunk csak meg egy percre!
Az ASVA szerint a hub üzemeltetés a 2001. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozik, azon is belül 2. $ f.) pontba, mely szerint közvetítő szolgáltatónak minősül, az alábbiak idézetek a törvényből:

Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;
Ellenszolgáltatás: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, az igénybe vevőt pénzben vagy más formában terhelő kötelezettség;

Rendben, akkor haladjunk ezen az úton hogy közvetítő... Itt jön a csavar, ASVA szerint a hub a következő feladatot lát el:

Az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás);
A közvetítő szolgáltató nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért.

Magyarul, a DC++ Hub üzemeltető szolgáltató nem felel a felhasználók adataiért, még ha az a harmadik személynek jogsérelmet is okoz.
Természetesen abban az esetben ha eleget tesz az alábbi feltételeknek:

- nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását: Minden esetben a felhasználó akarata miatt továbbitja az információt
- nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét: Minden esetben a felhasználó által kért felhasználónak továbbitódik az adat
- a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg
- Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges
- a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.


Úgygondolom ezek után nincs is miről tárgyalnunk.
A ProART - Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület fogta magát, és megvádolt valakit, viszont a fentiek alapján kétséges hogy az eljárás szabályos-e. Illetve hogy mi is lesz az ügy végkifejlette.
Oldalunk ezenfelül pár nappal ezelött kért állásfoglalást a ProART-tól hogy mi is pontossan az Ö véleményük. Egyelőre választ nem kaptunk - leszámítva hogy majd kapni fogunk -, de türelmetlenül várunk. Elvégre még nincs Április....


Hivatkozott dokumentum:
http://opportunity.dchub.hu/pic/files/73_1137615193.jpg

+++++++++++++++++++++++


forrás: http://info.dchub.hu/index.php?option=com_...id=84&Itemid=50

Szerintem azért vitték el a szervert, hogy hozzájuthassanak a felhasználók adataihoz.

Birkák ezek a jogvédők. Megvetem az összeset. DOLGOZNI azt egyik sem akar. Csak másokat zaklatni, akár jogtalanul is.

Bejött a kampány... Rekordot döntött az Üvegtigris 2

Legális fájlcserélőt indít a Warner

* Index

2006. február 1., szerda 11:00

Tavasszal elindul a Warner filmstúdió peer-to-peer szolgáltatása, amelyről mozifilmeket és tévésorozatok epizódjait lehet majd letölteni.



Hibrid fájlcserélő rendszeren indít legális filmletöltő szolgáltatást a Warner kiadó márciusban, ami annyit jelent, hogy a tartalmat egy központi szerverről küldik el a felhasználóknak, ugyanakkor valamilyen juttatást kapnak azok az előfizetők, akik segítenek a fájlok terjesztésében, azaz hagyják, hogy saját számítógépükről mások letölthessék a filmeket, írja az Ars Technika.
Időzített bomba

A Warner legális peer-to-peer (p2p) tartalomterjesztő szolgáltatása, az In2Movies márciusban indul, és eleinte csak Ausztriában, Németországban meg Svájcban lesz elérhető. A Warner egyelőre nem közölt árakat, ugyanakkor bejelentette, hogy a német nyelvterület után más piacokon is bevezeti új szolgáltatását.

Az In2Movies felhasználóinak azt ígéri a Warner, hogy a német nyelvű dvd megjelenésével egy időben az interneten is elérhetők lesznek a filmjei. A szolgáltatáson egyébként helyi műsorok és más cégek tartalmai is elérhetők lesznek. A szoftver a későbbiekben azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználók hordozható lejátszókon magukkal vihessék a letöltött filmeket és tévéműsorokat.
Új irány

Kedden arról is megjelentek pletykák a New York Post című amerikai lapban, hogy a Google felvásárolná a Napstert, vagy szövetkezne vele, azaz nagyon úgy tűnik, hogy alapvetően megváltozott a filmipar véleménye a fájlcserélésről, amelyet a lobbistáik eddig be szerettek volna tiltani. A Google lépése persze egyáltalán nem lenne meglepő, mivel a kereősóriás nemrég indította el a videóletöltő szolgáltatását, a Napster meg több mint félmillió előfizetővel rendelkezik, csak éppen képtelen nyereségesen működni, és talán a két cég együtt vinné valamire, írja az Engadget kütyüszájt elemzése.

Végre kimondták: a letöltés nem bűncselekmény

''Függetlenül a forrás legalitásától a lefele irányú, magáncélú másolás keretében végzett letöltés az legális''

A fenti mondat dr. Ormós Zoltán szerzői jogi ügyvédtől hangzott el a Magyar Televízió keddi Kultúrház Extra műsorában. Annak ellenére, hogy a szerzői jogi törvény rendelkezése egyértelmű e tekintetben, a kérdést a köztudatban mégis sok bizonytalanság övezi – annak is köszönhetően, hogy a jogvédő szervezetek nyilatkozataikban következetesen "illegális letöltésekről", illetve az azok által okozott anyagi károkról beszélnek.

Az ügyvéd – aki korábban a BSA jogi képviselője volt – azt is vállalta, hogy az állítást a gyakorlatban is igazolja; egy Madonna számot töltött le a világhálóról a kamerák előtt. "Rendőrökkel is beszéltem, ők is tisztában vannak vele, azt mondták, hogy a magáncélú másolás törvényi engedélyét már ismerik, ilyen ügyekben a rendőrség nem lép fel" – tette hozzá az ügyvéd, majd arról beszélt, hogy az állam ezt a lehetőséget nem ingyen engedte át, hanem, ahogy régen a magnószalagok, most az írható cd-k és dvd-k árába beépített jogdíjjal kompenzálja. Mindez azonban a szoftverekre nem vonatkozik, csupán a filmekre és zenékre.

A bejátszást a Kultúrház Extra egyik vendégeként a stúdióban nézte végig Kálmán András, az ASVA igazgatója is, és nem értett egyet Ormós Zoltánnal. Arra utalva, hogy Európa nem minden országában van ez így, a jogvédő szervezet vezetője kifejtette az ASVA álláspontját, amely szerint ezt a lehetőséget szűkíteni kellene. Kálmán András szerint az volna helyes, hogy azon jogvédett tartalmak letöltését, amelyek engedély nélkül kerültek fel az internetre, ne lehessen magáncélúnak nevezni.

http://it.news.hu/c.php?mod=10&id=17623&p=

Legalabb valaki. Bar felek, hogy ez maganemberre nem igazan vonatkozik. Meg ha akarnak szemetkedni, ugyis talalnak valamit.

Ezzel újat nem mondtak. És magáncélú zene/film letöltésért még senkire nem szabtak ki büntetést, hogyha nem volt bizonyítható hogy másoknak is terjesztette.

Naja, de ez eddig igy nem volt kimondva, azaz mindenki mast mondott, asva, meg proart, meg a stb.

Az MPAA újabb támadása a kalózkodás ellen

Az Amerikai Filmforgalmazók Szövetsége (MPAA) újabb lépést tett a filmes kalózkodás megfékezése érdekében. Most úgy vélik, a keresőoldalak és keresőmotorok a kalóz tartalmak melegágyai. Ők maguk nem kínálnak fájlokat, csak éppen az egész infrastruktúrának olyan fontos részét alkotják, amely lehetővé teszi magát a kalózkodást.

A szövetség bírósági eljárást indított a BinNews.com, Torrentspy.com, IsoHunt, BTHub.com, TorrentBox.com, NiteShadow.com, Ed2k-It.com, NZB-Zone.com, és DVDRs.net oldalak ellen. Most először nyújtottak be keresetet Usenet alapú szolgáltatások ellen, amelyek egyébként manapság a leginkább terjedő félben vannak, miután a fájlcserélőkre már kellően "rászálltak" a különböző hatóságok.

A fájlcserélő, P2P rendszerekkel ellentétben, ahol a tartalmakat a felhasználók egymás között osztják meg, a Usenet rendszerek esetében a rendszergazdák saját szervereiken osztják meg a kalóz tartalmakat. Azonban a szervereket üzemeltető szolgáltatók nem vállalnak felelősséget az egyes kiszolgálókon tárolt fájlokért, azokat nem ellenőrizhetik és nem is ellenőrzik.

A Digitális Millenium Szerzői Jogvédő törvény (DMCA) hasonló védelmet nyújt a keresőmotorok üzemeltetőinek is, egészen addig, amíg "nincsenek tisztában" az általuk kínált tartalmak illegalitásával, s kérésre letörlik azokat. Az MPAA még tavaly novemberben írt alá egy megállapodást a BitTorrent.com oldallal, amelyben az beleegyezett, hogy eltüntetnek minden olyan hivatkozást, amelyek szerzői jogvédelem alatt álló filmekre mutatnak.

"Az olyan weboldalak üzemeltetői, akik olyan technológiákat adnak a felhasználók kezébe, amelyek segítségével illegális tartalmak birtokába juthatnak, nem bújhatnak el. Meg lehet és meg is kell őket fékezni, ha arra szükség van. Az ilyen erőteljes hálózatok leállításával nagyon fontos lépést tehetünk előre az illegalitás megfékezésének rögös útján." - mondta John Malcolm, az MPAA kalózellenes műveleteivel foglalkozó nemzetközi igazgató.

A kereseteket egyébként azután nyújtották be a bíróságra, hogy nemrég sikeresen leállíttattak egy Razorback2 néven ismert szervert, ami az eDonkey2000 hálózat oszlopos tagja volt. Ez a kiszolgáló tette lehetővé több millió felhasználó csatlakozását egy P2P hálózathoz. Az MPAA számításai szerint 2005-ben 1,9 milliárd dollárnyi kárt okozott a filmiparnak csak az internetes kalózkodás. Mindeközben 75 BitTorrent és eDonkey oldalt zárattak be.

Forrás: gamestar.hu

^^ Nevetseges. Ez tipikusan az a logika, hogy aki scannert meg nyomtatot vesz, az biztos hamispenzgyarat akar otthon letesiteni.

Google 007: kémkedhet a kereső?

A közvélemény igen negatívan értékelte azt a döntést, melyet egy államügyész hozott pénteken. Eszerint a Google köteles az Egyesült Államok kormányának információt szolgáltatni keresőmotorjának indexéről - bár a cégnek a keresések témaköreiből is mintákat kellene szolgáltatniuk, ezt megtagadták.

Növekszik a feszültség az online felhasználók személyiségi jogai és a törvényszéki végrehajtás igényei között: James Ware, Észak-Kalifornia kerületi bírója döntésében a Google-t arra kötelezte, hogy a kormány részére ötvenezer web címet adjon át keresési indexéből. Emellett felkérte arra is, hogy dolgozzon ki egy olyan protokollt, amely véletlenszerűen kiválasztott URL-eket listáz ki az indexből, de a bíró szerint ehhez a vállalatnak nem kötelessége saját információkat szolgáltatni a webcímeket tartalmazó adatbázisból. Továbbá a fenti adatok előállításának költségeit a kormánynak kell állnia. Ennek ellenére a bíró kérését a Google elutasította.

"Győzelemről számolhatok be a felhasználóink számára. A webes kereséseken alapuló bizonyítás drasztikus mértékben korlátozott, de ami a legfontosabb, hogy végül sikerült elkerülnünk a keresési témakörökre vonatkozó kérelem megvalósítását." - mondta Nicole Wong, a Google egyik tanácsadója.

Még januárban az amerikai Igazságügy-minisztérium indítványozta, hogy a Google működjön együtt velük a kereső használati adatainak és index adatainak terén. Egyes értesülések szerint a beszolgáltatásra váró információk mennyiségét az azóta eltelt idő alatt óriási mértékben csökkentették. Így lehetett, hogy a legutóbbi rendelkezés szerint már csak ötvenezer webcímet, illetve ötezer keresési kifejezést követeltek a Google-től, míg egy évvel korábban még egymillióról volt szó.

A Google képviselői minden esetben a személyiségi jogokra, illetve üzleti titkokra hivatkoztak, a kormány pedig mindig azzal érvelt, hogy nem érdekeltek egyéni felhasználók azonosítását lehetővé tevő információk terén.

Szeretem amikor például az USA kormánya azt hiszi, hogy neki mindent lehet.
A kiemelt részek különösen érdekesek, legalábbis szerintem.

Forrás: gamestar.hu

Google sajnos ilyen, ez van. Itt egy cikk arrol, hogy nem torli le vegleg a torolt emaileket se: http://news.com.com/Police%2Bblotter%2BJud...ml?tag=nefd.top

Aki nem tud angolul, annak csak roviden: Ha torolsz a gmailben valamit, akkor az valszeg megvan a google-nak, mivel biztonsagi masolatot keszit minden emailrol. Eljen?

Megállj a RIAA-nak

Bírósági döntés alapján az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) nem kutathatja át akárkinek a merevlemezét illegális zenei tartalom után.

Tanya Andersont, egy kilenc éves kislányát egyedül nevelő anyát azzal vádoltak, hogy illegálisan osztja meg zenei állományait, és a RIAA ezért pert indított szerzői jogok megsértése címén. Hogy ártatlanságát bizonyítsa, az asszony kész lett volna arra, hogy bizonyos körülmények között átnézhessék a merevlemezt. A szövetség bírósági végzést akart erről, de nem túl nagy meglepetésre Anderson ezt visszautasította, ahogy Donald Ashmanskas bíró is, aki a RIAA-t arra utasította, hogy béreljen fel egy szakértőt, aki majd átvizsgálja a merevlemezt, felügyelet mellett.

"Örülök, hogy a bíró végülis nekünk adott igazat, és bebizonyíthatom, hogy ártatlan vagyok abban, amivel vádolnak. Nincs szükségem arra, hogy lássák a személyes dolgaimat, adó információkat, személyes képeket stb, ez az én privát szférám, és senkinek semmi köze nincs hozzá", mondja Anderson.

Az asszony jelenleg perli a RIAA-t egy úgy nevezett RICO (zsaroló és korrupt szervezet) jogcímen.

Az utolsó mondathoz a véleményem:

Forrás: gamestar.hu

http://www.origo.hu/zene/20060404ujabb4.html

Újabb támadás a fájlcserélők ellen

A zeneipar Európa-szerte megpróbálja visszaszorítani az illegális zeneletöltéseket, és ennek érdekében minden létező jogi eszközt bevet.

A lemezipar nemzetközi szövetsége, az International Federation Of Phonographic Industry (IFPI) közel kétezer fájlcserélőt használó személy ellen indított eljárást, összesen tíz európai országban. A szervezet ezzel az akcióval szeretne még több internetezőt átszoktatni arra, hogy a legális letöltő site-okat használják a fájlcserélők helyett.

Az akció célországai között van Portugália, ahol az elmúlt négy évben 40 százalékkal csökkent a CD-eladások szám a, főként a fájlcserélők elterjedése miatt. Az IFPI szerint eljárás indult többek között egy brit postás, egy finn ács, egy cseh IT-menedzser és egy német bíró ellen is.

"Az esetek nagy részében 20 és 35 év közötti férfiak ellen indult eljárás, illetve olyan szülők ellen, akik nem fordítottak elég gondot gyermekük nevelésére és a figyelmeztető felhívásokra" - fogalmaz az IFPI közleménye.

Az olasz hatóságok például eddig hetvennél is több számítógépet foglaltak le a fájlcserélők ellen indított összehangolt támadás keretében, ám a közlemény szerint az akció elsősorban "a feltöltők" ellen irányul, tehát azon személyek ellen, akik nagy mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló zenét osztanak meg a fájlcserélő programokon.

Az IFPI szerint ugyan a legális letöltések piaca szárnyalt 2005-ben, mégsem sikerült megállítani a CD-eladások hanyatlását (ez világszerte 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest).

Ehhez kapcsolódik egy brit közvélemény-kutató cég, az XTN felmérése, melynek során ezer embert kérdeztek meg arról, mi lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy még többen szokjanak rá a legális letöltésekre a fájlcserélők használata helyett. A BBC által idézett felmérés szerint a többség úgy gondolja, hogy perekkel való fenyegetőzés helyett a CD-árak csökkentése és a könnyen használható üzleti szolgáltatások jelentenék a megoldást.

[origo]

Oke, akkor mutasson egy legalis letolto site-ot, ami Magyarorszagrol is elerheto.

Perhullám európai fájlcserélők ellen

A postástól a bíróig minden rendű és rangú felhasználó ellen indított pert 10 országban a zenei ipar. Az IPFI sikerével zárult korábbi perekben az átlagos büntetés 2633 euró (710 ezer forint) volt.

A fájlcserélő börzék európai felhasználói ellen újabb perhullámot indított a zenei ipar. Tíz országban összesen mintegy kétezer bírósági beadványt készített az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) érdekvédelmi szervezet. A vád mindenki esetében ugyanaz: másolásvédett anyagok illegális terjesztése.

Az érintett felhasználók társadalmi helyzete az IPFI szerint igen széles spektrumban szóródik. A szőnyegfektető szakmunkástól a német bíróig mindenki képviselve van. Az életkor és a nem alapján viszont kisebb a szóródás. Az alperesek nagy része 20 és 35 év közötti férfi, idézte a InfoWeek.ch híroldal az IPFI képviselőit.

A várható büntetési tétel meglehetősen borsos. Az IPFI által korábban indított, és a felperes sikerével zárt perekben az átlagos büntetés 2633 euró (710 ezer forint) volt.

A feljelentések mellett Olaszországban egy razziára is sor került. Ennek keretében 70 számítógépet lefoglaltak, az illegális fájlcsere nyomainak biztosítására. Az IPFI utal arra, hogy a feljelentéseket nem a "kis letöltők" ellen indították, hanem olyan személyek ellen, akik a fájljaikat másoknak letöltésre felkínálják. Viszont a két tevékenység szétválasztása az aktuális fáljcserélő kliensekkel rendszerint nem lehetséges.

A zenei ipar évek óta a zenék online csereberéjét teszi felelőssé a cd-eladások visszaeséséért. Tudományos igényességű vizsgálatok viszont csak részben tudták ezt megerősíteni. Miközben a zenei ipar által finanszírozott tanulmányok egybehangzó eredményein nem lehet csodálkozni, független elemzések árnyeltebb képet adnak ebben a témában.

http://index.hu/tech/jog/zene2032/