Hazánkban warez razzia - Lecsaptak a jogvédõk!

ASVA: Nem jogsértő a saját célú másolás

http://www.origo.hu/csevegoszoba/techbazis...0622kalman.html

"A magáncélú letöltés klasszikus esetben legális..."


Köszöntöm az [origo] chatszobájának a látogatóit! Nagyon izgulok, de muszáj elvállalni ezt a fórumot is. Tudom, hogy nem vagyok sem IT-, sem pedig netes guru, de lássuk...

Pontosan milyen anyagok jogai fölött diszponál az ASVA? Filmek? Zenék? Minden? (Ratt_rott)
- Az ASVA az audiovizuális dolgok közül a filmek és azok különböző hordozói, illetve a Playstation konzoljáték jogaival foglalkozik, azokat védi. Ez persze nem jelenti azt, hogy behunyjuk a szemünket, ha zenét vagy más játékokat találunk jártunkban-keltünkben.

Önök csak védik a szerzők jogait, vagy kezelik is ezeket? Ha kezelik, tudná érzékeltetni, hogy mekkora kulturális érték fölött rendelkeznek? (kitekat)
- Nem kezeljük. Az ASVA az egyetlen olyan jogvédő intézmény, amely nem ún. kollektív jogkezelő, mint például a Mahasz, Artisjus stb. Ez tisztábbá teszi a viszonyainkat, mi csak jogokat védünk, a zsebek áttételesen vannak jelen.

Hogyan lehetek ASVA-dolgozó? (Ding_Ding)
- Egyelőre csak úgy, ha behozza a fizetését, amit majd kifizetünk.

Miért jó az ASVA működése? (Praetorianus)
- Ugye nem úgy érti, hogy miért profi, hanem hogy mire jó? Arra jó, hogy valamelyest mentse a létező filmszakma érdekeit, és egyúttal az újfajta digitális forgalmazás irányába is hasson.

Ki pénzeli önöket? Ezt az összeget miért nem fordítják az árak leszorítására? Ugyanis az illegális tartalmak, ill. azok cseréje főleg anyagi okokra vezethetők vissza. (Akos)
- Mi támogatásnak hívjuk, nem pénzelésnek (kinek a pap, kinek a papné). A támogatóink: Motion Picture Association (amelynek hét nagy amerikai filmstúdió tagja). Ezen kívül minden magyar filmforgalmazó és forgalmazóegyesület.

Most akkor van pontos jogállás a fájlcserélők használatáról, tiltásáról? Van-e előrelépés, közeledett-e egymáshoz a két fél nézőpontja? (kesh)
- Nem tudok ilyen szembenállásról, számunkra egyértelmű a fájlcserélők jogi helyzete: aki tartalmat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, annak a cselekedete aszerint ítélhető meg, hogy vajon az általa nyilvánosságra hozott tartalom szerzői jogi felhasználására van-e engedélye. Mi lenne ennek az ellentétele?

Az ASVA szerint csak a magáncélú letöltés legális? Azaz amikor a letöltő nem adja tovább az illegális tartalmat. (info_dchub_hu)
- Ez ennél komplikáltabb: a magáncélú letöltés klasszikus esetben legális, de bizonyos körülmények között lehet illegális: továbbadás, más gépén történik stb., és emellett lehet egy fájlcserélő is legális, ha a csere jogszerű, vagyis a szerző erre engedélyt adott. Klasszikusokat idézve: nincsen recept.

Saját részemre mit tölthetek le, ami nem jogellenes? (trimi)
- Mindent, ami eredetiben és engedéllyel van fent. Ugyanis nem tud engem még egy remek jogász sem meggyőzni arról, hogy a ma legális magáncélú letöltés kimossa a jogellenességből a tilos módon feltöltött tartalmat. Félő, hogy amit feltölt, nem is a mű, hanem annak egy másolata.

Önök mint alapítvány kapnak-e bármilyen támogatást a szerzői jogok tulajdonosaitól, illetve a filmforgalmazóktól? (Hacktivity)
- Igen, kapunk. Éves támogatásunk kb. 30 százaléka az MPAA-tól, 70 százaléka a magyar cégektől (egyéni forgalmazóktól vagy az ő szövetségeiktől) származik.

És miért kell ezeket védeni? Kiszolgáltatjátok a magyarokat a külföldi multiknak? És a mi jogainkat ki védi? Hová lesz egyáltalán a büntetésre befizetett pénz? (Geri)
- Nem okoskodni akarok, de a magyar állami és filmipari bevételek 85-90 százaléka amerikai filmek bevétele után fizetett adókból és járulékokból származik. Ami pedig a magyar filmek kalózmásolatait illeti, ha anyagilag nem is olyan nagy kárt szenvednek, saját mértékükhöz képest elviselhetetlen következményekkel kell számolniuk (lásd pl. Nyócker, Csudafilm, A napfény íze). Ugyanis a mai támogatási rendszerben a legális néző után kap a rendező támogatást a következő filmjéhez. A letöltögetéseknek sajnos ehhez nincs közük.

A nagy kérdésem az Usteam nevű, anime filmekkel foglalkozó weboldallal kapcsolatos. Érdekes módon egészen idáig semmi probléma nem volt vele, most meg pillanatok alatt lett. A kérdésem az lenne, hogy miért kellett töröltetni a webhelyen lévő filmeket, főleg, hogy rajongók által ingyen készített feliratok voltak elérhetők hozzájuk? (GregWinterheart)
- Amennyiben megkapjuk az értesítést a szerzőtől vagy jogosítottjától, készséggel bevalljuk: hibáztunk. Most nem hiszem.

Éppen ma reggel volt egy félórás telefonom egy rendőrségi eljárás alatt álló személlyel, akinek gépét is lefoglalták. Találtak rajta filmet, mp3-at, lakásán másolt DVD-t. A mai magyar jog szerint a letöltés és magáncélú másolás engedélyezett, őt mégis vádolják, és retteg. Ön szerint elképzelhető az eset? Ha igen, ön szerint helyénvaló ez így? Ez az ASVA törekvése, hogy a magáncélú másolást is betiltassa? (Bognar_Akos)
- Sajnos elképzelhető. A szerzői jog nehéz terület. Szükség van a rendőrök állandó továbbképzésére is. Az ASVA-nak nem célja, hogy a magáncélú másolók és letöltők ellen fellépjen, de azért azt ne várja senki, hogy bátorítsuk ezeket a tevékenységeket. Sok olyan esettel találkoztam, amikor nem lehetett eldönteni, történt-e jogsértés vagy sem. Igaza van, az ASVA-nak a nagyhalak irányába kell elmozdulnia.

Ha a Filmhalászt úgy hirdetik, mint ingyenes, bárki számára hozzáférhető programot, akkor miért van az, hogy több cégnek/szervezetnek mégsem adták ki? (Hacktivity)
- Nem bárki számára hozzáférhető az ingyenes Filmhalász, csak azok számára, akik rendeltetésszerűen kívánják használni. Nem akarjuk teszteltetni, nem akarjuk, hogy már az első napon ellopják, feltörjék stb. Leinformálható, belső hálózattal rendelkező cégek írásos megrendelő ellenében viszont ingyenesen megkapják. Ugye ön sem adna kalózellenes programot névtelen e-mailekre, IP-cím nélküli, yahoo-s szir-szar mailekre?

Igazgató úr! A jelenlegi cégemnél a munkaszerződésemben kikötötték, hogy mindennemű fejlesztés, észrevétel, javaslat, ötlet, ami a munkával kapcsolatos és használható (még ha tőlem származik is), a cég tulajdonát képezi. Törvényes ez? (sir68)
- Nem tudok állást foglalni.

Asztali DVD-íróval, ha a több száz saját videokazettámról (biztonsági szempontból) DVD-t készítek saját célra, az jogellenes-e? (Tévéből felvett filmekről van szó.) (trimi)
- Nem jogellenes, csak ne adja tovább, és a saját kazettája legyen, saját DVD-írója. Nemrég kérdezte tőlem valaki ugyanezt, és szintén ugyanezt válaszoltam, ám később kiderült, hogy céget csinálnak, és pénzért másolná mások VHS-eit DVD-re. Az meg nem kóser.

Azt szeretném megtudni, hogy miért szüntették be a DVDPoster oldalt, ahol DVD-borítókat lehetett letölteni? A borító is jogvédett? (LockSniper)
- A borító jogvédett. Nem csak azért, mert rá van írva, hanem azért, mert a filmek arculatával kapcsolatos minden jog önállósodik, és külön kerül eladásra (pl. Micimackó-plakát, -zokni, -lufi). A borító viszont nem kerül külön eladásra, felhasználásra, teljesen osztja a film sorsát. Tehát ha a film tilos, akkor a borító sem szabadon felhasználható.

Az üres adathordozók árában lévő szerzőijogdíj-kompenzációt ki kapja meg? (spenot)
- A kollektív jogkezelők szedik be, a Mahasz, az Artisjus és az EJI. Az elosztás rendszeréről őket kellene faggatni. Egy biztos, a kifizetett átalány nem teszi a tiltott mű terjesztését vagy nyilvánosságra hozatalát - sőt erősebb vélemény szerint másolását - jogszerűvé.

A szerverlefoglalások valamilyen nyomozói munka eredményei, vagy pedig névtelen bejelentés alapján történnek? (anabella1)
- Mindkettő. Vannak névtelen és névvel ellátott bejelentéseink egyaránt. Van, aminek mi nézünk utána, van aminek a rendőrség vagy a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Ha valakinek van egy kis amatőr zenei előadócsoportja, akkor megoszthatja más módon ki nem adott felvételeit a honlapján, ingyenesen? (zimi)
- Természetesen, hiszen rendelkezik a saját művek felhasználási jogával. Csak vigyázat: nehogy később összevesszenek. Jobb az ilyesmit előbb, akár csapaton belül is papíron rögzíteni.

A fogyasztó miként igazodjon ki a magyar jogszabályokon, ha a jogvédő szervezetek homlokegyenest mást mondanak ugyanarról a törvényről (Artisjus vs ASVA)? (k0zi)
- Nem mondanak homlokegyenest mást. Ez farizeus duma. (Bocs.) A józan ész szabályai mindig érvényesek. Én is tudom, ön is tudja, ki kalóz, ki gyűjtő. Az egyetlen vitás pont az úgynevezett szabad felhasználás, amit nem szabad kiterjesztően értelmezni, és akkor egyetért az ASVA és az Artisjus is.

Tulajdonképpen miért is fizetek a CD-k, memóriák stb. árában lévő jogdíjért? Milyen 'jogot' kapok ezért? (Szultan)
- Mit kap érte? Felvehet rá felhasználásra jogosított, szerzői jog által védett tartalmakat. Amikor gyári nyomott CD-t vagy DVD-t vásárol, abban is benne van ez az ún. mechanikai jogdíj, csak azt a forgalmazó fizeti - és fizetteti ki aztán az árba beépítve a vevővel. A befolyt ilyen jogdíjak elosztásáról lásd korábban.

Nem gondolja visszásnak azt a helyzetet, hogy az üres adathordozók árában is van jogdíj-kompenzáció, és büntetéseket is kiszabnak? A kettő miért nem zárja ki egymást? (Netd)
- Mert a jogdíjátalány fizetése nem jogosít felhasználás tilalmába ütköző védett művek másolására, felhasználására. Lásd az előbbi választ!

A szerzői jognak nem az a célja, hogy az alkotók által megalkotott művekből keletkező bevételt az alkotók kapják meg? Legalábbis a nagy részét? Elvégre ők készítették ... (spenot)
- Több rendszerben kaphatják meg az alkotók a szerzői jogdíjaikat, két nagy csoport van: az angolszász meg az európai. Az angolszászban jellemző, hogy minden jogot megváltanak, és innen kezdve a producer - aki a pénzét beletette a mű létrehozásába - uralja a jogokat. Persze ez nem zárja ki, hogy a továbbiakban a szerző is kapjon százalékos jogdíjat, ún. royaltyt. Az európaiaknál a szerző végtelen tisztelete és ajnározása a jellemző. Itt a producer másodlagos, de ez csak a főszabály... Maradjunk annyiban, hogy mindkét rendszerben csak a befolyt bevételből lehet osztozni - bárhogyan is.

Milyen esetben tekinthető egy Direct Connect (DC++) hub
illegálisnak? Fotó: Fábián ÉviMivel magán a szerveren illegális adat nem megy át még akkor sem, ha a felhasználók azt megosztják. (info_dchub_hu)
- Erre már nehezebb válaszolni. Maga a DC++ hub természetesen nem illegális. Csak a megosztók közötti forgalom lehet az. Más kérdés a hubok szervezőinek felelőssége, amelyet nem csak a részvétel és a közreműködés oldaláról kell vizsgálni, hanem onnan is, hogy vajon van-e ráhatásuk (technikai és szociológiai értelemben) a hub működésére és kinek van anyagi érdekeltsége az egész hubos kócerájon belül. Ezt a felelősségi álláspontot a jövőben nagyon erősen akarjuk képviselni mind az elméleti jogban, mind a jogalkalmazásban.

Nem gondolja, hogy egy hub üzemeltetőjét felelősségre vonni olyan, mintha egy kocsmatulajt csuknának le azért, mert két vendége megkéseli egymást? (Akos)
- Nem. Ha a kocsmatulajdonos nyugodtan nézi, ahogy a vendégei állandóan késsel hadonásznak, sőt úgy reklámozza a bejzlijét, hogy itt aztán lehet késekkel hadonászni, akkor egyértelműen felelőssé tehető minden késes atrocitásért, balesetért vagy bűncselekményért.

Ha a hub tulajai beírják közös chatbe, hogy nem vállalnak felelősséget a megosztásokért, akkor is büntethetőek? (komar55)
- Szó volt már a különböző típusú felelősségekről. A legtöbb hubon, warezoldalon ott van valami ilyesmi, de hiszi a piszi. Utána meg toplistáznak a letöltött csereberélt filmekről, hogy mi a legnépszerűbb. Ja, nem is tudott róla...

Ön a felelősségekről logikus, illetve elvi megvilágításban beszél. A hubtulajdonos példát tekintve van jogalapja, annak, amit mond? (Netd)
- Nehéz jogdogmatikai kérdés, én kevés vagyok hozzá.

Nagyon tanulságos volt a beszélgetés, köszönöm. Nem is fájt annyira.

"THE US SUPREME Court today decided that companies that develop file-sharing software can be held liable for copyright infringement taking place on their networks."

lasd meg: http://index.hu/politika/kulfold/alfb050627/


Szanalmas.

Meg mindig zavar az, hogy a digi kameramba veszek memoria kartyat, es az utan ezeknek a pocsoknek jogdijat fizetek, mivel szerintuk azon masolom a photoshopot, meg az xp-t. Igen, csakis. Nem fotozni veszem, masolni. Koszi asva.

Nemnem, ők tudják, hogy kizárólag festményeket és stikában a könyvtárban könyveket fotózol

Kretének.
Egy naplopó banda, akik nem akarnak dolgozni (mint kis hazánkban a vezető elit jó része) A fő forrásuk az átlagemberek lehúzása.

Dolgozol, abbol adózol, majd veszel a már megadóztatott pénzedből egy memóriakártyát amin áfa van, és mivel így még alig a legmagasabb ára van az euban hát tette rá jogdíjat. Szinte csodálom, hogy nincs jogdíj a szemedre, hiszen azzal képes vagy ránézni a szerzői alkotásokta.

Húzzon el a bányába az összes, nem igaz, hogy itthon ezek élenek a legjobban. Sír a csóka hogy így rossz nekik meg úgy. De nem neki jelent gondot egy mezei villanyszámla befizetése.
És csodálkozik, hogy virágzik a feketekereskedelem?
Ha tudok valamin spórolni hát megteszem. Ha egy arita 80ft az utcán és 200ft a boltban hát .......... hülye azért nem vagyok

Ja, egy matricaert 120 ft-ot? Majd biztos!

http://index.hu/kultur/pol/proart050629

Fenyegetőn tornyosul a noxos szuperjogvédő

* szalai

2005. június 29., szerda 18:36

Nem kegyelmez a kalózoknak, mi több, felvilágosít a magyar jogvédő szervezetek közös gyermeke, a Proart. A kis vasgyúró első sajtótájékoztatóján üres cédéket osztogattak, demonstrálva, hogy ha az emberek nem vesznek elég eredeti hanghordozót, akkor egyszer csak ez lesz a Nox helyett, ne is tessék csodálkozni.



Szerdán tartotta első sajtótájékoztatóját a frissen alakult ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület a Művészetek Palotájának kék termében. Belépéskor kezünkbe nyomnak egy nóném, bálás cédét, amire a NOX - ÚJ felirat van alkoholos filccel írva. Rossz szokásunkhoz híven rögtön megnézzük az írható felét, de azonnal látszik, hogy ezt még soha nem érte lézer. Különös. De amikor az esemény moderátora, Jeszenszky Zsolt teátrálisan a Nox teljesen új, még soha nem hallott dalát kezdi emlegetni, amit mindjárt meghallgathatunk, persze leesett, mi következik, és tényleg. Jaj, hát ez nem szól. Esetleg elkérhetünk egy másikat a tisztelt megjelentektől? Jaj, hát ez sem szól. Na ide vezet az, ha mindenki másolja a cédéket, derül ki egyszer csak. Grrr.
Károsultak és maszekok

De nézzük meg, hogy mi is kell ahhoz, hogy ezeken a cédéken a semmi helyett minőségi muzsika legyen. Ezt a Proart egy nyilvános Nox-próbával tervezi demonstrálni, mindenekelőtt Péter Szabó Szilvia egyedül elpléjbekkeli a Forogj világ-ot, amivel az Eurovíziós fesztiválon is indultak. "Hát én kezdtem kínosan érezni magam" - kommentálja Nagy Tamás, a Nox férfitagja, de nem az ebédet melegen tartani hivatott borszeszégők gőze zavarta meg az elméjét, őszinteségi rohamot okozva, hanem arra gondol, hogy ez így tánc nélkül bizony sovánka. Az üzenetet itt nem teljesen értjük, de nyilván valami olyasmi lehet, hogyha sokat kalózkodtok, kedves gyerekek, akkor a Szilvinek egyedül kell énekelnie, magányosan, egy szál cédé lesz neki csak a társa. Persze szerencsére itt van a tánckar, pólóban-farmerben, merthogy ne felejtsük, hogy ez egy próba, és serényen neki is állnak próbálni, közben Péter Szabó Szilvia a capella énekel, jól. A végén meg közösen elpléjbekkelik a számot. Tanulságos, tényleg.

Az esemény második részében felgyorsulnak az események: Jeszenszky Zsolt belemenős kérdésekkel bombázza a megjelent személyiségeket, például Rakonczai Viktornak szegzi a kérdést, miszerint: "Te milyen mértékben érzed magad károsultnak?" Rakonczai Viktor, a VIP egykori tagja, aki mostanában leginkább dalszerzéssel foglalkozik, nem tudja, milyen lenne, ha minden háztartásban csak eredeti hanghordozót tartanának, de mindenesetre boldog lenne, ha itthon is elindulna az iTunes. Zséda kifejti, hogy neki is vittek már oda másolt cédét dedikálni, de amúgy ha kevesebb jövedelmük lenne az egészből, akkor is csinálnák, mert "ez a szerelmük", Benkő László pedig elmondja, hogy a nagy generáció tagjai hiába adtak el valaha sok lemezt, ők se húzzák ki ezzel Farkasrétig.

A pergő beszélgetésben Péter Szabó Szilvia a kapzsi kereskedők felelősségét is firtatja, mondván, az is baj, hogy az üzletek száz százalék fölötti hasznot tesznek a lemezekre, nem csoda, hogy sokaknak nincs pénze azokat megvenni. Jeszenszky gyorsan közbeszól: "Az üzletek nem hogy száz százalék, de egyre kevesebb hasznot tudnak rátenni." De Benkő nem hagyja annyiban, szerinte is benne vannak így vagy úgy a boltok a dologban, egy "belvárosi maszek üzlet" például csak jól bevált kiadványokat hajlandó árulni, mert az újakkal, azokkal mindig csak a kockázat van. A TNT-s Dobrády Ákos szerint a cd-hamisítás már a szakadék szélére sodorta a szakmát, és minden zeneszeretőnek meg kéne értenie, hogy az ő érdeke is, hogy eredetit vegyen, mert csak így juthat a jövőben is igényes zenéhez. A Szájber gyerek-et elkövető Kollár Klemencz László szerint a legnagyobb baj, hogy a szűkül a rentábilisan kiadható zenék spektruma is, ezért sok együttes nem is jut lehetőséghez.
Elharapózott a jogsértés

Elharapózott tehát a jogsértő magatartás az országban, ez a lényeg. De itt jön a Proart, amit az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület), az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda), a FilmJus (Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete), a Hungart (Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület) és a MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) alapított. Horváth Péter, az egyesület igazgatója röviden deklarálja is a célokat: a felhasználók felvilágosítása, valamint a jogsértő magatartás felszámolása - ebben együttműködnek a szoftverügyben hasonló szerepet betöltő BSA-val és az audiovizuális műveket védő ASVA-val, illetve a hatóságokkal.

Előbbivel kapcsolatban izgalmas dolgokra számítunk a jövőben: azon túl, hogy tudatosítani kívánják, hogy aki másol, az nem csak anyagi, de erkölcsi értelemben is megsérti a művészt, felvilágosítják majd az ifjúságot, a szülőket, a családokat (itt Horváth Péter egyenesen propagandaanyagokat emleget) arról, hogy milyen veszélyei vannak az internetnek, például hogy lehet fájlcserére is használni. Ugyanígy kampányolnak majd munkahelyeken, munkáltatóknál is. A munkaadónak például érdemes megfigyelnie, hogy a munkaidő mekkora részét fordítják munkára, és mekkorát töltögetésre a dolgozók, mondja Horváth Péter. És az sem elhanyagolható, hogy a fájlcsereprogramok micsoda biztonsági veszélyt jelentenek a céges hálózat számára, ugye.

Az egyesület - ami civil szervezet lévén, maga természetesen nem indíthat akciókat - márciusban kezdett a hatóságokkal együttműködni. Azóta több mint ötszáz honlapról vetettek le jogsértő tartalmakat, és az elmúlt héten levadászták a Diablo nevű DC-hubot is üzemeltető társaság két warezszerverét, ami miatt a hub Magyarországon lehúzta a rolót, sorolja a sikereket Horváth Péter igazgató. (Cikkünk megjelenésének időpontjában a hub újra működött, több mint nyolcezer felhasználóval.) Vácott és Budapesten illegális másolóközpontot számoltak fel, és több mint hatvanezer Artisjus-matrica nélküli cd-t foglaltak le.
Homály

A sajtótájékoztatón arról nézve jótékony, erről nézve zavaró homály leng akörül, hogy akkor most a kalózkodással-hamisítással vagy a másolással van-e a baj, esetleg mindkettővel. A felszólalásokban sokszor sajnálatosan összemosódik a hamisítás és a másolás fogalma, előbbi persze csúnya dolog, egyenesen lopás, de azt fontos megjegyezni, hogy a magyar szerzői jogi törvény a másolást magáncélra engedi, ezért is van az üres hordozók árába jogdíj építve. Ezzel kapcsolatban így maradnak az erkölcsi érvek. A törekvés természetesen érthető, a hanglemezgyártóknak nyilvánvalóan az az érdekük, hogy minél több eredeti hanghordozó keljen el, de ennek ellenére a lakosságnak egyelőre nem kell a szívgyógyszerért kaparászni a havertól átmásolt Nox-összes miatt. Az üres lemezt természetesen elhoztuk, jó lesz az még.

Srácok!
Alapítsunk mi is jogvédő szervezetet.
Ma ez a trendi álfoglalkozás.
uhh de felhúztam magam

Ures CD-k? Inkabb ures dvd-ket adtak volna!

ViC, ne torodj veluk, ezek (sokcsillag). Sose fognak megvaltozni, es elvarjak, hogy sajnaljam az egyutteseket, mert dolgoznak a penzert. En is megdolgozom erte, akkor most engem is sajnalni kell? Tenyleg azt irtak valahol, hogy XY szakadt egyuttes naponta orakat gyakorol, es akkor le kellett dobbeni, hogy ok is dolgoznak. NAes?

Na mindegy, en is inkabb hagyom, nem akarok jobban belelendulni.

Az FBI lecsapott a topszerverekre

Tóth Benedek
2005. 6. 30.

A “kalózkultúrának” van egy olyan rétege, amely a hétköznapi fájlmegosztók számára teljesen ismeretlen, pedig ez a rendszer adja az egész gerincét. Bár létjogosultságát már többen megkérdőjelezték, de jobb rendszer még mindig nem alakult ki leváltására. Ez a topszerverek intézménye. (tudom ez a kifejezés így magyarul elég…)

Ezek olyan szerverek, amelyeket kizárólag a folyamat elején használnak és fő célja az anyagok minél előbbi terjedése. Ez azt jelenti, hogy van néhány (hogy pontosan mennyi, arról fogalmam sincs, de kb. 20-30 jelentősebb és többszáznyi kisebb) gigantikus kapacitású szerver, ami egyfajta lerakatként működik, azaz a különböző release groupok (tehát azok, akik létrehozzák és tömörítik az anyagokat) ilyen szerverekre töltik fel munkájukat. Ezek után különböző másolóemberek a kész anyagot (ha jónak és lényegesnek találják) eljuttatják más hasonló szerverekre és persze kisebb szerverekre. A legnagyobb, a hálózat gerincét adó szerverek léte természetesen nagyon privát információként kezelt, de a kisebb szervekhez már hozzáférhetnek olyan személyek, akik az anyagot el tudják juttatni a közemberek számára is elérhető hálózatokba, ez manapság főként a torrent-oldalakat jelenti. Az egész folyamat – jobb esetben – mindössze néhány órát vesz igénybe.

Az FBI már korábban hadjáratot hirdetett ezek ellen a szerverek ellen. Ennek keretében, évek alatt sikerült beépíteniük egy ügynököt ("Griffen") a hálózatba, aki két ilyen szervert ("Lad” és “Chud") is üzemeltetett. Ezek segítségével – állítólag – sikerült információt szerezniük sok szerverről és azok üzemeltetőiről. Tegnap este le is tartóztattak egy személyt, Chirayu Patel-t ("Dact") akinél a házkutatás során jelentős mennyiségű adathordozót találtak. Meg nem erősített információink szerint az FBI két saját szerverén és a lefoglalt két másik szerveren összesen több, mint 27 Tb adat volt. Az FBI álltal a kanadai rendőrségnek átadott (módosítva) meghatalmazásán az alábbi nevek szerepelnek még: killaz, marvel/cartel, cin, sidar, korax, bourbon és burner. Az ő letartóztatásukról, vagy előállításukról információnk nincs, de értesüléseink szerint hármat már bevittek. Szintén meg nem erősített információk szerint az ügyben több kanadai szerver és magánember illetve a “Centropy” nevű csoport is érintett.

Mindazonáltal az FBI 2003 óta dolgozott ezen az ügyön, úgyhogy valószínűleg ez még csak a kezdet, elvégre ennyi idő alatt csak ennyit tenni egyenesen szégyen lenne. Az hogy milyen hosszú vagy rövidtávú következményei lesznek az ügynek az még nem ismert, de rengeteg szerver a világ különböző tájain áthelyezés alatt áll.

Kiegészítés
Úgy tűnik a helyzet sokkal kényesebb, mivel sorban jönnek az információk újabb és újabb akciókról. Úgy tűnik, hogy az FBI a nyomozás után rengeteg ország hatóságaival vette fel a kapcsolatot, így hazánkkal is, így valóban lehetséges, hogy az itthon elérhetetlenné vált szerverek is ezen akció miatt nem elérhetőek. Az USA kereskedelmi minisztériumának – Ááááá, nem amerikai érdek… – szóvivője többek közt hazánkat is említi, mint a műveletek egyik helyszínét. A leállított szerverek számáról nincs hír, de elég soknak tűnik, valószínűleg ez az eddigi legnagyobb csapás ennek a körnek. A hatásokat tovább rontja, hogy sokan leállították a szervereiket és jól eldugták őket. Ennek nem sok értelmét látom, de ha ettől az adminok nyugodtabban alszanak… Ennek ellenére úgy tűnik, hogy hosszú távon ez az eset sem fog jelentősebb fennakadást okozni a rendszer működésében, bár kétségtelen, hogy bizonyos szokások meg fognak változni és még inkább előtérbe kerül majd a biztonság és a belterjesség. Ugyanakkor egy ilyen akció már elég régóta lógott a levegőben. Sokak szerint a rendszernek ezen a pontján már régóta esedékes valami technológiai reform, de igazából alternatívát az egyszerűségében nagyszerű rendszerre még senki nem tud mondani.

Kiegészítés 2
Nagyon sok ellentmondás van az ügyben, az FBI 12, az amerikai igazságügy szerint 10 országról van szó, a “lógó” kettő között van Magyarország is. Az DOJ szerint több, mint 10 megkeresés volt az USA-n kívül, ott több, mint 70. Eddig 120 magánszemélyt azonosítottak, de a közlemény szerint, ahogy a nyomozás folyik ennél többen is elő fognak kerülni. Az USA-ban amúgy többüket akár börtönbüntetésre is ítélhetik. Rengeteg release group is van az érintettek között ezek listája: RiSCISO, Myth, TDA, LND, Goodfellaz, Hoodlum, Vengeance, Centropy, Wasted Time, Paranoid, Corrupt, Gamerz, AdmitONE, Hellbound, KGS, BBX, KHG, NOX, NFR, CDZ, TUN, BHP. Az hogy ez az egyes esetekben mit jelent azt nem tudni. Az akció amúgy a DOJ “STOP!” ("Strategy Targeting Organized Piracy") nevű tervezete keretében történt

http://hu.p2pinfo.net/index/2005-06-30/az-...verekre-utazik/

Ezeken mindig rohogok, amikor eloadjak, hogy elkaptak par szervert, es akkor ez akkora fogas, hogy nem lesz tobb warez.

A P2P LEtöltéshez kapcsolódóan:

Hazánkban filmek/mp3-ak letöltése nem minősül illegális cselekménynek, jogilag másolatkészítésnek minősül, ami nem kriminalizált cselekmény. :

http://www.artisjus.hu/opencms/export/arti...nak/faq.html#02
szerint:

"Letölthetek-e magáncélra filmeket, zenéket, játékprogramokat?

A másolás a szerzői jogban főszabályként engedélyköteles, a letöltés pedig másolatkészítést jelent . A törvény azonban egyes esetekben lehetővé teszi, hogy a magánszemély magáncélra szerzői jog által védett művekről másolatot készíthessen. A kivétel vonatkozik például a zeneművekre, filmekre - ha azokat nem védi másolásvédelem - , de nem vonatkozik a szoftverekre. Így az előbbiek lemásolása (letöltése) ma nem minősíthető jogellenesnek, míg a szoftverek másolása, letöltése a jogosult kifejezett engedélye jogellenes. "

Természetesen a FELtöltés (hozzáférhetővé tétel...megosztás) jogi megítélése más kérdés, mely már szerzői jogi engedély köteles tevékenységnek minősül.

Megúszhatja a kalózszerver működtetője

Noha márciusban sajtóközleményben adták hírül, hogy az ország legnagyobb fájlcserélő rendszere, a Mátrix-hub megbénult, az azóta újraindult, és a gyanúsítottra sem tudták rábizonyítani, hogy illegálisan osztotta meg szoftvereit.

Még márciusban adta hírül az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA), hogy feljelentése nyomán egy több szervergépen illegális fájlcserélő-hálózatot üzemeltető magánszemélyt leplezett le a rendőrség. A közlemény kitért arra, hogy a háromezer forintért adott hozzáférésből - melyért a felhasználók filmeket tölthettek le a szerverről - mintegy másfél millió forintos bevételre tett szert az üzemeltető. A négy szerver 30 merevlemezt tartalmazott, összesen 4,4 terabájtnyi kapacitással. Ebből mintegy 1,2 terabájtot foglaltak el a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak.

Mint lapunk megtudta: az igazságügyi szakértői jelentés nem tudta alátámasztani azt, hogy a szervereken szerzői jogsértő anyagok lettek volna. A szakértő jelentésében rámutat, hogy a rendszerben lévő merevlemezeket úgy konfigurálták, hogy tartalmuk a szerver kikapcsolása után már nem volt helyreállítható. Mivel az állományokat kódolva tárolták a számítógépen, ezért a szakértő végül egyáltalán nem tudta megmondani, hogy a lefoglalt szervereken milyen anyagok voltak megtalálhatók.

Azonban mint sok más hasonló esetben, a banánhéj itt is az otthoni számítógép volt: a szervert üzemeltető fiatalember lakásában talált gép és a szintén otthoni CD- és DVD-állomány jelentős része a szakértő megállapítása szerint ugyanis másolt anyag, mellyel szerzői jogsértést követett el azok tulajdonosa. Ugyanis a felhasználói programok más megítélés alá esnek, mint a zeneművek, filmek: noha ott is megengedett a magáncélú másolás, de csak a jogszerűen megvásárolt programot lehet többszörözni, márpedig a lakáson talált szoftverek zöménél sem számla, sem ajándékozási szerződés nem került elő.

A szakértő végül 205 jogosulatlan másolatot számolt össze, a kárértéket pedig valamivel több mint 5 millió forintban állapította meg. A rendőrség szerzői és szomszédos jogok megsértésére vonatkozó vádemelési javaslattal továbbította az ügyet az ügyészségre. Értesülésünk szerint a Mátrix-hub - a szerver tulajdonosától függetlenül - azóta újjáéledt.

[origo]

Na ezt mondom emberek. Titkosítani kell!
Még az otthoni gépet is!

Jaja, ez alap.

Hollandiában az USA-ban megszokott gyakorlattal szembehelyezkedő döntést hozott egy bíróság a jogvédők kontra felhasználóik adatait kiadni nem akaró Internet-szolgáltatók ügyében.

A holland szerzői jogokat képviselő szervezet (Protection Rights Entertainment Industry Netherlands - BREIN) 42 magánszeméllyel szemben kezdeményezett bírósági eljárást azzal az indokkal, hogy jogvédett dalokat osztottak meg engedély nélkül az Interneten. Az egyes emberekre vonatkozó pontos adatok megszerzése miatt több Internet-szolgáltatóval felvették a kapcsolatot, ám közülük öt úgy döntött, nem enged a jogvédők nyomásának. Az öt legismertebb Internet-szolgáltatást (AtHome, Chello, Wanadoo, Planet Internet, Tiscali) nyújtó vállalat ugyanis nem adta ki több tucat internetező személyes adatait, így őket közvetlenül egyelőre nem tudja elérni a szervezet, csupán IP-címüket tudja. Emiatt döntött úgy a BREIN, hogy ezt az öt céget is bíróság elé idézi.

Az ügy itt nem ért véget, a jogvédő szervezet valóban bíróság elé vitte panaszát, s sor került a felek állításait, érveit megvizsgáló tárgyalásra is. Kedden aztán döntést hozott az öt nagy ISP-t (UPC, Essent, Tiscali, Wanadoo, KPN) érintő ügyben az utrechti bíróság. A holland bíró úgy döntött, hogy az Internet-szolgáltatóknak nem kell kiszolgáltatni file-cserét folytató ügyfeleik adatait a jogvédők számára - legyen szó akár nevekről, akár postai címekről.

Azt is közölte azonban az ítéletet kihirdető bíró, hogy voltaképp elrendelhette volna az információk kiszolgáltatását. Erre pusztán azért nem került sor, mert a felperes indítványa nem felelt meg minden szükséges feltételnek. Azzal indokolták a döntést, hogy a felhasználók megosztott mappáiban való kutakodás során magánjellegű állományokhoz is hozzáférhettek a jogvédők, és ezt a magánszféra megsértésének veszik a holland törvények, amelyek jóval szigorúbban kezelik ezt a témakört, mint az USA törvénykezése.

Christiaan Alberdingk Thijm, az öt fent említett ISP jogi képviselője üdvözölte a döntést, mint az Internet-felhasználók magánszférájának védelmét szolgáló fontos győzelmet. „[Hollandiában] kereskedelmi szervezetek nem kezdhetnek valaki számítógépén csak úgy szaglászni és adatot gyűjteni.” - jegyezte meg az ügyvéd.

Talán ilyesmit kellene minden országban...

Néhány héttel ezelőtt tudósítottak a lapok - így az Index is - a hazai szerzői jogvédő szervezetek legújabb érdekvédő kezdeményezéséről, a ProArtról, nem sokkal rá pedig közöltük a szervezet képviselőjének levelét, amelyben ismerős gondolatok sorakoztak

Részesei voltunk nemrég egy világméretű kísérletnek. Emberek egy kis csoportja a földgolyó felületének egyharmadán próbálta meg összehangolt eszközökkel - a propaganda és az állami terror minden elképzelhető eszközét bevetve - megváltoztatni az emberekben a magántulajdon fogalmáról alkotott évezredes képet. Az új kép, amit az emberek agyába próbáltak sulykolni, szöges ellentétben állt a természetes jogfelfogással, így a kísérlet nagy csörömpölés mellett végül összeomlott.

Néhány évvel ezelőtt emberek egy újabb kis csoportja - a hanglemezek értékesítéséből élő vállalatok, ügyvédi irodák, és a legjobban fizetett zenészek közül néhányan - ismét összehangoltan, propagandaeszközök igénybevételével akarja megváltoztatni a magántulajdonról alkotott évezredes fogalmainkat; bűntudatot akarnak az emberekbe építeni egy anyagtalan szellemi termék, a zene másolásával kapcsolatban. Állami terrort, rendőri akciókat szerencsére eddig még csak a szabadság hazájában, az Egyesült Államokban vetettek be néhány ezer zenerajongó ellen, de ki tudja, mikor szélesedik ki a mozgalom a földkerekség nagyobb hányadára.

A mostani akcióprogram kitervelői is különös anyagból vannak gyúrva: gyakran halljuk őket elcsukló hangon nyilatkozni a hanglemezfogyasztás drámai csökkenéséről, a feketepiac térhódításáról, miközben szó sem esik arról, hogy mennyi mindent tettek ők azért, hogy tönkreverjék saját piacukat, termékeik státuszát pedig a kultusztárgy kategóriából harminc év alatt ócskasággá minősítsék le.

A lemezipar e remek gazdái először is támadást intéztek saját legfontosabb reklámcsatornáik ellen, elvágva ezzel magukat közönségüktől. Előbb a zenekarok televíziós lehetőségeit tették tönkre azzal, hogy pénzt kértek a tévécsatornáktól saját termékeik legfontosabb reklámjainak,a videoklipeknek a sugárzásáért. Mivel egyetlen kereskedelmi tévétársaságot sem bolondok vezetnek, az eredmény az lett, hogy a zeneklipek visszaszorultak a kisebb nézettségű zenecsatornákra. Aztán sor került a dj-kre is, akiké ugyebár a legfontosabb szerep a popzenefogyasztók ízlésének befolyásolásában; ők razziákat kaptak a nyakukba, amelyek azt vizsgálják, hogy "jogszerű", pecsétes másolt cd-ről játszanak-e, avagy nem. A fájlcserélő rendszerek pedig - melyekről eddig minden olyan kutatás, amit nem lemezcégek rendeltek meg, bebizonyította, hogy nem csökkenti, hanem növeli a lemezeladásokat - pereket és rendőri akciókat érdemeltek ki ezért a tevékenységükért. (Most már az is bizonyíték, hogy a cd-k eladási számainak hanyatlása éppen 2004-ben fordult ismét enyhe emelkedésbe, amikor a fájlcserélgetés minden korábbi rekordot túlszárnyalt, a Bittorrent megjelenésének köszönhetően.)

Az pedig, hogy a tengerentúlon fájlcserélgető emberek ezrei ellen indult rendőri akció és büntetőeljárás, nyilvánvaló, hogy emberek százezreit vagy millióit kapcsolja ki véglegesen a hanglemezfogyasztásból: ők, valamint rokonaik és tágabb ismeretségi hálózatuk valószínűleg végérvényesen elkerülik majd a lemezplázák épületeit.

(Megjegyzendő még, hogy a büntető szankciókból a lemezekért konkrét készpénzzel fizető vásárlók sem maradtak ki: őket olyan termékekkel "szolgálják ki" manapság, amelyekre rá van írva, hogy kedves barátunk, egyáltalán nem biztos, hogy Ön ezt a lemezt valaha is meg fogja tudni hallgatni, hiszen számos lejátszóberendezéssel nem is kompatibilis. Amikor a cd-szabvány egyik tulajdonosa, a Philips befenyített, hogy ilyen lemezekhez nem ad hitelesítő logót, egy vállrándítás volt a válasz. A mostani lemezek egy részén már nincs is cd-logó, tehát tulajdonképpen nem is tekinthetők cd-knek.)

Hogy e lépések mögött áll-e valamilyen stratégiai elgondolás az iparág jövőjéről, az legalábbis megkérdőjelezhető: annyi látható csak bizonyosan, hogy a központokban észleltek valamiféle fordulópontot a technikai lehetőségeket és a fogyasztási szokásokat illetően, de hogy innen merre lesz a kitörés, annak kitapogatására a Napster megjelenése óta eltelt hat év kevésnek bizonyult. Egy dolog tűnik biztosnak: az, hogy a kiadóvállalatok minden erejükkel ragaszkodnak régi üzleti paradigmájukhoz, miszerint a fogyasztónak fizetnie kell minden egyes aktusért, legyen az akár egy fizikai hanghordozó tulajdonba vétele, akár egy materiálisan nem is létező zeneszámletöltés. Ezt a paradigmát állítja a zeneipar még mindig üzleti működésének alapkövének, holott - lehetne máshogy is.

mi, bunkó magyarok, nem tölthetünk le semmit az iTunesról, még pénzért sem
Hogy egy kézenfekvő példát hozzunk, nézzük az Index.hu-t. E a vállalatot - amelyet szintén szellemi termékek létrehozására hoztunk létre -, a Napster megjelenésével éppen egy időben, 1999-ben alapítottuk. Ekkor egyes szakemberek meglehetősen elterjedt vélekedése az volt, hogy az internetes portáloknak már a közeli jövőben át kell állniuk tartalomszolgáltatásuk fizetőssé tételére, mert máshogy nem tudnak megállni a lábukon. Mi viszont azzal a vízióval indultunk útnak, hogy a tartalomszolgáltatásunk ingyenes, és az is marad - az ezt finanszírozó bevételeket pedig más módon teremtjük meg. Hat év elteltével bebizonyosodott, hogy a mi elgondolásunk volt helyes, és lehetséges jól működő, nyereséges kiadóvállalatot működtetni ezen az alapon. Mi attól vagyunk boldogok, ha minél több ingyenes olvasója van lapunknak, ha ezek az olvasók beszélnek az írásainkról, ha elküldik egymásnak cikkeinket, és akkor sem hívunk rendőrt, ha valaki véletlenül kinyomtatja valamelyiket. (Emellett pedig nagyjából ugyanannyit költünk e tartalom előállítására, mint a hazánkban tevékenykedő összes hanglemezkiadónak az új magyar zeneprodukciókra fordított összes kiadása.)

Persze nem minden tartalomszolgáltatás ingyenes a világban már ma sem, tömeges sikert viszont csak olyanok érnek el, amelyek nem egyenként számlázzák a letöltött tételeket, hanem valamiféle átalánydíjat szednek, többnyire időalapon - befizetsz egy hónapot, és ezalatt annyit töltesz le, amennyit akarsz vagy bírsz. A legszebb és legtisztább viszonyok ilyen szempontból a netes szexpiacon vannak: rengeteg szereplő, hatalmas verseny, megfizethető átalányárak mindenhol, és óriási összbevétel. (Persze nekik könnyű, mert ott a verseny majdnem tökéletes, nem torzítják el kartellvádban már elítélt globális monopóliumok.)

A lemezipar ezzel szemben fel tud mutatni pár citromdíjas internetáruházat, amikkel több a baj, mint a haszon. Drágák (pár százezer dollárért lehet teletölteni róluk egy iPodot), összevissza kavarják a formátumokat (a hülye másolásvédelmi eljárások miatt), és a legnagyobb találmányuk az, hogy feltalálták a globális médián a lokális kereskedelmet: mi, bunkó magyarok, rendelhetünk CD-t az Amazonról, kipostázzák, viszont nem tölthetünk le semmit az iTunesról, még pénzért sem. A fájlcserének ez az izé nem alternatívája.

Ha a hanglemezkiadók e hat éve nem azzal telt volna el, hogy egy tovább már nem tartható paradigmát védelmeznek, hogy lehetetlen próbálkozásokat indítanak az emberek gondolkodásának megváltoztatására; ha nem azzal foglalatoskodtak volna, hogy ellenségeket kreálnak addigi szövetségeseikből, ha nem indítottak volna hadjáratot saját fogyasztóik ellen, hanem körülnéztek volna, és leakasztottak volna valahonnan egy pici üzleti kreativitást (ha már házon belül hiánycikk), mára az összes problémájuk megoldódhatott volna. Így viszont újabb hat évet lehet várni. Jó esetben

http://index.hu/velemeny/jegyzet/pro050715/

A feltörhetetlen védelem amit a Mátrix alkalmazott a RAID volt.

http://szakertoivelemeny.freeweb.hu/

Kemény.


http://kuszinet.uw.hu/egyhaz/basva.htm