Hazánkban warez razzia - Lecsaptak a jogvédõk!

http://hu.p2pinfo.net/index/2005-05-25/eli...ileg-eltiporva/

hosszabban: http://www.sg.hu/cikkek/37244

Tetszenek a riporter kérdései:

Ahogy azt a szerzői joggal foglalkozó cikksorozatunk első részében beharangoztuk, most az utóbbi hónapokban igen aktív Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA) igazgatójával, Kálmán Andrással tekintjük át a magyarországi helyzetet. Első kérdésünk természetesen az előzményekben tárgyaltakkal kapcsolatos véleményére vonatkozott:

– Olvastam a cikket. Van egy filozófiája, amit kedvelek és van egy, amit nem. Nevezetesen, hogy a net birodalma a szabadságé lenne – ezzel nem értek egyet –, illetve, hogy a filmbarátok nem egyenlők a hivatásos kalózokkal – ezzel igen.

– Ugye továbbra is ez utóbbiak jelentik az ASVA célcsoportját?

– Az ASVA a kalózkodás és a kalózok ellen küzd. A fájlmegosztók azonban elkövetnek szerzői jogi jogsértéseket, így adott esetben fennakadhatnak a bűnüldözők hálóján.

– Jogi szempontból: a fájlmegosztók igen – a letöltők nem. Ez elvileg lehetőséget ad egy nagyon vékony pengén való egyensúlyozásra, kizárólag legális tartalmak megosztása révén.

– A mi felfogásunk szerint – bár jogdogmatikailag a magáncélú letöltés és másolás nem szerzői jogi jogsértés és így nem is bűncselekmény – a felhasználási jog nélkül terjesztett védett művek nem válhatnak legálissá csupán azért, mert azokat magáncélra használják. Ebbe a vitába azért nem megyünk bele, mert sem nekünk, sem a hatóságoknak egyszerűen nem kerül a látóterébe az, aki magáncélra tölt és másol. Ha azonban az így megszerzett mű hozzáférhetővé válik mások számára, akkor a jogi helyzet is más.

– Ez kétségtelen. Várható ebben a kérdésben törvényi változás? Követve mondjuk a svédországi példát, ahol most olyan törvényjavaslat készül, amely már a letöltést is büntethetővé tenné.

– Mi nem tudunk változásról, arról sem, hogy terveznének ilyesmit.

– Ha már Svédország szóba került: Az ottani hivatal vezetőjét, Henrik Pontent Svédország leginkább gyűlölt emberének választották, azóta fenyegető hívásokat kap, és hivatala virtuális és valós betörések célpontjává lett. Nem tartanak Önök is hasonlótól?

– Sajnos nem hiszem, hogy a népszerűségi listákon előkelő helyre kerülünk – miközben remélem, hogy a népszerűtlenségit sem fogjuk vezetni.

– Mégis, sokan azt olvassák az Önök fejére, hogy közhasznú alapítvány létükre – felvállalt céljuk az oktatás-felvilágosítás – meglehetősen militarista szellemben működnek, tájékoztatás helyett inkább ráijesztenek az emberekre.

– A tevékenységünk céljával kapcsolatban egyetértünk. Ez vonatkozik magamra és munkatársaimra, de a teljes magyar és nemzetközi filmes szakmára is. Merem remélni, hogy a warez-generáció is érti, mi miért történik, és mélységesen elítéli azokat, akik ebből pénzt csinálnak, nem is keveset. Ami a módszereket illeti, sajnos nem bízhatunk a felvilágosítás és nevelés gyors eredményeiben. A jogkövetés önkéntessége a kívánt cél, de a megelőzés – sőt, adott esetekben az elrettentés – is az eszközeink között kell legyen. Persze nem arról van szó, hogy a cél szentesíti az eszközt.

– Nem tudok nem belekapaszkodni az utolsó mondatába, és visszakérdezni: többször nyilatkozta – az otthoni felhasználóknak üzenve –, hogy munkatársai ugyanazokat a DC-hubokat nézik, mint a fájlcserélők. Önök milyen tartalmakat osztanak meg, hogy összejöjjön egy hubra való bejelentkezéshez szükséges 30-50 gigabájt?

– Erre a kérdésre nem áll módomban válaszolni.

– Azt hiszem, ennek az egy rövid mondatnak így is lesz utóélete... De akkor váltsunk témát, és beszéljünk egy kicsit a filmekről. Kalózmásolatok esetén hogyan történik a kárérték megállapítása? Nemrégiben például egy miskolci fájlcserélő ügyében állapított meg a szakértő 43 és fél millió forintos vagyoni kárt. Ezeket mi alapján határozza meg?

– A kárértéket bejegyzett igazságügyi szakértők állapítják meg. A kezdeti kalkulációk az elmaradt hasznot és nem vagyoni kárt is tartalmaztak. Ezen azonban a bírósági gyakorlat sokat változtatott, jelenleg az adott filmre vonatkozó nettó piaci DVD-árak az irányadóak (lemezenként, letöltésenként), illetve mozinál, videomegjelenés előtt egy átlagos lemezár és egy átlagos család mozijegyköltsége. Az EU irányelve, „a szellemi tulajdon jogvédelmének érvényesítése a kibővített EU-ban” ezeket és a licencdíjakat is ajánlja majd figyelembe venni – az irányelv honosítása, a megfelelő jogszabályi módosítások előkészítése már folyamatban van.

És mi adja ki a kárértéket a győri kézikamerás esetben, ahol a rendőrség közbelépésének köszönhetően egy befejezetlen cselekményről volt szó, tehát a filmet az illető még nem tudta illegálisan terjeszteni?

– A győri eset más. Jogszabályi háttere a kamerázás elleni fellépésnek van, a moziszerű felhasználás nem engedélyezi a videó/home entertainment felhasználást. A Btk. szabályozása pedig keretjellegű, szerzői jogi jogsértésről beszél anyagi haszonszerzés célzatával vagy vagyoni hátrány okozásával mint következménnyel. Ebben az esetben tehát a bizonyításnak kell megállnia, miszerint az elkövető a felvételt e célból készítette (volna). Sajnos nem ismerem a nyomozati anyagot. Sokat mondhat az illető otthoni filmtára, számítógépe stb.

– Tehát az okozott kárt nem a tetten érés közben rögzített film alapján határozzák meg, hanem az egyéb bizonyítékok alapján feltételezett illegális tevékenység függvényében?

– Pontosan.

– Magyarországon egyébként mi a jogállása a kézikamerás felvételnek? Tudjuk, hogy az USA-ban nemrég fogadták el azt a törvényt (Family Entertainment and Copyright Act), amely bűncselekménnyé minősíti ezt. Itthon mi az eljárási gyakorlat – ha lehet gyakorlatról beszélni egyáltalán?

– Korábbi válaszomat tudom ismételni, a Btk. szabályozása elég tág. Eljárási gyakorlat nincs, annak ellenére, hogy az első generációs illegális másolatoknál 80-90 százalék – magyar filmeknél 100 százalék – moziban felvett kamerás felvétel. A legutóbbi akciónknak épp az a célja, hogy ez a forrás szűnjön meg, de legalábbis nehezedjen.

– Ez a 80-90 százalék nekem eltúlzottnak hat. Honnan származik az adat?

– A forrás a Motion Picture Association egy tanulmánya 2004 nyaráról.

– Azért mertem rákérdezni, mert nekem is van rálátásom a hazai fájlcserélőkre, és az a tapasztalatom, hogy bár kétségtelenül megjelennek a screenerek is, az arányuk jóval kisebb. Ennek oka, hogy ma már az online kalózcsatornákon is kínálati piac van: annyi a jó minőségű vadonatúj film, hogy az emberek egyszerűen nem töltenek le pocsék minőségű kézikamerás kópiákat. Ráadásul a külföldi filmek esetében gyakori a már a hivatalos megjelenés előtt letölthető DVD-minőségű másolat.

– Sajnos így van. De érdekes különbségeket tapasztaltam korábban stúdiók között abban a tekintetben, hogy van mód a tengerentúl is korlátozni az illegális hozzáférést.

– Ennek ellenére, gondolom, egyetért velem abban, hogy odaát a stúdiókból történő kiszivárogtatás mára szinte ipari méreteket öltött. A hazai arányok ennél mindenképpen kedvezőbbek – de vajon így marad-e? Nem tud kis késleltetéssel hozzánk is begyűrűzni ugyanez a helyzet?

– Természetesen a stúdiókból történő lopás Magyarországon is reális veszély. Próbáljuk a produkciók munkálataiba bekapcsolódó helyszíneken, stúdiókban, laborokban a figyelmet és működési szigort ébren tartani, lehetőség szerint emelni.

– Milyen egyéb segítséget tudnak nyújtani a hazai filmkészítőknek? És milyen lehetőségeik vannak fellépni a feketepiacokon, milyen eredményekkel?

– Magyarországon is jól működik a „notice and take-down”, vagyis az értesítés és eltávolítás intézménye. Ennek lényege, hogy ha az üzemeltetőt értesítjük az oldalán fellelhető jogsértő tartalomról, akkor sok esetben önként eltávolítja. A piacokon pedig a rendőrséggel és a pénzügyőrökkel közösen hajtunk végre razziákat. Sajnos ezek sikere mindig rövid: már az elhúzódó eljárás alatt is visszatérnek az árusok, és kezdik újra. Ezért fontos a sokkal nagyobb igazságszolgáltatási fenyegetettség és a kártérítések összegének növelése, illetve végrehajtása.

– Nehéz feladatot és egy gyakran hálátlan szerepet vállaltak magukra. Hogyan tekint a jövőbe?

– Én is küzdelmesnek látom. Az a célunk, hogy a bíróság elé kerülő esetek egyértelműek és bizonyítottak legyenek. Ehhez szükség van a bűnüldöző szervek és a bírák képzésére és együttműködésére is. Sajnos a magyar bírói gyakorlat igazodik a cselekmény alacsony társadalmi megítéléséhez. Hadd tegyem hozzá, a bírók jelentős része nincs birtokában azoknak a közgazdasági és technikai ismereteknek, amelyek fontosak lehetnek egy-egy eset reális megítéléséhez. Ennek ellenére ebben az évben több szabadságvesztés-ítélet is született már.

A szerzői jog nemzetközi jogintézményei lehetővé teszik a modern technika alkalmazását. A netezők szabadságharcos filozófiája szimpatikus ugyan, de egyet nem vesz figyelembe: a szerzők és az audiovizuális ipar reprodukciójának és fejlődésének díjigényét. Arról pedig ugye senki nem akar meggyőzni, hogy az üzletszerűen és szervezetten kereskedő kalózokat is csak a termék szeretete hajtja?

http://it.news.hu/rios3_content.php?mod=20&id=675

DVD borítós oldalt is bezárták tök jogtalanul...

http://borito.zsaminet.hu/

Az oldalt az ASVA Alapítvány kérésére a szolgáltatónk törölte.
Annak ellenére, hogy az ASVA semmilyen törvényt, jogszabályt
illetve paragrafust nem tudott számunkra megadni, törvény-
tisztelő emberekhez illően az oldalt szüneteltetjük, míg a
jogviszonyunkat nem sikerül tisztázni.

azért ez már egy kicsikét nevetséges...

No comment!

Nem úgy van, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyíték nem felhasználható?

Egyáltalán mit ugrálnak ezek itt össze-vissza. Hiszen csak egy civil szervezet (rengeteg pénzzel) nincs hatáskörük, se nyomozati joguk, semmi. Mégis úgy viselkednek mint vmi globális ügynökség. "Ijeszegetnek": Demokráciában ne keltsen senki félelemet, erről rossz emlékeim vannak...

Én már régóta megkérdőjelezem a közhasznú minősítésüket is!

Wáááááá összekarmolom magam!
ezek barmok!!!!



Terrorista kapcsolatokkal vádolják a filmkalózokat
2005. május 30. 13:46, Hétfő - Gyurkity Péter

Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy a DVD filmeket hamisító kalózok egyes csoportjai kapcsolatban állnak ismert terrorista szervezetekkel, sőt ezen szervezetek bevételének egy része éppen a kalózkodásból származik.

Az érdekes következtetés John Stedman, egy Los Angeles megyei speciális kalózellenes nyomozócsoport vezetőjétől származik, aki a Szenátus Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt tartott beszámolójában kiemelte, hogy több általuk megfigyelt csoport is tanúbizonyságát adta Amerika- és ######ellenes érzelmeinek. "A terrorista szervezetekhez közel álló csoportok némelyike érintett az intellektuális tulajdonnal kapcsolatos bűncselekményekben. Nyomozásaink során több gyanúsított is rokonszenvét fejezte ki a Hezbollah és annak vezetése irányában" - jelentette ki Stedman.

A Nemzetbiztonsági Bizottság rövid időn belül három tanácskozást is tartott, amelyen a terrorizmus bevételi forrásairól értekeztek. A megbeszéléseken többek között elhangzott, hogy a terrorista szervezetek évente 20-30 millió dolláros bevételhez jutnak az Egyesült Államokban értékesített csempészárukból, legyenek azok ruházati cikkek, ékszerek, játékok, vagy akár hamisított DVD lemezek. Ennek ismeretében Susan Collins szenátor, a bizottság elnöke kijelentette, hogy a hamisított termékek előállítása, értékesítése, vagy megvásárlása bűncselekmény, mégpedig olyan bűncselekmény, amelynek szintén megvan a maga áldozata - jelen esetben azok az állampolgárok, akik a terrorista támadásokban vesztik életüket.

Az állítás - amely a bizottság sajtó­közle­mé­nyé­ben is megjelent - meg­le­he­tő­sen nagy visszhan­got váltott ki, ami nem véletlen, hiszen a Kongresszus éppen a szerzői jogi törvények szigorításán, illetve a kalóztevékenység visszaszorításán dolgozik. Sokan attól félnek, hogy az amerikai hatóságok - a terrorista kapcsolatot ürügyként felhasználva - minden eddiginél nagyobb erővel fognak lecsapni a nagyobb kalózcsoportokra, és a fájlcserélgető hálózatok aktívabb terjesztőire.

E félelemnek adott hangot Ernest Miller, a LawMeme híroldal alapítója, aki írásában az érem másik oldalát igyekezett megvilágítani. Véleménye szerint ugyanis nem az a kérdés, hogy a terrorszervezetek mennyi pénzt szednek be a hamisított termékekből - mivel kétségkívül vannak érdekeltségeik ezen a piacon - hanem hogy az állítólagos kapcsolatok ürügyén mennyiben lenne jogos drákói jogszabályok alkotása, illetve a minden eddiginél szigorúbb fellépés.

A fájlcserélő hálózatok speciális problémát jelentenek, mert az mindenki számra nyilvánvaló, hogy a cserélgetésből nem származik bevétel, így a p2p nem lehet a terroristák eszköze. Ennek ellenére igazat kell adnunk Millernek, amikor azt jósolja, hogy a kiadókat tömörítő szervezetek ezentúl nemcsak a kalózkodás, hanem a terrorizmus elleni harccal is indokolják majd ellenlépéseiket.

http://www.sg.hu/cikkek/37277

Letöltesz egy filmet: terrorista vagy
Nem eszel hamburgert: terrorista vagy
Keresztény vagy: ...................... (már csak ez hiányzik)
Elmennek a jó k..... anjukba.

Eddig is megkérdőjeleztem, hogy a több száz fogvatartott mindegyike igazi terroroista e de most már számomra ez nem kérdés. Aki nem áll be bólogatni, aki kicsit más, aki fel meri válalni a véleményét azt narancssárga overalba öltöztetik és bezárják hosszú időre.

LOL ...
komoly nagyon ...

"Az amerikai hatóságok úgy vélik..."

Na itt hagytam abba az olvasást!

Előbb talán valamit bizonyítani is kéne!

Milyen kliens van a kezükben?
De ez tuti nem p2p mert amíg a rakétát "feltölti" a célirányba addig mit tölt le?

Azért elég gáz, hogy ott a hatóságoknak annyi lövésük sincs semmiről, hogy bizonyos témákról úgy foglalnak állást, hogy úgy vélik....

Az az egy szerencse, hogy az internet nem olajjal megy, mert akkor már rég elfoglalták volna "java" szigetét Az ablakokat bedeszkáznák és a pingvinekből burgert csinálnának

Legújabb magellánban is voltak nagyon érdekes dolgok.

Felvettem. hát elég megrendezetnek tünt. a vásáros csóka a nagy titkos kapcsolataival
De a TNT-s csókának jól megmondták. "áááá a TNT-t megunod vegyél válogatást"

Én már az előzetesen felhúztam magam, úgyhogy inkább meg se néztem!

http://www.flowman.info/hq/vid/warez.avi

ez nagy lol!