Hazánkban warez razzia - Lecsaptak a jogvédõk!

De DX10-re telik, mi?

(még mielõtt, csak poén)

http://elegunkvan.extra.hu/

Én se vagyok milliomos, zsebpénzbõl élek, ami nem sok, ezért szelektíven vásárlok, csak azt ami tényleg kell.
Különben ha senki se venné, akkor nem lenne mibõl újakat csinálni

Szüleimmel élek nekem csak ezért tellik rá. Méltányossági nyugdíj 15600+300, önkormányzati kiegészítés 8817 ft. + közgyógyigazolvány. Ebbõl 5900 ft a net hamarosan kevesebbe kerül. A többibõl meg néha veszek ezt azt ha sikerül, ezért nem gyenge a gépem, és ezért nem 8800 gt-t vagy jobbat vettem.

nem Magyarországra csinálják a filmeket/zenéket/játékokat, ha senki nem venne az országban eredeti cuccot azt se venné észre senki , asse tudják amcsik, hogy létezünk, vagy hogy amerikán kívül is van élet

egyébként énis szelektíven...töltök

De mikor...

ettõl nem fognak több jogtiszta cuccot eladni...
sõt

A Magyar Demokrata Fórum Informatikai Kabinetje kéri a pénzügyminisztert, hogy szólítsa fel az APEH-ot a BSA-val (Business Software Alliance) ez év elején kötött megállapodás felbontására.

A párt emellett azt javasolja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak, hogy indítson vizsgálatot a BSA elmúlt hónapokban folytatott törvényellenes adatgyûjtésével és adattárolásával kapcsolatban. Az MDF fontosnak tartja a legális szoftverek illegális másolása elleni fellépést, de egyben hangsúlyozza, hogy ez nem egy civil szervezetnek a feladata, hanem - a hatályos törvények szerint - a rendõrségé - olvasható a párt közleményében.

A BSA egy külföldön (az Egyesült Államokban) bejegyzett civil egyesületként kötött együttmûködési megállapodást az APEH-el. A szerzõdést az MDF már a megkötéskor is helytelenítette, ezért figyelmeztetett az együttmûködési megállapodás veszélyeire. A szerzõdésben a BSA vállalta az adóhatóság munkatársainak képzését, az APEH pedig a szervezet javaslatainak véleményezését.

A megállapodással, az aláírt együttmûködési szerzõdéssel az MDF álláspontja szerint a BSA visszaél. A magyarországi kis- és középvállalkozásoknak küldött leveleiben azzal fenyegetõzik, hogy ha nem az õ elõírásainak megfelelõen vezetik szoftver nyilvántartásukat, az APEH eljárhat velük szemben. Csakhogy a Magyar Köztársaság hatályos jogszabályai alapján, a tiltott szoftvermásolás és -kereskedés elleni fellépés a rendõrség feladata, így minden törvénytisztelõ állampolgárnak - amennyiben ilyenrõl értesül - a rendvédelmi szervnél kell megtennie bejelentését.

Érthetetlen, hogy a BSA miért próbál hatóságként eljárni, amikor erre semmilyen törvényi felhatalmazása nincs. Az abnormális helyzet megszüntetése érdekében az MDF Informatikai Kabinetje kéri Veres Jánost, hogy szólítsa fel az APEH-ot a BSA-val ez év elején kötött megállapodás felbontására, továbbá javasolja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak, hogy kezdjen vizsgálatot a BSA elmúlt hónapokban folytatott törvényellenes adatgyûjtésével és adattárolásával kapcsolatban.

A Demokrata Fórum fontosnak tartja a legális szoftverek illegális másolása elleni fellépést, de álláspontunk és a törvény szerint ez nem egy civil szervezetnek vagy az adóhatóságnak a feladata, hanem a rendõrségé. Az MDF ezért nyomatékosan felszólítja a BSA-t, hogy a továbbiakban ne riogassa a középosztályt, a kis- és középvállalkozásokat az APEH-el, és fejezze be a törvénytelen adatgyûjtést, valamint adattárolást. A Magyar Demokrata Fórum kifejezetten veszélyesnek tartja ezt az ál-civil magatartást, különösen annak fényében, hogy a BSA akciója az információs társadalom megerõsödését elõsegítõ más civil szervezetekre is rossz fényt vet - zárul a párt állásfoglalása.

APEH-ellenõrzéssel fenyegette a magyar vállalatokat a nagy szoftvergyártókat képviselõ Business Software Alliance (BSA), mégpedig egy nem létezõ jogára hivatkozva. A legális szoftverhasználatért küzdõ szervezet már többször elvetette a sulykot, például amikor bilinccsel kampányolt a szoftverlopás ellen. Most az APEH beszólt a szervezetnek, hogy álljon le.

Tény, hogy Magyarországon sokan használnak lopott szoftvert, ezért a Microsoft, Adobe és más nagy szoftvergyártók érdekeit képviselõ BSA idõnként levélben hívja fel a vállalatok figyelmét arra, hogy az illegális szoftverhasználat lopás, és ennek megfelelõen szigorúan büntethetõ. A tájékoztatás még rendben is volna, hiszen mérnökök hada dolgozik a szoftverek kifejlesztésén, és nekik is meg kell élniük valamibõl, csakhogy a jogvédõk most igencsak mellényúltak.

A BSA nemrég több ezer vállalatnak küldött levelet [1], amelyben szoftvernyilvántartásukba kért betekintést, és arra utalt, hogy aki nem küld adatokat, annak APEH-hel gyûlik meg a baja.

„Felhívjuk a figyelmüket, hogy az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) és a BSA együttmûködésének eredményeként megszületett egy szoftverek számviteli nyilvántartására vonatkozó irányelv/ajánlás, amely részletesen tartalmazza a szoftverek – mint immateriális eszközök – nyilvántartásra vonatkozó számviteli elvárásokat.

Ezen irányelveknek/ajánlásoknak megfelelõen kérjük, hogy a meglévõ, hiányos szoftvernyilvántartásukat felülvizsgálni szíveskedjenek. … Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben a jelen, ismételt levelünkre sem küldik meg a társaságuk szoftvereinek nyilvántartását a megadott határidõre, úgy gyakorolni fogjuk az APEH és a BSA között fennálló együttmûködési szerzõdésben rögzített jogainkat.”

Az APEH weboldalán fellelhetõ (pdf [2]) együttmûködési szerzõdés szerint a BSA nem létezõ jogokra hivatkozik, a megállapodás szerint legfeljebb arra kerülhet sor, hogy az APEH elmondja a BSA-nak a szoftverhasználattal kapcsolatos általános tapasztalatait. Emellett a vállalatoknak egyáltalán nem kötelezõ a BSA által elvárt módon nyilvántartaniuk a szoftvereiket, és az APEH nem is kéri számon e nyilvántartás meglétét.

Az APEH egyébként már október végén megkérte a BSA-t arra, hogy ne terjeszkedjen túl az adóhatósággal kötött együttmûködési megállapodásban foglaltakon, mert ezzel veszélyezteti a megállapodás fenntartását, derül ki az adóhatóság hétfõi sajtóközleményébõl. Az APEH azért mûködik együtt a BSA-val, hogy felléphessen a szerzõi jog megsértésébõl eredõ adócsalások ellen.

Sarlós Gábor, a BSA sajtószóvivõje lapunknak elismerte, hogy nem volt túl szerencsés a megfogalmazás a levélben, amely háromezer ötszáz vállalathoz eljutott. A szóvivõ elmondta, hogy ezer cég már válaszolt a BSA megkeresésére, és kilencven százalékuk a szoftvernyilvántartást postázta, csupán tíz százalék kifogásolta a BSA módszerét.

Egy olvasónk azonban nemcsak a fenyegetõzésre panaszkodott, azt is kifogásolta, hogy a BSA túl sokat akar tudni a cégek szoftverhasználatáról, ami üzleti titok. Ráadásul a BSA weboldalán elérhetõ szoftvernyilvántartási minta igencsak félrevezetõ, a szerzõi jogban és a szoftverek nyilvántartásában kevéssé jártas vállalkozásokat arra ösztönözheti, hogy az összes meglévõ szoftverükrõl adják meg az adataikat, ne csak a BSA által képviselt gyártók szoftvereirõl.

„Az alábbiakban a BSA egyes tagvállalatainak a használatban legelterjedtebb szoftvereit említjük példaként, de ez nem jelent semmiféle pozitív megkülönböztetést a többi szoftvergyártó termékeivel szemben.” - írja a minta. (a teljes minta itt letölthetõ:pdf)

Így a BSA a túlbuzgó bevallóktól akár azt is megtudhatja, hogy az általa képviselt cégek riválisai milyen áron, milyen licencfeltétellel értékesítik szoftvereiket, és ehhez aztán igazán semmi köze nincs.

asszem ismét elszúrták ))

nem tudja valaki mi van nCore-al????

Milyen sajnálatos! Ha nem 4000-rekért adnák a cédéket, akkor biztos meg is vennék az emberek! De könyörgöm! 2500ft alatti ár, az lenne a tökéletes! Nem érdekes: mióta Magyarországon levitték a DVD-k árait 1000ft-ra, veszi õket a nép! Pont ezt kéne csinálni a cd-kel is!
Egy csóró ember mikor vehet 3-4 ezres albumot? Hiszen abból a pénzbl egy csomó mindent lehet venni! Gondolkozzanak már el!!!

Egyetértek, röhej, milyen árakat kérnek el sokszor...

Amúgy sok értelme tényleg nem volt ennek a tavalyi mizériának, egy picit beleköptek a levesbe, de gyorsan visszajöttek a nagyok, addig meg a többieknél lendült fel a forgalom, tehát nem sokat értek el vele, sõt. Meg is érdemlik, foglalkozzanak olyanokkal, akik tényleg nagy károkat okoznak... Mert azt nem bírják felfogni, hogy a kalózkodásból származó "bevételkiesés" nagy része nem is valódi veszteség, mert a többség nem tudná megvenni azt, amit letölt. De még tovább megyek, pozitív oldala is van szerintem a wareznek, mert többen vannak úgy a dologgal, hogy ha már leszedte, de nagyon megtetszik neki, akkor valamennyi idõvel késõbb (amikor olcsóbb vagy neki van több pénze) majd megeszi, mert értékeli annyira a jó terméket. És itt egy fontos kulcsszó, a jó termék. A kalózkodás virágzásának egyik oka szvsz az, hogy rengeteg a szemét vagy közepes színvonalú cucc (ami lehet film, zene, játék...) és az emberek nem akarnak kockáztatni, hogy szart vesznek drága pénzen (mert az árakat sem ártana kordában tartani...), aztán meg sajnálják, hogy megvették. Mert a filmelõzetesek, 1-2 szám egy albumról, egy rövid demó sokszor alaposan átvághatják a vásárlókat és a teljes termékkel szembetalálkozva döbben rá, jobban járt volna, ha inkább nem pocsékol rá pénzt.

minden elmondva. Én is így járok el, és nem szégyellek ILYEN ESETBEN 5000-8000 Ft-ot kiadni egy CD-re (pláne akkor, ha azt nem is lehet Magyarországon kapni). tehát még a warz plusz reklámot jelenthet 1-2 elõadónak/filmnek stb.

Igen, de egyszerûbb minden rosszat erre fogni... Valamennyire ide kapcsolódik egy másik dolog, ami szintén nagyon bosszant, az, hogy sok dolgot levesznek a Youtube-ról, mondván ilyen-olyan jogot sért, pedig aki felteszi, annak semmi haszna belõle, csak ingyen reklámozza az adott zenét, filmet, sorozatot, egyebet. Például én is felraktam már két Boston Legal videót, amibõl az egyiket levették (amit meg is vágtam), a másikat viszont meghagyták, pedig abban az elsõ néhány perc érintetlenül megvan (az, mikor a fõcímet eldúdolja az egyik karakter ). Vagy ott van a Will Smith szám, azért sem kaptam fejmosást. Inkább gondolnák át rendesen, hogy tényleg az a jó-e a nagy stúdióknak, ha leveszik az ilyen dolgokat vagy sem...

...és tök mind1, hogy ismert vagy kevésbé ismert valakirõl/mirõl van szó... egybõl le! LOL