Hazánkban warez razzia - Lecsaptak a jogvédõk!

Mint minden dolgot amit ember talált föl, lehet jó és rossz dolgokra használni.
Az ember mindkét lehetőséget használja.
A természet egyben éltet, és pusztít.
Az Internet ne lenne kivétel?

http://index.hu/tech/jog/ausz420/

Nézhetetlen digitális másolatok


2006. május 17., szerda 10:45

Ausztráliában eddig tilos volt másolatot készíteni a cd-ről és felvenni a tévéadásokat. Most a felhasználók annak örülhetnek, hogy a megvásárolt cd-ket ki lehet írni mp3-ba, és letörlés előtt egyszer lehet megnézni a felvett tévéműsort.


A szerzői jogi szabályok digitális korszakhoz igazítása egyre újabb abszurditásokat szül. A privát másolat kérdését rendezni próbáló ausztrál törvényjavaslat többek közt arra kötelezi a felhasználókat, hogy a tévéből felvett műsorokat egyszeri megtekintés után töröljék le.

Ausztráliában, ahol mostanáig a másolás minden formáját tiltották, a kormány javaslata így is egyfajta liberalizációval ér fel. "Ezek a kiegészítések biztosítani fogják, hogy az ausztrál copyright törvények a világ érvonalában maradnak" - dicsérte Philip Ruddock miniszter az ausztrál igazságügyi tárca előkészítő munkáját.
Nincsen saját válogatás

Ennek ellenére tragikomikus szabályok vonatkoznak majd Ausztráliában a másolási jogokra. A tévéből felvehetők az adások, de ezt csak egyszer lehet megnézni, utána kötelező letörölni. Tilos a felvétel kivitele a lakásból, a kölcsönadás, de még a rokonokkal vagy ismerősökkel való közös megnézés is, írta a Der Spiegel.

A cd-másolatok esetében a törvény immár lehetővé teszi, hogy a zeneszámokat egyező összeállításban, de más formátumban (mp3) rögzítsék, majd a megfelelő lejátszón hallgassák. A lemezekről ugyanakkor a biztonsági másolat készítése tilos, kivéve a más formátumban írt lemezt. A számok összeállítása azonban nem változtatható meg. Dalok saját kezű összeválogatása tilos.

A dvd-k esetében a másolat és a fájl formátumának átalakítása is tilos. Törvényesnek számít videoszalag dvd-re mentése, visszafelé ugyanez büntetendő. Nem szabad a dvd-n tárolt adatokat mobil készülékre vagy számítógépre menteni. Kivételes mentességeket csak az iskolák és egyetemek kaphatnak.
Évekkel a valóság nyomában

A jogi szabályozás és a hétköznapi gyakorlat egyre messzebb kerül egymástól. Ausztrália példája kiválóan mutatja ezt, ott az online zeneboltokból való vásárláson kívül nem volt lehetőség az iPod vagy más hordozható mp3-lejátszó legális használatára. Ennek ellenére ott is rendkívül keresettek ezek az eszközök.

Érdekes lesz látni, hogyan viselkednek az új másolási szabályok az otthoni hálózatok és a merevlemezes videomagnók korában. Vajon másolás készül-e, ha a felvett mesefilmet a gyerekek a gyerekszobában nézik, miközben apuka a focimeccset nézi? Ezzel kimerül-e az egyszeri megtekintés joga?

Fejtörést okozhatnak a merevlemezes lejátszók is, amelyeknél az éppen rögzített program félbeszakítása, majd tovább nézése minden gond nélkül lehetséges. Vajon az újbóli megtekintés törvénysértésnek minősül-e, ha első alkalommal az élő adást időbeli eltolással nézte végig a felhasználó?

A törvényhozók szerte a világban csaknem mindig a digitális eszközök által biztosított lehetőségek korlátozásával válaszolnak az ilyen kérdésekre. Ha a szigorítást elfogadják, a készülékek iránt megcsappan az érdeklődés. A konfliktus megoldásáról éppen csak elkezdődött a vita.

Nevetséges ez az egész, persze nemcsak Ausztráliában, de ez, amit itt írtak tényleg tragikomikus. Nem hiszem el, hogy nem találnak jobb megoldást. Lassan majd külön adó is lesz rá?

Ne adj nekik tanácsokat!
Én azé örülök, hogy kishazánkban még engedélyezett a magáncélú másolás és nemkell ilyen abszurditásokkal foglalkoznunk.

Ez jó lesz. Már el is képzeltem, hogy a gyerek nézi a felvett Neighbourst (első és egyben utolsó alkalommal is, persze), közben meg kiírja a szobája ajtajára, hogy "Anya, Apa, be ne gyertek, mert akkor mehetek a dutyiba.
Egyébként a világ érvonala is érdekelne...

Az Egyesült Államok főállamügyése, Alberto Gonzales, valamint az FBI igazgatója, Robert Mueller arra szólította fel a telekommunikációs tisztségviselőket, hogy rögzítsék felhasználóik internetes tevékenységeit.

Egy zárt ülés keretein belül Gonzales, Mueller, és még néhány képviselő az igazságügyi minisztériumból az iparág képviselőivel tárgyalt a fennálló helyzetről, s elmondták, hogy az internetes szolgáltatóknak legalább két évre visszamenőleg meg kellene őrizniük ügyfeleik minden adatát.

A Gonzales által összehívott tárgyalás állítólag a manapság egyre "népszerűbb" legálisan kötelezővé tett adatvisszatartás, illetve -kiadás jegyében zajlott, amit már több hasonló szférában is egy ideje el szeretne érni a kormányzás.

Az ötlet támogatói főként a gyermekpornográfia elleni lehetséges megoldásként üdvözlik ezt a fajta megközelítést, hiszen a bizonyítási eljárásokban segítséget nyújthatnának a felhasználói szinten két évre visszamenőleg eltárolt adatok, amik a meglátogatott oldalakra is kiterjednének.

Gonzales egy, a múlt hónapban, az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központjában tartott beszédében hangsúlyozta, milyen fontosnak tartja, hogy az internet szolgáltatók "ésszerű" határokon belül megőrizzék a felhasználóikra vonatkozó információkat, majd hozzátette, hogy személyesen fogja felkeresni a nagyobb szolgáltatók igazgatóit az ügy érdekében.

Az érintett képviselőket egyelőre nem lehetett elérni, de az egészen biztos, hogy az ügy ilyen egyszerűen nem oldódik meg. Nem egészen egyértelmű módon lehet például megállapítani, hogy egy-egy felhasználó pontosan mely oldalakat is tekintette meg. A bizonyítási eljárásokban tehát nem használható fel fő bizonyítékként az erre vonatkozó információ.

S ez csak egy megoldandó probléma a sok közül. A háttérben azonban már folynak tartalomfésülő megállapodások is, amelyek az adatokat a kiindulástól az érkezéséig nyomon képesek követni, legyen szó telefonhívásról, VoIP internetes telefonálásról, vagy akár e-mailről. Az erre vonatkozó szabályzókat 2008. környékén készülnek elfogadtatni Európában is.

Forrás: Computerworld Online /www.szamitastechnika.hu/

Még jó, hogy van mire fogni, hogy érdekli őket mit csinálunk a neten...

Szerencsere erre ugyse lesz eleg tarhelyuk, azaz elvileg lehetne, de hatalmas osszegbe kerulne, azt meg egyik isp se fogja kifizetni.

Svéd-amerikai vita egy fájlcserélő miatt
június 21. szerda 21:04
[MTI]

A svéd ellenzék magyarázatot követelt szerdán a kormánytól azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a hatóságok az amerikai kormány nyomására számoltak föl egy illegális fájlcserélő weboldalt, de a kormány tagadja ezt az állítást. Az SVT közszolgálati televízió kedden jelentette, hogy azokat a májusi rendőrségi razziákat, amelyek során ideiglenesen felszámolták a népszerű Pirate Bay weboldalt, az amerikai hatóságok nyomásgyakorlása és egyesült államokbeli érdekcsoportok erőteljes lobbizása előzte meg. Állítása szerint az SVT betekinthetett olyan hivatalos iratokba, amelyek szerint Washington a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretén belül büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Svédországot, ha nem hajlandó alávetni magát a nemzetközi kereskedelmi és szerzői jogi szabályoknak, és nem számolja föl a Pirate Bayt.

A stockholmi amerikai nagykövetség tagadta a jelentések állításait, azt viszont elismerte, hogy az amerikai hatóságok együttműködnek a svédekkel a szerzői jogok védelmében. Dan Eliasson, az igazságügy-minisztérium szóvivője pedig azt ismerte el, hogy a minisztériumba behívtak ügyészeket olyan "tárgyalások megvitatására, amelyek amerikai és svéd tisztségviselők között zajlottak le" a weboldallal kapcsolatban, de a szóvivő tagadta, hogy a rendőrség a kormány nyomására tartotta volna meg a májusi razziákat.


már megint az amerikaiak

Azért milyen érdekes, hogy az amerikaiaknak pont addig tart az erkölcsi érzékük, mint ameddig az anyagi érdekeltségeik. A gyerekpornográfia az bűn ugye, de a gyerekek mészárlása a háborúikban az a terrorizmus elleni szent harc természetes velejárója.

Na, ez egy számomra igen érdekes topik. Amióta van itthon netem, és felszabadultam a torrentrendszerre, érdekel a dolog háttere (eleinte konkrétan az, hogy én mennyire üthetem meg a bokám). De hiába tanulok jogot, így is alig igazodom ki a témakörön.
A Pirate Bay bezárása meg eléggé szíven ütött.

Nem bír a ProArt a fájlcserélõkkel

* Bodoky Tamás

2006. december 18., hétfõ 16:36

A szervert lefoglalták, az üzemeltetõt feljelentették, házkutatást tartottak nála és kihallgatták, majd amikor az eljárás bûncselekmény hiányában megszûnt, pótmagánvádat is beterjesztettek ellene. De a ProArt teljes jogi arzenálja sem volt elég a Diablo Hub nevû fájlcsereközpont kiiktatására, az ügy a hangzatos nyilatkozatok ellenére a vádemelésig sem jutott el. Az ország egyik legnagyobb fájlcserélõje most rágalmazás és hamis tanúzás miatt ellenperelné a szerzõi jogvédõ ernyõszervezetet. A tét a fájlcsere legalitása, és persze a becsület.

Amint arról az Index több ízben beszámolt, az üzletszerû CD-másolók és warezszerver-üzemeltetõk mellett a DC++ fájlcserélõ rendszerek (az úgynevezett hubok) üzemeltetõit és felhasználóit is hivatalból üldözendõ kalózoknak tartja a közös jogkezelõ szervezetek (az EJI, az Artisjus, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz) által létrehozott ernyõszervezet, a ProArt. Pedig a p2p (peer-to peer) elven mûködõ fájlcserélõkön csereberélt digitális tartalmakat - a warez (ftp) szerverekkel ellentétben - nem a szolgáltatást nyújtó szerverekrõl (az úgynevezett hubokról), hanem egymás számítógépeirõl töltik le a felhasználók. A lebukott zugmásoldák és warez-terjesztõk esetében a szerzõi jog megsértése miatt rendre meg is születnek az elmarasztaló bírósági ítéletek, ám a fájlcsereközpontok ellen indított eljárások bûncselekmény hiányában a vádemelésig sem jutnak el.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, így történt ez az Elite DC++ Hub esetében is, amelyet az év elején lefoglaltak, majd bûncselekmény hiányában visszaszolgáltattak, de üzemeltetõit azóta is ultimátumszerû, a fájlcserélõ szolgáltatás felfüggesztését követelõ felszólításokkal bombázza a rendõrhatóság, mindezidáig eredménytelenül. Az Elite Hub üzemeltetõit védõ ügyvéd szerint a hatályos magyar törvények szerint nincs is tényleges jogalapja ezeknek az eljárásoknak, egyetlen céljuk a fájlcserélõk megfélemlítése és a jogilag nehezen támadható tevékenység de facto ellehetetlenítése, amiben a rendõrség gyakran segédkezik a szerzõi jogvédõ szervezeteknek.

Az Elite-hez hasonló a Diablo DC++ Hub története is: a fájlcsereközpontot futtató szerverbõl 2005. június 21-én vitte el a rendõrség a merevlemezt, miután a XV. kerületi rendõrség a ProArt feljelentése nyomán nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a szerzõi jog megsértése miatt. A feljelentésben többek között az állt, hogy az adott IP címrõl szerzõi jogvédett anyagokat engedély nélkül, anyagi haszonszerzés céljából terjesztett az üzemeltetõ, akinél a szerverlefoglalással párhuzamosan házkutatást is tartott a rendõrség, és tanúként elõállították, kihallgatták a XV. kerületi rendõrkapitányságon.

Elõre ittak a medve bõrére

A Diablo Hub bezáratását egy tavaly júniusi sajtótájékoztatón sikertörténetként tálalta a ProArt: akkori tudósításunk szerint "az elmúlt héten levadászták a Diablo nevû DC-hubot is üzemeltetõ társaság két warezszerverét, ami miatt a hub Magyarországon lehúzta a rolót, sorolja a sikereket Horváth Péter igazgató". Ezért a kijelentésért, és a másfél éve tartó "zaklatásért, rágalmazásért" most ellenperre készül ügyfele, mondta az Indexnek dr. Nemessuri Péter, a Diablo Hub üzemeltetõjének jogi képviselõje.

Valójában ugyanis a hub a lefoglalás után néhány napon belül újra mûködött, és nemsokára kiderült az is, hogy üzemeltetõjének semmi köze nem volt az ugyanazon a szerverfarmon hosztolt warez ftp-szerverhez, ezért a rendõrség szétválasztotta a két ügyet. "Az ftp-szervert és a DC Hubot nem azonos személyek üzemeltetik, személyi és tárgyi összefüggés nem volt megállapítható, továbbá az elkövetés módszere is teljesen eltérõ" - áll az indoklásban.

A hub lefoglalt merevlemezérõl igazságügyi szakértõi vélemény készült, amely szerint "az adathordozón bûncselekményre utaló adatot nem volt lehetséges megállapítani", ezért Lévai Zoltán, a hub üzemeltetõje és moderátora 2006. január 23-án visszakapta a lefoglalt eszközt, az illetékes ügyészség pedig, "mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bûncselekmény elkövetése és a további eljárástól sem várható eredmény", március 27-én meg is szüntette a nyomozást. A ProArt panaszt terjesztett elõ az ügyészség határozata ellen, de a Fõvárosi Fõügyészség június 19-én ezt is elutasította.

Nem adta fel a szuperjogvédõ

Ezzel azonban nem lett vége az ügynek: 2006. június 14-én a hubszervert hosztoló Datanet Kft. értesítette Lévait, hogy a ProArt az úgynevezett értesítési és eltávolítási eljárás keretében felszólította a szolgáltatót, hogy távolítsa el a szerverét vagy az azon futó "illegális hubot", ellenkezõ esetben teljes felelõsséggel tartoznak "az azon tárolt jogsértõ tartalomért". "Mivel a Datanetnek a nyomozás során kiadott szakértõi véleménnyel igazolni tudtam, hogy a hub futtatása nem illegális tevékenység, nem tettek eleget a felszólításnak." - mondja Lévai. A hub azóta is mûködik, az üzemeltetõ szerint naponta több mint húszezer felhasználó látogatja, nemzetközileg is a legnagyobbak között tartják számon.

Felhasználási feltételek
Lévai Zoltán szerint az Artisjus vádindítványa lényegében minden DC++ hubot, illetve fájlmegosztásra alkalmas internettechnológiát - például az instant üzenetküldõket is - illegálisnak bélyegez a jogvédett alkotások csereberéjének technikai lehetõsége miatt. Pedig szerinte erre nem a hubokat használják, mert a magyar internetszolgáltatók feltöltési sebessége nem alkalmas gyors adatátvitelre. Warezolni az FTP-szájtokon, esetleg torrenteken érdemes, a Diablo Hub felhasználási szabályzata viszont kifejezetten tiltja: "Mindenkit figyelmeztetünk, hogy a hub chat céljára szolgál, tilos szerzõi jogvédelem alatt álló adatokat megosztani, valamint a felhasználók a megosztásuk tartalmáért maguk felelnek, nem pedig az üzemeltetõ és az operátorok, akik nem osztanak meg illegális tartalmat."
Augusztus 21.-én az Artisjus Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület, a ProArt egyik alapítója ezúttal már nem ismeretlen tettes, hanem személyesen Lévai ellen élt pótmagánvádas vádindítvánnyal, szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bûncselekményében bûnsegédlettel vádolva a férfit. A bíróság szeptember 25-én törvényes vád hiánya miatt a vádindítványt elutasította: nem volt meghatározva a vagyoni hátrány összege, és a nyomozás során a bûncselekmény elkövetése sem volt megállapítható, amelyben Lévai tettestársként mûködhetett volna közre.

Október 10-én az Artisjus fellebbezett az elutasítás ellen, és ismételten kérte az eljárás lefolytatását, tehát az ügynek hivatalosan még mindig nincs vége.

Nem csevegésre használják

Szinger András, az Artisjus jogásza szerint az ügy során a ProArt által két ízben is becsatolt igazságügyi szakértõi véleményekbõl kiderült, hogy a hubhoz történõ csatlakozás, hozzáférés kötelezõ feltétele volt meghatározott mennyiségû adat megosztása: a feljelentés idõpontjában a belépés feltétele 1 GB adat megosztása volt, akkoriban 5-10 ezer felhasználó csatlakozott egy idõben, összesen közel 200 TB-nyi tartalmat, többnyire jogvédett filmet, zenét megosztva. Tehát a jogosultak engedélye nélkül tettek hozzáférhetõvé védett szerzõi mûveket.

Mindebbõl a ProArt álláspontja szerint a nyomozóhatóság számára is nyilvánvalóvá kellett volna válnia annak az egyébként is közismert ténynek, hogy a DC hubok nem az online csevegés céljára jöttek létre. Szinger szerint "az Index olvasói számára is nyilvánvalóan nevetségesnek hat az az állítás, hogy egy DC hub üzemelésének lényegi célja az online csevegés, chat lenne, és köztudomású az is, hogy a chateléshez egyáltalán nem szükséges a csevegõk PC-inek háttértárán található mappák közvetlen kapcsolatán és adatcseréjén alapuló peer-to-peer technika alkalmazása".

Ezt Szinger szerint Lévai is elismerte, mert a kerületi ügyészség nyomozást megszüntetõ határozatában említést tesz arról, hogy "A nyomozó hatóság tanúként hallgatta ki a DC HUB üzemeltetõjét, Lévai Zoltánt, aki vallomásában elõadta, hogy két operátor segítségével létesítette a rendszert, elsõsorban chatelésre, ám tudomása volt arról, hogy a fájlmegosztó rendszereket gyakorlatilag az tartja életben, hogy azokon szerzõi jogvédelem alá esõ tartalmakat cserélnek, így tisztában volt azzal, hogy a HUB-on jogsértõ tevékenység zajlik."

Szabad felhasználás

A Diablo Hub elleni nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntetõ kerületi ügyészség szerint viszont mindez önmagában kevés a törvényes vádhoz: a nyomozóhatóság ellenõrizte Lévai bankszámlaforgalmát, ami alátámasztotta az üzemeltetõ állítását, hogy a hub mûködtetésébõl semmiféle jövedelme nem származott.

A bûnsegédi bûnrészesség megállapításához továbbá "tettesi alapcselekmény" szükséges, jelen esetben azt kéne bizonyítani, hogy a hubot használó több ezer ember közül kik azok, akik eleve azzal a szándékkal készítettek jogvédett másolatot, hogy azt késõbb másokkal a hubon keresztül megosszák, és a fájlcserélõ rendszer használói közül kik azok, akiknek az ezirányú tevékenysége jövedelemszerzést, vagy jövedelemfokozást szolgált - áll az ügyészség a nyomozást megszüntetõ határozatában.

A szerzõi jogról szóló törvény alapján ugyanis természetes személy a mûrõl magáncélra másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja - ez az úgynevezett szabad felhasználás. Tehát a bûncselekményt csak az követheti el, aki a másolatot pénzért adja közre, "és még ha tényként fogadjuk el, hogy a szerveren döntõen szerzõi jogvédelem alatt álló mûveket osztottak meg, a nyomozás akkor sem tárt fel olyan bizonyítékot, hogy ez bárkinek a jövedelemszerzését vagy jövedelemfokozását szolgálta volna, tehát hogy a mûvek megosztása túllépte volna a szabad felhasználás kereteit".

Legális a nonprofit fájlcsere

Ergo a magyar jogalkalmazók álláspontja a konkrét esetekben elég konzekvensen eltér a ProArt által sulykolt elvtõl, miszerint míg az egyszerû letöltéssel létrejövõ másolat a hatályos törvények alapján magáncélú másolatnak minõsül, a megosztással járó fájlcsere már engedélyköteles, tehát törvénytelen.

A magyar joggyakorlat szerint ez csak akkor igaz, ha a megosztásért anyagi elõnyhöz jut a felhasználó, ami a DC hubokon valóban nem jellemzõ. A ProArt Lévai ellen benyújtott pótmagánvádas indítványának alapja ennek megfelelõen az elmaradt haszon: ennek bizonyítására jogvédett tartalmakat csereberélõ egyéni felhasználókat is azonosítottak a Diablo Hubon. Errõl cikksorozatunk következõ részében olvashat.


http://index.hu/tech/jog/diablo5483/

Érdekes kis cikk. Bár lassan már lerágott csont lessz ez a téma. A jogvédõszervezetek, dühöngenek, meg pereskednek, mag fenyegetõznek, de igazából úgyse hatnak meg senkit vele. Ezek után már nagyon kiváncsi vagyok, hogy mennyit áldoznak az éves költségvetésbõl, a USER Super Max börtönök felépítésére Mert hát lássuk be hogy nem csukhatnak le ennyi embert.

en az elobb lecsereletem par filet a szerveremen, akkor most uldozott vagyok?

Ja, lassam szerintem kopogtat nálad a szerv

az ellen is véd


http://defense.4242.hu/

Valaki csatlakozott már közûletek innen? Én azon sem lennék meglepõdve, ha ez csak egy csapda lenne. Tudjátok. Jaj de jó, ki tudom majd játszani az asvát hurrá. Befizeted a pénzt és már tudják is hogy Te is sáros vagy... A mai világban....... Na jó ez lehet hogy túlzás volt.


Szóval??

Dehogyis... ez az ügyvéd képviseli az Elite hubot is, kicsit otthon van a témában. Ez neki is busás haszon lesz, hogyha sokan befizetnek és az ártatlan usernek is nagy segitség hogyha esetleg ráakarnak valamit húzni.

Ez asszem még nemvolt belinkelve: http://index.hu/tech/jog/diablo249/

Most mint kiderült megosztani is legális, hogyha nem anyagi haszonszerzés végett csinálod. Tehát a hubon az audiovizuális mûvek csereberéje teljesen legálisan mûködik.
Szoftverekre természetesen ez nem vonatkozik, ott magáncélú másolás sem lehetséges, de az a BSA hatásköre, õk meg ha jóltudom magánszemélyekkel nem szórakoznak, csak vállalkozásokkal (jogosan).
Egyedül a ProArt meg az ASVA az akik az otthoni felhasználókat próbálják megfélemlíteni a nevetséges érveikkel. Érdekes a BSA mennyivel nagyobb érdekképviselet és mégse szivatja a warezoló pistikét.

Talán a józsefvárosi és egyéb piacok környékére kéne sûrûbben kijárniuk, hogy a valóban ezzel kereskedõ nagyüzemi dvd másolókat elkapják.

Nem tudom, mennyire tartozik szorosan a témához, de ha már fájlcserélõkrõl és letöltésekrõl van szó, elmondám errõl a véleményem. Nem rossz dolog az, és én legalizálnám is, hogy internetrõl le lehessen tölteni azokat a zenéket/videókat, stb. amelyek egy adott országban/földrészen nem elérhetõek és nem beszerezhetõek. Persze kontrollálható módon. Viszont minden olyan anyag (zene, videó, film, stb.) letöltését szigórúan megtiltanám, amely megvásárolható (és nem is olyan drágán) az üzletekben... hogy miért? Az oka nagyon egyszerû. A kiadók lassan tönkremennek, egyre kevesebb CD jut el hozzánk, mert senki nem veszi meg az eredeti kiadványokat, hanem letölti az internetrõl, még a kedvenc sztárja kiadványait sem hajlandó megvenni, hanem inkább lemásolja a CD-ket, stb., aminek eredményeképpen a kiadónak nem lesz bevétele, és legközelebb esetleg meg sem fogja jelentetni a kiadványokat az adott elõadótól. Én keményen leszabályoznám ezt, ha egyszer valakinek kell valami, menjen el a boltba (most már az sem lehet kifogás, hogy nincs a környéken CD/DVD üzlet, hiszen már mindenhol vannak nagy bevásárlóközpontok), és vegye meg azt az albumot, DVD-t, áldozzon rá 3-4000 forintot, leglább a kedvenc sztárjai/filmjei esetében. Ha pl. tõlem kér valaki segítséget fórumokon, "hogy honnan lehet letölteni" ezt vagy azt az albumot, abban segítek neki, hogy hol tudja megvenni/megrendelni, nem pedig letölteni...

Igazad is van, meg nem is
Én mindent letölthetõvé tennék. Minek kell megennem a kedvencem full albumát ha egy használható szám van csak rajta? Legyen elérhetõ minden én mindenért kérjenek tisztességes árat. És ne szórakozzanak a népel, hogy ja te európai vagy te majd 2 hónap múlva, és te ázsiai barátom meg majd 4 hónap múlva nézheted/hallgathatod amit más már most.

Remélem a tv-csatornák belátják, hogy ha õk nem teszik elérhetõvé normális minõségben és normális áron, akkor majd más megteszi.

A kedvencei lemezét meg is veszi aki megteheti... de 4-5 ezer forintért nem tehetem meg hogy ilyenre költsek. 1-2ezer forintos áron már itt lenne a polcomon minden kedvenc. A kiadók pedig nemfognak tönkremenni, ez kacsa. Fõleg amíg az Artisjus minden adathordozót keményen megsarcol...
Érdekes eredeti DVD-t akciósan 1-2 ezerér már komolyabb filmeket is kapok. Az megéri. Van is belõlük jópár. Egy zenei album nem ér meg ennyit.
A legtöbben egyébként csak simán gyûjtik a zenéket, mindent letöltenek ami az újtukba kerül. Nyilván esze ágában se lenne megvenni minden lézetõ lemezt, akkor se ha nemtudna töltögetni. Na most ilyenkor hol károsodik a lemezipar?

Én olyanról még nem hallottam, hogy valaki azóta nem vesz több eredeti lemezt, mióta bekötötték neki a netet. Ilyen nincs.