Kedvenc számok... hmm... Wish You Were Here, Hey You, persze a Wall, High Hopes... annyira túl jó minden, amit csinálnak, hogy lehetetlen választani
Ott van maga a The Wall, amivel megismertem őket [apám megnézette velem 7-8 évesen, mert el akart vinni koncertre (el is vitt), és hogy azért ismerjem - nem kel részleteznem a rémálmokat
Aztán ott vannak a többi albumok [amiket lusta vagyok letölteni, mert sok idő lenne, ezért csak youtubeon hallgatom - ezen sürgősen változtatni kell], ami annyira királyak, kivétel nélkül, hogy háwoooww
Főleg a gitárszólamokat imádom a dalokban egyébként, mostanában valahogy egy zeném se tetszett, a metál túl hard volt, a szimfonikus metál túl modern és színes [nemtudomelmagyarázni], a rock túl sima, a k-pop túl fun...
és akkor nekiálltam a Pink Floydnak újra, és volt az az érzés, hogy "Basszus én pont ezt a zenét keresem, rohadtul olyan, amit akarok, éppen olyan"
A gitárszólamok, a hang, a dalok néha vontatottsága és a barna klipek és érzés [megintcsaknemtudommegmagyarázni], az egész egy olyan érzést ad... bármikor el tudnék menni egy koncertre. Azt hiszem ilyen zenét akarnék játszani, ha zenész lennék.
A Pink Floyd nem múlik el, soha nem múlik el. Sem ők maguk, sem az érzés, a Pink Floyd-érzés. Hatvanadjára is meghallgathathatom a számot és találok benne valamit, ami visszaadja az első hallgatás élményét.
Szinte nem is csodálkoztam, hogy nincs topikjuk [deigenkurváracsodálkoztamésnemértemtovábbrasem], de hát, no, nézzük van-e a fórumon Pink-réteg

offline
1 felhasználónak tetszik:







