A zenetörténelem legpocsékabb feldolgozásai

Hip-Hop gitárral 1986 A cikkíró meg szimplán tudatlan!






Miért lenne gonosz, valaki egy igénytelen zenekart szeret, majd nekiáll két olyan bandát szapulni akik valamit letettek már az asztalra. Csak arra akartam utalni hogy felesleges ezek után "komolyan" venni.

háát nemtudom...nekem a Shook me all night long meg a behind blue eyes kifejezetten bejön jó oké egyik sem jobb mint ez eredeti de szerintem feldolgozásnak elmegy meg ez most teljesen emberfüggő mert van aki szerint sz@r meg van aki szerint jó,szóval ennek a cikknek nincs semmi értelme hiszen nem hivatalos "lista" hanem egy ember személyes véleménye :l

Nagy eséllyel az volt a célja ezzel, hogy kinyíljon az ember zsebében a bicska. Nemrég ugyanilyen szubjektív, saját véleményen alapuló cikket kaptunk egy énekesnőről, amiben a hurkáit és a "hatalmas" hasát kritizálták. Hogyha a cikkek színvonala ilyen szinten lefelé tendál, akkor lassan egy szinten leszünk a Blikk bulvárlappal. Évekkel ezelőtt nem minden kerülhetett ki, sőt ilyen cikkeket kapásból töröltek is, mivel nem tényeket, hanem saját véleményt tartalmaz. Valahol valamerre le is van írva itt, hogy pártatlanul kell állást foglalni a szerzőnek. Egyáltalán miért engedik ide ezeket fel? Ha most összeválogatok randomra öt számot, amitől a falat tudom kaparni, akkor rögvest kikerülhet vagy mi a szösz? Ebben a szerkesztőség is borzasztóan ludas, hiszen ők engedélyezték moderálást követően. És akkor csodálkoznak, hogy annyi ember egymásnak ugrik mikor maga a cikk is hasonló hangnemben íródik...

Már nem azért a fél forintért, de a Limp Bizkit feldolgozás igenis kiváló, és ugyan sokkal jobban kedvelem a Joan Jett-féle I love rock n rollt, de Britney verziója is elfogadható, az meg, hogy lefújolta Manson Tainted Love feldolgozását, egyenesen arcátlanság.

Az pedig a Te véleményed, hogy a Tokio Hotel igénytelen. Ezzel pedig csak arra akarok utalni, hogy ez az ujjal mutogatás. Gyakorlatilag a starity fórum 70%-ban abból áll, hogy egymás lelkébe akartok tiporni azért mert más sztárt szerettek. Abban teljesen egyetértünk, hogy a cikk a jó ízlés határait súrolja, de nem azért mert az írója a Tokio Hotelt szereti Ez nem volt tehát érv arra, hogy nem kell komolyan venni

Szerintem pedig igen is lehet érv hogy aki a Tokio Hotel-t favorizálja, akik igen nagy közutálatnak örvendtek a kamu emó korszakban, az ne akarjon már "pálcát törni" olyan zenekarok felett akik egy műfajnak taposták ki az utat.

Igaz, alapelvemszerint most jogom lenne szidni a cikkiró kedvencet, nem teszem, mert egyrészt ostobaság az interneten vitába szállni, a másik felét megtartom magamnak, ezuttal. Mint korábban említettem, az állítolagos cikk csupán egy vélemenynyilvánítás, de az is értelmetlen, amit most te csinálsz.Annak, hogy ilyen silany lett a cikk, semmi köze sincs a szerzô kedvencéhez.

Én a Brit-féle feldolgozást nagyon is szeretem. Ez gáz?

Inkább azon a van a hangsúly, hogy a Tokio Hotel kerül összehasonlításra a KoRnnal meg a Bizkittel. Tény, hogy nem igazán lehet összehasonlítani a kettőt, de ha azt nézzük, akkor ez a két banda külön-külön is több elismertséget szerzett magának, mint magában az az egy, akiket felkaptak egy nyárra és kész.

Ez így magában igaz, de akkor sincs értelme a "sz...al dobálozásnak."

Nem semmi, mi sárdobálás ki tud alakulni abból, ha egy ember véleményt nyilvánít pár dalról.
Amúgy Britney feldolgozásával semmi baj, ha csak az nem, hogy a vokál erőteljesebb a dalban, mint ő

sajnos tényleg eléggé feszültségkeltés szaga van a cikknek, de éppen ezért teljesen fölösleges a másik zenei ízlését szapulni, személyeskedni, és tovább rontani a helyzetet. a cikk tény, hogy meglehetősen szubjektívre sikerült, akár Jolie_77 fejéből pattant ki az ötlet, akár neten futott bele valahol, és egyszerűen lefordította. ettől függetlenül szerintem sem nekem, sem másnak nincs joga ahhoz, hogy támadja. igaz, monitor mögül lehetne hatalmas pofám, és szidhatnám, mert szeretem az itt leszólt Kornt, ellenben a már emlegetett Tokio Hotellel. mellesleg én magam is a két végletet hallgatom igazából főként, nu metalt és alternatív zenét, sőt, mostanában rendszerint sorra jutnak igényes elektronikusabb darabok is - engem is lehetne támadni ilyen alapon, pedig hallgatom ugyanazon előadókat is, mint a Tokio Hotellel példálózó tagok. mindenki zenei ízlésében lehet találni valami kivetnivalót, amibe ha az ember akar, beleköthet, csak épp rohadtul fölösleges, mindenkinek más az a dolog, az az érték, amit keres egy előadóban. jobb lesz attól az életed, vagy épp boldogabb ember leszel? nem, az adott illető meg úgysem fogja senki kedvéért megváltoztatni az ízlését.

mondjuk én magam sem értem, mi a gond a Behind Blue Eyes-zal, Durst a kedvencemmel való kib*szása, és a két zenekar között fennálló ellentét miatt elvből kerülöm őket, és a baráti körömben is elég nagy ellenzőjük vagyok, mégsem találok semmi kritizálni valót a dalban.
Korn. mégis mi a baj az Another Brick In The Wallal? szerintem rohadt jó koncert szám. ez a Got Monkey tény, hogy nem Jonathan karrierjének a fénypontja, de ezer rosszabbat lehetne találni. mint ahogy valószínűleg az összes itt felsorolt próbálkozásnál, és bár nem vagyok hírszerkesztő, közöm sincs az egészhez az alkalmi irományaimmal, de nem értem, mit keres itt a cikk, hiszen sem "hírértéket", sem mélyebb információt nem találok benne...

A Tokio Hotel felhozásával szimplán annyit szerettem volna mondani hogy ÉN nem tudom komolyan venni ezek után a cikk íróját és "véleményét", mert ezt biztos nem egy oldalon találta hanem szimplán az ő fejéből pattant ki. Ez pont olyan mintha egy Justin Bieber vagy One Direction rajongó elkezdené osztani az észt egy cikk keretein belül hogy bizony a Linkin Park Hybrid Theory-ja (csak hogy a nu metalnál maradjunk) mennyire gagyi stb stb. Az írás alapján süt le az íróról hogy lövése sincs a szidalmazott zenekarokról, műfajokról. Kezdve azzal hogy a Got Money nagyon nem KoRn, szimplán JD bohóckodása és miért ne hülyülhetne ugyan ő is, folytatva a nu metal tönkretételével holott az első lemezüknél még nem beszélhettünk kiforrott irányzatról...

Nekem Britney feldolgozása tetszik...

Imádom a Limp Bizkitnek ezt a feldolgozását, szerintem nagyon jó

A Tainted Love feldolgozás Marilyn Manson formában tökéletes, megkockáztatom jobb mint az eredeti. Az I Love Rock N' Roll az, amit még úgy is feldolgoznak legalább ezerszer. Bennem rocker szív dobog, de tőlem dolgozza fel az aki akarja, max. nem hallgatom meg, csak akkor tudja már hogy ki tette híressé azt a dalt. Igaz, Pat Benatar is egy ikon, de nem Joan Jett. A Korn-hoz térve, szerintem egyáltalán nem tették tönkre a két műfajt. Attól hogy a cikk szerzőjének nem jön be, több millió embernek az egész világon nagyon is.

Pedig a Behind Blue Eyes feldolgozása nagyon jó lett, és nem pocsék... Nekem az eredeti valahogy nem tetszik.

Nem mintha bárki is elolvasná a hozzászólásomat, de ettől függetlenül leírom.

A cikket egy angol nyelvű híroldalról fordítottam - nem az én véleményemet tükrözi. A feldolgozások egy részét nem is ismerem, a Limp Bizkit Behind Blue Eyes-a pedig az egyik kedvenc dalom tőlük.
Amikor a cikket elolvastam a neten, jót röhögtem rajta és poénból lefordítottam. Őszintén szólva nem hittem volna, hogy a moderátorok felteszik.

Aki pedig az avatarom alapján alkot rólam véleményt - ami mellesleg cseppet sem érdekel - annak csak gratulálni tudok.

no comment és ezek híresek