Klippremier: Avril Lavigne - Hello Kitty

Ez... Mintha felboncoltak volna egy csillámpónit (beleértve az agyát is), és elszabadult volna minden, fékezhetetlenül...
Ez nem Avril. Ez most komoly?! Megannyi interjúban elmondta jó 7-9 éve, hogy ebben a szakmában minden a pénzről szól. Hát, ezt látjuk. Ha Európában, Amerikában nem kajálják annyira, megyünk Ázsiába? Mert itt könnyű megszedni magunkat továbbra is. Bocsi fanok, de ezt egy nagy Avril-fan írja, aki a 2002-es, 2004-es Avrilt szereti. 
Pipi, elejétől a végéig egyetértek. Sajnos ez lett. 
Se a dal, se a klip nem tetszik igazán, de a mostani albuma is felejthető. A Goodbye Lullaby se volt erős, de megszerettem, volt még értéke. De ez? Hogy populáris maradhasson? A régebbi, kedvelhető és értékelhető stílusa se szólt annyira csak egy réteg ízlésének, hogy más területeken szerezzen több rajongót - úgy látszik, kinőtte a régi Avrilt,  szomorú ennek az oka. 
Kedves Petrafranczia, azért ne emlegessük őt anyaként. :DDD Egyenlőre csak férjuram van otthon, gyerek még nem, de talán egyszer majd az is. xd

Szerintem szánalmas Avril, van egy gyereke is és már nem fiatal mégis ilyen klipet és számot csinál.. Nem tetszik a klip se a szám se, és Avril se.

Csakhogy Avril védelmére kelljek, én is elmondanám azt, amit gondolok.
Avril erről az albumáról valóban azt nyilatkozta, hogy ez teljes mértékben „Ő". Na de, mint tudjuk Lavigne is nő, és minden nőben (mégha elvétve is) van valami „rózsaszín". Szerintem ez valamelyest egy nő törékenységét, nőisségét jelképezi, persze csak akkor, ha nem esünk túlzásokba ezt illetőleg.
A véleményem szerint, felfogható ez az „édi-bédi" dalocska és klippecske egyfajta paródiának is, mert valljuk be, vannak, akiknek tényleg ez a rózsaszín köd az életük.
Nem hinném, hogy ettől a kis kitekintéstől, mint stílusban, mint képi világban, Avril 180 fokos szöget fordult volna és fejjel megy a falnak. Nem fogja meghazudtolni önmagát. Valóban, már nem olyan, mint pl. 2004-ben, dehát az emberek változnak és ez a szép az egészben. 
Amúgy most, hogy meghallgattam a dalt harmadszorra egészen fülbemászó, pedig egyáltalán nem az én világom...