Idézet (Kazuo @ 2014.02.14. 07:10)
Le lehet csücsülni a fenekedre és nem személyeskedni. Az a különbség a te és Androsama kedvencei közt, hogy ők legalább nem csinálnak minden hónapban minimum három olyan botrányt, amivel még meg tudják magukat óvni a süllyesztőtől. Ma'am, tudod, ki az a Johnny Depp, Tim Burton vagy Terence Hill? Hogyne tudnád, hiszen mindegyik már akkor tevékenykedett, amikor te még pelenkában ültél a televízió előtt. Tudod, hogy ki az a Justin Bieber? Akkor jó, mert én se.
Justinra igenis ráférne a börtön, mert megtanulhatná, hogy kiknek keménykedjen és hogy örülhetne a fejének, hogy nem 3 évig kell egy rakat sorozatgyilkossal, rablóval vagy nemi erőszakolóval lennie.

Depphez hozzáfűzve, fiatal korában ő is drogozott, meg keményen ivott, voltak balhéi, de leállt velük, mert rájött, hogy ezek a dolgok igencsak ártanak a karrierjének. Ezt nagyon tisztelem benne. Fel tudott nőni, pedig ő is fiatalon lett híres, mégis egy normális felnőtt ember lett belőle, aki amellett, hogy kiváló színész, remek zenész és énekes is. Rá fel tudok nézni.
Vagy ott van Celine Dion, akiről sokan nem tudják, milyen mélyről jött, és már kislányként énekelt. Érdekes, alig 10-11 évesen lett híres. Mégis képes volt felnőni és nem züllött el, mert idejében féken volt tartva. Pedig körülötte is nagy volt a médiaszenzáció abban az időben. És ma is az egyik legjobb, legcsodálatosabb hangú énekesnő. A koreai BoA esete hasonló, aki szintén 13-14 éves korában került a reflektorfénybe, mégsem lett egy kis hülye majom, hanem keményen dolgozott és dolgozik a mai napig is. Az ilyen emberekre fel lehet nézni. Bíborkára nem. Neki se hangja, se tehetsége, se fellépése, csak botrányai vannak.