Történetek...

Írok én is egyet:

-Mama, miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját.
-Mert én nő vagyok. - válaszolta az asszony.
-Ezt nem értem. - mondta a kisfiú.
-És ezt soha nem is fogod megérteni... - válaszolta gyermekét átölelve az anya.
Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is:
-Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?
-Minden nő ok nélkül sír. - ez volt minden amit az apa válaszolt.
A fiúcska felnőtt, férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a legfelsőbb hatalmat:
-Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen? - az Atya elgondolkodva válaszolt:
-Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam. Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly gyengéddé, hogy vígasztalást is tudjon adni. Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás nélkül. Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt mélyen megbántotta. Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy vigyázzon férje szívére. Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti meg a feleségét, mégis néha próbára teszi a nő érzéseit, határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll e? És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak szüksége van.
Látod: egy nő szépsége tehát nem a ruhájától függ amit éppen visel, vagy az alakjától amilyen az ő formássága, de még nem is attól ahogyan a haját viseli. Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik.

Egy filozófus professzor előadását úgy kezdte, hogy fogott egy befőttes üveget és feltöltötte kb. 5 centiméter átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg...
-Igen. - volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt tele homokkal és azt kezdte beletölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis részt kitöltött.
-És most - mondta a professzor - vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok. A családod, a partnered, az egészséged, a gyermekeid. Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok az összes többi apróság. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel is. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod érdekében. Először a kövekre figyelj! Azokra, amelyek igazán számítanak. A többi csak homok.

Volt egy fiú és egy lány. Éppen 120-al száguldottak egy poros úton, mikor a lány így szólt:
-Lassíts, félek...
-Rendben, lassítok, ha azt mondod szeretsz!
-Szeretlek - mondta a lány, - de most már lassíts!
-Jól van, ölelj át! - felelte a fiú, a lány át is ölelte.
-Vedd le kérlek a bukósisakot és vedd fel, mert engem már szorít!
Másnap az újságban:
Motoros baleset, egy halott fiú és egy túlélő lány. A fiú már korábban érezni kezdte, hogy nem fog a fék, de úgy gondolta, minek szóljon a lánynak, az úgy is csak megijedne. Inkább még egyszer hallani akarta, hogy szereti és megölelni és úgy meghalni. Ez az igazi szerelem.

Ez gyönyörű volt!

A sziget

Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések
éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is.
Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed.
Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.
Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.
Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.
A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett. Ő
megkérdezte:
-Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
-Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt
nincs már hely számodra!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy
csodaszép hajóval közeledett:
-Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
-Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! ? válaszolt a Büszkeség,- itt
minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
-Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
-Oh, Szeretet!- mondta a Bánat- Én olyan szomorú vagyok, de
egyedül kell maradnom a hajómon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és
boldog volt, hogy meg se hallotta a szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang:
-Gyere Szeretet, én elviszlek téged!
Aki megszólalt, egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan
boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet
értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki,
ezért megkérdezte a Tudást:
-Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
-Az IDŐ volt- mondta a Tudás.
-Az IDŐ?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az IDŐ?
A Tudás válaszolt:
-Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a
SZERETET!

Egy lányról szól a történet, és egy fiúról akit nagyon szeretett….reménytelenül! A lány már nagyon régóta szerette a fiút, és nagyon sokat nézték egymást mégse lett belőle semmi. A lány, ha közeledett a fiú felé, az bezárkózott és rideg lett, hideg akár egy jégcsap! Teltek a napok, mindennap ugyanaz a forgatókönyv: a lány bemegy a suliba várja, hogy a fiú is beérjen, ránéz és érzi, hogy ha kicsit is de boldog, összenéznek, elmerül a fiú szemeibe, és felteszi magában a kérdést: Miért nem lép??? Egy nap a lány nem ment iskolába, előtte valónap délután a szülei eszméletlenül találtak rá a szobája közepén. Azonnal mentőt hívtak és a lány kórházba került. Az orvosok megmondták, hogy valószínűleg már régóta eszméletlen volt, mert ez az oka, hogy kómába esett!!! A fiú várta, hogy a lány menjen iskolába, de az nem jött, a barátai szomorúak és kedvetlenek voltak, nem tudta , hogy mi történhetett vele. Két és fél hónap után a lány még mindig nem volt iskolába, a fiú már sokszor gondolt rá, hogy odamegy a barátaihoz és megkérdezi mi van vele, de nem tette, tulajdonképp idegenek voltak egymásnak….de annyira hiányzott neki a lány és úgy aggódott… A lány három hónap után felébredt a kómából,pont mikor barátnői épp meglátogatták. Mesélték neki, hogy a fiú folyamatosan őket figyeli és úgy viselkedik, mintha aggódna érte. A lány megkérte őket, hogy ha lehet, hozzák oda hozzá. A barátnői elmentek és ő csak sírt, közölték vele az orvosok, hogy nem ok nélkül fájt a feje már nagyon rég óta, ugyanis az agyában egy daganat volt, amit csak most szedhetnek ki, hogy felébredt a kómából, de ő tudta, nem éli meg a reggelt! A barátnői nem tudták elérni a fiút, így neten írtak neki üzenetet. A fiú este mikor elolvasta azonnal elindult, rohant: most tudta meg, hogy a lány, akit szeret három hónapja kórházban feküdt. Rohant, mert látni akarta, rohant, mert már úgy érezte három hónappal ezelőtt elkésett, szerette, de ezt sose merte bevallani senkinek, annyira különböztek,mégis most ha kellett volna bárkinek elmondta volna, most, hogy érezte elveszítheti anélkül ,hogy tudná mit érez. A fiú beért a kórházba és a recepciós pultnál ülő nővérhez ment és érdeklődött melyik szobában találja. A nővér elkezdte volna mondani merre menjen, mikor egy másik nővér kiáltott az ügyeletes orvosért és egy defibrillátor is kért….12es szobámban lévő beteg haldoklott…vagy már meg is halt. A fiú újra a nővérre nézett a pult mögött, aki ijedten nézett rá: a fiú tudta, hogy a lány van abban a szobában! Odament és nézte, ahogy egymás után próbálják újra éleszteni életének értelmét! Nézte ahogy szerelme újra és újra rángatózik az ele ktromos kiütésektől…de hiába…a lány halott volt…és soha nem fogja megtudni mennyire szerette Őt….és a lánnyal együtt az Ő szíve is örökre meghalt! Gondolkodj, megéri titokban szeretni valakit?? Bármikor elvesztheted, mielőtt még igazán a Tiéd lett volna...és ÖRÖKRE bánni fogod!!