Könyves idézetek

Tahereh Mafi: Ne érints
"– Menjen a pokolba!
Az álla megfeszül, az ajtóhoz sétál.
– Azon vagyok."

"– Jut eszembe, tizenkilenc vagyok.
– Tessék?
– Tizenkilenc éves vagyok – világosít fel. – Tudom, hogy a koromhoz képest lenyűgöző példány."

"– Én legalább őszinte vagyok – teszi hozzá.
– Az előbb mondta, hogy hazudik.
Összevonja a szemöldökét.
– Én legalább őszintén megmondom, hogy hazudok."

"– Mintha azt mondtad volna, hogy Juliette senkit sem érinthet meg – mondja James, és gyanakvó, szúrós pillantást vet rám.
– Így van.
– Kivéve téged?
– Pontosan. Kivéve engem.
És Warnert.
– Szóval rajtad kívül senkit nem tud megérinteni?
És Warneren kívül.
– Igen.
– Ez felettébb kényelmes körülmény – jelenti ki James; a szeme összeszűkül.
Adam hangosan felnevet.
– Hol tanultál így beszélni?"

"– Nem sokat érnek az ígéreteim, drágám – súgja. – Vagy elfelejtetted már? – Keze a derekamon. Lehelete édes és meleg a nyakamon. – Kivételesen jól tudok hazudni."

"– Ez nehéz lehet neked.
– Micsoda?
– Az arcomra nézni. Rájönni, hogy igazam volt. Rájönni, hogy rossz döntést hoztál. – Vállat von. – Megértem. Tudod, nem vagyok hiú. Készséggel megbocsátok neked.
Csak bámulom; nem tudom, hogy nevessek-e vagy hozzávágjak valamit."

"Valahogy így törhettem át a betont Warner kínzókamrájában. Ami azt jelenti, hogy még mindig fogalmam sincs, hogyan törtem át a betont Warner kínzókamrájában."

"– És te hány éves vagy?
– Jövőre leszek tizenegy.
Vigyorgok.
– Szóval tízéves vagy.
A karját keresztbe fonja, elkomorul.
– Két év múlva tizenkettő leszek.
Azt hiszem, máris nagyon szeretem ezt a kölyköt."

Tahereh Mafi: Ne félts
"Azt akarom, hogy írj listát mindenről, amit szeretsz…és rajta akarok lenni."

"– Ez nem jóindulat kérdése! – csattant a hangom. – Törődik velem… és én is törődöm vele!
Warner bólint, nem hatotta meg a válasz.
– Szerezned kéne egy kutyát, szerelmem. Úgy hallottam azok is ilyenek."

"– Tényleg meg fogom ölni az apádat – mondtam. – És megdöntöm a Regeneráció hatalmát.
Még mindig mosolyog.
– Így lesz.
– Tudom – mondja.
– Akkor miért nevetsz?
– Nem nevetek – jegyzi meg halkan…"

Tahereh Mafi: Ne keress
"– Az igazság… fájdalmas emlékeztető, hogy miért élek inkább hazugságok között."

"– Oké, fogd vissza magad egy kicsit – mondja, és úgy mozdul, hogy elállja az utamat. – Te is tudod, én is tudom, hogy semmiképpen nem kerülhette el a figyelmedet ez – mutat magára. – Szóval, ha szórakozni próbálsz velem, jobb, ha előre figyelmeztetlek: nem fog menni.
– Mi van? – kérdem döbbenten. – Miről beszélsz?
– Nem játszhatod az „engem nehéz megkapni” lány szerepét. – A szemöldökét ráncolja. – Hiszen egy ujjal sem érhetek hozzád. Ezzel a „nehéz megkapni” dolog teljesen új szintre helyeződött, ha érted mire gondolok."

Stephen King - Joyland-ből fotóztam. Imádom azt a könyvet.

Lauren Kate: Passion
"Az öngyilkosság a halandók luxusa, az angyalok nem engedhetik meg maguknak."
Ez az idézet nagyon tetszik. Nem szívlelem az ilyen tipikus "öngyilkos akarok lenni" dolgokat, de ez valamiért nagyon megtetszett.

Laini Taylor: Füst és csont leánya
“És akkor a lány tudni fog mindent, égy gyűlölni fogja őt. Akiva próbált felkészülni arra, ahogyan Karou nézni fog rá, amint megértette. Figyelte a lányt a térről jó néhány másodpercig, mielőtt az felnézett, és tanúja volt, ahogyan Karou arca elváltozott, amint megpillantotta őt – az ideges, elveszett várakozásból... fény lett. Mintha Karou sugarat bocsátott volna ki magából, amely elérte Akivát ott, ahol állt, fényben fürdette és égette volna.
Abban a pillanatban benne volt minden, amit nem érdemelt meg, és sosem lehet az övé. Magához szerette volna ölelni a lányt, kezét a hajába temetni – amely tisztán, simára fésülve, folyóként omlott a vállára –, beleveszni az illatába és lágyságába.”

"Blue kétségbeesett. Úgy érezte, rengeteg energiájába telt, hogy olyan különcnek tüntesse fel magát, amennyire csak lehetséges, és most azt vágják a képébe, hogy ésszerűen gondolkodik." - Maggie Stiefvater: The Raven Boys

"A szív mindig győzedelmeskedik az értelem felett. A szív, legyen bár meggondolatlan, öngyilkos hajlamú és mazochista, mindig eléri a célját." (J. A. Redmerski: A soha határa)

Cassandra Clare
Üvegváros

"Talán ezért nem tud sírni, döbbent rá hirtelen, ahogy száraz szemmel a mennyezetet bámulta. Mert mi értelme lett volna sírni, ha úgysincs, aki megvigasztalja? És ami még rosszabb: ha úgysem tudja megvigasztalni magát?"

Cassandra Clare
Bukott angyalok városa

"Talán nincs is akkora különbség a fény és a sötétség között. Végül is, ha nem lenne sötétség, mit emésztene fel a fény?"

"Talán a hétköznapok is olyanok (...), mint a látás vagy a csend - az ember észre sem veszi, milyen értékesek, míg egy napon el nem veszti őket."

"Könyvek? A könyvek nehezek, és sok helyet foglalnak amúgy is a pukkadásig teletömött hátizsákomban. De hát van bennem ez a vonzalom a könyvek iránt. Ugyanúgy, ahogy az apámban volt. A házunkat padlótól a mennyezetig roskadásig telepakoltuk könyvekkel, minden olyan könyv megvolt nekünk, amire csak rálelt apám azt követően, hogy a harmadik hullámban hazavágtak három és fél milliárd embert. Amíg mi, akik megmaradtunk, iható vízért és élelemért jártunk portyázni, és fegyverkészleteket halmoztunk fel, készülve a végső csatára, amiről biztosan tudtuk, hogy bekövetkezik, apu kint járkált a gyűjtőúton, és a kisöcsém húzható kiskocsiján hordta haza a könyveket."
- Rick Yancey: The 5th Wave

– Következő kérdés?
– Miért vagy ekkora sggfej? – A szavak kicsúsztak a számon, mielőtt meggondolhattam volna.
– Mindenkinek ki kell tűnnie valamiben, nem?
– Nos, remekül csinálod.

– Alapjáraton ilyen kedves és sziporkázó vagy?
Ellépett mellettem, és elzárta a vizet.
– Mindig. És te alapjáraton mindig megbámulod a pasikat, amikor átugrasz, hogy megkérdezd az utat a boltig?
– Mindig félmeztelenül nyitsz ajtót?

– Messziről, nagyon messziről származunk.
A gyomrom egyszerre a lábujjamig zuhant, a karom a térdemre szorult.
– Hogy érted azt, hogy messziről, nagyon messziről? Mert most a Star Wars főcímét látom magam előtt.

Jennifer L. Armentrout: Obszidián

– Minden rendben? – kiáltok fel neki.
– Aha. Definiáld, mi az, hogy „rendben”.
– A rendben azt jelenti, hogy nem fogsz elvérezni.
– Rendben vagyok.

Futsz = meghalsz. Maradsz = meghalsz. Ennek a bulinak, úgy tűnik, ez a központi témája.

Ha valaki a családban elkezdett panaszkodni, hogy unatkozik, azon nyomban egy portörlővel a kezében eszmélt föl.

– Zombi közlegény, maga a fajtája szégyene. A rbancok, akiket felszedtem, keményebbek voltak, mint maga. Ha magára nézek, arra gondolok, hogy az ellenségnek igaza lehet az emberi fajjal kapcsolatban. Le kéne darálni magát mosléknak, hogy egy bűzös disznóólban végezze. Na mi van, mire vár, maga büdös gennyláda, visszaokádott hányadék, csak nem egy rohadt meghívóra?
A fejem oldalra fordul. Egy meghívó kedves lenne, köszönöm, uram.

Rick Yancey: The 5th Wave // Az ötödik hullám

– Például arról, hogy mi tesz téged boldoggá – javasolja. – Vagy olyasmiről, amit nem fogsz megbánni holnap reggel.
– Te teszel boldoggá, Callie. Egész életemben te vagy az első személy, aki boldoggá tesz. Azon az estén, amikor megmentettél, valahogy megváltoztattál… elérted, hogy akarjak élni.

– Rólam van szó?
Ajkamba harapok, felhevül az arcom.
– Nem.
– De igen! – mondja büszkén. – Még mindezek után is el tudom érni, hogy elpirulj. Öcsém, én aztán jó vagyok!

– Te össze akarsz verekedni valakivel?
Elszántan bólintok.
– Igen.
– Szóval azt akarod, hogy vigyázzak, a csávó be ne verje a hülye fejedet? – Egyik kezével óvja a cigit a széltől, a másikkal pedig lekattintja az öngyújtó fedelét.
– Nem, azt akarom, hogy állíts le, mielőtt megölném.
– Hogy mi van?

Jessica Sorensen: The Coincidence of Callie & Kayden // Callie, Kayden és a véletlen

Kelly Creagh: Árnyék mélyén
"Akarod tudni, mit mondott nagyanyám a homlokra adott csókról? (...) Azt mondta, hogy így csak a halottakat csókoljuk meg."

Vannak titkok, amelyek jobb, ha rejtve maradnak. Vannak titkok, amelyeket túl veszélyes megosztani másokkal, még azokkal is, akiket szeretsz, akikben bízol. - George R. R. Martin: Trónok harca

Bellamy elképzelni sem tudta, hogy miért használtak kábítószereket az ősrégi emberek. Ugyan mi értelme volt belőnie magát az embernek, ha az erdőben tett séta ugyanolyan hatással volt rá? - Kass Morgan: The 100 - A kiválasztottak

Jelenleg két könyvet olvasok egyszerre , de most egy régi könyvből hoznék idézeteket. (A könyv "régi" de csak most szántam rá magam hogy elolvassam. )

Cassandra Clare: Csontváros

"Az emberek olyan ostobák! Van valamilyük, ami mindennél többet ér, és alig vigyáznak rá. Eldobják maguktól az életet akár pénzért, akár zacskóba csomagolt porokért, akár egy idegen elragadó mosolyáért."

"A barátod versei rettenetesek." - mondta Jace - "Olyanok, mintha megevett volna egy szótárt, és aztán véletlenül elkezdte volna felöklendezni a szavakat."
Jace Wayland

"Az a furcsa a mondikban - mondta Jace inkább magának, mint bárki másnak - , hogy totál odavannak a varázslásért, pedig az egész társaságnak halvány fogalma sincs arról, hogy mit jelent a szó...A varázslat sötét, elemi erő, nemcsak egy csomó csillogó varázspálca, meg kristálygömbök, meg beszélő halak."
Jace Wayland

" - Mondták már neked, hogy a szerénység néha nagyon szimpatikus tulajdonság lehet?
- Kizárólag csúnya emberek. - jegyezte meg Jace. - Lehet hogy a szelídek öröklik a földet, de jelenleg az öntelteké. Amilyen én is vagyok."
Clary és Jace

"- Ne haragudj, hogy megütöttelek. - szólt a lány.
Jace abbahagyta a dúdolást. - Inkább örülj hogy engem ütöttél meg és nem Alecet. Ő visszaütött volna."
Clary és Jace

"Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van."
Jace

"A fiú soha többé nem sírt, és sosem felejtette el, amit megtanult: szeretni egyet jelent a pusztulással, akit szeretnek, az elpusztul."

- Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer


- Michelle Hodkin: The Evolution of Mara Dyer

Cynthia Hand: Say Goodbye – Amikor búcsúzunk

Jeanne Ryan: Nerve – Idegpálya

Tabitha Suzuma: Forbidden

☾ Veronica Roth - Divergent (Beavatott) ☾