Megjelent Tarja Turunen új videoklipje

Tarja Turunen első videoklipje a Victim Of Ritual című számhoz készült, ami a nyár végén megjelenő Colours In The Dark lemez első számaként lesz hallható.
A teljes cikkhez kattints ide!

már nagyon várom az új albumát

Ha százerszer nem hallgattam és néztem meg, akkor egyszer sem A My Winter Storm művészibb és komolyabb volt, a What Lies Beneath már kicsit más irányba haladt, és kíváncsi vagyok a CITD-n mennyire lesznek ,,tarjás" dalok. Mondjuk a Never Enough és a Victim Of Ritual kicsit más, mint amit megszoktunk. Na mindegy, a klip olyan wááááááááááááá kategória, ahogy megjelent, egy órán keresztül folyton nyomogattam a replay-t, és még most sem bírok leállni vele. She's a killer killer...

Nekem a halált,a fájdalmat,a szerelmet és a boldogságot nehéz összekötni...a szám meg olyan...hát...nem nagyon tetszik.

nagyon várom én is az albumát !!!

Eddig nem ismertem ezt a nőt, de ez nagyon jó

Én a falra mászom a hangjától, már a Nightwish időkben sem szerettem. Nem bírom a rock és az áriázás párosítását, a zene amúgy tetszik.

micsoda koppintás....ez Ravel-Bolero: http://www.youtube.com/watch?v=LWcpw3GAAms

nem jön be...................

Nekem ez nem jött be...

Nagyon jó lett, nekem tetszik Várom az új albumot

Az opera metál műfaja, -melynek Tarjus a nagyasszonya- igen csak megosztó, sőt. Ritka az az ember szerintem akinek első hallásra tetszik. Jómagam sem szimpatizáltam elsőre. Emlékszem meg kellett párszor hallgassam a dalaikat, de aztán megtetszettek. Valóban szokatlan ha összehozzák ezt a két igen csak eltérő műfajt, de szerintem együtt igen is nagyot "ütnek".
Tarja munkásságát már a Nightwish óta nyomon követem nagyjából. A My Winterstorm, az első szólóalbuma kiváló. Kicsit más volt, mint amit a Wish-ben megszokhattunk tőle, de igényes albumnak tudható be. A második albuma szintén jó lett. Kíváncsi vagyok mit hozott össze Tarja ezúttal. Nekem tetszik ez a dal. A hangja még mindig valami hihetetlen

Akkor csak én vagyok olyan elfuserált, hogy első hallásra menthetetlenül beleszerettem az egész műfajba?

Ez micsoda???

Tarja Soile Susanna Turunen Cabuli finn szoprán énekesnőnek, a Nightwish volt frontasszonyának legújabb videoklipje

Nem hiszem, én is az "elfuseráltak" közé tartozom. Amikor legelőször meghallottam a Wish I had an Angelt (olyan 7 évesen, mikor még nem tudtam, mi fán terem a Nightwish), én is beleestem a párosításba. Tarja fantasztikus, szólóban ugyanúgy, mint a NW-ben, alig várom az albumot, a szám pedig gyönyörű

Én az Amaranth-al kezdtem, aztán jött a Bye Bye Beautiful, de hát az Anette-erát nem lehet beletuszkolni az operametal műfajba, mert hát na, nem az. Aztán a Nemo-t hallottam, és rájöttem, hogy én Tarjust már hamarabb ismertem mint a Nightwish-t, mert egyszer hallottam róla valamikor a kirúgása után. Amúgy a Nemo nálam telitalálat volt, ott és akkor beleszerettem a Nightwish-be, és az egész szimfi/opera metal műfajba

Magától a bandától én is az Amaranth-t hallottam először, arra, hogy a Wish I had... is az ő számuk, csak később jöttem rá. A Nemo-t én is imádtam, de ami még nagy kedvenc a Tarja-erából, az a Sleeping Sun, és a Bless the child. Ez bizony igaz, ennek ellenére szerintem nagyon passzolt a zenekarhoz. Az Imaginaerum pedig csodálatos lett Ez olyan műfaj - legalábbis az én véleményem szerint -, amibe könnyen bele lehet szeretni, mert pont a legjobb hozzávalókkal dolgozik: szimfonikus zene (ebből remek filmzenék is születnek, lásd: Scaretale "cirkuszos része"), az opera, és a metal.

Én ha akarnék sem tudnék kedvenc dalt választani a klasszikus Wish-től. Az Angels Fall First-el indult minden, maga az album kicsit nyers, vagy inkább nem túl kiforrott, de nagyon imádtam. Az Oceanborn nyugis, a Wishmaster már üt, a Century Child-al kezdett egyre érettebb lenni a banda, az Once pedig már kiforrott és mestermű. Ezért nem is tudok választani. Ha az Anette-eráról van szó, én a Dark Passion Play-t jobban szerettem, de az Imagina-nak van egy olyan cirkuszos, vidámparkos feelingje, amit én nagyon szerettem.
Amúgy, ha Tarja szólómunkáiról van szó, a My Winter Storm volt a kedvencem, ha nagyon muszáj választani, de a What Lies Beneath is nagy kedvenc volt

Nekem a fentiek állnak nagyon közel, de igazából valamennyi albumért odavagyok ^^ A Once a valaha volt legsikeresebb korongjuk, de valljuk be, amikor jönnek a "rajongók", közlik, hogy ez a kedvencük és mást fel se tudnak hozni, az csöppet zavaró tud lenni, ismerős? Valahogy úgy, mint a Guns N Roses-nál, sokan egyből a November Rain-re asszociálnak. xD A cirkuszos feeling mindig népszerű, de meg is tudom érteni, hiszen egy nagyon jó téma. Rejtélyes fellépők, hatalmas sátor, rémpark, és mindez egy éjszaka alatt csak úgy el tud tűnni... Pompás. Én az Imaginerumot azért szeretem nagyon, mert Anette itt kicsit jobban megnyílt hangilag, pl. a Slow Love Slow és a Scaretale két teljesen más stílusú szám, mégis, mindkettőnél remekül teljesít. Az Imaginaerum-filmet láttad már egyébként?
Bevallom, Tarja munkáit annyira nem követem figyelemmel, de amikor elém kerül egy új dal, mint most, vagy eszembe jut, akkor mindig találok hallgatni valót tőle. Az a nő egy igazi angyal, hangilag mindenképp.