Szakdolihoz segítség

Engem csak a lépcsõ sminkelt 1x, de az elég szépen.

detto

+1

+1

Bírom az ilyen teszteket, csak az a baj, hogy nem pontozzák!

+1
Örülök, hogy segíthettem

+1

+1

Készen

Két megjegyzés:

1. nehezményezem, hogy nem szerepel az elsõ kérdésben a parfüm

2. "Köszönöm, h idõt fordított a kérdõív kitöltésére!" - tessék kiírni azt a hogyot

En is mint az elottem szolo' uriember, a parfumot nagyon hianyoltam.
Neki meg sok sikert!

Volt ott olyan, hogy Egyéb. Na oda be lehetett írni.

Be is írtam

A kérdõív feldolgozva :-)
Sajnos ábrát ide nem tudok mellékelni :-(
Kicsit szárazon tehát a tények:
182 kitöltõ :-), köszi még1X

Az elsõ kérdésre kapott válaszok alapján egyértelmûen megállapíthatjuk, hogy a kozmetikai szerek használata mára már nem kifejezetten nõi privilégium. Azon túl, hogy a férfiak jelentõs része használ dezodort, szappant, tusfürdõt és borotvahabot, kimutatható egy piperkõcebb réteg is, amelyik arckrémet, hajzselét és arctisztítót használ. Hárman bevallásuk szerint körömlakkot is használnak. A megkérdezetteknek elenyészõ százaléka, 3,2 százalék használ valamilyen férfi smink terméket. Õk jellemzõen nagyvárosban élnek, jól keresõk és egyedül laknak. És mivel a sminkelés idõigényes, közöttük keresendõk azok is, akik napi 1,5 óránál többet fordítanak szépségápolásra.


Ránctanító krémet használókat már a 35 év feletti csoportban is találunk, de a válaszadók nagyobb százaléka 55év feletti. Szemkontúr zselét (öregedés elsõ jelei ellen) viszont már a fiatalabb korosztályok képviselõi is megjelölték, mind kétszázezer forint feletti fizetéssel rendelkeznek. A hajzselé a legnépszerûbb hajformázási termék a fiatal férfiak körében, 57 fõ zselézi a haját, míg hajlakkot csupán 7 férfi használ.

Arra a kérdésre, hogy milyen márkákat használnak, a válaszadók több, mint 2/3-a megjelölte a Niveát, a második legnépszerûbb márka pedig a Gilette volt.


Az eredményekbõl egyértelmûen körvonalazódik, hogy a márkák közötti választást a demográfiai tényezõk közül a kereset befolyásolja leginkább. Az egy fõre jutó nettó havi hatvan és százezer forint között keresõ csoport tagjai között sokkal több arányaiban a Caola és az Avon használó, míg a magasabb jövedelemmel rendelkezõk körében már megjelennek a luxus márkának számító Lancôme és Biotherm márkák is. Továbbá csak budapestiek és nagyvárosiak használnak luxusmárkákat, ez valószínûleg annak köszönhetõ, hogy kisebb városokban egyrészt alacsonyabbak a fizetések, másrészrõl nem, vagy csak kis számban találhatók parfümériák.

A következõ két kérdés arra vonatkozott, hogy mennyi idõt fordítottak a kitöltõk két éve, illetve mennyi idõt fordítanak ma szépségápolásra. A válaszadók 63 százaléka kevesebb, mint fél órát tölt szépségápolással. Ez az eredmény azért meglepõ, mert A népesség idõfelhasználása 1986/87-ben és 1999/2000-ben készült tanulmány adatai szerint, a férfiak naponta átlagban 55 percet töltenek szépségápolással Eredményeimet összesítve nálam ez 31 perc körüli értéket mutat. Mi lehet ennek az oka?
Nem szeretik bevallani a férfiak, hogy mennyi idõt is fordítanak szépségápolásra? Vagy egyszerûen nincsenek is tisztában vele, hogy mennyi idõt vesz igénybe a szépítkezésük. Másik magyarázat az lehet, hogy a kérdést többféleképpen értelmezték a kitöltõk, nem volt egyértelmûen megfogalmazva

Például minek számít a fürdés, mosakodás stb. Ennek ellenére mégis tisztán körvonalazódik: azok fordítanak szépségápolásra egy óránál többet, akik minimum hat fajta kozmetikai terméket használnak, és ezen egyedek 70 százaléka maga gondoskodik a termékek beszerzésérõl is. A válaszadók 76,9 százaléka ugyanannyi idõt fordít szépségápolásra, mint két éve, 17,6 százalékuk kevesebbet és mindössze 5,5 százalékuk többet.

A közel 80% véleményem szerint annak köszönhetõ, hogy a két év talán nem elég tág intervallum a jelentõs fogyasztói szokások megváltozásához, illetve ahhoz, hogy a fogyasztóban ez a változás megfogalmazódjon. Ábra Szépségápolásra fordított idõ két éve

A „kevesebb idõt fordítók” 70%-a egyedülálló, a „több idõt fordítóknál” ez 50%. Ez várakozásaimmal ellentétes eredmény, azt gondolná az ember, hogy az egyedülállók motiváltabbak a szépségápolásban, többet adnak megjelenésükre, csábítóbbak szeretnének lenni a hölgyek szemében.

A kérdõív kitöltõinek 67,6 százaléka egyáltalán nem használja felesége vagy barátnõje kozmetikai szereit, 26,4 százalékuk néha és 6 százalékuk rendszeresen. Ez az eredmény semmilyen tényezõvel nem mutat korrelációt. Ez az arány azt mutatja, hogy inkább kísérleti, kíváncsi jelleggel próbálják ki nõnemû társuk kenceficéjét.

Ennél sokkal érdekesebb a kozmetikai termékek megvásárlására vonatkozó kérdés eredménye. A kitöltõk közel 70 százaléka megveszi magának a termékeket, 23 százalékának felesége vagy barátnõje, illetve többen jelezték az egyéb kategóriában, hogy a kozmetikai szereket jellemzõen ajándékba kapják. Ami más olvasatban azt is jelenti, hogy nõi tag keze van a dologban. Ez a 70 százalék azt jelenti, hogy a férfi magának is megvesz bizonyos kozmetikai szereket, de mivel a kérdés megválaszolása nem zárta ki azt a lehetõséget, hogy valaki mindkét választ megjelölje, sajnos az eredményekbõl az nem derül ki, hogy hányan vannak azok, akiknek csak felesége vagy barátnõje veszi meg a terméket. Más kimutatások viszont egyértelmûen megmutatták, hogy a férfiasnak számító termékeket, mint borotvahab, arcszesz, szeretik a férfiak maguknak megvásárolni. Az egyedülállók 85 százaléka veszi meg magának a termékeket, a maradék 15 százalék ajándékba kapja anyukájától vagy barátaitól.
A következõ kérdés arra vonatkozott, hogy hol vásárolnak kozmetikai termékeket.

Mint azt az ábráról leolvashatjuk(ti most nem:-() a kitöltõk 38 százaléka drogériákban vásárol, 30 százalékuk pedig hipermarketekben. Mi szólhat a drogériák mellett? A drogériákban a forgalmazott termékek száma 10000 körül mozog, az árukínálatban a fõ hangsúly az egészséges életmódra és a szépségápolásra esik. Professzionizmust hirdet kedvezõ áron. A szolgáltatásai igyekeznek minden tekintetben követni a vevõk igényeit, minél kényelmesebbé téve a vásárlás körülményeit. A reklamációkat gyorsan és rugalmasan kezelik, nem kell fizetni a bevásárlószatyorért, mód van ajándékcsomagolást kérni és lehet bankkártyával is fizetni. Így leegyszerûsítve a férfiak számára a vásárlási folyamatot. A hipermarketek második helyezésének talán az oka, hogy a hipermarket képes ötvözni a széles és mély választék elõnyeit az alacsony árakkal.
A vásárlás helyszíne és a lakóhely között találtam szignifikáns kapcsolatot: a kisvárosban élõk 20 százaléka vásárolja kozmetikai termékeit közértekben, ez 10 százalékkal több, mint a budapesti lakosoknál. Egyetlen kisvárosi válaszadó sem vásárol gyógyszertárakban., a parfümériákban vásárlók száma is elenyészõ. Ez egyrészrõl magyarázható a fizetésekkel (vidéken alacsonyabbak a fizetések), másrészrõl a kisvárosokban nem találhatóak parfümériák.

A válaszadók 87 százaléka nem szokott az eladóktól segítséget kérni. Mire vezethetõ ez vissza? Férfiúi büszkeségbõl nem kérnek az eladótól segítséget vagy egyszerûen megveszik az elsõ, látszólag a célnak megfelelõ terméket? Érvényesülni látszana Magyarországon a „Fogja és viszi” sztereotípia? Érdekesnek találtam megnézni, hogy mi jellemzi azokat, akik segítséget szoktak kérni: 70 százalékuk egyedülálló, szemben a teljes mintával, ahol ez 43 százalék. Tanácstalanabbak és több segítségre szorulnak ezek szerint az egyedülállók. 17 százalékuk parfümériákban vásárol, míg ez az arány a teljes mintában mindössze 9 százalék. Én ezt azzal magyarázom, hogy a parfümériákban sokkal szofisztikáltabb a kínálat, nehezebb a vásárlási döntést meghozni. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy miben szokták az eladók segítségét kérni, a leggyakoribb válaszok a következõk voltak:
• Hol található a keresett termék
• Melyiket ajánlja az eladó
• Barátnõmnek veszek ajándékot, de nem tudom, hogy melyiket válasszam

Mi alapján választanak maguknak a férfiak kozmetikai termékeket?
A válaszokból egyértelmûen megállapítható, hogy a férfiak jelentõs részét márkahûség jellemzi. Ami érdekes, hogy már a 20-25 éves korosztály is márka hûnek vallja magát. Az is kiderült a válaszokból, hogy fontos a termékleírás, illetve, hogy szeretnek mások véleményére hagyatkozni a kozmetikai szerek vételénél.


A termékjellemzõk fontossági sorrendjenek kialakításakor is igazolódni látszanak a sztereotípiák, miszerint a férfiaknál elsõdleges a hatékonyság és a csomagolás a legkevésbé fontos szempont. A második legfontosabb jellemzõnek a kellemes illat, harmadiknak az ár bizonyult összességében. Nagy eltérés mutatkozik ellenben, ha életkor szerinti bontásban figyeljük meg a válaszokat. 45 év feletti korosztály mutatkozik leginkább árérzékenynek. Az 55 év felettiek és a 20 éven aluliak számára fontos az egyszerû használat. A 15 év és 45 éves kor közötti válaszadók tartják az illatot a második legfontosabb tényezõnek a kozmetikai szereknél. A vállalatok, gyártók számára ezen eredmények nagy jelentõséggel bírhatnak, mind a termékek megtervezésénél, mind a termékek piacon történõ pozicionálásakor.

A tizenegyedik kérdés arra vonatkozott, hogy a kitöltõk fel tudják-e idézni valamelyik kozmetikai termék/márka reklámját. A válaszadók 60 százaléka nem emlékezett semmilyen reklámra, ellenben 40 százalékuk igen. A legtöbben AXE és Gilette reklámokra emlékeztek.


A legnagyobb arányban a 35 és 45 év közötti korosztály tudott felidézni valamilyen reklámot, de válaszaikból egyértelmûen megállapítható, hogy nem hisznek a reklámokban látottaknak, nem vásárolnak a kozmetikai reklámok hatására, sõt többen megjegyezték, hogy a reklámok agresszívak. Érdekesség, hogy a legkevesebb „igen” válasz a 15 és 20 év közötti korosztálytól érkezett. Mi lehet erre a magyarázat? A kozmetikai termékek gyártóinak egyelõre még nem célcsoportjai a 20 év alattiak? Fordítva értelmezve, a kozmetikai termékek forgalmazói tisztában vannak vele, hogy ennek a korosztálynak alacsony a kozmetikai szerek iránti involvementje? Az 55 és 65 közöttiek alacsony „igen” válasza szerintem azt jelzi, hogy ma Magyarországon erre a férfi rétegre még nem jellemzõ az ezen korosztálynak készített szépségápolási termékek használata, továbbá szintén alacsony az involvementjük.

Az AXE reklámot felidézõk válaszai a mellékletben találhatóak. Mi lehet az oka, hogy az AXE reklámokra emlékeztek a legtöbben? Az Axe kommunikációja a következõ: minden reklám vicces és erotikus tartalommal jelenik meg Jellemzõ, hogy nem természetes élethelyzeteket ábrázol a reklámokban, hanem kiélezett szituációkat. A szereplõk is általában sarkítottak, ami abban jelenik meg, hogy egy átlagos vagy átlag alatti vicces férfi igen vonzóvá válik a kifejezetten dekoratív nõknek, amint az Axe dezodort használja. Az Axe piaci pozícionálása a következõ: az egyszerûen (nõk számára) ellenállhatatlan dezodor. A célcsoportja a fiatal egyedülálló férfiak, akik sikereket kívánnak elérni az ellenkezõ nemnél. Az Axe reklámok voltaképpen szexuális töltetû, provokatív történetetek sorozatai. A cselekménnyel ellentétben a reklám környezete hétköznapi, bárki elõfordulhat a bemutatott helyszíneken. Általában az Axe spot-ban nem hangzik el túl sok szöveg, a képi jelenségek és az aláfestõ zene, mint általános kommunikáció mûködnek. Ezek annyira egyértelmû jelentéssel bírnak, hogy az Axe számára tulajdonképpen felesleges, hogy lefordíttassa a reklámfilmjeit. Ezek az üzenetetek maximálisan telve vannak túlfûtött erotikával, amely a humoros oldaláról van bemutatva. A szlogen természetesen jelen van: Érezd az Axe hatást! [http://elib.kkf.hu/edip/D_12146.pdf]
Nagyon jól eltalált a reklámüzenet a célcsoportjuk számára. Valóban az AXE reklámra emlékezõk 75 százaléka egyedülálló és 20 és 35 év közötti fiatal.

A válaszadók 43 százaléka kevesebb, mint 3000 Ft-ot költ havonta kozmetikai szerekre. 7 százaléka a férfiaknak ellenben, több mint 8000Ft-ot fordít ilyen jellegû kiadásokra.

Hogyan jellemezhetõ a férfiaknak az a két százaléka, amelyik több mint tízezer forintot költ havonta szépségápolásra:
• minden tagja vett már igénybe kozmetikai kezelést,
• mindnek van olyan férfi ismerõse aki sminkeli magát,
• 75 százalékuk 25 és 35 év közötti,
• 75 százalékuk budapesti, 25 százalékuk nagyvárosban él,
• 75 százalékuk egyedül lakik,
• 75 százalékuk kétszázezer forintnál is többet keres havonta,
• köztük vannak a Biotherm, Lancôme és Clinique márkák használói.

A férfiak 41,8 százaléka vett már igénybe kozmetikai kezelést élete során és 11 százalékuknak van olyan férfi ismerõse aki sminkeli magát.

A legnagyobb port az a kérdés kavarta fel, hogy „Mi a véleménye azokról a férfiakról akik sminkelik magukat?” A vélemények sokszínûségét tükrözik a válaszok is (mellékletben). Alapvetõen megállapítható, hogy a férfiak jelentõs hányadának ez a magatartás nem szimpatikus, homoszexuálisnak vélik azon férfiakat, akik sminkelik magukat. A válaszadók kisebb hányada normális cselekedetnek tartja a sminkelést, abban az esetben, ha ez a férfi szakmájához, szakmai sikeréhez szükséges (színészek, sztárok világa). Többen nem foglaltak állást a kérdésben. Kevesen vélték úgy, hogy ez teljesen elfogadott. Fõként a fiatalabb válaszadók mutatkoztak liberálisnak e kérdésben. Sokakat maga az a tény nem zavarja, ha valaki sminkeli magát (õ dolga, mindenki maga tudja, hogy mit csinál típusú válaszok), de õk ezt nem tennék.

A tizenhatodik és egyben utolsó kérdés a metroszexuális kifejezésre irányult: „Hallotta-e már a metroszexuális kifejezést? Ha igen, kérem röviden írja le a jelentését!” (válaszok a mellékletben)
A válaszadók 46,2 százaléka soha nem hallotta ezt a kifejezést, 53,8 százaléka igen. A sok komolytalan, a kérdést humorként felfogó válasz között azért akadt mintegy 30-40 jól megfogalmazott, a kifejezést valóban ismerõnek ható válasz. A válaszadók elég kritikusan álltak hozzá a kérdéshez, gyakran társították ezt a fogalmat a homoszexuálissal. Ismét az volt érezhetõ a válaszokon, hogy a férfi piperkõc magatartás még kevés férfi számára fogadható el. A válaszok míg így is nagy torzítást rejtenek magukban, hiszen a kérdõívet inteneten keresztül töltötték ki, így feltételezhetõen többen utána néztek kitöltés elõtt a metroszexuális szó jelentésének.

1000 köszönet az eredményért
Igazán alapos voltál. Sok sikert a szakdolihoz!