HQ képek az univerzumról

Hogy érted?

Kedves Dorinácska!

A képeid közül az utolsó sor első képét megtaláltam jóval nagyobb méretben és felbontásban. A képhez részletes magyarázatot írtam. Íme:

Antenna kölcsönható galaxispár (Más néven Csáp-galaxispár)
A második képen külön-külön látható a két galaxis, amelyek néhány száz millió évvel ezelőtt léptek kölcsönhatásba egymással. A jobb oldali galaxis az NGC 4039, míg a bal oldali galaxis az NGC 4038. William Herschel fedezte fel őket 1785-ben.
Távolság: 45 millió fényév.
Idővonal: 1.2 milliárd évvel ezelőtt az Antenna különálló volt. Mindkettő galaxis spirális szerkezetű, ezért spirálgalaxisok. Az ütközés előtt az NGC 4039 nagyobb volt, mint az NGC 4038. 900 millió évvel ezelőtt kezdtek közelíteni egymáshoz. Aztán 600 millió évvel ezelőtt keresztülhaladtak egymáson, ahogyan az Egerek Galaxispár. 300 millió évvel ezelőtt a csillagok mindkét galaxisból kiszabadultak, kiszóródtak. Ma a kiszóródott csillagok egyre jobban távolodnak az eredeti galaxisoktól, létrehozva az antenna formát. 400 millió éven belül az Antenna galaxisok magjai egyetlen maggá olvadnak össze csillagokkal, gázzal és porral körülvéve. Az összeütköző galaxisok vizsgálata szerint az Antenna galaxisokból bizonyítottan egyetlen elliptikus galaxis fog kialakulni a jövőben.

Az NGC 4676, az Egerek-galaxisok a Bereniké Haja csillagképben: két ütköző, kölcsönható spirálgalaxis, melyeket eltorzított az árapály-hatás. Az egér „farka” az egyik galaxis nagyon megnyúlt spirálkarja, árapály-csóva.
Távolság: 300 millió fényév (89 megaparszek)
Összeütközésük 290 millió évvel ezelőtt kezdődött, és egy óriási méretű galaxis fog belőlük kialakulni. A Coma galaxishalmaz tagjai.

Árapály-csóva: csekély összetartó erővel bíró objektumok, mindenekelőtt galaxisok gravitációs kölcsönhatásakor létrejövő jelenség, a galaxis pályáján előtte és mögötte keringő „farok”. A két vagy több, pályájához mérten nagy méretű objektum egymás körüli keringése során az objektum különböző pontjain lévő alkotórészekre (például galaxisok esetén csillagokra, csillaghalmazokra, gázfelhőkre) eltérő távolságaik miatt (a távolság négyzetével arányos) eltérő tömegvonzás (azaz árapály-erők, innen a név) hat. A két objektum legközelebbi alkotórészei így jobban gyorsulnak, mint a távolabbiak, ezért az objektum a pálya hosszában elnyúlik, majd teljesen szét is eshet.

A Messier 64(más néven M64, NGC 4826, Ördögszem- vagy Feketeszem-galaxis) egy spirálgalaxis a Bereniké haja csillagképben. A galaxis előterében van egy látványos sötét porsáv, amely a fényt elnyeli a galaxis fényes magja előtt, ezért nevezik Feketeszem- vagy Ördögszem-galaxisnak. Az M64 kis távcsövekben való látványos megjelenése miatt amatőr-csillagászok körében jól ismert.

Tudományos adatok:
A galaxis fősíkjában levő csillagok színképvonalainak Doppler-eltolódása alapján ellenkező irányú forgás adódik, mint ha ugyanezt a mérést a külső régiókban található csillagközi gázra és porra végzik. Ehhez hasonló jelenséget eddig még egyetlen esetben sem találtak. Modellszámítások mutatják, ilyen állapot nem maradhat fenn, legfeljebb csak 100 millió évig. Így rendkívül szerencsések lehetünk, hogy elkaptuk ezt a különleges „pillanatot”. A különleges forgást az okozza, hogy a galaxis a közelmúltban egy másik, gázban valószínűleg igen gazdag galaxissal ütközhetett, méghozzá nem centrálisan, hanem úgy, hogy anyaga a nagyobb galaxis csillagaival szembeni pályára kényszerült.
A csillagászok szerint az ellentétesen forgó gáz akkor keletkezett, mikor az M64 elnyelte egyik kísérőgalaxisát. Új csillagok aktív képződése történik abban a határrégióban, ahol az ellentétesen forgó gázok összeütköznek, összehúzódnak. Az a törpegalaxis, ami hatással volt szomszédjára, mára majdnem teljesen megsemmisült. Csillagai vagy a fő galaxissal összeolvadtak vagy kiszóródtak a galaxisok közötti térbe. Az ütközés következményei láthatóak az M64 külső élénél a visszamaradt gázok mozgásában.

Doppler-effektus/eltolódás: vagy magyarosabban Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. Nevét felfedezőjéről, Christian Andreas Dopplerről kapta.
A galaxis távolsága: 19 millió fényév.

Ebihal galaxis
Spirálgalaxis 420 millió fényévre a Földtől a Sárkány csillagképben. Leglátványosabb jellegzetessége a csóvája vagy nyúlványa, amely egyben az egyik spirálkarja. Ez a spirálkar 280.000 fényév hosszú és gázból, porból, valamint masszív, fiatal kék csillagokból és csillaghalmazokból áll. A galaxis hosszú nyúlványában/spirálkarjában lévő csillagok azért kék színűek, mert nagyon masszívak, tízszer forróbbak és egymilliószor fényesebbek a Napnál. A felvétel 2002 áprilisában készült a Hubble ACS kameráival.

A videóban hallható angol szöveg lényege:
"A galaxisok életük nagy részét teljes elszigeteltségben töltik; keresztülsodródnak a kozmikus területen.
De gyakran előfordul, hogy két szerencsétlen galaxis éppen csak elkóborol, és máris túl közel kerülnek egymáshoz. Ez volt az oka az Arp 142 galaxisduó érintkezésének. A Hubble új felvételén ez a két galaxis hátborzongatóan hasonlít egy pingvinre, amely a tojását őrzi. A két galaxis a heves egyesülés közepén tart. Gáz-és porfelhőkkel együtt ütköznek össze szédítő sebességgel, kiváltva a viharos gyorsaságú csillagkeletkezést. Nos, ezt a galaxispárt Arp 142-nek nevezzük. A Hubble új felvétele a kölcsönható galaxispárról megmutatja a kék színű, csavart alakú NGC 2936 katalógusjelű galaxist és a párját, az NGC 2937-et. Ez a két galaxis az egyesülés közepén tart és erőszakosan felhasítják egymást.
Az NGC 2936 ("a pingvin") a kép közepén látható, míg az NGC 2937 ("a tojás") a kép alján. Az NGC 2936 egy egyszerű spirálgalaxis, mint a mi Tejútrendszerünk. A szétbomlott spirálkarjai sávokban hullanak lefelé, amelyekből kirajzolódik a "kozmikus madár" teste, amely kék és vörös színű. A galaxisok egyesülése nagyon erőteljes. Amikor két galaxis összeütközik, felismerhetetlenné, azonosíthatatlanná válnak, ahogyan az óriási gáz-és porfelhők erőteljesen összecsattannak és elindul a villámgyors csillagkeletkezés."

Ezután további, néhány ismertebb kölcsönható galaxispárról beszél a narrátor. Például: Arp 240, Arp 272, Arp 243 és az Antenna (Csáp) galaxispár.

Az egyesülés több száz millió év alatt zajlik le, míg a két galaxis magja egyetlen maggá alakul és végül egyetlen, óriási galaxis - általában elliptikus galaxis - lesz belőlük. A Tejútrendszer és az Androméda-galaxis a csillagászok számításai szerint 4 milliárd év múlva összeütközik. Az Androméda-galaxis folyamatosan közeledik a Tejútrendszer felé, noha a távolságuk 2.5 millió fényév.

+ 4 Univerzum

Orion köd (Messier 42)
Távolság: 1400 fényév

Tarantula köd

Ezen a lenyűgöző, részletgazdag Hubble felvételen a Lélek- és a Szív köd csodálható meg. A Lélek köd (Soul Nebula) a kép bal oldalán, míg a Szív köd (Heart Nebula) a jobb oldalon látható. Mindkettő emissziós köd, ami azt jelenti, hogy ionizált gázból álló csillagközi felhők, amelyek változatos színekben világítanak. A 4. kép az infra tartományban készült.
Csillagkép: Kassziopeia
Távolság: 7500 fényév

"47 Tucanae" gömbhalmaz

Távolság: 16700 fényév.
Csillagkép: Tukán

Kb. 10.5 milliárd éves. Átmérője 120 fényév. A második legfényesebb gömbhalmaz az ω Centauri után, szabad szemmel is megfigyelhető. Megközelítőleg 1 millió csillag otthona. A 47 Tucanae 18,7 km/sec sebességgel közeledik felénk.

(A második kép jobb oldalán szintén ez a gömbhalmaz látható)

LH95 csillagkeletkezési tartomány, Nagy Magellán-felhő
Távolság: 180.000 fényév

LH95 csillagkeletkezési tartomány a Nagy Magellán-felhőben
Távolság: 180.000 fényév.

A Nagy Magellán-felhő a második legközelebbi kísérőgalaxisa Tejútrendszerünknek. Az LH95-ben található legtöbb csillag fiatal, a Napnál sokszor fényesebb, kék színű óriás, amelyek legalább hússzor masszívabbak és magas az ultraviola sugárzásuk. Valamint erős csillagszelet (a csillagokból kilépő, elektromosan töltött részecskék áramlása) generálnak. Vannak itt kevésbé masszív csillagok is, amelyek elég idősek. Ezek a képen sárga színűek. Az LH95 lényegében egy hatalmas kiterjedésű, ionizált hidrogénből álló molekulafelhő, amelyből ezek a csillagok születtek illetve születnek, mert folyamatosan zajlik a csillagkeletkezés. Az LH95 egy fényes ködnek a része, amit "DEM L 252"-nek neveznek a csillagászok.

A Nagy Magellán-felhő központi része, az LH95 csillagkeletkezési tartomány.

én ezeket találtam a mappámban. nagyon tetszenek! bár szerkesztettek, nekem nagyon tetszenek.

Ezek 100%, hogy nem csak szerkesztett, hanem photoshoppal készített képek is! Egyetlen ismert mélyég objektumra sem hasonlítanak, de ettől még nem rosszak.

Satellite Array Night wallpaper

Tejútrendszer (Milky Way galaxy)
A Lokális Galaxiscsoport, avagy a Lokális Galaxishalmaz második legnagyobb tagja, amely kb. 30 galaxist számlál. Ennek a halmaznak az átmérője 10 millió fényév. A csoport maga egyike a Virgo Szuperhalmaz csoportjainak. A Lokális galaxiscsoport két legnagyobb tömegű tagja a kísérőgalaxisok rendszerével rendelkező Tejútrendszer és Androméda-galaxis.

Messier 78: reflexiós köd az Orion csillagképben

Ez a legfényesebb reflexiós köd az NGC 2064, NGC 2067 és NGC 207 ködcsoportban, amely az Orion Molekuláris Felhő Komplexumhoz (Orion Molecular Cloud Complex) tartozik. Távolság: 1600 fényév. A Messier 78-at kis távcsövekkel is könnyen látni lehet.
A reflexiós köd porból álló csillagközi felhő, amely a közeli csillagok fényét visszaveri, ezáltal többnyire kék színben ragyog.

Seagull Nebula (Tengeri sirály köd; IC 2177) az Unikornis és a Nagy Kutya csillagképek határán

Ez a részletgazdag, széles látómezőjű (wide field view) felvétel a ködben található csillagkeletkezési régióról készült 2013. február 6-án a Európai Déli Obszervatórium 2.2 méteres teleszkópjával. Az IC 2177 egy hatalmas por és gázfelhő, amelyben csillagok születnek. A köd szívében egy nagyon forró, fiatal csillag van, a HD 53367, amely erős ultraibolya sugárzást bocsát ki és ő a "sirály szeme". Az eredeti kép felbontása: 10693 x 10714 pixel! Mérete: 147 Megabyte!
Távolság: 3700 fényév.

A képen fellelhető színek magyarázata:
kék, narancssárga, zöld: Látható fénytartomány
piros: Infravörös tartomány