Pankráció III.

Miközben a tankjával megy a ringhez megszólal a zeném kimegyek és ellopom Big Johnny szent helyét úgy mint a GTA-ba Teszek néhány kört a ringen kívül miközben BJ egy susnyák bottal kerget és azt kiabálja Óóó já!

Díva, királynő, gyönyörűség. Nem igazán tudom szavakba foglalni hogy mennyire imádom.
Na meg ez a kép.. örök kedvenc.

Miért ilyen gyönyörűséges? 

Boldog születésnapot a drága Melinámnak!     

MINDIG, MINDEN JÓBÓL KIMARADOK.
Egyszer jön össze úgy a topik ahogy nyáron, mínusz Andy & Kriszta, én meg kimaradok belőle. Fuck! Ki tudja mikor lesz még egy ilyen...   
Annyira, de annyira hiányzik az a bizonyos nyár. Amikor nem voltak szabályok, nem voltak dogák, TZ-k, őrült éjszakai tanulások, ötkor kelés, egész napos kínzások, csak mi, a topik, a rövid cuccok. És akkor még rendben voltunk. Jött az ősz, a tél, erre bumm... nyoma sincs azoknak akik akkor voltunk. Én tipikusan az a fajta ember vagyok, aki egy régi napért, egy régi emlékért az életét is odaadná, csak élje újra még egyszer. Tudom, mindenki ezt mondja, de én úgy hiszem, hogy talán engem érint ez a legrosszabbul.. és most nézhettek akárminek, bár tudom, hogy nem olyanok vagytok. Nekem felbecsülhetetlen emlékeim vannak, és komolyan, nem tudom mit csinálok magammal, ha nyárig nem rendeződik minden. Nem kell mindenkinek kinyalni a másik s_ggét, de az ilyen esték tökéletesek lennének mint a mai. Csak veszekedés nélkül. Úgy, együtt ahogy voltunk, Bia, Andy, Tündi, Kriszta, Netti, Niki, Vanda, Domcsi, a másik Tündi, gonzales, most már Lili és én. És ahogy visszanézegetem a hozzászólásokat, rádöbbenek, hogy semmit nem szerettem jobban akkor mint titeket. És még most is nagyon sokat jelentetek nekem, sokkal többet mint amennyit el tudtok képzelni. Ebből is egy nagy nyáladzás lett...

Amy.  

A meccsről nem nyilatkozom, már tudjátok jól. Viszont ezt a pillanatot imádtam.

Azon gondolkodtam, hogy kit látnék szívesen WWE bajnokként. Persze, szeretem Rock-ot, de nem érdemli meg. Az, hogy évente megjelenik kétszer, nem nevezhető aktív pankrációzásnak, és én ahhoz tartom magam, hogy aki igen is mindig ott van, kidolgozza a belét is, az kapja meg, az érdemli meg igazán. Ennek ellenére mindennél jobban szeretném, hogy még egyszer, utoljára láthassam, hogy az én halott emberem bajnok lesz. Akár egy napra is, csak legyen az. Bár megszakadna a szívem, hogyha elvesztené az övet, de ez most lényegtelen. Johnny-t már meg sem merem említeni, kitörik a világháború, de természetesen őt is nagyon szeretném, csak akkor még több támadás érné mint most. Szóval... UNDERTAKER TO WWE CHAMPION!!