Egyiptom

Ajánlanék egy francia dokumentumfilmet, amely a Nagy Piramisról szól, elgondolkoztató és érdekes.

Forrás: http://www.pegnsean.net/~sue/pics/
Szakkara/Gíza/Dashur/Karnak HQ

A képen DIORITBA fúrt tökéletes lyuk látható.
Abu Sir-ban, Egyiptomban fedezték fel, sok másikkal együtt. Kíváncsi vagyok, mivel vájtak ilyen tökéletes lyukat az elképesztően kemény dioritba, amelynek keménysége a skálán 9-es. Gyémántból készült eszközökkel meg lehet munkálni a dioritot, de az ókori Egyiptomban a történészek és archeológusok szerint csak rézeszközökkel dolgoztak őseink. Itt aztán nagyon sántítanak a dolgok.
De ha ezeket a lyukakat megmutatnám egy gépészmérnöknek, az lesz a szakmai véleménye, hogy valamilyen gyémántvégű fúrófejjel csinálták, hiszen az emberi kéz sohasem ilyen pontos!!!
És ez csak egy rejtély a sok közül, ami Egyiptomban található.

A 15 méter magas luxori Ramszesz szobrok Egyiptomban teljesen tökéletesek, arcuk tökéletes, hibátlan szimmetriát adnak vissza. Az arcvonal vezetése mindkét oldalon tökéletes. Ezt a megállapítást mérnökök tették, akik 2010-ben figyeltek fel a szobrok ókorba nem illő, milliméteres pontosságú kifaragására, amelyek 4000-5000 évesek. Az egyiptológia és a régészet hivatalos álláspontja az, hogy ezeket a szobrokat az első fotón látható eszközökkel csinálták, annak ellenére, hogy mérnökök és kőfaragó szakemberek amellett érvelnek, hogy a gránit ilyen pontos megmunkálásához ma gépekre van szükség, hiszen ilyen precizitásra az emberi kéz nem képes.
Facebookon van egy ismerősöm, aki kőfaragó és kőszobrász, ő ezt mondta a Ramszesz szobrokról, idézem:

"Kőfaragó-kőszobrász és restaurátor vagyok.A ma létező eszközökkel technológiákkal is reménytelen mind azt megvalósítani, amit ezek az emberek- félve merem leírni- kollégák tudtak. Minden teória ezer sebből vérzik."

Az asszuáni befejezetlen obeliszk, amely az Egyiptomban talált legnehezebb monolit. A mintegy 42 méter hosszú és becslések szerint 1200 tonna súlyú obeliszk az egyiptomi kőfaragás legnagyobb mesterműve lett volna, ha befejezik. Az obeliszk építését valószínűleg azt követően hagyták félbe, hogy a közepénél megrepedt. Az obeliszk még mindig nem vált el a sziklától, amelyből elkezdték kifaragni az északi kőfejtőben, ahol az ókori egyiptomiak gránitkövet fejtettek.

Hogyan faragták ki, és miként akarták elszállítani és felállítani ezt a behemótot az ókorban?

Az abüdoszi rejtély

Hát, erre már nem igazán lehet, mit reagálni, aki nem hiszi el, hogy van ilyen hieroglifa, menjen el, nézze meg, mert ott van fenn, a templom boltozatán. Régészek szakvéleménye szerint soha senki nem módosított rajtuk semmit, bár természetesen az egyiptológusok amellett kardoskodnak, hogy eredetileg két fáraó nevét - a templom építői - figyelmetlenségből egymásra véstek, majd az idők során a kopás véletlenül pont ilyen formákat hozott létre. Erre az állításra természetesen az egyiptológia nem tud bizonyítékot felmutatni, ettől függetlenül legyintgetnek.

Ozireion

A komplexumot 1914-ben tárták fel, az abüdoszi I. Széthi templomának padlószintjétől 15 méterrel mélyebben, majdnem egy vonalban a vízpárkánnyal. Napjainkban, délnyugati irányból, egy lefelé kanyargó modern lépcsőn lehet megközelíteni.
A kb. 24 méter hosszú és 12 méter széles oszloptalpat hatalmas, 100- 200 tonnás kockakövek alkotják, és teljesen körül veszi a víz. Két medencét, egy téglalap alapút és egy négyzet alapút vágtak ki az oszloptalpból hossztengelye mentén, és mindkét végénél lépcső vezetett kb. 3 és fél méterre a víz szintje alá. Az oszloptalp ezenkívül két erős oszlopsort is tartott, melyek mindegyike öt hatalmas rózsaszínű gránitmonolitból állt, melyek kb. 0.7 négyzetméter alapterületűek és 3.6 méter magasak voltak, átlagba 100 tonnát nyomva. E hatalmas gránitoszlopok tetejét párkánygerendák hidalják át, és bizonyítékok vannak arra, hogy valamikor az egész épületet még hatalmasabb kőlapok fedték be.
Ma amerikai szakemberek legfrissebb becslései szerint 12.000 éves lehet!

Hafré völgytemploma

"A templom négyzet alaprajzú, minden oldala 44 méter hosszú és tökéletesen észak-dél irányban van betájolva (mindössze 12 ívperc tévedéssel). A fennsík lejtőjére épült, amely nyugaton magasabban fekszik, mint keleten. Ennek következtében, míg a nyugati fal alig magasabb 6 méternél, a keleti fal több mint 12 méter magas. Furcsa módon kívül-belül egyaránt nincs rajta semmiféle felirat vagy azonosító jel. Ebből a szempontból a Völgytemplom hasonlít a gízai fennsík más építményeire, mint pl. a három nagy piramisra, valamint az Abüdoszban található Ozireion nevű rejtélyes építményhez. Az összes többi, ókori egyiptomi építmény bővelkedik díszítésben, feliratokban és színekben.
A Völgytemplom további fontos vonása az, hogy alapszerkezete teljesen és kizárólagosan gigantikus méretű mészkőtömbökből épült. Ezek nagy része kb. 18 láb hosszú, 10 láb széles és 8 láb magas, de egyesek akár 30 láb hosszúak, 12 láb szélesek és 10 láb magasak is lehetnek. A tömegük rendszerint meghaladja a 200 tonnát, tehát minden egyes darabja nehezebb mint egy dízelmozdony – és több száz ilyen kőtömbből áll össze a szerkezet. Hogyan emelték fel a Völgytemplom ősi építői ezeket a kolosszális tömböket több mint 40 láb magasra?
A templom falai mintha két szakaszban épültek volna. Az első szakasz, amelynek nagy része érintetlennek látszik (bár az idő vasfoga meglehetősen kikezdte), erős és súlyos, 200 tonnás mészkőtömbökből áll. Ezek mindkét oldalára gondosan megmunkált gránithomlokzatot emeltek, amely az épület belsejében nagyrészt a helyén maradt, ugyanakkor kívülről jórészt leomlott. Közelebbről szemlélve, a megmaradt külső homlokzati tömbök különös dolgot fednek fel, ahol elváltak az alapot alkotta óriási kőtömböktől. Amikor valamikor az ókorban beborították gránittal az alapot adó mészkőtömböket, akkor a gránitblokkokat úgy vágták ki, hogy pontosan illeszkedjenek azokhoz a mély vájatokhoz és csipkékhez, amelyeket az időjárási tényezők eróziója mart a mészkőalapba. Ezeknek a faragványoknak a jelenléte arra utal tehát, hogy az alapot alkotó kőtömbök már időtlen idők óta itt állhatnak az időjárás viszontagságainak kitéve, mielőtt egy gránithomlokzatot emeltek volna rájuk. A templom bejárata, a 13 méteres magas keleti fal északi végének közelében van. A 70-80 tonnás hatalmas kőlapokból álló, páncélöltözetként védő gránittömbök itt mind a helyükön vannak. A bejárat, egy magas keskeny, tető nélküli folyosóban folytatódik, mely kelet-nyugati irányban halad aztán jókora szögben elfordul dél felé, és egy tágas előkamrába vezet. Itt találták meg annak idején Hafré életnagyságú dioritszobrát, fejjel lefelé fordítva egy mély gödör aljában. Az előkamra egész belső falát fenséges, simára csiszolt gránit burkolólapokból álló kirakójáték borította (amely azután folytatódott az egész épületben). Különösen érdekes az, ahogy az egyes kövek körülfogják a sarkokat, és ugyanakkor beleilleszkednek más kőtömbök szögeibe. Az előkamrából egy tágas, T alakú terembe jutunk, pontosabban a T felső részében. Ha nyugat felé tekintünk monolitikus oszlopok sorát láthatjuk. Ezek az oszlopok, amelyek csaknem 4.5 méter magasak és minden oldaluk 1 méteres gránitgerendákat tartottak, melyek keresztmetszete megint csak méteres oldalú négyzetet formáztak. Egy hat oszlopból álló további sor húzódik a nagy T betű észak-déli tengelye mentén, és amelyek szintén gerendákat tartottak.
Vajon mi volt ennek az épületnek a célja?"

http://teszerakt.uw.hu/

Imádom ezt az országot szerencsére voltam is itt, ráadásul 2 hétig ^^ engem nagyon megfogott. nagyon sok szép emlékem kötődik ehhez az országhoz, nagy álmom volt mindig is h eljussak ide és lássam a múmiát és valóra vált de még a piramisokat nem láttam, így nagyon szeretnék visszamenni

Korábban már láttam, valóban nagyon érdekes, érdemes megnézni.

Igen, szerintem a legjobb dokumentumfilm, amit valaha láttam.

Karnak Templom, Luxor
Forrás: http://www.pegnsean.net/~sue/pics/

Biztos, hogy ezeknek a hatalmas gránitoszlopoknak a felállításához elegendőek a kötelek és a fagörgők, ahogyan azt a tankönyvekben állítják?
Hát, hogyne természetesen - válaszolják az egyiptológusok - hiszen itt vannak, csak meg kell nézni. Létezésük tény, így tehát primitív technológiával is elkészíthették őket - szajkózzák a régészek és az egyiptológusok. Többségünk pedig józanul bólogat, tisztelet a gondolkodó emberek kivételének, amiből sajnos - már bocsánat - de elég kevés van.

A Karnaki Templom gránitból készült tartóoszlopai 10 méter magasak, átmérőjük 3 méter, súlyuk szerény becslések szerint 300-400 tonna!!! A tetejükön lévő keresztgerendák súlya eléri a 70 tonnát, ami 70 személyautó súlyának felel meg. Hogyan emelték fel ezeket a 70 tonnás gránittömböket 10 méteres magasságba? A válasz laikus és tudós szájból egyaránt az, hogy "valahogyan". Ennyi, és a legtöbb ember ezt elfogadja. Természetesen, vannak elméletek, hogyne lennének, de ezeket tényként közlik, és a tankönyvekbe kerülnek. Ha pedig valaki mást mer gondolni, vagy állítani, azt szenzációhajhásznak bélyegzik, akit pedig nem kell komolyan venni.

Néhány tény a gízai Nagy Piramissal kapcsolatban, amiről kevesen tudnak:

- Nem 4, hanem 8 oldala van: ezt évente csak kétszer lehet megfigyelni a tavaszi és őszi napforduló idején, ugyanis csak akkor kapja azt a surranófényt a piramis, amikor ez jól megfigyelhető, megjegyzem csak repülőről lehet látni. Amikor ez kiderült a II. világháború idején, az egyiptológusok felhördültek és azóta is a hajukat tépik. Ezt a tényt nemzetközileg elismert építészmérnökök is ellenőrizték.
- A piramis tájolása 5%-os eltéréssel pontosan észak-dél irányú, és még a mai technológiával sem kivitelezhető ennyire pontos kimérés. A mai eltérés 8% körüli az észak-déli tájolású épületeknél.
- Rengeteg matematikai összefüggés van a gízai Nagy Piramisban, a pí és az aranymetszés sok helyen megtalálható benne, amely miatt nem lehet a véletlen számlájára írni, de ha fél méterrel nagyobb, vagy kisebb lenne az épület, nem jönnének ki ezek a számok.
- Ha a piramis kerületével megegyező kerületű kört rajzolunk a piramisba, majd egy másikat, ami érinti az oldalak csúcsait, akkor a nagyobb kör kerületéből kivonva a kisebb kör kerületét, megkapjuk a fénysebesség pontos értékét!!! Ezt fizikusok és matematikusok is igazolták. Nem most találtam ki.
- Több piramis és sok ősi, megalitikus építmény/templom egy közel 100 km széles, képzeletbeli vonalon épült fel, ami gyakorlatilag egy másik Egyenlítőnek felel meg a Földet körülölelve, ami 30 fokos szöget zár be az Egyenlítőhöz képest. Áthalad a Húsvét-szigeteken, Perun, a Paracas Candelabra-en, a Nazca-fennsíkon, Ollantaytambo vidékén, a Machu Picchu-n, Cuczón, Sacsayhuaman területén, a paratoari piramisokon, az afrikai kontinensen érinti Malit és a dogonok földjét, aztán áthalad a Tassili N'Ajjer vidékén, ahol barlangrajzokon fura istenségeket ábrázoltak, Egyiptomban lefedi a Siwa oázist, majd átfut a gízai piramisokon, aztán érinti Petrát, majd Úr városát Irakban, Persepolist, majd Mohenjo Darót, ezek után érinti Khajurahót, Pyay-t, Sukhothai-t, Angkor What-ot, és még sok-sok helyszínt, majd végül visszaér a Húsvét-szigetekhez. Minden helyszínt GPS koordinátákkal erősítettek meg. Ehhez persze, ismerni kellett a Föld pontos méreteit. Sőt, valakinek körbe is kellett repülnie a bolygót, hogy ezt kivitelezhesse, hogy az épületek erre a képzeletbeli vonalra megépüljenek! Ki tudott akkoriban a Föld méreteiről? Ki tudott Föld körüli pályán repülni több ezer évvel ezelőtt az Ókorban?
- Ha a világtérképet kiterítjük az asztalra, jelöljük be rajta a gízai Nagy Piramis helyét, majd húzzunk egy egyenes vonalat észak-dél irányba, utána pedig kelet-nyugat irányba, ami azt eredményezi, hogy a gízai Nagy Piramis pontosan a Föld középpontjában van, és 4 egyenlő területre osztja a Föld kontinenseit. Ezt bárki leellenőrizheti.
- Az egyik legfontosabb tény, hogy egyetlen piramisban sem találtak mumifikált holttestet, és sok piramisban sírrablók sem jártak. A sírhely elmélet régen megbukott.
- Piramisok minden kontinensen épültek. Világszerte találhatunk piramisokat. Miért? Honnan jött az ötlet? Minden kultúra hirtelen piramisépítési lázba kezdett? Egyértelmű, hogy őseinknek tudniuk kellett egymás építési munkájáról! Mégis hogyan, ha az ősi kultúrákat több ezer kilométer választotta el egymástól?