DT interjú a BBC Radio Scotland egyik műsorában.

Nagyszerű interjú lett, rég hallottam ilyen nagyszerű audiót. A nő skót volt, tudta miről beszél, nem kérdezett semmi magánélettel kapcsolatosat és a fanok kérdései közül is csak értelmeseket tett fel.
Barátunk megy a DW különkiadásba.

Annyira hárított hogy arról teljesen nyilvánvaló volt, sugárzott a mondanivalójából hogy hárított és kerülte a témát. Jött megint a Who knows? és a You never know what happens, you know? mondataival. Én mondom nektek hogy akkor szokott így hárítani ha nem akar valamit előre elárulni. DT is back on DW.
Beszélt az akcentusokról, True Love, Look Back in Anger, Hamlet, Pirates és DW. Ennek az embernek iszonyatosan jó memóriája lehet. A nő egyből azzal nyitott hogy 'Egyszer már voltál a műsorban' és DT válaszolt hogy igen, 2005-ben a Look back in anger promóció keretein belül. Oh dear.
Mondta hogy szeret audiózni azért audiózik mikor nincs forgatás, a True Love kapcsán elmondta, hogy improvizált és FÉLT attól hogy nem lesz jó majd, azt állította hogy stresszelt mert nem voltak megtanulandó mondatok és ennek is köszönhető talán túl stresszes lett a figura és szerinte nem lett jó, de ő nem tudott mit tenni ha a rendező egyszer hátba is veregette hogy 'Well done, man, excellent'.

Szeretett volna feltűnni Piper és Morrisey epizódjaiban csak nem jött össze.
A Pirates-cal kapcsolatban azt mondta hogy szerinte ennél többet nem tudott volna kihozni Darwinból és másabb audiózni mint forgatni, kihívóbb számára.
Kérdezte a csaj a Proclaimers musicalről is, a színdarabról, és hárított ott is. Azt mondta hogy szeretné ha megjelenne vásznon de azt nem mondta hogy igen fogok vagy nem, nem fogok benne szerepelni.

Sokat beszéltek a bandáról és kiderült hogy DT szerepelt volna az új videóklipben csak nem jött össze.
DW. Nos, barátunk vagy megint ivott vagy csak simán ennyire jó kedvében volt de nagyon oldott hangulatban lehetett. Tudott értelmesen beszélni és skótos akcentus volt. Azt kérdezte a csaj hogy milyen érzés ennyi idő után és DT azt mondta hogy 'it was a crazy 4 year'. Jókedvűnek hangzott, nem viccelődött bár ez alapból nem a viccelődös ökörködős fajta műsor. Úgy érzi hogy továbbra sem csökkent nála az obsession, teljesen belenyugodott, túllépett a távozáson és továbbra is figyelemmel követi a műsort.
Azt mondja hogy mindig ideges színházi darabok előtt és üti a fejét falba hogy miért teszi ki sajátmagát ennek az iszonyatos idegnek és fájdalomnak amit érez. A Hamletet mindig nagyon szerette és talán az volt számára a legnagyobb megtiszteltetés hogy azt eljátszhatta színházban.
És amit én nagyon érdekesnek találtam. Akcentusok. Kérdezte a nő hogy miért vállal el szerepeket mindenféle akcentussal. DT azt válaszolta hogy sokan vannak Hollywoodban akik skót létükre nem hajlandóak csak skótokat vagy csak saját akcentust használni, ő nem ilyen, neki nem számít az akcentus és nem érdekli hogy az emberek mit szólnak hozzá, az a lényeg hogy a karakter tetszen meg neki.

Érdekes hozzáállás. Whatever.
Bocs hogy hosszú voltam de az interjú is majdnem 20 percnyi volt, ennél rövidebben nem tudom leírni mi hangzott el benne.