Tyű, szóval ilyen hajcibálásról beszélt nekem Holly, ami a fanatikus rajongók és az ellentábor között zajlik le. (o.o) Már értem, miért maradtam inkább távol ezektől a topicoktól korábban, nem egyszer megállt bennem az ütő egy-egy hozzászólást olvasván...
Ja, leszögezném, hogy az ellenpártolók táborát erősíti szerény személyem, és mivel mindenki elcsípte már minden gondolatfoszlányomat, ami felötlött bennem a cikket olvasva, így nem látom értelmét, hogy leírjam, amit például Grace, Ophely vagy Holly is szépen kifejtettek.
Szerintem szép dolog, ha valakinek van egy példaképe. Szeresse, kövesse, lesse minden mozdulatát, ha ő úgy akarja, de mivel az éremnek is két oldala van, el kell fogadnia azt is egy rajongónak, hogy nem szeretheti rajongása tárgyát mindenki. Olyan nincs a világon, hogy egy személyt mindenki szeret, ha már vagy, akkor meg fognak oszlani rólad a vélemények. Lesz, aki gyűlölni fog, lesz, akinek a példaképévé válsz.
Lássuk be, hogy erről a hölgyeményről megoszló véleménnyel vannak az emberek. De csak mert vannak, akik nem bálványozzák, kifogásolják bizonyos tetteit és igazságtalannak érzik, amiért a személyével elnyom más, arra érdemesebb művészeket, még nem kell lehordani a sárga földig ezeket az embereket. Ők teljesen emberi hangon elmondták, mi böki a csőrüket, miért böki a csőrüket, de ti csak azt hajtogatjátok, hogy: "De ő tehetséges!"
"De ő adakozik!"
"De én imádom!"
Ja, tehetséges. Persze, jótékonykodik. És, rendben, imádd! De ne sérts meg vele másokat, az imádatoddal.
Ha megjelenne most egy cikk Hayao Miyazaki-ról (gondolom legtöbben nem ismeritek ezt a nevet) és valakik, sokan mondjuk negatív véleménnyel illetnék, elolvasnám, aztán meg jót röhögnék, hogy: "Persze, azt gondoltok, amit szeretnétek, számomra akkor is töretlen marad a személye!"
Talán nem Miyazaki a legjobb példa erre, mert róla kevés rosszat lehetne mondani, de Lovatóval más a helyzet.
Azért azon is illik elgondolkodnia néhány fanatikus rajongónak, hogy miért hosszabbak azok a vélemények az ilyen jellegű vitákban, mint a fanok véleményei, és miért "tetszikelik" be többen ezeket a terjedelmesebb gondolatokat.
Szerintem mindenki számára világos lehet a válasz, de akinek nem, az nézzen kicsit tovább az orránál, és lássa meg, mi van utána.
És ami a személyes véleményem Demiről meg erről a filmről: sosem tartottam kedvencemnek, sokan mondják, hogy ütős a hangja, de sajnos bennem semmit nem tudott még megindítani ez az orgánum, és amíg nem kezdett el kommerciális kérdésként foglalkozni az életének egyik sötét időszakával, még tartottam is valamire. De mikor az ember azért sajtolja ki magából a krokodilkönnycseppjeit, hogy cserébe pár zöldhasút kapjon... hogy is mondjam? Egy jó nagy X.