JÉZUSOOM! másnaposan végigszenvedem a sulit, hazaesek, és ezek az elsők, amit meglátok. aww. és még van egy csomó kép. istenem tisztára mint 1996-ban, istenem de kib*szott gyönyörű. tényleg, mesélj mi volt tegnap!
most bukkantam rá a teljes cuccra, ahol fent vannak a képek, illetve az ahhoz tartozó kérdések, mert ez ugye egy magazinhoz készült. itt van. ezen még a világvége hangulatom ellenére is jót nevettem.
most bukkantam rá a teljes cuccra, ahol fent vannak a képek, illetve az ahhoz tartozó kérdések, mert ez ugye egy magazinhoz készült. itt van. ezen még a világvége hangulatom ellenére is jót nevettem.
Kis édes, de mostanában túl komoly. Lehet felnőtt.
igen, ez valószínű, de már ahhoz is túl komoly. imádom mindenképpen, és fogom is, de ettől függetlenül azért a régi videókat elnézve számtalanszor előjön bennem, hogy hiányzik a kis bolondozós, mindenkit körbeölelgető, mindenen vigyorgó, őrült módon vihogó Brian.
valamelyik nap néztem újra ezt a doksit, hiányzik a kis táncikálása, minden apró őrültsége. már a 2009-es turnés videókon is komoly volt, kíváncsi vagyok, ha idén is készülnek videók, azon milyen lesz, vagy egyáltalán fog-e még szerepelni, vagy frontember léttére teljesen eltűnik az emberek elől, már interjúknál is alig-alig beszél általában, régen le sem lehetett lőni.
múltkor láttam Tumblrön egy posztot, ahol valaki azt írta, úgy érzi, már nem sokáig fog tartani a Placebo, mert Brian egyre kedvtelenebb és unottabb, és már Stefék sem olyanok a közönséggel mint régen, mintha belefádtak volna az egészbe... az a baj, bár nem is láttam őket, tényleg ez érződik a régebbi felvételeket és interjúkat összehasonlítva a frissekkel. Brian fáradt, unott, ijesztően frusztrált és a megszokottnál is introvertáltabb...
valamikor az ősszel azt nyilatkozta, karácsonykor el akar menni Codyval Indiába, remélem legalább a vele töltött idő, és kikapcsolódás jó hatással lesz rá...
úúú, végre egy - remélhetőleg - normális minőségű, teljes koncert a LLL-turnéról. nem igaz, hogy mindig akkor kerülnek elő az ilyenek, amikor tanulnom kellene...
úúú, végre egy - remélhetőleg - normális minőségű, teljes koncert a LLL-turnéról. nem igaz, hogy mindig akkor kerülnek elő az ilyenek, amikor tanulnom kellene...
Amúgy vannak hírek? Hogyan viselkedik a többi koncrten?
nem igazán hallottam mostanában semmit, ezen a felvételen meg végülis én nem igazán láttam rajta semmi negatívat. egyszerűen csak a visszahúzódó, megkomolyodott, felnőtt, profi zenészt - viszont egyes, szörnyen jóindulatú rajongók már kitalálták, hogy megint drogozik, azért olyan az utóbbi időkben, amilyen...
az egyetlen "friss", amiről most olvasgatok kisebb panaszkodásokat, hogy Asia Argento a Brianes koncert képeit - egészen pontosan a tegnapiról egyet, de ugye bolhából elefántot - töltögeti mindenhová, ekapcsán eszembe is jutott, hogy ő régen Brian "plátóiszerelme" volt a Je T'aime Moi Non Plus idején, de ő pedig elméletben házas, úgyhogy még az sem lehet, hogy ő lenne a mi drágaságunk legújabb párocskája - na meg akkor mondjuk szerintem vidámabb lenne... jó lenne már, ha összeszedné magát, nem szeretem, ha így magaalatt van, mert most látszik rajta, hogy van valami baja, de persze ő b*szik a magánéletéről beszélni, mi, elvetemült rajongók meg - vagy legalábbis én mindenképp - aggódjunk csak, hogy mi baja lehet, és jól van-e...
nyolc nap van a drágaság születésnapjáig - pedig mintha csak tegnap lett volna a MolkoFourOh-s felhajtás -, kíváncsi vagyok, hogy az aznapi párizsi koncerten hogy fog viselkedni...
nem igazán hallottam mostanában semmit, ezen a felvételen meg végülis én nem igazán láttam rajta semmi negatívat. egyszerűen csak a visszahúzódó, megkomolyodott, felnőtt, profi zenészt - viszont egyes, szörnyen jóindulatú rajongók már kitalálták, hogy megint drogozik, azért olyan az utóbbi időkben, amilyen... az egyetlen "friss", amiről most olvasgatok kisebb panaszkodásokat, hogy Asia Argento a Brianes koncert képeit - egészen pontosan a tegnapiról egyet, de ugye bolhából elefántot - töltögeti mindenhová, ekapcsán eszembe is jutott, hogy ő régen Brian "plátóiszerelme" volt a Je T'aime Moi Non Plus idején, de ő pedig elméletben házas, úgyhogy még az sem lehet, hogy ő lenne a mi drágaságunk legújabb párocskája - na meg akkor mondjuk szerintem vidámabb lenne... jó lenne már, ha összeszedné magát, nem szeretem, ha így magaalatt van, mert most látszik rajta, hogy van valami baja, de persze ő b*szik a magánéletéről beszélni, mi, elvetemült rajongók meg - vagy legalábbis én mindenképp - aggódjunk csak, hogy mi baja lehet, és jól van-e... nyolc nap van a drágaság születésnapjáig - pedig mintha csak tegnap lett volna a MolkoFourOh-s felhajtás -, kíváncsi vagyok, hogy az aznapi párizsi koncerten hogy fog viselkedni...
Áh, nem hiszem, hogy drogozna.
Pont Párizsban lesz akkor, naháááát nem gondoltam volna.
úúú. ma reggel lehetett chatelni Sunshine-al és kérdezték, hogy fognak-e több dalt akusztikusban játszani, vagy mást előadni az új lemezről a következő turnén, tehát gondolom jövőre, és azt válaszolta, hogy nem biztos, de talán a Boscót.
...de most olvasom tovább, kérdezték, mi az, amit nem valószínű, hogy fognak játszani koncerten, és erre is a Bosco volt a válasz. nemáááár. úgy beleéltem magam pedig... kíváncsi leszek, mi lesz végül ezzel az egésszel.
Kerrang "Brian Molko: The Songs That Changed My Life", Jun'06
KOOL THING, SONIC YOUTH
Sonic Youth were the beginning for me. The whole “Goo” album changed my life because before it, I was unaware of all the possibilities of guitar music. They had the ultimate punk attitude towards the guitar, they threw the rulebook away and made the guitar work for them. They also showed me the beauty of atonal chords and dissonance. They opened up a whole new world to me.
Find it : Goo, 1990
RIVER EUPHRATES, PIXIES
I was 16 and growing up in Luxembourg when I first heard this. I had never heard a voice like Black Francis’ before. He was this rotund young man singing like a castrado, it was so unexpected. I was instantly fascinated and went straight out and bought “Surfer Rosa”. The Pixies remain so significant to Placebo to this day – we covered “Where Is My Mind?” and Frank Black joined us onstage once, which was a hell of a moment.
Find it : Surfer Rosa, 1988
HOLIDAY IN CAMBODIA, DEAD KENNEDYS
I was obsessed with the Dead Kennedys when I was 13. I was developing as a political being at that time, I guess. Because I lived in Luxembourg, my access to music was very jumbled up and I didn’t discover punk through the English bands, as you’re supposed to. I discovered the really political, anti-Reagan, American Punk. Jello Biafra’s lyrics really appealed to my anti-establishment nature. They are stil my favourite punk band.
Find it : Fresh Fruit For Rotting Vegetables, 1980
SHEELA-NA-GIG, PJ HARVEY
Steve[Hewitt, drums] introduced me to PJ Harvey when we were at university. Her songwriting instantly became a big influence on me. I was struck by how individual her voice was and then by how taut and nervous the instrumentation was. It was so expressive of internal torment, desire, lust and rejection. She’s always been very brave, she’s not afraid to make a record that sounds like someone bleeding on you.
Find it : Dry, 1992
BLISTER IN THE SUN, VIOLENT FEMMES
I was listening to this when I first realised I could sing. I put it on in my Mum’s car on the way home from the supermarket when I was 13 and I was singing along to it. When I was 13, my voice sounded exactly like [Violent Femmes vocalist] Gordon Gano’s. From then on I devoured that record and the teenage angst of it all. It’s a very weird and individual record-it’s almost folk-rock and it probably shouldnt work but it does.
Find it : Violent Femmes, 1983
CHELSEA HOTEL NO.2, LEONARD COHEN
I’m a huge Leonard Cohen fan and this was one of the first songs I learned to play on the acoustic guitar. I was fascinated by Janis Joplin at the time and this was basically the story of him and her in a hotel room, having sex and doing drugs. His lyrics are masterful and so simple. Leonard Cohen remains an influence on me to this day-you just have to listen to “In The Cold Light Of Morning” on our “Meds” album to hear his impact.
Find it : New Skin For The Old Ceremony, 1974
DON’T LET ME BE MISUNDERSTOOD, NINA SIMONE
The first time I heard this it just seemed to describe me completely. The lyrics are “I’m just a soul whose intentions are good, Oh Lord, please don’t let me be misunderstood”. It implies someone fucking up all the time, which I do, but I have good intentions. That line is the line I’ll put on my tombstone. It encapsulates how I see my own soul.
Find it : Broadway-Blues-Ballads, 1964
Ezt olvastad már?
Kerrang "Brian Molko: The Songs That Changed My Life", Jun'06
KOOL THING, SONIC YOUTH
Sonic Youth were the beginning for me. The whole “Goo” album changed my life because before it, I was unaware of all the possibilities of guitar music. They had the ultimate punk attitude towards the guitar, they threw the rulebook away and made the guitar work for them. They also showed me the beauty of atonal chords and dissonance. They opened up a whole new world to me.
Find it : Goo, 1990
RIVER EUPHRATES, PIXIES
I was 16 and growing up in Luxembourg when I first heard this. I had never heard a voice like Black Francis’ before. He was this rotund young man singing like a castrado, it was so unexpected. I was instantly fascinated and went straight out and bought “Surfer Rosa”. The Pixies remain so significant to Placebo to this day – we covered “Where Is My Mind?” and Frank Black joined us onstage once, which was a hell of a moment.
Find it : Surfer Rosa, 1988
HOLIDAY IN CAMBODIA, DEAD KENNEDYS
I was obsessed with the Dead Kennedys when I was 13. I was developing as a political being at that time, I guess. Because I lived in Luxembourg, my access to music was very jumbled up and I didn’t discover punk through the English bands, as you’re supposed to. I discovered the really political, anti-Reagan, American Punk. Jello Biafra’s lyrics really appealed to my anti-establishment nature. They are stil my favourite punk band.
Find it : Fresh Fruit For Rotting Vegetables, 1980
SHEELA-NA-GIG, PJ HARVEY
Steve[Hewitt, drums] introduced me to PJ Harvey when we were at university. Her songwriting instantly became a big influence on me. I was struck by how individual her voice was and then by how taut and nervous the instrumentation was. It was so expressive of internal torment, desire, lust and rejection. She’s always been very brave, she’s not afraid to make a record that sounds like someone bleeding on you.
Find it : Dry, 1992
BLISTER IN THE SUN, VIOLENT FEMMES
I was listening to this when I first realised I could sing. I put it on in my Mum’s car on the way home from the supermarket when I was 13 and I was singing along to it. When I was 13, my voice sounded exactly like [Violent Femmes vocalist] Gordon Gano’s. From then on I devoured that record and the teenage angst of it all. It’s a very weird and individual record-it’s almost folk-rock and it probably shouldnt work but it does.
Find it : Violent Femmes, 1983
CHELSEA HOTEL NO.2, LEONARD COHEN
I’m a huge Leonard Cohen fan and this was one of the first songs I learned to play on the acoustic guitar. I was fascinated by Janis Joplin at the time and this was basically the story of him and her in a hotel room, having sex and doing drugs. His lyrics are masterful and so simple. Leonard Cohen remains an influence on me to this day-you just have to listen to “In The Cold Light Of Morning” on our “Meds” album to hear his impact.
Find it : New Skin For The Old Ceremony, 1974
DON’T LET ME BE MISUNDERSTOOD, NINA SIMONE
The first time I heard this it just seemed to describe me completely. The lyrics are “I’m just a soul whose intentions are good, Oh Lord, please don’t let me be misunderstood”. It implies someone fucking up all the time, which I do, but I have good intentions. That line is the line I’ll put on my tombstone. It encapsulates how I see my own soul.
Find it : Broadway-Blues-Ballads, 1964
eddig még nem. ha már Chelsea Hotel no. 2:
egyszerűen gyönyörű, kár hogy csak egy félperces szösszenet. valamiért a Dark Globe-ra emlékeztet, de nagyon imádom mindkettőt.
Írtam üzit.
0 felhasználónak tetszik:
offline
