Placebo

Oh, én mindenhol halált olvastam. Azért mondjuk ezt nem kérdezném meg tőle, hogy hogy is volt.
Nem lehet elindulni az infokból.

Egyébként neked van valami célod? Lehet ez akármilyen utópisztikus is, de én úgy vagyok vele, hogy bármit elérhetsz ha akarsz. Tehát mondjuk, hogy beszélhess vele, vagy valami ilyesmi?

"We wrote My Sweet Prince from an actual event, about one of my relationships that ended in a true tragedy. A guy with whom the three of us were very close nearly died..."
egyébként tényleg nem. ráadásul olyan régi esemény, hogy erről már nem is fog kiderülni semmi.

De király!

igen, pont ez a célom. pontosabban nem is a beszélés, csak hogy tudathassam vele, hogy milyen rohadt fontos nekem, és mennyi mindent köszönhetek neki. hogy bár biztos ezerszer megtették már, de én is elmondhassam neki, hogy milyen sok mindenen átsegített, és nélküle senki sem lennék. ha erre gondolok, mindig eszembe jut a róla szóló könyvből az a rész, amikor arról beszélt, hogy kapott leveleket, amiben azt írták, hogy az ő zenéjét hallgatva már nem akarják annyira megölni magukat. ez egyszerre sokkoló és lenyűgöző, és biztosan csodálatos Briannek hallani, hogy mégis mekkora hatással van az emberekre, mégis mi az, amit elér annyival, hogy zenél. mivel tudjuk, hogy milyen bizonytalan, kétségekkel teli, depresszív alkat, mindenképp szeretném, hoyg tudja, milyen fontos és milyan nagy ember is, hogy a közelébe sincs annak a rossznak, amit ő gondol magáról, sőt, éppen az ellenkezője. úgy érzem, ahogy ő erőt ad és átsegít mindenen, azt nekem is megkellene tennem vele, valamilyen módon... viszonozni ezt az egészet. mert nem mondja ki, erre, a megerősítésre, a támogatásra biztos, hogy szüksége van.
neked?

Hogy megöleljem és elmondjam milyen nagyszerű ember.

brathe, breathe, breathe, breathe believe, believe that we are loud like lovee. áááááá. Briaan! visírógörcsöt kaptam és bőgök egyszerre. istenem ez az ember. mégha alig látom, annyira szaggat a netem, akkoris. áááááááááá.
így még a Scene of The Crime is tetszik. wááááá. meghalok. megőrültem ennyitől.
remélem lesz a Pity Party. bár ez már most tökéletes. istenem, ez az akcentus még mindig a halálom.


...az arany malbi visszatért... most nem tudom, örüljek-e, mert Brian krva szexi, ha cigizik, vagy inkább aggódjak...
ááá, tele fogom izélni a topikot, előre is bocsi.


this song is called a million little pieces. áááá. most haltam meg. és mosolyog. áááá szépségem.
okéoké, lelövöm magam, befejeztem.
...ha még egy ilyen szájharapdálós erotikus pillantást bevág, komolyan kiugrok az ablakon...

then make love. úúúúú. megárott a sok kávé... istenem, de imádom a hajlításait. ah, rocksztár Brian visszatért. bekattanok hogy reklámozzák a gitármegnyerést, de eddig egy számot se csíptem el. remélem nem maradok le... bocsi, tényleg túlpörögtem. Brian ilyen szempontból rosszhatással van rám. túlságosan hiperaktívvá válok tőle...
úúú, de jó a haja ennek az olasz csajnak. és de nem értem az akcentusát... ah, mázlista.

meghalok hogy azóta, 1994 óta megvan neki az a papír, amit Bri adott a számával. istenem ezek a régi képek. ááá.
Teenage Angst. 1995-ös felvétel? áááááááááááá. ebből meg kell szereznem az egészet.
és most elvesztem. erre magyar szó nemlétezik. egyszerűen.. eargasm. since i was born i started to decay... úúú, hogy imádom a mai napig is. viszont egy óra eltelt és én még mindig krvára nem fedeztem fel egyet sem a 10 rejtett izéből... na ha ezután a Teenage Angst után barátom, vagy bármelyik ismerősöm azt mondja, ez az ember nem tud énekelni, azt esküszöm, megfojtom. basszus, a 20 év alatti leggyönyörűbb felvétele.
na nézzük Sunshine mennyire buta... BUTAA. khm. mondjuk a Protege moi-s kérdés nekem sem ment...
must try harder.

áááá. Exit Wounds. basszus, itt a refrénnél mekkorát fog ütni. most figyelem, az eleje tiszta Julien. ezaaz. ah, legyen koncert szám, könyörgöm. csak engedje ki a hangját. valamiért vissza fogja magát. itt érződik...

ajj, miért csak félóráig lehet szerkeszteni?
na szóval. Purify. esküszöm, nem engedi ki a hangját. mitől fél, basszus? nem ad bele mindent. erőtlen a refrén, ebben sokkal több lehetne, mint ami a legelső felvételben is volt... egyedül az i love the shape of your mouthnál van egy kisebb kitörés, aztán... vége. ez a basszus viszont istentelen. to me you are more than human, you are too complex, you're like a falling angel uses god as a hex... na ez jó volt.


ezen még mindig meghalok.
és imádom, ahogy Brian spanyolul beszél.

és ott a neve, és odaírta, és ott van nála, és áááááááááááááááááááá. keell. megszerzem ha beledöglök is, és ezzel fogok aludni.

Aranyos vagy! Az elektromos cigi nem? Nagyon vicces vele.

szerintem beteges. ööö nem tudom. viszont az gáz, ha ma elszívtam féldoboz malbit és nem ismerem fel. de jobban megnézve tényleg nem tűnt annak. másodszorra, inkább csak legelsőre beképzeltem.
és ha valaki mégegyszer felhív ilyenkor, kidobom a telefonom is...

Jajj nagyon édes vagy.

Ez a dobolás minek kell...

nem tudom, engem nem köt le. úgyhogy ennek örömére mit találtam?
ááá.


Begin The End. oké, most adok hálát magamnak, hogy készítettem be papírzsepit. istenem, de imádom.
ah, ez egyszerűen gyönyörű volt.

mi a f*szom?! vége? ésés... hol vannak a hidden trackek?! felhívtak a Special K alatt, sé annyira irritált a csörgés hogy felvettem. lemaradtam az egészről. és nincs gitárom. óhogyfuckme...

oké. most lenyugszok.. két év, kiköltözök és az egész lakásom agyon fogom dedikáltatni Briannel... aha... egyszer úgyis meglesz... remélem legalább cigim van még...
viszont a műsor jó volt, Brian megint lenyűgözött, az Exit Wounds pedig egyszerűen nem bír kimenni a fejemből.

Begin The End. oké, most adok hálát magamnak, hogy készítettem be papírzsebit. istenem, de imádom.

A Teenage angst-nek örültem nagyon, olyan szép volt. Meg úgy összességében és amikor felnézett.
Nem öregszik semmit. 2009-ben is így nézett ki.

meg 1999-ben is... hihetetlen ez az ember.
istenem, de gyönyörű volt ez az egész. bár most az idegtől megfájdult a fejem rendesen a végére. neked feltűnt bármilyen hidden trackos cucc, amiről szó volt? én jegyzetelgettem mindent, amiről beszéltek, de nem hinném, hogy az lenne az... pedig a cuki kis rózsaszín tollammal telefirkáltam az egész lapot a gitár reményében.

nem vettem észre. Összességében jó volt a műsor, azért 2 óráig tartott durván.