Demi Lovato már nem szégyenkezik

Imádom ezt a kommentedet és pseudovirus-ét is. Ugyanígy érzek énis. Nekem is voltak gondjaim, tudod, az elöző cikknél írtam is róla. Nem várom el, hogy a "többiek" megértsék, hogy nekünk mennyit segít Demi minden ilyen interjúja. Számomra igazából érthetetlen miért foglalkoznak vele...

Holly Keller szerintem minden ilyen ember egy kicsit hős. Azaz annak kellene éreznie magát. Légy rá büszke mennire erős vagy és voltál akkor. Énis keresztül mentem ilyenen. Gondok a sulival, családdal, pénzel és magammal. És nem tudom, hogy az "erős a személyiségem" vagy Demi(és a többi kedvencem) segített. Lehet, hogy mindkettő.
Nem tudom, nem akarom elhinni, hogy Demi csak reklámból csinálja .Tisztelem Őt annyira, hogy elhiggyem Neki, szeret embereken segíteni. Mert ezzel sokaknak segít mégha csak reklámból is. Igazatok van, már tényleg tovább lehetne lépni ezen a témán de mint írtam, minden ilyen lélekerősítő mondata erőt ad nekünk, mégha a legtöbb tini az ilyen valóban körbe röhögi.
Te vagy az egyik olyan ember itt Starity-n akinek tényleg remek hozzászólásai vannak, szóval megértelek, mert tudom, hogy jók a gondolatmeneteid és tudom, hogy komolyan gondolod, nem pedig felszínességből. Lehet, hogy téged pont az irritál, hogy mennyire komolytalan lett ez a dolog... de ebbe nem szeretnék bele mennni. Tovább kell lépni és kész.

Nagyon szép képek lettek

1 dala?
Lemeze jelent meg.Díjat díjra halmozott,turnéra ment.De ja..semmit nem csinált-.-
Nem sajnáltatja magát.Ha kérdezik erről,akkor válaszol.Elmondja,amin keresztül ment.És szerintem ez sokkal jobb,minthogy találgassanak róla.Ő tisztázott mindent.Ha nem kérdeznék interjúkban,nem szólna róla egy szót sem.

Olvasd el Karina 197 hozzászólását..Neki nem abban segített,hogy mit vegyen fel.Mondhatni az életét mentette meg.És rengeteg ilyen ember van..De pára,csak addig jutnak el,hogy sajnáltatja magát.

Nagyon megható a történeted..Sajnálom,ami történt.Nagyon örülök neki,hogy ezek után fel tudtál állni.
Én is önbizalomhiánnyal küzdök,és akárhányszor elolvasom a nyilatkozatait,erősebbé tesz:) Ezek a mindennapi hősök:)
Stay Strong<3

Nagyon jó látni,hogy sok lány megosztja a saját történetét itt a fórumon. Szerintem fontos megismerni a másik ember szemszögét is;és mindenkinek szíve joga eldönteni,hogy egy adott témáról hogyan vélekedik.
Én sosem voltam az a fanatikus Demi Lovato -fan,mert nekem sem tetszik néhány dolog amit csinál,de ez nem azt jelenti,hogy nem értékelem azt amit tesz. Tudom,hogy rengeteg embernek voltak/vannak súlyosabb problémai és tudom,hogy sokan azt gondolják,hogy hülyeség ezeket megosztani a világgal.Az elején én is hasonlóképp vélekedtem.. de álmaim nyara 2 nap alatt pokollá változott.(2011 nyarán)
Édesanyámat a munkahelyén baleset érte,és egy telefon hívást kaptam csak apumtól,hogy azonnal készítsek össze fontos dolgokat anyának,mert viszik a kórházba.Nem értettem semmit. Szoruló szívvel,de teljesítettem a kérését és mikor kiderült,hogy édesanyámnak a lábában elpattant egy ér,és több mint egy liter vért vesztett..megrémültem. És senkivel sem tudtam megbeszélni,ezt a dolgot.Mikor édesapám elment anya munkahelyére,egyedül maradtam és azt hittem sosem fogom látni anyát. A szobámban sírtam,és minden kedves emlék kavargott bennem..aztán mindenért magamat hibáztattam,és rossz gyereknek gondoltam magam és önmagam utáltam anyukám balesete miatt,amit nyilvánvalóan nem én okoztam.Olyan érezésem volt,hogy soha többé nem látom édesanyám..ezért én is késztetést éreztem,arra,hogy valamit csináljak magammal,netán véget vessek az életemnek.Mivel egy anya elvesztése hatalmas fájdalommal jár.. főleg számomra,aki világ életében anyuci kislánya volt. Aznap délután megkértek,hogy menjek be anyukám munkahelyére a kolleganője mellé segíteni. A faluban ahol lakom,ekkora a hír már körbe járt hogy mi történt az édesanyámmal.Kiváncsi tekintetek tárgyává váltam, és mindenki anyuról kérdezett ..én pedig semmit nem tudtam mondani. Szerencsére a legjobb barátom azonnal felhívott,hogy megnyugtasson. Majd 2 nappal később,egy rendőrautó állt meg a házunk előtt,és borzalmas hírt közöltek velem.Apukám motorbalesetet szenvedett,és Ő is -mint anyukám- kórházban van. Azt hiszem ez volt az a pont,amikor teljesen kikészültem. és egyedül maradtam,a szüleim élete veszélyben volt..én pedig egyedül. A nagyobb testvéreim igyekezték bennem a lelket tartani,hogy minden rendben lesz de nem éppen hittem nekik.Kritikus időszakon mentem át,mert nem mindegyik barátom támogatott ekkor ,és nem is szívesen beszéltem erről.Sokat sírtam minden este,persze mindezt érthetően hiszem azt hittem egyedül maradok,és a testvéreimhez kerülök.
Nagyon szívesen megöltem volna magam ezekben a napokban,hiszen a tehetetlenség eléggé nyomasztó volt számomra.De valamilyen kis hang azt súgta,hogy Maradjak Erős és várnak rám még szebb idők is.Nagyon sokáig nem hittem a pozitív gondolatok teremtő erejében de miután édesanyám haza jött a kórházból,azt éreztem hogy megérte kibírni azt a néhány nehéz napot.Mára már,elmondhatom hogy mindketten jól vannak,és egészségesek. És, azt hogy kitartottam ebben az időben Deminek köszönhetem.

Ő tudja ..

@Rekahhh mi nem tehetünk ellene semmit. mindenki azt gondol, amit akar. de ez a "vita" itt már végképp az idegemre ment.

tudjátok én nagyon nem akartam pont itt, mindenki előtt elmondani a problémáimat, sajnáltatni meg végképp nem. csak értsétek már meg, valakinek Demi a világot jelenti, még ha később nem is fogom ennyire szeretni, de mindörökké tisztelni fogom, akármit is fog csinálni.

Úgy látom sok vita van itt a kommenteknél De én amellett vagyok hogy jól teszi ha leszokik a mocsokról

Úgy látszik itt már tényleg nem mondhat senki semmit. Elvégre, ha valaki nem ért egyet, az mér vita.XD Nekem van egy álláspontom, és én úgy érzem, hogy próbálok én itt mindenkit felnőttként kezelni, felnőttként hozzáállni, de sok a gyerekfelfogás mindig. Hiába is írtam kisregényt, szerintem senki sem fogta fel, mert, hogy Demi, Demi, Demi. Esküszöm, kívánom nektek az életben, teljes szívemből, mindenféle rosszindulat nélkül, hogy komolyan tudjátok ennyire egyszerűen, ennyire pozitívan és ennyire könnyen venni az akadályokat. A történeteket elolvasva, szívszorongatóak, de úgy érzem, hogy itt igazán beteg lelke még senkinek sem volt, olyan, amiről én beszéltem abban az ominózus hozzászólásomban. Igazából azzal akartam szemléltetni a dolgot, hogy jó magam a valódi lelki összeroppanáson estem át és ezen az ilyen nem tud segíteni, de hát, aki nem tapasztalja, annak hogyan is tudnám megmagyarázni? Én elfogadtam a ti álláspontotokat, de azt hiszem elég csak szétnézni a sztároknál és vannak sokkalta nagyobb, megbecsültebb és meggyötörtebb emberek is, akikre speckó én sokkal jobban felnézek. Demi marketing szempontjából a mai társadalom egy problémáját ragadta meg és ezzel ő nem segíteni akar, csak pénzt keresni, mint minden ember. Csak hát sokan bekajáljátok ezt a dolgot, és akkor az ember tépheti a száját. Sebaj, kinőttök belőle és rájöttök az igazi lelkibetegségek után, hogy nudli, amiket leírtatok. Engem egyedül az döbbent le, hogy rá néztek fel. Ha megkérdezitek a saját szüleiteket vagy rokonaitokat, biztos vagyok benne, hogy rosszabb dolgokat is éltek meg, csak nem kérdezitek meg ezekről őket és inkább "erőt merítetek" egy olyan sztár akár hamis és megírt nyilatkozataiból, akit nem is ismertek. Sokkal jobban megéri mondjuk anyukádat vagy édesapádat megkérdezni arról, hogy ő nekik volt-e ilyen időszakuk. Én megkérdeztem tőlük és talán rájuk nézek fel igazán. Miért? Mert ők is egyedül jöttek ki abból a helyzetből, amikben voltak. Milliószor többre becsülöm édesanyám vagy az édesapám történeteit, mint egy olyan emberét, akié lehet, hogy hamis és megkreált illúzió. Annyira elvagytok veszve a médiában, hogy nem is csodálkozom a mai fiatalok felfogásán. Ezt teszik elétek és mentek utána, mint a birkacsorda. Ezzel nem megsérteni akartam senkit, de hidalok az itt olvasottaktól. Egyszerűen még csak gyerekek vagytok. Életetek át dolgokat, de nem pont azt, amiről én próbálok itt karattyolni. Dehát sok lúd disznót győz, és ebben az esetben egyedüliként én vagyok a szóban forgó disznó. És kérem szépen, ez veszekedés volt? Na, ne essünk túlzásokba! Ez is egy eszmecsere volt, ahol érvekkel próbáljuk a másikat meggyőzni. Ezen miért kell magadat felidegesíteni Karina? Mindenkinek van egy x véleménye, ha nem tetszik? Ez van. De csak az elvakultak nem látják, hogy ez már átment marketingbe és üzletpolitikába. Minél több pénzt akarnak lehúzni a csajról. Ne feledjétek, Demi is olyan, mint Selena, vagy Bieber - fonálon rángatott szalmabábúk. A tinisztároknak általában megmondják, hogy mit csináljanak és mit mondjanak. Ez szerintem Lovato esetében sincs másképp. Kalapomat emelem a menedzsere előtt, komolyan, sikerült behülyíteni ezzel a marhasággal a mai fiatalokat, elvégre ez is volt a céljuk.

Szerk.: Én úgy érzem, hogy befejeztem az "eszmecserét", már persze, ha nem volt ez "veszekedés".XD Ki fogtok nőni ebből a hülyeségből, és nem most, de majd idővel tapasztalni fogjátok az élet valódi nehézségeit és valódi fájdalmait. Nem igazán értitek ezt a bizonyos lelkiállapotot, amin Demi is keresztül esett, mert soha sem voltatok úgy Isten igazán benne. Honnan tudom? Elolvastam a történeteket, és ilyesmikkel még pluszba én is tudnék szolgálni, de ez már magánügy persze. Puszta jóindulatból kívánom nektek, hogy soha meg ne éljétek azt a poklot, amit nekem sikerült úgy kemény 4-5 hónapos periódusba. De mint említettem felesleges olyan dolgon eszmét cserélni, ha a másik fél nem tud semmit hozzátenni. Ezért nem is jutottunk egyről a kettőre, s nem tudtuk meggyőzni a másikat, bár itt egyesek érvelni sem tudnak, vagy nem is voltak hajlandók. Ha érveltetek volna, akkor még így nyiltan el is mondanám, hogy bakker igazad van, bocsesz, de egy érv sem hangzott el. Bár miért lepődöm meg egyáltalán?XD Vívnék már egy jó kis szócsatát egyébként.

Az ő dolga.

Érdekes volt elolvasni a töréneteiteket és gratulálok Nektek. Nekem is volt fájó pont az életemben,vannak démonjaim akikkel minden nap küzdök ezt jelképezi a csuklómon a Never Give Up tetkóm.(Demi előtt csináltattam még mielőtt itt copycat-nek nevezne vki)

Jó hogy vannak olyan emberek akikre számíthat és tök jó hogy sikeresen kilábalt a gondjaiból. Szerintem egyáltalán nem kövér,aki ilyet mond az gondolkodjon már el könyörgök...-.-

figyu, én nem fogok neked itt egy nagy felnőttes dumát szórni, elvégre még csak 14 vagyok, nem? egy kisgyerek, aki nem érti, mi folyik itt? hát persze. xD nem ismersz, ez az egyik töredéke volt az egésznek, én sem akartam már többet írni, mert... tényleg személyes. én azt a sztorit azért írtam le, hogy értsd már meg, Demi tényleg megmentett valakit. lehet, hogy az életemet nem, de az egészségemet igen, szóval már majdnem az életemet. xD

ha ilyen kis értetlen gyermekek vagyunk, akkor miért is írsz ide oldalakat? hogy lássuk, mennyire meggyötört téged az élet, hogy tiszteljünk téged, mert sikerült átvészelned jópár durva időszakod? lehet, hogy most badarságot írtam, mert nem igen olvastam el a hozzászólásod, csak mondatokat abból. nem érdekel mit írsz. lehet, hogy most én is regényt irok, lehet, hogy egy szánalmas fruskának tűnök, akiről azt hiszitek, hogy megjátsza magát, túlreagálja a dolgokat. igen, lehet, hogy így van, túlreagálom a dolgokat, amit rólam és a szeretteimről mondanak, lehetséges.

lehet, hogy kinövök ebből, bár nem értem, mire írtad. ja, hogy ez nem volt igazi probléma, és lesz nagyobb bajom is? kössz, de van elég bajom most is, nem akarok foglalkozni a jövőbeli problémáimmal.

lesz_rom, hogy mit gondoltok rólam, gondolhatjátok, hogy nagyasszonynak képzelem magam, gondolhatjátok, hogy én csak egy szokásos nyávogós kislány vagyok, gondolhatjátok, hogy igazából mindent megkapok, hogy az életem tökéletes, felőlem... attól, hogy te, Holly Keller idősebb vagy, nem jelenti azt, hogy mindig neked van igazad. azt elkönyvelem, hogy te több dolgot élhettél át, mint én, megtapasztaltad már, milyen a felnőttkor stb., és én csak egy kamasz vagyok, de hidd el, én majd nagyobb koromban nagyon is meg fogod tudni állni a talpamon. akármit mondhattok rólam, de tényleg, bolond vagyok, őrült, idegesítő, de azt, hogy egy hülye kamasz, aki kinövi a hülyeségeit, azt már nem.

Igen, Karina történetét olvasva belátom hogy segített neki, de az nem azt jelenti hogy Demi nem a pénz meg a média miatt csinálja. Igen erős a gyanúm hogy túlnyomórészt ezek miatt, viszont benne van a pakliban hogy nem (amit én nem tudok elhinni).

Igazad van! Nem várom el, hogy erre a kommentemre válaszolj vagy egyátalán elolvasd, hiszen Te ez itt "befejezted".
Úgy gondolom, hogy kicsit elfogultnak találhatsz néhányunkat. Most magamra célzok, a többiek majd tisztázzák magukat. Itt vagyok, egy kis tinilány aki odavan Demiért, igaz? Nem, igazából nem. Kivánom a legtöbb embernek, hogy ne legyen rosszabb élete, mint ami nekem volt, sőt még annyira rossz sem. Tipikus kamasz életem van, kamasz gondokkal. Najó vannak családi problémáim amik nincsenek minden második fiatalnak. De ez magánügy, ahogy Te is mondtad.
Személy szerint nekem az anyukám a példaképem. Ő a világon a legerősebb nő, és nem egy holmi tinisztár.
Nem tudom nálad mi számit lelki betegnek... én már éreztem magam annak, nem tudom, hogy Te azon az időszakomon nevetnél vagy elismernéd, hogy ez tényleg nem semmi. Mindig úgy gondoltam, hogy nekem sokkal nehezebb volt, de sosem sajnáltattam magam, komolyan nem. Most visszatekintve lehet, hogy mégsem volt annyira nehéz, de akkor a kis lelki világom romokban hevert.
Tíz éves korom óta önállóbb és felnöttebb gondolkodású vagyok, mint a korombeliek. Mindenki ezt mondja és énis tudom magamról.
Nem vagyok optimista, kicsit sem. Realistának vallom magam de ez néha átmegy pesszimizmusba. Úgy hiszem, hogyha semmihez nem fűzök nagy reményeket akkor nem lesz akkora koppanás ha nem jön össze.
És igen, megint leírom, hogy igazad van. Lehet, hogy Demi egy bábú akit a háttérben mozgatnak. Sőt biztos. Jól ki lett találva. Főleg ezzel a témával. Sosem tagadtam ezt. Demi annyira megnyerő személyiség, hogy sokan elhiszik neki. Ismétlem magam éncsak szeretném elhinni neki. Lehet, hogy nem ér el vele semmit azon kívül, hogy tele lesz vele az internet. De lehet, hogy valakinek Ő az egyetlen "reménye". (Ezt nem tudom megérteni, mert én magamtól "életem túl" és nem egy énekes segítségével.) Nem vagyok vele tisztában hogyan, de tényleg erőt adnak ezek a nyálas szövegek. Stay Strong stb. Én úgy gondolom egy elérhető barát sokkal hasznosabb, mint egy amerikai tinisztár, de hát valakinek nincs olyanja.
Na és már megint kisregény írtam, pedig csak azt akartam leírni, hogy nem vagyok elvakult rajongó és nem hiszek el mindent, mégha védek is valakit... bár nem tudom, hogy volt-e érteme, vagyhogy Téged érdekel-e ez.
És most részemről énis befejeztem. Ennyire nem érdekel, mégha énis szeretek "veszekedni".

Én nagyon tisztelem Demit, mert tényleg képes volt talpra állni, és mostmár Ő is a természetesség híve, ahogy látom, de tényleg kezd gyanússá válni a sok nyilatkozat. De az is tény, hogy egy kicsit segített.

De mindenkinek vannak problémái, ahogy nekem is. Persze minden felnőtt lehurrogna Fórumon, hogy ,,Á nem, egy 14 éves gyerek élete csupa móka és kacagás! Mit tudhat Ő az életről?"

Nekem is van egy betegségem, amit nagyon kevesen tudnak rólam, az itteni barátaim között is max 5 ember tud róla.
Inkább nem mondanám el mi, de amikor az ember azon szégyenkezik, hogy mennyire ostoba csak mert olyan rossz matematikában/fizikában/kémiában, hogy felmentés kell belőle, akkor igen csak a föld alá süllyednék. A sok megvető pillantás, az összesúgás nagyon tud fájni. A volt osztályomban senki sem támogatott az LB-imen kívül, a mostani meg egyszerűen utál a felmentés miatt; 1 ember van akiről úgy gondolom, hogy a barátom és megért. Igen, nekem is vannak ilyen probléáim, de ettől függetlenül nem vagyok elmebeteg! Ja és ez a másik, hogy azelőtt írnak le, hogy, azt sem tudják, hogy ki vagyok, nem is ismernek, de már én vagyok a rossz, mert van ez a betegségem, (amit ma is nagyon szégyenlek és ezt nem önsajnálatból mondom, de látni kéne az osztálytársaimat és a voltakat is) el kell egyből ítélni... De nem én kértem, hogy ezt örökölhessem. Sokáig hibásnak éreztem magam, hülyébbnek, mint mások. Ebből fakad az önbizalomhiányom is (na meg nem vagyok egy szépség sem, de ez már más téma). Demi egy kis erőt adott, hogy jobban érezzem magam, de ez nem volt elég, mert a mai napig utálom az énem ezt a részét, ami miatt soha nem lehetek olyan jó a természetismereti tantárgyakban.

Demi úgy szép ahogy van. "Vékonyabban" el sem tudnám képzelni. Örülök hogy végleg talpra állt.

Örülök hogy már rendben van.

Annyira gyönyörű♥.