Írópalánták a neten

Igen, tényleg olyan, mintha RÓLAM szólna... ) S mivel a legfontosabb a reklám: http://vbkonyvek.5mp.eu/web.php?a=vbkonyvek

Nos, előttem már eldurrogtatták a mondandóm lényegét, szóval csak röviden mondanám. A netes feltöltéssel igenis vigyázni kell, mert tényleg csak az nem nyúlja le, aki nem akarja... És a bizonyítás pedig mondhatni esélytelen, hogy nem ő, hanem én írtam az adott művet...

Ami az írást illeti, én akkor kezdtem el, amikor megtanultam írni. Tehát általános alsóban. Már akkor füzetnyi dolgokat összeírogattam. Az akkori osztályfőnököm el is szerette volna kérni, cserébe piros pontért, de én meg nem adtam. Nem is örült ennek, de nem érdekelt.
Aztán írtam több száz oldalas, sőt, olyan irományt is, ami az ezres oldalszámokat súrolta. Mániám volt kockás spirálfüzetbe írni. Egy sor egy kockasor volt, és több ilyet írtam tele... Szép, apró betűkkel. Aztán amikor gépet kaptam 10 évesen, akkor ott is írtam történeteket. Bár ha jobban belegondolok, én sokkal jobban szeretek kézzel írni. Személyesebb, tényleg bárhol megtehetem, és nem folyik ki a szemem sem...
Interneten én is publikáltam már. Igaz, nem mindent. Ráadásul azóta "le is kerültek a világhálóról" - elméletileg. Eddig legalábbis még nem találkoztam szembe egyikkel sem, szerencsére. Több blogom is van, meg volt is, meg sok weboldalt készítettem, üzemeltettem. De nem gagyi gportált és hasonlókat, hanem saját magam szerkesztettem a lapokat és nem "sablontárhelyekre" töltögettem. Voltak rajtuk személyesebb dolgok is, de ma már a többség nem létezik.
Most leginkább itt publikálgatok cikkeket, amik automatikusan felkerülnek a blogomra is. Itt "élem ki az írhatnékomat".
Korábban nagyon sok verset is írtam, egyikkel még első díjat is nyertem egyszer... De számomra leginkább csak egyszerű hobbi az írás. Nem vágyom "nagy karrierre". Annak ellenére sem, hogy több cikkem jelent már meg nyomtatott sajtóban is például.

én még nem találtam meg az irói énemet,de szerintem nincs is ilyenem,mert nem érzek kéztetést arra hogy irjak,de viszont a barátaim közt vannak olyanok akiknek hihetetlen tehetségük van az iráshoz

ahogy itt nézem hoyg töb száz oldalas regényekkel büszkélkednek emberek, egyre jobban elbizonytalanodok, pedig tényleg a lételemem, de olyat írok, ami 100°%ban az ENYÉM. Nem szeretek folytatást írni, mert abból biztos nem lesz semmi. Ha már csinálok valamit, akkor már olyat csinálok, aminek van valamennyi esélye. Ja és a netre 1000% hogy nem teszem fel, mert nem számít mennyire büszke vagyok rá, akkor is az enyém, és nagyon féltem, és amúgy is csak 1 helyen szeretném látni: a könyvesboltok polcain, de ez egyáltalán nem esedékes... mindig megmutatom egy nagyon jó barátnőmnek, aki véleményt mond, és csak akkor folytatom, ha valakit érdekel is. most a fejemben teljesen össze van állva egy történet, ami belefér párszáz oldalba:D

Ez egy remek cikk lett.Sok oldalam van, de nagyon szeretem más oldalját is olvasni és meg becsülöm azokat.Sokat lehet más oldalán tanulni bármiről és bárkiről is .

Hasznos dolog volt ez a cikk. De tapasztalatból mondom, nem csak a szerencse teszi. Itt a nagyobb népszerűségnek örvendők vannak előnyben.Az olyan emberek akiknek a képeit százak lájkolják a facebookon, és ha tán megosztja az oldalát, akkor az a száz ember egyből fut, hogy elolvashassa. Azok az emberek akiktől nincsen lemaradva a környezetük, akik megértik amit ír. Akik elismerik. Na meg aztán nagyon számít anyuci és apuci helyzete is. Falusi szakmunkásoknak lehetnek akármilyen őstehetség gyermekeik, soha nem kerülhetnek be az irodalomkönyveinkbe.Ma már nem. Nagyon fontos a háttér, amiből indulsz és ez az egyik nagy szívás az egészben. Összevetve: népszerűség és pénz, ennyi az ügy titka. Nem kell ide semmiféle szerencse, ha ez a kettő megvan egy tehetségtelen senkiből is lehet Stephenie Meyer vagy Jules Verne. Na de, hogy reklámozzák is beszúrom ezt az oldalt. Csak egy történet van rajta, ami inkább egy merész film forgatókönyve lehetne.Egy színész hatására írtam. http://cetellibe.blogger.hu/2011/11/19/london-boulevard

Nagyon rég óta írok. Az írásaim többnyire tetszenek az embereknek, sok pályázatot nyertem meg, az első regényemre nívó díjat kaptam. Egyetlen oka van annak, hogy nem publikálok. Nincs rá pénzem. Nekem nincs fölösleges 300 ezer forintom. A netes publikálás pedig valóban veszélyes. Bárki ellophatja, amit írtam, s mivel nem feltétlenül nem adják ki, ami már neten megjelent, a fenének van kedve ahhoz, hogy valami pénzes, ámde tehetségtelen mitugrász ellopja azt, amivel én esetleg évekig kínlódtam. Nem vagyok tehetségtelen író, érzékem van ehhez a szakmához, úgyhogy nem kockáztatok. Bár nem sok esély van rá, hogy ellopják az írásaimat, hiszen többnyire meg sem értik, miről írok. Lehet írni, de tényleg annak van lehetősége publikálni, akinek tele a pénztárcája. Légy gazdag. Ha az vagy, akkor is kiadják az alkotásod, ha az egy nagy rakás lótrágya.

nekem is van blogom történettel:)
Grace Benning: egyetértek vele:) ha nekem is apuci tele lenne pénzzel biztos már ki lenne adva 4 könyvem:D:D az a baj hogy a mostani világban a pénz és nem a tehetség számít:)

egy csaj akit ismerek szintén ír egy konyvet.nekem nagyon tetszik. nekem erre nem lennének idegeim...

Én is írok és az benne a legjobb, hogy úgymond névtelenül teszed, és nem gáz, ha valakinek nem tetszik, mert nem tudja, hogy te ki vagy

Janie-vel teljesen egyetértek, nagyon is jól megértem, mivel én is írok törit, többet is!

Szerintem is, bár bevallom, nekem még nincs sok irományom. Mindig újat találok ki, máshova írom, így soha egyet sem fejeztem be. De én például rengeteget olvasok Merengőn tényleg szuper az az oldal szerintem.

Jó pár éve elkezdtem én is írni mindenféle történeteket. Kettő volt eddig, mely jó pár fejezetet megélt, de végül leszedtem őket, nem akartam, hogy illetéktelen kezekbe kerüljenek. Mostanában inkább kisebb novellácskákat írok, ha azt elviszi valaki egészségére, azzal nem menne sokra. Olvasni is mindig szerettem, meg magát az irodalmat is nagyon szeretem, gondlom ennek is köszönhető, hogy elkezdtem írni. Eltöprengtem már sokszor azon is, hogy mi lenne, ha esetleg kiadnák valamilyen művemet, de aztán belegondoltam abba, hogy ugye az nem kevés pénz, meg nem is hiszem, hogy annyi tehetséges ember közül pont engem szúrnának ki. Vannak nálam sokkal jobb írok is. Barátnőm ugyan mindig azt mondja, hogy túl kritikus vagyok magamhoz, de nem szeretem elbízni magam. Így megóvom magam a csalódásoktól is. És ha nem is leszek világhírű író, nekem már az nagy öröm, hogy ha csak egy maréknyi embert boldoggá tudtam tenni az írásaimmal.

jó cikk nekem inkább a fejemben vannak történetek, de már párat leírtam, és még sokat le akarok bár többnyire csak magamnak írogatok.

Nagyon jó cikk Én is nemrégiben kezdtem el az írást,és nagyon élvezem.Viszont nem csak fantázia kell hozzá,hanem tudni kell helyesen írni és beszélni is.Sok története olvastam én is,viszont rengeteg helyesírási hibát vagy esetleg nyelvhelyességi hibát találtam benne.Nem azt mondom,hogy én soha nem tévedek,de oda kell figyelni a legapróbb dolgokra is.Csak így lehet teljes egy mű.Én a múlt évben versenyen is voltam.Rengeteg tehetséges gyerekkel is találkoztam.Az írás pedig jó dolog,hiszen egyfajta stressz levezető is.Amikor tele vagyok gondokkal,csak előveszek egy darab papírt és egy ceruzát,majd elkezdek írni.Az írás számomra a világon az egyik legjobb dolog.

Nem igazán értek veled egyet! Az íráshoz nemcsak pénz és népszerűség kell. Természetesen ezek is fontosak valamilyen mértékben, de nem ez számít elsősorban! Igenis kell a tehetség ahhoz, hogy valakiből jó író váljon! A "tehetségtelen senkiből" pedig sohasem lesz író. Talán megjelenik könyvük, könnyeben, mint egy szerényebb körülmények közül induló írópalántának. Ha nem tud átérezhetően írni, mit sem ér a pénze és a népszerűsége, mivel a legnagyobb fanatikusok is észreveszik, ha valami egyszerűen rossz.
Én is írogatok már néhány éve, van is honlapom. Egy régi írógéppel írogatok, a hangulat kedvéért. Egyszerűen fantasztikus! Szerintem ahhoz, hogy valaki író legyen, szükség van egy nagy adag tehetségre és némi szerencsére. A pénz és a népszerűség, csak a másodlagos dolgokhoz tartozik!!!

Hasznos cikk a kezdő vagy haladó íróknak.Sok sikert a feltörekvőknek!!!!!

Twilight4ever, igen, nem emeltem ki az előző véleményemben hogy a tehetség is fontos. De annyiban tévedtél, hogy a tehetség a másodlagos. Nem a háttér. Megismétlem, most érthetőbben.HIába vagy egy tehetséges virtúóz. Ha nincs pénzed kiadatni a könyvet, vagy ismerős aki esetleg támogatna.Ha a szegény szüleid nem is akarnak arról hallani hogy egy ilyen felemás pályát válassz ilyen világban, helyzetben,amiből Petőfi volt az első magyar aki megtudott élni (igen, ez hivatalos tény)Esélyed sincs az ügyre. Ez a szomorú ténye a világnak , ez van, el kell fogadni. De ha tehetős a háttér, legalább odáig eljutsz hogy a könyved biztosan kiadják.Ha a gyengesége miatt nem is lesz magától híres.. Vagy egy egy híres ismerőssel reklámoztatni is lehet. Sajnálom, nehéz elfogadni, siralmas helyzet, de ... mit tehetünk?

Igazad van. Naivság lenne tőlem, ha ellenkeznék veled. Sajnos manapság tényleg csak a gazdagoknak vannak jó esélyeik ilyen téren... Nem vitatom, hogy fontos a háttér. Természetesen egy olyan kezdő írónak, akinek nincs biztos családi háttere, nem sok lehetősége van egy könyv kiadására. Példának okáért: rengeteg tartozás, alig fizethető törlesztés stb.. Sajnos tényleg ez az igazság. Ebben teljesen egyetértek.
Talán úgy juthatunk ebben a kérdésben dűlőre, ha azt mondjuk: A tehetség és a biztos háttér egyaránt fontos!

Szerintem ez nem igaz. Talán OJ Simpson neve ismerős. 90'-es években meggyilkolta a feleségét és annak szeretőjét a közös lakásukban. Az amerikai futballista ellen tömérdek bizonyítékok voltak, de egy piszkos vérminta miatt megúszta a dolgot és felmentették. Azóta pedig kérem szépen van egy könyv erről az ominózus gyilkossági sztoriról az ő szemszögében, csak a poén az, hogy nem ő írta meg, hanem írónak fizetett, hogy írja meg helyette. Azt a vallomásos regényt nem ő írta meg, mégis az ő nevére folyik be a pénz. És, hogy őszinte legyek, szerintem a Harry Pottert sem egyedül írta JK Rowling, én speckó lehetetlennek tartom. Ha nincs tehetséged, de van pénzed, akkor mindent el tudsz érni. Pont most volt erről szó a híradóban, hogy csökkentik az államilag fizetett helyeket az egyetemen. Vagyis, ha van pénzed, de sötét vagy, mint a vakablak, akkor megvehetsz magadnak egy orvosi vagy egy jogászdiplomát is! Ma már mindenben a pénz dominál, és nem akarok egoistának tűnni, de amikor a netre raktam fel a regényeimet, az emberek vevők voltak rá, olvasták és akarták, tehát akkor valamennyi írói vénám csak van a dologhoz. De egyelőre egy könyv kiadó sem keresett fel, hogy tehetséges vagyok és rendelnének tőlem egy regényt. Tehetség sem kell hozzá, lásd Kardashian lányok önéletrajzi regénye. Azok nagyon buták, nem hiszem, hogy egy ép kézláb mondatot meg tudnának fogalmazni, főleg Kim. Akkor ott volt Alekosz. Azaz ember is egy tehetségtelen csődtömeg és ki tudott adatni könyvet, mert volt manija és még tudnám sorolni ezeket, mert rengeteg van. Manapság a pénz a fontos szinte. Ha van lóvé, van könyv, akár tehetséges vagy, akár nem. Sajnos ez is üzletpolitika. Minél nevesebb az illető, pl. Alekosz, annál többen fogják megvenni, mert az emberek kíváncsiak rá, bár már, aki, mert én nem. Ha meg nem vagy elég tehetséges, akkor fizetsz egy lektort és az elvégzi helyetted az átfogalmazásokat és a javításokat. Sajnos ez erről szól. Én is annyit hőbörögtem már emiatt, de sajnos, ez van.