One Direction

Ez elmondhatatlanul gyönyörű.. ♥

Jajj nee, utálom ha valaki sír, főleg ha az Hazza-babe.. én is sírni fogok..

Én is jókedvemből nézegetem a sírós Harryt, hidd el.

Szerintem viszont írd meg nyugodtan. Még gondold át, vasárnapig van időd. Aki itt bemerészel szólni, annak annyi, és szerintem tudja is.
Illetve ha eddig nem tudta, mostmár tudja.

Először is, nagy bocsi a giccses-gej képért, de most giccses-gej hangulatomban vagyok, szóval örüljetek, hogy csak a felirat rózsaszín.
Most nem hagyom hétvégére a véleményezést, mert a végén megint lecsúszok róla.

Harry a második kedvencem a bandából, mert nem titok, az első hely foglalt. Volt, amikor kicsit bizonytalan voltam, hogy ő-e a kedvencem, mondjuk ebbe beleszámított az is, hogy vele álmodtam, és mondhatni, elég szerelmes lettem belé az elkövetkezett napokban, de aztán rájöttem, hogy lehet még második is, attól még nem szeretem kevésbé. Mert egyszerűen a trónról nem tudja letaszítani még ő sem az én kicsikémet.

Nem a külseje fogott meg. A Gotta be you című dalban figyeltem fel rá, mert a dalban is nagyon jól teljesít, és a klipben is nagyon megragadott. Aztán hallottam a Taken-t, és a hangja miatt, sokáig ez volt a kedvenc dalom tőlük. Hihetetlenül jó hangja van. Annyira különleges, igazi ideál hang. A bandából az ő hangja a kedvencem. Nagyon örülök a Don’t let me go dalának, nem félek, hogy ez a banda végéhez fog vezetni. Ha valami majd ahhoz vezet, hát nem ez lesz az. Na szóval, amikor megjelent, vagy legalább is kiszivárgott valahogy, nem tudom, semmilyen sokk nem kerülgetett, hogy akkor most vége az egydének, hanem örültem neki. Azért is, mert így 4 percen keresztül csak ŐT hallgathatom, és azért is, mert minél több dal jelenik meg tőlük, annál jobb.
Kedvenc részem tőle, az Over again dalban a szólója, egyszerűen tökéletes. Nem a szó hú de faja, imádom, tökéletes, hippi huppi értelmében, hanem a Leeroy féle PER-FECT értelmében. Tökéletes, vagyis remek, hibátlan, rendkívül jó, nem tudom, segítsetek, nem találok több szinonimát…

Mostmár persze a külsejéért is odáig vagyok.
Szeretem a dilis fürtjeit, amik össze-vissza állnak, és pöndörödnek minden irányba.
Szeretem, amikor kendőt teker a fejére, és úgy néz ki, mint egy csöves, a szó nem hajléktalan értelmében.
Szeretem a lyukas gatyáját.
Szeretem a pimasz kis mosolyát, a bandából neki van a legtutibb kis mosolya.
Szeretem a gödröcskéit is, amik megjelennek az arcán.
Szeretem a mély beszéd hangját.
Szeretem amikor a rajongók között figyel arra is, hogy mit kiabálnak méterekről, hogy feltűnik neki, hogy eltaposnak valakit, vagy épp megfullad valaki a tömegben. Figyelmes a rajongók felé.

Szerintem Harry igenis változott az elmúlt évek alatt. Sokkal férfiasabb lett, komolyabb is, de ez alatt nem azt értem, hogy megkomolyodott, mert megmaradt a régi dilis önmaga, de már úgy látom rajta, hogy komolyabban tudja venni, és kezelni a dolgokat. Ezenkívül egyszerű srác maradt, a hírnév ellenére, és nem szállt el magától, én ezt látom rajta. Mondjuk a többi fiún is ezt látom, szóval ezzel csak a többi sztár között tűnik ki.

Szeretem azt is, hogy érzékeny. Ez is csak az előbbieket támasztja alá, amit írtam. Ha egy negatív kritikára sem borulna ki, szerintem akkor lenne probléma. Persze a szívem szakad meg, ha szomorúnak látom. Van egy két kép fent a neten, amin sír/könnyezik, és a fiúk közül, talán az ő sírása indít meg a legjobban.
Gyűlölöm, amikor bántják. Hogy lehet vadidegen emberekről úgy véleményezni, hogy összetörjön miatta a másik? Undorító. Az irigység rondább dolgokat szül, mint gondoltam volna…

Egy kis érdekesség rólam és Harry-ről: ő az egyetlen fiú a bandából, akivel valaha álmodtam. Kétszer is. Ja, és csak hogy tudjátok: nagyon bejöttem neki.

Nagyon szeretem a Louisval szövődött barátságát, nálam a Larry Stylinson az ő testvéri barátságukat jelenti, és ebből a szempontból nagyon szeretem. Amikor manipulált képeket látok róluk a neten, hogy csókolóznak, meg kioktató üzeneteket olvasok, miszerint a rajongók jobban ismerik a fiúkat, mint a fiúk önmagukat, és tudják a tutit, nekem kicsit sok. Én abban hiszek, amire szilárd bizonyíték van. Egy nézés, egy pislogás (nem több), még nem bizonyíték. Ellentétben, amit a fiúk nyilatkoznak, én abban hiszek. Szerintem ez egy rajongó dolga. Hiszen ki vagyok én, hogy ellent mondjak a kedvencem szavának? Én nem akarom, hogy erre a részre reagáljatok, miszerint egyetértetek, vagy éppen nem, csak azért írok erről is, mert ez is hozzá tartozik Harry-hez. És ez az én véleményem!

Jó lenne, ha Harry-nek végre lenne egy hosszú távú kapcsolata, és végre egy hozzá illő lánnyal. Nincs beleszólásunk, hogy kivel jöjjön össze, el is ítélem a halálos üzeneteket küldözgető rajongókat, de amikor kétszer olyan öreg csajjal jön össze, azt azért fű alatt szívesen kommentálom, hogy öm… bocsika, de nem illenek össze. Szeretném látni, hogy egy hozzá hasonló lánnyal összejön, és évekig együtt lesznek, aztán barátként válnak el (ha egyáltalán elválnak). Talán az lenne a legjobb, ha egy nem híresség lenne ez a lány, talán nem szedné szét a sajtó őket, és a gyűlölködő „rajongói” üzenet is kevesebb lenne.

Mindegy, zárván soraimat, csak annyi, hogy nagyon szeretem Harry-t, szeretném még nagyon sokáig szeretni, és bárcsak találkoznék vele egyszer. Csak egy kép erejéig. Csak egy aláírás erejéig. Csak egy pillantás erejéig.

A véleményemhez még annyit tennék hozzá, hogy a tetoválásai szétszórt elhelyezkedését nem annyira szeretem.

♥
Miért kell ennyire tökéletesnek lennie?
Kis cukorbogyó! ♥


Ohh igen
♥
Én is én is én is. Kicsit Niall-el fűszerezve.