Tömegtermelés, avagy: nem kell, de mégis van

A mai társadalom minden szegmensére jellemző a tömegtermelés jelensége. De felmerül a kérdés, hogy valóban szükségünk van ennyi mindenre?
A teljes cikkhez kattints ide!

De jó kis cikk ez is. Sally, szeretem a cikkeidet.
Szerintem az hülyeség, hogy az emberek nem tudják elviselni, hogy egy tárgy túlélje őket. Mondjuk én csak magamból indulok ki. Engem nem zavarna. Sőt, igyekszek tartós dolgokat venni, amiket évekig tudok használni. Bár valószínűleg ennek az az oka, hogy anyagilag igencsak megfontolandó a helyzetem. Nincs cukorfogóm, nincs zabhegyezőm, rizshámozóm, se 6 pár cipőm. Semmiféle felesleges cuccom nincsen. Engem az üzletek azzal se tudnak átverni, hogy átrendezik a polcaikat. Akinek ki van számolva, az nem fog bedőlni a trükknek, mert nincs miből.
Én mindig azt mondom, hogy a média engem nem irányít, de ahogy így elolvastam a cikk végét, végül is rájöttem, hogy néha igenis képes rá. Megnézem moziban a kedvencem filmjét, még akkor is, ha az a film nem éppen a stílusom. Mondjuk én 10 éve nem láttam a kedvencemet moziban, tehát ha jövőre csak miatta megnézem azt az egy szem filmet, abból senki se fog meggazdagodni. Ez csak az éppen felkapott, futószalagon gyártott színészek rajongóinál probléma. Én meg kibírom 10 évente egyszer.

Érdekes, ehhez a cikkhez miért nem szól hozzá senki? Pedig szerintem többet ér egy ilyen cikk, mint az, hogy Selena ezt csinálta, stb.
Teljesen egyetértek a cikk írójával, ma már az a jó, ha valaki minél több kacatot begyűjt, legalábbis az eladók szerint. Én dolgoztam hipermarketben, ahol a néni meg a bácsi bevásárolt a 100-200 forintos kacatokból egy tonnányit, és be is vallották, hogy semmi szükségük rá, de "olcsó", ezért megveszik...
De nem csak a kacatokkal van ez így, hanem az összes tárggyal. Ha vágysz egy kocsira, akkor is érdemes megkérdezned magadtól, hogy valóban szükséged van-e rá? Ha rájössz, hogy valójában nincs, akkor nyugodt szívvel éled tovább az életed. Ha meg úgy érzed, hogy van, mert mondjuk fel akarsz vágni, akkor meg magadat ámítod. ("Szomszédnak csak ilyenje van, nekem olyan kell, hogy megmutassam, jobb vagyok nála.) Az illúziók ideje lejárt, az önámítás lassacskán megszűnik, ideje felébredni. Ma már csak azt kapjuk meg az élettől, amire valóban szükségünk van.

Érdekes cikk, jó lett
Engem nem kifejezetten érdekelnek a reklámok, ha nem kell valami, nem fogom megvenni.
Moziba is csak akkor megyek, ha a film tényleg érdekel.

Összetett probléma, de nem a túltermelésben kell keresni az okokat, annál ez összetettebb. Nem gondolom (magamból kiindulva) hogy valaki olyasmit vesz amire nincs szükdsége. Ha valamiről úgy gondolja valaki, hogy tudja használni, megkönnyíti a napi tennivalóját, akkor nem mondhatjuk, hogy hasztalan és nincs szükség rá, csak azért, mert más anélkül a termék nélkül is megoldja a napi tennivalóját.
Túlfogyasztás van, nem túltermelés, amiben a gyártók, forgalmazók és a boltok egyaránt hibásak. Ha akarsz venni egy doboz vajat, de hármat adnak kettő áráért akkor azt fogod megvenni - csak aztán az egyik úgy is a kukában végzi, mert lejár a szavatossága, de akkor Te ott erre nem gondolsz, csak arra, hogy így jobban megéri, hiába csak egyet akartál. Az pedig, hiogy silány minőségű cuccokat árulnak ismét összetett probléma. Olcsóbb újat venni, mint javítani - ettől tönkrementek a szervizek, keravilok, háztartásigép szerelők, mert nem érte meg. Sokan elvesztették a munkájukat. Ha fordítva lenne, akkor a gyártónak nem kellene annyi ember a termeléshez - akkor azok vesztenék el a munkájukat. A tartósnak és szuper energia takarékos dolgokat sem érdemes megvenni, mert elöbb fog tönkremenni a készülik, minthogy behozza az árát amennyivel többért vetted egy átlagos olcsóbb készüléknél. Népbutitás megy nagyban, csakúgy mint a zene és filmiparban (ha már ezt is említette a cikk)

Ezt a videót érdemes megnéznie annak akit érdekel, hogy hogyan működik a teremelés, eladás, fogyasztás, környezetkárosítás. Egyszerűen mutatja be, hogy egy 6 éves is megérti.

nagyon jó cikk
hát nekem nincs olyan cuccom ami nem kell nekem Sűrűn átnézem a cuccaimat,hogy ha valami már nem kell akkor rögtön kirakom.Nincs fölösleges dolgom És sosem ülök be olyan filmre ami nem érdekel !! Sok olyan embert ismerek aki csak azért megy moziba megnézni egy filmet,mert az a menő meg ilyenek.

nekem rengeteg felesleges cuccom van de ezektől nem tudok meg válni.

De ez miért baj?
Az embereknek kell valami amivel szabad idejükben foglalkozhatnak, vagy amire amikor ránéznek boldogság töltö el őket.
Mert ilyen alapon élhetünk barlangba is akkor, vagy egy tök üres házban a víz és fűtés miatt.
Mert minek a képek a díszek a polcok a szekrények, ha nincs mit beléjük tenni...
Jogos az elképzelés hogy felesleges, de ezzel nem értek egyet.
Emberek vagyunk, nem állatok, kell egy kis plusz =)

De még egy kérdés:
Tényleg mindenkinek van cukorfogója, vagy csak én vagyok lemaradva? xD
egyáltalán mi az a cukorfogó? ^^

UTÁLOM az egész kibaszott (elnézést!) tömegtermelést, meg a rohadt globalizációt, és én is a tagja vagyok, mert számítógépezet, Milka csokit eszem és nézem a rohadt MTV-s sorozatokat, amik arra jók, hogy elvegyék az életemet, másra nem.
Imádom ezt a témát, napokig el tudnék róla csacsogni. Az egész világ, eladás, gyártás meg minden hóbelebanc csak azért van, hogy megtömjük azoknak a zsebeit, akik gyakorlatilag a világot irányítják. Minden a pénzről szól, egyszerűen betegesen AKAROM, hogy csak egyetlen napra is, de az egész mindenség ura legyek, és akkor aztán eltörölném a pénzt, vissza a jó kis közösségi termeléshez, kertészkedéshez, csoportos gyűjtögetéshez. Megnézném, mihez kezdenének az emberek, főleg a fejesek pénz nélkül.
Milyen gáz már, hogy egy nyamvadt papírdarab vagy csak virtuálisan létező pénz irányít minket? Én ezt máig nem értettem meg, hogy pl. mi az hogy gazdasági világválság, mert összeomlott a tőzsde. Most akkor nem az emberek irányítják a pénzt, hanem fordítva? Ha belegondolunk, ez elég durva.
A gyártók teletömik szeméttel a kaját is, egy darab kekszben legalább hatféle E-számot találsz, plusz színező, ízesítő meg miegymás, ami megmérgez. A hús se hús, mert a gazdák telepumpálják hormonokkal az állatokat, mielőtt a vágóhídra viszik őket. Én a jó kis falusi csirkére meg tojásra esküszöm!
A profilomon is írtam a gyorséttermekről, hát ez meg a másik vacak, ami nem kell senkinek, de nincs olyan ember, aki legalább egyszer be ne tévedt volna egy ilyen kajáldába. Még a tartósítószerekre visszatérve, hallottam egy olyan kísérletről, hogy egy mekis hamburgert kiraktak a szabadba, és két hétig úgy maradt, nem romlott meg, mert kb. 1% valódi étel van benne, a többi műanyag. Na, mindegy, ez már egy másik téma, egyébként szívesen látnék a gyorséttermekről is cikket
Ennyi, ami hirtelen eszembe jutott.

Persze, egyértelmű h a pénzre megy az egész, az egyiknek haszon a másiknak hm...élvezet? Vagy a saját bogarait elégíti ki vele Igazából sok értelme nincs, csak azt kéne megvenni amire szükségünk van, de ez mégis olyan monoton és szürke lenne, úhogy sztem jó azért h vannak ilyenek, legalább ez segít h olyan illúziók között éljünk amilyet mi szeretnénk, és ez egy nem rossz dolog

Kedves ToTo, megnéztem a videót, amit linkeltél. Azt hiszem minden iskolában és munkahelyen le kéne játszani napi egyszer. Frappáns volt, nagyon tetszett, most jön a többi (Kozmetikumok Krónikája, stb.). Egyszóval köszönöm.

Nagyon érdekes és elgondolkodtató cikk, ilyeneket érdemes olvasni, nem a sok baromságot a VV "celebekről". Egyébként az elektronikai eszközökkel is ugyanezt művelik a gyártók. Mindegy, hogy egy év alatt teljesen elhasználódik a telefonod, vagy kijön egy újabb, még többet tudó modell, a lényeg, hogy így is, úgy is veszel magadnak egy másikat.

Appalache, nagyon igazad van... Ajánlom figyelmedbe a Supersize Me című filmet, ha még nem láttad, pont az általad felvetett témáról, a gyorséttermi kajákról (illetve konkrétan a Mekiről) szól.

Hát igen, itt Angliában különösen elképesztő mennyi fölösleges sz.art képesek az emberek felhalmozni...bár itt legalább vannak charity shopok, ahol a megunt cuccok új gazdát találnak és mindeközben a rászorulókat is támogatják. bár Magyarországon is van körforgás, csak ott lomtalanításnak hívják és a cigányok töltik be a rászorulók szerepét amúgy én elég sprórolós vagyok, de néha nekem is nehéz megállnom, hogy ne vegyek egy 100. szájfényt...

TOTO az égvilágon mindenhez ért, mindent tud Ezt a videót közgazdaságtan órán megnéztük, évvégén. Leadta a sok balh blah rizsát (ami ugye elő van írva neki) a termelésről, fogyasztásról, piacokról, monopol piaci szerkezetek stb, aztán évvégén benyomatta ezt a videót.

Az alapprobléma szerintem nagyon összetett, egyik dologból következik a másik. Az akciók, amikről te is írtál fontos része a dolognak, de ne felejtsük el a monopóliumot (ami nem igazán létezik már) sem. Az áruházláncok és boltok egymás árai alá igyekeznek árazni, hogy vonzzák a vevőket, ez pedig csak akciókkal valósul meg. És igen TOTO, vannak olyan emberek, akik olyan dolgokat vesznek, amikre nincs szükségük, bár nem lehet olyan számottevő az a célcsoport. Vannak akik unalomból mennek vásárolni, vagy plázákban vásárolgatnak minden semmire sem jó kütyüt vagy 56 ezer sminkkészletet meg ruhát, mert megtehetik.
Az egyik legnagyobb problémát a kínálat szélesítésére fogom (ez csak én vagyok), mindig mindenből sokat. Nem tudom nálatok hogy van, de nálunk a boltban egymás hegyére hátára rendelik naponta az alapvető élelmiszereket illetve a cukros üdítőitalokat, chips és sós snack produktumokat. Mamám idejében még nem létezett Fanta Vadmálna vagy Citromos Cola és láss csodát, felnőttek rendesen. Új termék vagy nem, szélesítik a palettát, akkor pedig hoznak is belőle sokat.

Másik tényezőként a reklámot hoznám fel. Vegyél telefont, kocsit, IPOD-ot és tessék, minden harmadik (ha jól tudom) emberre jut 2 telefon (nem mindig hiszek a kutatásoknak), de magam is látom, hogy a kisiskolásoknak is van már nem egy telefonja. Egy nem elég neki?

Több igaz dologra is rávilágítottál (akciók, szervíz, termékcsere).

Ez az eladhatósági probléma nem csak nálunk létezik, bár szerintem elég kis ország vagyunk és ahhoz képest tömve vannak a boltok, még gazdasági válság idején is (ami nem zár be).

Nem értek mindenhez, inkább úgy mondanám, hogy sok minden érdekel és foglalkoztat, de nem csak felszínesen. szeretek utánaolvasni vagy megnézni 1-1 műsort arról ami érdekel.

Az általad említett unatkozó újkazdak plázatöltelékek fejével nem gondolkoztam. Átlagemberek, átlagcsaládban, átlagmunkával és átlagfizetéssel nem fog unalmában 'shoppingolni' de jogos az észrevétel, hogy vannak más körök is akik több mindent megengedhetnek maguknak - talán olyasmit is amire nincs szüksége. Ez a reklámok hibája, ösztönöznek, hogy vegyél újabbat, modernebbet akkor is ha a régebbi is tökéletesen működik.
Nekem egy ócska régi nokiám van, még csak színes kijelzője sincsen, mms-t sem fogad, igazán kőkorszaki. Vehetnék újat, de nem fogok amíg ez is működik. Felőlem percenként lehet telefon reklám a tvben, újságban vagy az interneten. Nem érdekel, ha szükségem lesz rá mert tönkremegy, majd akkor elkezdek keresgélni hogy milyet akarok.

Ez nyilván egyénfüggő megint csak. Azt viszont ne felejtsük el, hogy régen, és gyakran manapság is ("primitívebb törzseknél") divat az, hogy az elhunyt mellé temetik/temették a használati tárgyait. Sőt. Olyan is volt (nem tudom, létezik-e még ez), hogy elhunyt valaki a családban, és ezért mondjuk a felesége és a szolgálója is öngyilkos lett, hiszen ők az elhunyt "tulajdonai" voltak, és ha már nincs, nekik sincs miért élniük. Ha nem lettek öngyilkosok önszántukból, akkor ugyanezért az okért mások ölték meg őket. És ugyanúgy mellé temettek mindent és mindenkit.

Én abban bíztam, hogy téved ide valaki még, aki egy kicsit a filozofikus oldaláról közelíti meg a kérdést. Nem véletlenül dobtam be Baudrillard bácsi elképzelését.

Az is tény, hogy őt a posztmodernbe sorolják, és mint tudjuk, posztmodern nem létezik, de ettől függetlenül elgondolkodtató dolgokra jutott. Szerintem.

Akkor egy cipőben járunk. Ez egy jó tulajdonság, a széles látó és érdeklődési kör soha nem hátrány, sőt.



Igen, én gondolkodám az ő fejükkel is, bár nem ésszerű amit csinálnak. A gazdag, ráérős plázavásárlók amúgyis egy külön kategória.
A telefonos hozzászólásoddal pedig egyetértek, az én telefonom nem okos telefon, de arra elég, amire nekem kell. Lenne pénzem venni. Minek? A pasimnak okostelója van és egy percre sem tud lekattanni róla. Nem köszönöm, én nem leszek ilyen Mondjuk ő alapból vevő minden hülyeségre, ő a legjobb példa, reklámozzák, új kütyü, új kaja, nem is beszélve a fárasztóan 'széleskörű' filmes és zenei ízléséről Isten áldja meg, hogy minden szemetet megnéz és meg akarna nézetni velem is

Szerintem az ember tudna alkalmazkodni,ha nem gyártanák ennyire sokféle és felesleges dolgot,de ez ugyanígy fordítva is igaz. Ha valamire van lehetőségünk,akkor azt mindenképp kihasználjuk,de hozzászokunk és mindig tovább akarjuk fejleszteni. Ez valamilyen mértékig hasznos (pl. sok olyan új találmány van,ami könnyebbé tette az életet)de biztos,hogy a csokis sör vagy a világító jégkocka nem tartozik ezek közé...

A zenével főleg egyetértek. Jönnek sorra az egyre szemetebb tehetségkutatók, a sok szürke kisegérrel, akik pár hónap múltán mennek a süllyesztőbe. X-faktor. Egyedül Baricz Gergőben látok jövőt, aki egyedülálló, nem tömeggyártású, és talán szint vihet a zeneiparba. A magyar zene egyáltalán nem sz*r, csak túl kell nézni az espéken és a hasonló tehetségtelen kis... Khm.