Mi leszel, ha nagy leszel? Felnőtt?

nagyon tetszik a cikk!!

Én ügyvéd , műsorvezető vagy táncos szeretnék lenni !

hát igen a demokrácia na jó ok most csak én mindig millitárisan gondolokdom

jó cikk.! ez az új rovatfajta nagyon jó.
én még nem tudom,,de szerintem nem is baj.

nagyon jó cikk!

Úr isten. Ez annyira aktuális nekem. Most vagyok 8.-os és pár hónap múlva már a középiskolákat is meg kell neveznek ahova tovább akarok menni. Nagyjából már tudom, hogy hova szeretnék járni, de azt hogy később milyen munkát szeretnék végezni arról fogalmam sincs..
Mindig kérdeznek, hogy hova megyek továbbtanulni, és én sose akarok túl nagyot mondani (pl. gimnáziumot), hiszen 2 hármasom is lett tavaly, de a szakmunkásképző is ki van zárva, annál sokkalta jobb tanuló vagyok. Így már van egy tervem hogy egy jobb fajta szakközépbe megyek és szerzek egy jó szakmát. nekem egyenlőre ennyi elképzelésem van.

Engem anyukám soha se tiltana el attól amit szeretnék csinálni. Azt mondja legyen egy olyan szakmám amit nagyon élvezek és jó vagyok benne így sokkal jobb lesz az életem. De egytől azért "eltiltott" (bár nem nagyon kellett tiltani..) Azt mondja ne dolgozzak vendéglátásban. Ő is ott dolgozik és nehéz meló, és sose lehetsz biztos az állásodban.
De persze van akit ez vonzz, én teljesen megértem. Mindenkinek azért kéne harcolnia, hogy azt csinálja ami a legközelebb áll a szívéhez. Ennek a legegyszerűbb útja a tanulás lenne, de ezt sokan lesz*rják, majd később ráébrednek.

Nagyon jó ez a cikk...^^

köszi jó lett a cikk

én riporter szeretnék lenni...am jó cikk^^

Hiszed vagy sem, de elképzelhető, hogy nem a középiskola fogja megpecsételni a sorsodat. Oké, ha valaki konkrétan tudja már, hogy például varrónő akar lenni, akkor természetesen egy olyan szakközepet vagy szakiskolát választ magának, ahol már kamasz korában megtanulhatja azt az adott szakmát és nem kell 2-3 éves OKJ szakképzésekkel tötyörésznie. Bár úgy gondolom, hogy a cikk nem is nektek, 13-14 éveseknek szól, hanem a mai 18-20 éveseknek, akik tényleg albattyognak az érettségiig és gőzük sincs, hogy mit akarnak kezdeni magukkal. Tapasztalat. Bizony, fog ballagni a vén diák, mivel utolsó éves vagyok a gimnáziumban és az osztálynak több mint a fele halvány lila gőze sincs arról, hogy mit fog megjelölni januárig a papíron. Tovább tanulni egyetemre vagy főiskolára az osztály 10%-a fog tudni, de azok közül is, ha felveszik őket. A másik 90%-a meg még a mai napig is totál jól elvan azzal, hogy majd valamit az utolsó hetekben bejelöl. Én csak néztem, hogy ez komoly? Jó magam, igaz, egészségügyi szakközép iskolában kezdtem, de mivel az iskola bezárásra ítéltetett, ezért jelen pillanatban egy gimnáziumban tengetem mindennapjaimat és szeretnék mentőtiszti karra jelentkezni. Habár te írtad, hogy a szüleid nem tiltanak semmilyen szakmától sem. Szerencséd van, mert én vagy öt éve azt hallgatom, hogy csak mentőre ne, mert milyen szörnyű, milyen borzalmas, keveset keresnek stb. De persze azt soha senki sem hozza fel, hogy milyen pozitív érzés is árasztja el az embert, amikor sikerül megmentenie valakit, beindítania a szívét és életben tartani addig, amíg a kórházba nem szállítják. Erről senki sem beszél, csak arról, hogy milyen szörnyű és hátrányos munka ez. 14 éves koromban voltam annyira érett gondolkodású, hogy már akkor abban a pillanatban meg tudtam volna pecsételni a hátralévő életemet. Bár, ahogyan észrevettem, még nem igazán vagy jártas ezekben a dolgokban. Gimnáziumba is járhatsz bukással, de ahhoz olyan színvonalút kell keresned. Bevallom, én jelenleg egy nagyon alacsony színvonalú gimnáziumba járok, mert kell a pont a tovább tanuláshoz. Nem mindegy, hogy 3-as vagy 4-es vagyok egy-egy tárgyból. A szakközepet és a szakiskolát akkor ajánlom, ha szakmát szeretnél tanulni. Pl. varrás, egészségügy, fodrászat vagy valami ilyesmi. A középiskolák közel sem olyanok, mint te hiszed. Két éve az ELTE által fenntartott szakközépiskolába jártam, ismétlem szakközépbe! Az évvégi eredményem annyira fényes lett, hogy mindenből kettes lettem és matekból majdnem meghúztak, és az egy szakközépiskola volt kérem szépen, ahol közgazdaságtant tanítottak! Mivel nem vagyok olyan jó tanuló és nem bírtam teljesíteni a követelményi szintet, lazán kihullottam. Ettől eltekintve gimibe lazán felvesznek két hármassal, és aztán érettségi után eldöntheted, hogy mit is szeretnél kezdeni az életeddel. Vagy elvégzel egy 2-3 éves OKJ-s szakképzést (ahol kapsz egy szakmát) vagy felsőbb oktatásban (egyetemen, főiskolán) szeretnél részt venni. Úgy gondolom, hogy én is csak egy mázlista vagyok, aki 14 évesen beletrafált abba, hogy mit is szeretne kezdeni magával. Talán egy vagyok a millióból. Ilyen fiatalon nehéz még eldönteni, hogy az ember mit is akar kezdeni az életben. Ezért csak azt tudom tanácsolni, hogy igen is szemezgess a jobb iskolák (gimnáziumok) között, mert a legrosszabb az, hogy nem vesznek fel. És bár ez az én taktikám volt, de én letojtam gimiben az első három évet (nulladikos voltam), mert csak az utolsó kettő számít bele a tovább tanulásba. Szerintem addig úgy felesleges tanulni, mert kilencedikes vagy a tizedikes évvégi jegyeidért nem kapsz pontokat. Tulajdonképpen mindenki saját maga alatt vágja a fát. Ha nem akar tanulni? Azaz ő dolga! Én szeretnék, és ez a lényeg. Bár igazi pofon csapás lesz, ha egyik mentőtisztire sem fogok tudni bejutni. Egy biztos, akkor nagyon elképzelhető, hogy össze fogok omlani.

Én még nem nagyon tudom mi leszek
De ha választhatnék akkor színésznő lennék

-Hát én már nem tartozom a cikkben feltüntetett korkategóriába.De ennyi idősen nekem is sok tervem volt és sok minden akartam lenni.
-2001-ben kezdtem a középsulit,de a szakot nem én választottam hanem anyukám,apukámat nem érdekelte h hová megyek tovább.Ügyintéző-titkár lettem,de utáltam.2003-ban meghalt apukám és anyummal eléggé eltávolodtunk egymástól.Hát gondoltam egyet és mivel szakmám és nyelvvizsgám volt nem érdekelt és otthagytam érettségi előtt a sulit.Azt hitten akkor h jó ötlet,később leesett h mégsem.21 évesen befejeztem az érettségit meló mellett.Egyetemre sose akartam menni és anyagilag sem nagyon jött volna össze.De nekem így jó.
-Télleg nagyon jó buli 18 évesnek lenni,de akkor már mivel "felnőttél" döntéseket kell hozni.És nem éppen olyanokat h milyen színű legyen a körmöd.
Ha hibázol komoly szankciók vonatkoznak rád.Tapasztalatból tudom!!!
-A szüleit az ember nem tudja megválogatni.Nekem mindig azt mondtak h alkalmazkodni kell és kell rengeteg tolerancia.Anyukám nem éppen egy könnyű ember,de kijövünk és nagyon szeretem(rem h ő is engem )h ő nem noszogat a suli miatt akk talán nem is lenne szakmám sem.
-Szal én azt mondom nektek h tanuljatok,NE DROGOZZATOK!!Vigyázzatok magatokra és NAGYON-NAGYON SZERESSÉTEK A SZÜLEITEKET(és legyetek elnézőek velük ha lehet-ahogy bnőm szokta mondani,úgyse élnek már sokáig-)!!

hát én orvos vagy riporter szeretnék lenni de most jelenleg hiába egészségügyi suliba járok jobban szeretnék riporter lenni

Én divat tervező szeretnék lenni ^^

Én már 17 éves korom óta dolgozom.A 18 év csak annyi változást hozott ,hogy éjszakázhattam.A fizetésem 2700 forint volt.(Nem vicc.)
Annak idején nem nagyon álmodhattunk nagyot.De édesanya mindenben támogatott.
Csak gratulálni tudok a cikk megálmodójának! Ilyenek kellenek ide hogy megmozgassa a fiatalok agyát(már ha elolvassák)

hát igazából még eléggé érdekes elképzelésem van arról h mi akarok lenni. szívem szerint profi gitáros vagy ilyesmi szeretnék lenni, csak az a baj, hogy a szüleim nem támogatnak... :/
szóval maradok a tolmácsnál.

Holly Keller
Az az igazság, hogy rengeteg embert meghallgattam akik nálam idősebbek és nyilván jártasabbak ebben, és mindenki azt mondta, hogy rengeteget sírt és kínlódott mire bekerült egy színvonalas gimibe.. Lehet, hogy felvennének de aztán valószínű, hogy túl nehéz lenne nekem. (azért persze lesz legalább egy gimi amit bejelölök.. ) Mert a reál tantárgyak borzalmasan mennek, amik persze a legfontosabbak szinte a magyarral együtt.. Inkább egy jobbfajta szakközépbe mennék.
Mondtad hogy milyen céltalanok a 17-18 évesek.. Én is minden egyes nap látom, ahogy a mellettünk lévő középsuli diákjai órák hosszat csak állnak a suli előtt és cigiznek és a előttük elhaladó kicsiknek szólogatnak be meg rájuk fújják a füstöt.. eszméletlen pofátlanok Aztán egyszer hallottam hogy arról beszélnek hogy milyeeeen istentelen jó már, hogy idén csak 4 tantárgyból buktak meg.. :'D És a legtöbbjük már végzős és ez sem érdekli őket..
Köszi hogy elmondtad a tapasztalataidat ez tényleg segítség volt számomra

másodikos vagyok a gimiben,de meg kell mondjam,nincs könnyű doglgom.egyszerűen mindenki helyettem akar dönteni.a szüleim konkrétan mondtak számszerint öt egyetemet,ahova mehetek,ha oda nem jutok be,akkor pedig mehetek ahova akarok.lehet,hogy durván hangzik,de állítólag ezzel jót akarnak nekem.egyszer biztosan megértem.
mindenesetre nekem lenne ötletem,hogy mit szeretnék,de azt ugye nem lehet.engem mindigis vonzott magához a divattervezés és lakberendezés,de azokat anyukámék eleve ˝kihúzták a listáról˝.jó jegyeim vannak,ezért a szüleim vagy mérnököt,ügyvédet vagy valami ilyesmit akarnak belőlem.mindegy,beletörődtem a dolgoba,hogy nem lehetek az,ami én szeretnék lenni.gondolom azzal többbet lehet keresni,mindennek van előnye.
még egyszersem buktam meg,legrosszabb jegyem is négyes volt évvégén,szóval valamennyire értem,hogy a szüleim miért akarnak oda iratni,ahova.biztosan lesz valahogyan,ezen majd elkezdek gondolkodni,ha tényleg szükségem lesz rá.

Őszintén én végzős voltam a gimiben, mikor végre valahára eldöntöttem, hogy mihez akarok kezdeni magammal. Addig halvány gőzöm sem volt róla, hogy mit akarok majd csinálni. Mondjuk ez nem csoda, mostanában annyi mindenen változtatnak, sok minden kétséges, nehéz döntést hozni. Őszintén én nem csodálkozom azon, hogy sokan nem tudják eldönteni, hogy mihez is kezdjenek az életükkel. Persze a léhűtőket nem pártolom, aki nem is kezd semmit magával, csak várja a csodát az meg is érdemli.

Szerintem az a legpraktikusabb ha 2 szakmát tanulsz, így ha az egyik nem jön össze ott van a másik! Nem kell majd aztán siránkozni hogy " jjaaajj most mi tévő legyek ? "