A könyvek és a fiatalok viszonya

Érdekes cikk volt, köszönet érte. A magam részéről én is a Harry Potter generáció tagja vagyok, az első nagyobb lélegzetvételű könyv valóban a HP volt az életemben, és ezt egyáltalán nem bánom. Hozzáteszem, előtte is olvastam, a Pál utcai fiúkat például többször is elővettem, mert az annyira tetszett. Mindenesetre az én családomról nem lehet elmondani, hogy olyan jó példával járt volna elöl. Anyukámnak rengeteg könyve van ugyan, de ezeknek jó ha a negyedét valóban elolvasta. Mindig annyira rohant, hogy sosem volt ideje leülni és elővenni egyet közülük. Én viszont valamiért más voltam, mint a szüleim és a bátyám, akiket szinte soha sem láttam könyvet olvasni. Engem mindig érdekeltek a könyvek, a HP után folyamatosan olvastam, mindig, mindenhol. Volt olyan, hogy a karácsonyra kapott könyvek közül hármat már két nappal karácsony után kivégeztem. Valamiért engem megfogott az olvasás, azóta sem ereszt és ezért nagyon hálás vagyok. Fantasztikusan alakítja az ember gondolkodásmódját, és nagyon sokat jelent egy idő után mind a szókincs, mind pedig a fogalmazásmód szempontjából. Mára már rengeteg könyvön vagyok túl, és nagyon nagyon örülök neki, hogy elkezdtem olvasni, mert annál jobb dolog tényleg kevés létezik, mint amikor belemerülsz az aktuális történetbe, és a fejedben kialakul egy világ, ahol automatikusan látod is a történteket, amiket olvasol. Valójában kicsit sajnálom is azokat, akik nem szeretnek olvasni, mert tulajdonképpen fogalmuk sincs, hogy milyen élményekről maradnak le.

Teljesen egyetértek. Én is utálom, amikor valaki úgy nyilvánít véleményt egy könyvről, hogy egy szót nem olvasott belőle. A Harry Potter és a Twillight erre tökéletes példák. Csak azért mert népszerűek és mert gagyi filmek készültek belőlük már rögtön ítélkezni kell felettük. Holott nem véletlenül ilyen népszerűek. Mindkettő fantasztikus, igényes könyv, a Harry Potter például eszméletlenül klassz mondanivalóval.
Szóval az előítéletekkel is nagy a gond. A klasszikusok "uncsik" a mai népszerű regények meg "igénytelenek". Sok sok összetevője van ennek a problémának

Én a az összes kötelező közül csak a Rómeó és a Júliát olvastam el. Régebben én sem szerettem olvasni, de találtam egy jó könyvet és azóta imádok, sőt mi több még írok is blogba történetet. Az is igaz, hogy többet olvasok számítógépen mint könyvet, de ha olyan ütembe vennénk könyvet ahogy én olvasok akkor 3 naponta kéne egy új. És itt nem a vékonyka könyvekről beszélek, hanem a több száz oldalasokról.
Tényleg az a gond, hogy a régi könyvek körülményei szinte már elképzelhetetlen, és ha át is írják a mai-újabb- nyelvezetet íródó könyvek akkor is furcsa lenne.
Én páldául rengeteg -mostanában- kiadott önéletrajzot olvasam, mert már tele vagyok a vámpíros és a mesebeli lényekről szóló könyvekkel.
Én azt várom mikor adna ki egy jó kis maffiás könyvet mert nagyon kíváncsi lennék rá. A Keresztapa c. filmen elaludtam mert számomra nagyon unalmas volt.
Minden emberen az kell, hogy megtalálja magának "A" könyvet ami miatt megszeret olvasni. Van aki egy rövidke kis novellában van aki egy hosszú regényben, de sajnos manapság egyre kevesebb ember találja meg.
A vörös pöttyös könyvekben én azt szeretem, hogy arról biztosan lehet tudni, hogy izgalmas és mi fiatalok erre vágyunk és nem arra, hogy az író leírja 5 oldalon keresztül, hogy hogyan csillan meg a napfény a tó vizén és miegymás.

Erről még rengeteget tudnék írni, de inkább abbahagyom.

Ezzel a hangnemmel csak magadat minősíted. Próbálnának még itt is nevelni, hogy valamire való felnőtt legyen belőled, erre meg neked áll feljebb? Élvezd csak a bulizós-fészbukozós életed, te bajod.

Egyet viszont nagyon utálok:hogy a felnőttek állandóan azzal nyaggatnak, hogy bezzeg az én időmben nem volt se TV, se internet stb. De most nem abban az időben vagyunk! Én szeretek olvasni, annak ellenére, hogy sokat internetezek, ez a kettő nem üti egymást. A kötelezőket meg a tanárok hülyesége ellenére eddig becsületesen elolvastam, de most a Kőszívű ember fiai van feladva, de én azt nem értem, meg olyan uncsi, semmi érzelem nincs benne. Viszont attól, hogy most rosszkislánykodom, h nem olvasom el, még más könyveket szerethetek olvasni....

Köszönet a cikkért,én a Nevetlen Hercegnő naplóján nőttem fel,de a régi pöttyös könyvek közül is olvastam egy párat,viszont sokan évek óta nem vettek könyvet a kezükbe,pedig néha egy könyv sokkal jobb a filmeknél.

Tökéletessen igaz a cikk!

A neveletlen hercegnő naplóját én is olvastam, nagyon jó

Én szeretek olvasni*o*

Rendkívül jó cikk lett Én kiskorom óta imádok olvasni,régen ha tetszett egy könyv képes voltam egész nap olvasni.A kötelezőkkel viszont úgy vagyok,hogy ki nem állhatom őket,mivel hiába erőltetik rám ha nem érdekel akkor meg sem fogom érteni.Csak az olyan könyveket olvasom ki,ahol tetszik a történet és olyankor bele is tudok merülni,de ha rámeröltetnek valamit akkor azt kész kínszenvedés végig olvasnom.Persze itt is vannak kivételek.Viszont azt nagyon sajnálom hogy sok gyerek ma már azt sem tudja mik azok a "pöttyös" könyvek.Pedig azok tényleg rendkívül jók voltak.De a vörös pöttyös könyvekkel sincs semmi bajom,a Twilight tényleg nagyon jó könyv De azt rettenetesen sajnálom van olyan az osztályomból aki életében még egy könyvet se olvasott ki.Így haladva nem hogy fejlődni fog a generáció hanem pont az ellentéte fog történni,hiszen a TV-től és számítógéptől senkinek sem bővül a szókincse.

Végre egy olyan cikk, ami egy kis okítással is szolgál. Gratulálok hozzá.
Én személy szerint azok közé tartoztam, akik alig vagy soha nem is fogtak a kezünkbe saját szórakoztatásukra könyvet. Ez kezdetben azért volt, mert úgymond nem volt "menő" a suliban, ha valaki szeretett könyvet olvasni, így egy ideig beolvadtam a sokaság közé. Azonban J. K. Rowling volt az, akinek a könyvei hatására kezdtem mind világsikerű, mind régebbi könyveket olvasni. Igazi klasszikusok is megfordultak a kezemben. Ma már pedig büszkén vállalom, hogy én igenis azok közé az emberek közé tartozom, akik ha megkaparintanak egy remek könyvet, úgy képesek bele merülni, hogy szinte megfeledkeznek a külvilágról. Szeretek elmerülni a különböző történetekben, beleélem magam a történetbe, mintha én magam is ott lettem volna mikor a különböző események történtek. Ezek nélkül az élmények nélkül valószínűleg nem is lennék ugyanaz az ember, aki most vagyok.
Képtelen lennék leélni egy olyan életet, amelyben nincsenek könyvek, ahol nem tudok elszakadni egy kicsit a saját problémáimtól, hogy egy kicsit lazítsak egy jó könyv társaságában.
Mint már említettem J. K. indított el az olvasás szeretetének útján a Harry Potter sorozatával. Sokan úgy gondolhatják, hogy ez a könyv képtelen elindítani egy fiatalt ezen az úton. Személy szerint én úgy gondolom, hogy bárkit el lehet indítani ezen az úton, ha kicsit is fogékony az olvasás szenvedélyére. Nem kell feltétlenül rögtön egy kötelezőt, klasszikust adni a gyerek kezébe elég ha az érdeklődésének megfelelő könyvet kap a kezébe. Ha az embert érdekli valami annak nyilván utána néz, olvas róla. Ez egy jó kiindulás lenne. A másik pedig az, hogy egy szülőnek, testvérnek nagy felelőssége van. Ha egy kisgyerek már úgy nő fel, hogy azt látja, hogy a szülei szeretnek olvasni, érdeklődni fog, hogy vajon miért is szeretik annyira ezt a szórakozást űzni. Persze, mint sok mindenben lehetnek itt is kivételek, mert ma már rengeteg olyan fiatal lézeng a világban, akit még egy könyv puszta látványa is sikításra késztet.
Már sokan említették előttem, hogy nem szeretnek kötelezőket olvasni a fiatalok. Én sem szeretek kötelezően olvasni, sokkal jobban szeretek a saját elhatározásomból olvasni. (Általában semmi olyat nem szeretek, ami kötelező jellegű. ) Azonban saját magamnál megfigyeltem, hogy ha rákényszerülök, úgymond az olvasásra, a végére már ugyanolyan élményem lesz az adott kötelezővel kapcsolatban, mintha én választottam volna ki olvasásra. Soha egyszer sem bántam meg, hogy olyan könyveket olvastam el, amik Shakespeare, Moliére, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc vagy éppen Jókai Mór nevéhez kötődnek. (A listát még rengeteg magyar és külföldi íróval lehetne bővíteni.) A másik véglet pedig ugye a felkapott könyvek, amelyeket előszeretettel olvasnak a hozzám hasonló fiatalok. Bevallom őszintén én is olvastam a Twilight és a Harry Potter sorozatot(mint már említettem), mégsem érzem azt, hogy ezek az ifjúsági könyvek jobbak lennének a régebbi, klasszikusoknál, pedig erre felénk sokan így vélekednek. Hiába szeretem J.K. műveit, mégis többet ér számomra egy magyar író műve, mint azok a könyvek. A környezetemben, már az is kész csoda, ha valaki tudja, hogy ki az a Móra Ferenc vagy Jókai Mór. A többségük nem csak helyesen nem tud írni, de még olvasni is csak nyögvenyelősen megy. Kifejezetten élvezetes mikor valaki még 12. osztályban sem képes egy magyar mondatot normálisan elolvasni. Persze tisztelet a kivételnek.
A mai fiatalok (nem mintha én nem lennék az ) nem veszik észre az értékeket, amiket a könyvek rejtenek, mert bizony én meg vagyok arról győződve, hogy igenis minden könyvben lehet valamilyen értéket találni, ahogy minden emberben is. Az iskolában ma már senki nem vetemedne arra, hogy elolvasson egy kötelezőt. Nem bizony. Inkább megnézi otthon filmen. Hát milyen hozzáállás ez? . Ha minden ilyen egyszerű lenne. Egy film soha, de soha nem lesz képes ugyanazt visszaadni, mint a könyv amiből készült. Egy film teljesen más érzést kelt az emberben, mint a könyv olvasás közben. Lehet nem is képest ugyanazt az érzést visszaadni, mint a könyv maga.
Szinte mindig elképedek amikor hallom, hogy valaki csak azért vesz meg egy könyvet, mert az abban a hónapban, évben menő. Ez mi ez, de komolyan?! Én soha sem azért vettem a kezembe könyvet, mert az a "menő" a baráti körömben. Soha nem okozott gondot régiesen írt művek olvasása, igaz a megértése jóval több figyelmet igényel, mint a leegyszerűsített könyveké, de úgy gondolom ezáltal még több értéket hordoz magában.
Szerintem az oktatásbeli helyzetet kellene orvosolni elsőnek, mert egy kisiskolás még szomjazik a tudásra és ha arra sarkalják, hogy olvasson, mind otthon, mind az iskolásban, mert az a javára válik, nagyobb az esély rá, hogy meg is fogadja a tanácsot. Persze itt nem azt mondom, hogy a tanárok nem ezt teszik, csak nekem valahogy mindig úgy tűnik, hogy nem is a saját élményeiket mondják el az adott könyvvel, csak egy cukormázas maszlagot, ezáltal egy kicsit sem keltik fel a fiatalok érdeklődését. Személy szerint jobban szeretem, ha egy tanárom a cukormázas tortáját megkoronázza egy kis tejszínhabbal, vagyis mond egy kis saját véleményt is.
Ezzel a kisregénnyel csak azt akartam kifejezni, hogy senkinek nem kell szégyellnie, hogy szeret olvasni, inkább magasba a fejjel és légy büszke, hogy az igényes emberek közé tartozol, akik tisztelik az értékeket és mások munkáját.

ovis korom óta olvasok, de nem hagynám abba semmiért. Imádom a könyveket, és évente rengeteg könyvet kapok nagypapámtól. És ő tényleg tudja, mit kell nekem válasszon. Én nem ezeket az idióta sablonszerűen tök ugyanaz tinikönyveket olvasom, hanem Mikszáth, Jókai és hasonló írók alkotásait. Tényleg ajánlom mindenkinek. Úgy érzem, kortársaimnál sokkal fejlettebb a szókincsem és a kifejezési palettám, és ezt a könyveknek köszönhetem

Igazad van. Sajnos a felnőttek mind (vagy majdnem mind) előítélettel néznek a mai népszerű könyvekre, anélkül, hogy legalább beleolvasnának. Tájékozatlanul nem lehet semmiről sem véleményt nyilvánítani, főleg nem negatívat.

Mondjuk szerintem a HP filmváltozata nem gagyi, a kedvencem, és örökre az is marad. Ha az alkotók nem is voltak végig teljesen hűek a könyvhöz, akkor is nagyon jó adaptációt hoztak össze, minden elismerésem. Ehhez képest a Twilight nagyon de nagyon gyenge eresztés, és akkor még finoman fogalmaztam.
Akiknek annyiból áll az egész HP, hogy egy kölök varázspálcával hadonászik, közben meg üldözi Voldemort, azok szánalmasak, már bocsánat.

Ja és jóhogy nem olvasnak a mai fiatalok régi, érthetetlen nyelven íródott könyveket!Manapság (legalábbis Magyarországon) nincs se háború, se ilyen, se olyan, ebbe nem lehet beleélni magunkat, nem valósághű. Olyanról szeretek olvasni, ami velem, körülöttem is történhet akár, nem pedig, hogy mi volt a múltban! A jelenben élünk, azzal kell foglalkozni, főleg, hogy mostanában egyre kritikusabb média és tinivilág van, szval be kell illeszkedni. Ehhez pedig sokat segítenek az modern ifjúsági könyvekben lévő tanácsok és sztorik, történetek. Mellesleg én nem vagyok olyan nagy Harry Potter fan, azt leszögezném. És szoktam gyakran állatos vagy természetről, állatokról, biológiáról szóló könyveket is olvasni!

Egyébkánt olvasni is menő, attól függ, mit olvasunk:D

nagyon jó CiKk.

Egyetértek thunderbird!! De sajnos ez mindig is így lesz! Az idősebbek sosem fogják megérteni a fiatalabb generációk kedvencét. Én sem gondolnám,hogy a Harry Potter filmek gatyik lennének...sőt! Amikor elkezdődött a sorozat, az első két rész megjelenésekor, lemerem fogadni,hogy a Harry potter volt a legszebb látvány világgal rendelkező mozifilm, ma már persze ez minden napos! A twilight-ról meg csak annyit,hogy amilyen pocsék a film, olyan fantasztikus a könyv!! Én azon kevesek közé tartozom, akik előbb olvasták a könyvet. Rettentően tetszett és már alig vártam a filmet...de mondanom sem kell,hogy hatlmas csalódás volt !! Ennek ellenére mindegyik részét láttam egyedít és az utolsó kettőt is meg fogom nézni!

Engem őszintén nem izgat, hogy mi menő, és mi nem. Az befolyásol, hogy tetszik-e, az én ízlésem-e, és ez nem csak könyvekre vonatkozik.

Na jó, most már többet tényleg nem írok ide.

Sajnos a kapcsolatom a könyvekkel megromlott.

jó cikk!