A könyvek és a fiatalok viszonya

Én szeretek olvasni régebben én is utáltam de kb 2-3 éve megvettem az első Twilight könyvet és azóta imádok olvasni most 3 könyvet olvasok egyszerre szóval én a Twilightnak köszönhetem hogy megszerettem az olvasást

Nagyon jó cikk lett!
Én nagyon szeretek olvasni és nem volt bajom soha a kötelező olvasmányokkal.Egy-ketőt kivéve.
Nem okozott nehézséget a megértése,legalábbis nekem nem.
Sok olyan könyv ,ami kötelező volt,azt nagyon megszerettem és a kedvencemmé vált,ilyen volt: Az arany ember, A Pál utcai fiúk,Goriot apó,Robinson Crusoe és még volt egy pár.
Mai fiatalabbak nem ismerik pöttyös könyveket,az a szülők/nagyszülők hibája,mutassák meg nekik,hogy ők ilyeneket olvastak.
Szülők menjenek el a gyerekkel a könyvtárba és vagyenek ki pöttyös vagy csíkos könyveket.
Nekünk is van egy-pár otthon.
Sőt a könyvesboltokban is meglehet őket kapni újabb kiadásban Könyvmolyképző kiadónal.
Ezeket a könyveket csak ajánlani tudom mindenkinek,jó dolog belecsöppeni egy másik világba,ahol nincs ez a rohanás,nincs tv ,innternet.Ilyenek Kertész Erzsébet könyvei,akik az elmúlt idők híres/nem híres nők életét mutatja be regény formájában.
Vörös pöttyös könyveket ,és vannak közöttük kifejezetten jól sikerült könyvek.
Szerintem egy egyetemita/főiskolás,azért olvas az ő szintjének "nem megfelelő" könyveket,mert ki akar kapcsolódni és nem szeretné tovább fárasztani az agyát.
A tanagyag teljesen leszívja és ő csk szórakozni szeretne,nem szeretne mélyebben belemnni a regény mondanivalójába.
Ez a családi háttér kicsit sántít.Anya sokat olvas könyveket,apának nem nagyon látunk a kezébe könyvet.
Tesóimat nem nagyon lehet rá venni az olvasásra,rám pedig sohasem kellett szólni.Nem értem,hogy alakult ez ki.Számomra a könyvek egy másik világba repítenek,ahol elfelejtkezhettek a hétköznapi gondokról és bajokról.Nagyon jó,így kikapcsolódni.

Azt mondod? Akkor most nagyon meg fogsz lepődni. Egy sort sem olvastam egyik kötetből sem és a filmváltozat sem érdekel. Két filmet láttam a sorozatból, az azkabani foglyot meg a tűz serlegét (előbbit csak azért, mert pár barátnőm elrángatott 'erőszakkal' a moziba, az utóbbit meg azért, mert szerepel benne az egyik kedvenc színészem).


Szerintem viszont kicsit baj. Az empátia annyi emberből hiányzik manapság, hogy az valami elképesztő. Sokan dobálóznak a szavakkal, közben pedig fogalmuk sincs, hogy milyen szörnyű dolgokat kellett átélniük egyes embereknek, és sokaknak most is. Kívánom, hogy ne is élje át senki, de szerintem ha nem ismerjük/értjük a múltat, akkor a jelent és a jövőt sem tudjuk magunkban (jó) helyre tenni.
Engem érdekel ez a téma, kutatást is csináltam róla, megvédtem a bizottság előtt és figyelem, olvasom, mi a helyzet ezen a téren. Meg tapasztalom is. Természetesen mint mindenhol, itt is akadnak kivételek. De attól még sajnálatos módon a legtöbb gyerek ma még mindig inkább a tévét meg az internetet bámulja ahelyett, hogy olvasna. Az iskolában meg sírnak a pedagógusok, hogy hogyan teljesítenek a gyerekek az órákon. Magam is tapasztaltam, hogy a legalapvetőbb és legegyszerűbb kérdésekre sem tudnak válaszolni, nem is szólva arról, hogy az ABC-t sem tudják! Még csak körülbelülre sem. És most kicsikről beszélek, akik 1-2 éve tanulták - elvileg - a magyar ábécét. Olvasni sokan csak nehezen tudnak, nem értik, mi a feladat, nem értik, mi van a papírra írva, és nem tudnak épkézláb mondatokat összeírni, ha erre kérik őket. Olvastam nem egy dolgozatot és nagyon durva, mennyire nincs fantáziájuk (kreatív feladat volt), ráadásul azt a keveset is úgy írták le, hogy tele volt hibával. Nem csak helyesírásilag, de alany-állítmány és egyéb egyeztetési gondok is szerepeltek a fogalmazásokban.

Jó cikk és ez igen sajnos igaz .

Ennél a résznél én konkrétan arra gondolok, hogy az illető nem is tud mást olvasni, nem a kikapcsolódás miatt, hanem mert tényleg nem érti. Hallottam már panaszkodni pár egyetemistát, illetve főiskolást, hogy egyszerűen nem értik a szakirodalmat, amit el kellene olvasniuk. De már olyan szinten, hogy minden második mondat sötét nekik. Említettek példát, érdekes módon ezek többségét én már gimnazista koromban is értettem, ismertem a szó jelentését, stb. És azért, mert olvastam olyan könyveket, amikben elő-előjöttek.


Erről én is készítettem egy kutatást még főiskolásként. Érdekes módon megcáfolódott amit a szakirodalom gyakorta emleget ezzel kapcsolatban (anya olvas inkább a családban, apa nem vagy csak alig). Nekem az jött ki, hogy érdekes módon az apák többet olvasnak, mint az anyák... Természetesen ez még önmagában semmit nem jelent. Sokat nyom a latban az is, ki milyen munkát végez, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik, stb. És akkor még ezeket sem kell készpénznek venni, mert itt is akad kivétel.

Sajnos igaz

Én szeretek olvasni.Már elolvastam az alkonyatot,harry pottert és még kiszeretném olvasni a vámpírnaplókat is.

Tök jó ez a cikk, nagyon megörültem neki, gratula hozzá^^
Viszont néhány dologban nem értek egyet. Szerintem semmi gond nincs azzal, ha valaki vörös pöttyösökkel "kezdi el" az olvasást. Én már az a generáció vagyok, akivel a Harry Potter szerettette meg a könyveket és bizony rengeteg ilyen alacsonyabb színvonalúnak tartott, gyakran leponyvázott művecskét kellett elolvasnom, mire megtanultam értékelni és élvezni mondjuk Fekete Istvánt, Móricz Zsigmondot vagy Wass Albertet akiknek a műveit ma már imádom. Nyolcadikban az Egri Csillagokat például ki sem tudtam olvasni, holott előtte három évvel már túl voltam a Gyűrűk Ura összesen. Szerintem az olvasást is "gyakorolni" kell, bele kell tanulni. Nem lenne gond, ha egyszerűbb nyelvezetű, modernebb regények lennének a kötelezők általánosban, hiszen, ahogy a cikkben is le van írva, el kell érni egyfajta szellemi érettséget, hogy a régi klasszikusokat értékelni tudja az ember. A mai internettel meg tévével túlzsúfolt világban ez már nem olyan egyszerű. Ráadásul ezekhez szerintem a történelmi ismeretek is lényegesek, vagy az, hogy az életben megtapasztaljanak bizonyos dolgokat. Egy mai városi gyermek sosem fogja tudni élvezni mondjuk a Tüskevárat, hiszen jó ha tudja, hogy mi az az erdő meg mi az hogy nádas. Egyszerűen nincs elég tapasztalatuk, hogy beleéljék magukat ezekbe a dolgokba.
Szóval én megvédem a ponyvát, olvassák csak az egyszerűbb, modern nyelvezetű könyveket. Aki képes a fejlődésre, az úgyis fejlődni fog, aki meg nem az nem. Én szerencsére sok ismerősömet vettem rá az olvasásra a megfelelő könyvek kiválasztásával. Csak oda kell figyelni, ennyi az egész.
Bocsi, ha mindezt már leírtátok előttem, a kommenteket nem volt időm elolvasni^^

A rendszer és a technológia fejlődése csak rátesz egy lapáttal. A hozzáállás a legnagyobb probléma. Nagyon el vagyunk kényelmesedve és nem szakítunk rá időt. Mégértem én, hogy fáradtak vagyunk meg dolgozunk, inkább a lustákra gondoltam, akiknek ott van egy egész nyári szünet könyvet olvasni, és nem olvasnak, akár kötelezőt sem. Én nagyon nem szerettem Henrik Ibsen: A Vadkacsa című művét, tényleg csak zenével és gumicukorral csúszott le, de legalább elolvastam. Nem csak azért, mert kötelező volt, hanem mert kíváncsi voltam, hogy milyen a norvég dráma. Nem tudom más gondolkodik-e még így, de kihalni látszik az érdeklődés és kíváncsiság az emberekből. Hozzállás kérdése (azok között, akiknek lenne lehetősége rendszeresen olvasni).

Újabban már létezik a hangoskönyv, ami jó megoldás és egyben rossz is. Egy kötelezőt olvassunk el, de ha érdekel minket egy könyv és túl fáradtak vagyunk, esetleg akkor hallgassunk ilyet. Némileg magam ellen beszélek, mert én IMÁDOM a hangoskönyveket és gyakran hallgatom, de ha lehetőségem és pénzem lenne azt a sok könyvet megvenni, inkább elolvasnám, de nálunk nem jelent meg, ha külföldről rendelem meg, a szállítási költség az eget súrolja, ami egy két darabnál még nem nagy kiadás, de soknál már felélheti a nem létező fizetésemet. Ettől függetlenül tudom, hogy sokan válasszák a hallgatható formátumot, sokat járok könyvtárba és magam is látom, hogy előbb vesznek ki egy CD-t, mint könyvet. Ők tudják.

A filmek pedig egyértelműen tovább rontják a helyzetet, egyszerűbb és rövidebb megnézni egy könyv filmes adaptációját, bár magam szemszögéből nézve nem tartom rossznak a dolgot. Nekem ez amolyan 'extra', a kíváncsiság vezérel, ha megnézem a filmet és nem is baj, ha léteznek ilyen filmek, a mai szemeteknél jobbak, bár az olvasás élményét nem pótolják és szerényebb tőle a fantázia. Csak örülni tudok, hogy ez nem az én problémám és sajnálni tudom azokat, akik nem olvasnak lustaság vagy 'nemtörődömség' miatt.

God mod on. Sally Sparrow tényleg megleptél, azt hittem olvastad, azért említed Az empátiához nem kellene alapjáraton az, hogy vályogházban lakjak, mire elérjek suliba sáros legyen mindenem, mert nincs betonút, és így tovább. Ahhoz, hogy a múltat át tudd élni, elégnek kell lennie annak, ha hallasz róla. Ha kaptál megfelelő oktatást és nevelést, ennyiből fel kell fognod. A fantázia hiányát, hiába olvastál tanulmányokat, én semmikép nem kötném a filmekhez. Lehet azért védem ennyire őket, mert operatőrnek is tanultam, de a film másfél óráig szórakoztat jobb esetben, ne zaklassuk már ilyennel pluszban még, hogy miattuk nem olvas MileyCyrusfan88. Én ezt a tévére is értem, bár ezt nagyon halkan merem csak megjegyezni. Az amiket meg az iskolákról írsz, az bennem tovább erősíti azt a véleményt, hogy magával az oktatással van baj. Fejleszteni, korszerűsíteni kell, mert nem hinném hogy a 8-10 éves gyerek a hibás, ha nem tud, és nem szeret olvasni. Ez a tanár, szülő, oktatási rendszer együttes hibája, nem a gyereké. De az amúgy jó, hogy foglalkoztat a téma, csak ezek szerint te egy felmérést védtél meg a bizottság előtt, és nem egy megoldást reprezentáltál. Most ezzel nem lebecsülni/beszólni akarok neked, csak értem én a problémákat többnyire, de a megoldásról már ritkán hallani. Ez más területre is igaz egyébként, sajnálkozunk, szörnyülködünk másokon, meg a problémákon. Van aki emiatt jobbnak érzi magát, van aki meg csak szimplán szeret problémázni. Ez egyébként erős sarkítás már, és el is tér a cikk témájától, szóval God mod off

Nagyon jó cikk lett,gratulálok hozzá.
Én mindig szerettem olvasni.Bevallom nekem a Harry Potter könyvek a legnagyobb kedvenceim,de nem ragadtam le ott,hogy csak ezeket olvassam.Majdnem az összes kötelező olvasmányt is elolvastam amik közül nem is egy a kedvencem lett.Mint az Egri Csillagok,a Pál utcai fiúk,vagy a Légy jó mindhalálig.Szerintem elég nagy baj,hogy a mai fiatalok (nem mintha én öreg lennék)csupán a rövidített változatokat olvassák el,és abba is majd bele halnak.
Véleményem szerint minden korosztály tudna magának olyan könyvet találni amit meg is ért.
A fiataloknál ott van a gond,mint az a cikkben is benne van,hogy el sem tudják képzelni az életüket internet meg tévé nélkül.Sokan életükben nem láttak még könyvtárat se.Úgy vannak az olvasással,hogy:Minek az?
Én eddig elég sok könyvet elolvastam.Kötelezőkön kívül a Harry Potter könyveket,Twillight könyveket,Jane Austin,Nicholas Sparks könyveket,vagy éppen krimiket.

gratulálok a cikkhez, nagyon jó, imádom az ilyen cikkeket! am. tényleg sajnos ez van, ez az igazság. Nekem 2 öcsém van és kb. egyetlen egyszer sem láttam, hogy ők vmi könyvhöz hasonlót is vettek volna a kezükbe. Inkább nyomatják az x-box-ot és társait, jó én is szoktam, de én csak akkor ha olyanom van, de én nagyon szeretek olvasni Harry Potter-t is kiolvastam, Twilight-ot is, és most True Blood van soron. Régebben a kötelezőket is szerettem, Lassie, Két Lotti, Pál utcai fiúk, Ábel a rengetegben, egyedül az Egri csillagokat nem szeretem. A könyv olvasásnak is megvan a maga a hatása, és jó érzés olykor egy könyv által képzelt világba becsöppenni. Sajnálom a mostani fiatalokat, hogy ők erre nem képesek, vagy lusták hozzá.

Én szeretek olvasni Mint pl a HArry Pootert stb

Sally csak gratulálni tudok az igényes cikkeidhez Nos én szeretek olvasni, mindig is szerettem. A kötelezőket is elolvastam, nem mindig szívesen, de természetesen nem akartam lebőgni az ellenőrző dolgozaton. Így visszagondolva nem ártott meg, hogy így tettem. De gondoljunk csak arra, hogy vannak akik nemhogy az olvasáshoz, hanem a tanuláshoz is lusták. Tőlük mit várnak? Ma már nagyon egyszerű megvenni egy mű rövidített verzióját vagy az interneten megkeresni - nagyon sokan leragadnak ezeknél a megoldásoknál. Azért nem véletlen, még bennem is frissen él az élmény, amikor hetedikben bejelentették, hogy a Kőszívű ember fiait kell elolvasni - hát az 'egyenesen a mély vízbe' volt. Persze ez sem mentség a lustaságra. Viszont az a régi nyelvezet elrettentő, emlékszem úgy kellett átverekednem magam az oldalakon, és fellélegeztem, ha volt némi párbeszéd. Na meg az is zavart, hogy nem igazán értettem, hogy miről akar szólni, aztán persze megbeszéltük - de ez sem most volt. Vagy vegyük csak a Légy jó mindhalálig-ot: nagyon szép és megható történet, de én valahogy nem tudtam beleélni a kisfiú érzelmeibe (bár volt olyan osztálytársam akinek tetszett, ez is már csak emberfüggő). Az előbbi gondolatokkal nem kérdőjelezem meg egyik mű nagyságát sem, és nem is bántam meg hogy elolvastam őket. Még ha nehéz is volt, valamelyest könnyítettem azzal, hogy utána olvastam el ezeket az összefoglalásokat meg értelmezéseket, és akkor nagyjából összeállt a kép. Ilyen szempontból sokkal könnyeb dolgunk van, mint régen, és ha így használnák a tanulók ezeket, akkor máris jobb lenne a helyzet. Dehát sokan már leragadnak annál a szónál, hogy kötelező. Idegesítő szó, én is tudom, de az életben is lesznek kötelezettségek, azokkal majd mit fognak kezdeni? Ha mondjuk túllépnének ezen, vannak nagyon is jó "kötelezők". Én például nagyon szerettem a Pál utcai fiúkat, abban együtt tudtam a fiúkkal, és bőgtem is a végén, valamint nagyon sok mindent tanított. Az Egri csillagokról nagyjából ugyanezt tudom elmondani (ott a romantikus részek:D ). De ez is mint már említettem, ízlés kérdése. Szerintem az is kicsit könnyítene, ha lehetne választani ugyanolyan színvonalú, de különböző művek között. Vagy ha néha beiktatnának egy-két könnyebb olvasmányt, nem 'vörös pöttyös'-öket, hanem pl a cikkben említett 'pöttyösöket'. De bevallom, én olvastam a Twilight-sorozatot, mára már kinőttem belőle (na meg az őrületből is, szerencsére), de kezdetnek nem rossz. És ha már a szülő vagy a tanár látja, hogy a gyerek kezébe vett egy akármilyen könyvet - akkor kezébe kellene vennie az ügyet, és fokozatosan egyre komolyabbakat ajánlani neki. Mostanában én is elkezdtem komolyabb olvasmányok után érdeklődni, szeretném majd elolvasni a Manderley ház asszonyát, meg a Requiem egy álomért-ot. Azért azt hozzátenném, hogy a 'vörös pöttyösök' sem olyan rosszak, csak nem a tvájlájtot kell nézni. Én pl olvastam Libba Bray-től a Gemma Doyle trilógiát, meg Maggie Stiefvater-től a Shivert és a Lingert, amik szerintem kifejezetten igényesek és érdekesek. Hát így látom én ezt a 14 éves fejemmel

Mióta tudok, azóta imádok olvasni. Minden kötelezőt kiolvastam, ha tetszett ha nem és csak párra mondtam az elolvasás után azt, hogy borzalmas volt. Szerintem érdemes minden kötelezőt elolvasni, mert sokat tanulhat belőlük az ember.
Én tudom, hogy mi az a pöttyös könyv, van is itthon belőle néhány és én nagyon szeretem őket, aranyos kis könyvek.
Nekem sok olyan kedvencem van, amihez a mai fiatalok nem, vagy csak nagyon kevesen nyúlnak hozzá. Nagyon szeretem a régi kor irodalmát is, mint ahogyan magát az irodalmat is. Azt azért elismerem, hogy vannak olyan nyelvezetű könyvek, amiket elsőre nem szoktam megérteni.
Az meg szerintem nem olyan nagy baj, hogy ha valaki olvas vörös pöttyös könyvet, persze csak ha mellette olvas másmilyen könyveket is. Én is szoktam vörös pöttyösöket olvasni, de csak nagyon keveset, mert nem sok olyan van, amit szerintem érdemes elolvasni.

Leírom, amire mindenki gondol ezen hozzászólások láttán. Szóval ők szeretnek olvasni, csak írni nem A hírnököt nem ér támadni ám, én csak közvetítek

Én is szeretek olvasni ! most épp a Harry Potter könyvek utolsó kötetét olvasom.

Én szerintem nem tartozom a többségbe. Én nagyon szeretek olvasni.

Én is nagyon szeretek olvasni! De csak olyan könyveket, ami valóban érdekel. Pl. a kötelezőket hülyeségnek tartom, ugyanis olyan könyvet olvasni, amit nem szeretünk, de musz. elolvasni, hogy jó jegyet kapjunk, na az szívás és szemétség, és hiába magolok meg olvasom, úgyse értem, ha nem szeretem. Viszont rajongok a vámpíros, misztikus és csajos könyvekért, meg amiben naplót írnak, akkor teljesen át lehet érezni az egészet és a tinis könyvek nagyon valósághűek.

én a kötelezőket talán hetedik-nyolcadik évvégéig becsülettel elolvastam,de aztán amikor jöttek a gimis olykor ezer oldalas művek,amelyek teljesen régies nyelven íródtak,őszintén,meg se értettem azt,amit olvasok.az egri csillagokat és társait értettem és végig el is olvastam,de nálunk az a helyzet,hogy a gimiben(hiába járok emelt szakos osztályba,igaz reál vonalon) nem veszik annyira komolyan,hogy elolvastam-e a kötelezőt vagy sem.a szaktanáromnál az a lényeg,hogy hányas osztályzatot ad nekem az itthoni olvasónaplómra,az viszont már teljességgel hidegen hagyja,hogy az anyagot honnan szedtem össze róla.
azt is észrevettem,hogy az olvasás ˝nem menő˝,vagy hogyis fejezzem ki a dolgot.egyszerűen lenézik azt az embert,aki mondjuk szünetben egy könyvet elolvas ahelyett,hogy facebook-on üzengetne a mellette ülőnek.mert nálunk ez a helyzet.
én igazából szeretek olvasni,de olyasféléket,ami érdekel is.például most a Vámpírnaplókat olvasom,de nem azért,mert az a ˝trendi˝.hanem egyszerűen ez érdekel,szívesen veszem a kezembe a kötetet.
de a húgomnál egészen más a helyzet.még nincs 10 éves(!),de nem hajlandó elolvasni a kötelezőt!édesanyámnak kellett felolvasnia neki a lassie-t,mert gyszerűen nem volt hajlandó rá.amikor pedig megkérdeztem,hogy miért nem,erre ennyi választ kaptam:uncsi,nem érdekel. miközben egy betűt ha olvasott belőle,az sok volt.
aztán valahogy ezt sikerült megoldanunk,igaz,hosszas könyörgés után,de végül elolvasta valahogy.
én úgy vagyok a kötelezőkkel,hogy engem sajnos már az is elkedvenítlenít a könyv elolvasásától,hogy a tanár kihangsúlyozza a KÖTELEZŐ szót.egyszerűen ha ezt a szót hallom,legszívesebben elszaladnék valahova.lehet,hogy ez a környezetem hibája is lehet,de én nem hibáztatok senkit azért,hogy nem szeretek kötelezőt olvasni.