A könyvek és a fiatalok viszonya

Bár már egyszer leírtam a véleményem, most azért átfutottam a többit, de bár ne tettem volna. Néhány rövid hozzászólástól a hajam az égnek állt. Ha valaki csak közölni szeretné, hogy mennyire szeret olvasni, legalább azt az egy sort próbálja meg helyesen és rövidítésektől mentesen leírni.

A másik meg, hogy valamelyik hozzászólásban olvastam, hogy iszonyatosan szeret olvasni, csak nem a régi könyveket, amiknek érthetetlen a nyelvezete. Nem idézek, gyanítom, hogy ez másra is áll. De akkor elmondanám édes egy cimborám, hogy az életben nem fogsz tudni választékosan beszélni, vagy ha tovább tanulsz, akkor bonyolultabb szakszöveget értelmezni. A régi könyvekben épp az a kihívás, hogy tele vannak ismeretlen szavakkal. Ha értelmező szótárral lusta is vagy olvasni, itt a 21. század csodája, az internet, ami bizony nem csak a közösségi oldalakat foglalja magában. Én imádok új szavakkal találkozni. Múltkor már nem is tudom, hol voltam, de szólt a rádióban egy kriminálpszichológussal folytatott riport. És elhangzott egy szó, amit nem ismertem. Amint hazaértem első dolgom volt megnézni és iszonytatóan jól esett a felismerés, hogy "Nahát, ezt jelenti."
Visszatérve a könyvekre... az érthetetlennek tűnő szavak is rejthetnek legalább olyan izgalmas történetet, mint a mai nyelvezettel íródott, szlenget alkalmazó kötetek.
Nem akarok egyébként senkit sem megsérteni ezzel, de néha kicsit nyers tudok lenni. Sajnálom.

Persze, hogy a nagy többség nem szeret olvasni, mert akkor használnia kellene az agyát, hogy el tudja képzelni, bele tudja élni magát a történetbe. Ha sablonokban gondolkodnak, márpedig manapság már tényleg csak abban tudnak, - tisztelet a kivételnek - akkor eleve el sem várható, hogy megértse azt, amit elolvasott.
Velem is előfordult már, hogy olvastam valamit, és csak egy pillanatra kalandoztak el a gondolataim, máris kiesett az, amit olvastam, csak a szavak maradtak meg. De ha ez csak igen ritkán fordul elő, az nem különösebben probléma, bármi elterelheti az ember figyelmét. Az igazi gond az, mikor csak olvas, de a végén, ha megkérdezném tőle, mit olvasott, három mondatnál többet garantáltan nem tudna összeszedni a könyvről. És abból a háromból is az egyik biztosan a Tetszett/Nem tetszett lenne.

Én általános iskola első osztály végétől imádok olvasni. Ez részben köszönhető annak, hogy az osztályfőnököm, majd később a magyar tanáraim is kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy élvezetessé tegyék az olvasást. Persze rengeteg olyan volt, amit mi sem szerettünk, de a kötelező olvasmányokat kivétel nélkül elolvastam, és utána még mellé párat magam választottam, csak úgy.
Középiskolában is, az egy Odüsszeiát leszámítva, mert azt a könyvet egészen konkrétan a falhoz vágtam, szintén mindent elolvastam.

És azóta is imádok olvasni, az a meglepőbb, ha nincs a kezemben valami, legyen az könyv, újság, magazin. És alapvetően bármennyi pénzt el tudnék költeni könyvekre. Egy-két éve megjelent egy felmérés, amiben azt vizsgálták, hogy a 14-18 éves korosztály mire mennyi időt fordít. Ilyen opciók szerepeltek, mint internet, tv, zene, szórakozóhelyek, olvasás. Nem nehéz kitalálni, hogy nem az olvasás a legnépszerűbb elfoglaltság, de az meglepett, hogy ezen korosztály döntő többsége, egy év alatt átlagosan 5-6 könyvet olvas el. Átlag 300 oldalas könyvek esetén ez 1500-1800 oldal, egy évben(!), ami szerintem borzalmasan kevés. 1800 oldalt én egy-két hónap alatt olvasok, ami gyors számolással is, évente minimum 10.000 oldal, ha kéthavonta olvasok 1800 oldalt.

Viszont az, hogy valaki nem szereti a kötelezőket, nem is olvassa el, de helyette Harry Potter, vagy Twilight könyveket olvas, még egyáltalán nem baj. Mindegyik kiváló magyar fordítással rendelkezik, elég csak a Harry Potter könyvekben szereplő helyek magyar fordítására gondolni (Diagon Alley - Abszol út). A magyar nyelv különösen alkalmas arra, hogy még az eredetinél is kifejezőbbé tegye a leírást, mert annyira széles skálán lehet válogatni egy-egy idegen szó magyar megfelelője után, ami nagyon kevés nyelvre jellemző.

Ugyanakkor vannak, itt a fórumon is jó néhányan olyanok, akik írnak is, nem csak olvasnak. Saját blog oldalukon írnak kitalált történeteket, fanfic-et, és ezek többnyire élvezhető minőségűek is. Azok, akik sokat olvasnak, pár mondat után el tudják dönteni, hogy ezek az írások valóban jók, idővel, szorgalommal, és további írással szerzett rutin segítségével még jobbak lesznek. És az itt említett írások nem a húsz feletti, hanem a 12-16 év közötti korosztályból kerülnek ki.

Vagyis, az olvasás, illetve annak hanyagolása is visszavezethető egy alapvető, és egy, az évek során szerzett tulajdonságra. Az alapvető, az emberi lustaság, mert minek olvassak, mikor ezer más dologgal is el tudom tölteni az időmet. A szerzett tulajdonság pedig a de ciki, ha könyvet látnak a kezemben, ahelyett, hogy egy mobilt, egy handheld játékkonzolt (Sony PSP, Nintendo 3Ds, stb.), vagy egy mp3-4-sok lejátszót tartanék a kezemben állandóan.

Még valami, mert ezt időközben, a helyesírási hibáim keresése, és javítás közben lehagytam a végéről...

Gyűlölök olvasni...
... számítógépen.

Monitor előtt görnyedve azt a kevés hajam is kitépném, ha végig kellene olvasnom egy könyvet e-book formátumban. Nekem kell, hogy megfogható legyen, hogy érezzem a könyv illatát, a festéket.

Nekem volt egy ilyen tanárom szakközépben. Haragudtam rá. Hét évvel volt nálam idősebb, bal kézzel írt, de úgy, hogy alig lehetett nyomonkövetni. Óránként háromszor teleírt egy két oldalas táblát a gondolataival, amit nekünk le kellett írni. Aki nem tudta vele felvenni a tempót, az lemaradt. Ráadásul pont a tanítási technikája miatt nem volt jó tanár. Nagyon reális gondolkodású ember volt, földhöz ragadt, de tanítani nem tudott és meg is lett ennek az eredménye. Nincs annál rosszabb, mikor vannak gondolataid és nem mondhatod el sajátodként, mert 'nem azt diktáltam le'. Én mindig kérdeztem, ha valami eszembe jutott, válaszolt, de soha nem díjazta a gondolataimat, pedig nekem volt igazam. Nyilván ő a tanár, nem én, de akkor is. A fogalmazásokba is, mikor saját gondolatokat kellett belevinni, nem tetszett neki, ha tovább vittem egy két gondolatot. Mindig azt mondta, hogy elég az a óránkénti 3 A/4-es oldalnyi iromány. Kapcsolódó könyveket olvastam, és azokban olvasottakat használtam a fogalmazások írása közben, áthúzta, hogy ez nem kell ide, nagy ritkán kipipálta, hogy igen ez így van. Azt is megmondta, hogy érettségin senki ne merjen összehasonlító elemzést választani, olyat csak a hülyék választanak. Nos, mikor érveltem, az volt a baj, hogy nem csak azt írtam, amiről beszéltünk már órán. Érettségin összehasonlítót választottam és annak ellenére, hogy azt hajtogatta, hogy 'Rajtatok már az Isten sem tud segíteni' meg lett a 4-es, kényelmesen befejeztem és a mellettem ülőnek segítettem elemzést írni, mert a gyerek azt sem tanulta meg, hogy azt hogyan kell normálisan. Lusta gyerek volt, csak a szülők miatt tűrték meg a tanárok, én pedig a jó szívemmel segítettem neki, pedig majdnem 20 évesen valakinek már kellene tudnia véleményt mondani arról, hogy jobb olvasni, kézben fogható könyvet vagy e-book formátumban. A rizsázás ment neki, de nem sok köze volt a témához. Nem is volt sokáig az iskolában, kb fél évet, utána kaptunk egy rendes tanárt

Az Odüsszeiát csak én imádtam anno? Nem tudom, nekem a mai napig egyik kedvencem a kötelezők között.
Az Egri csillagok volt az egyedüli, ami engem sem érdekelt különösebben. Értettem a sztorit, meg minden, csak nem érdekelt. Végig sem olvastam anno. Viszont a filmadaptációját meg imádom.
Az Antigonét is szerettem nagyon, a Candide is tetszett (enyém lett a legjobb dolgozat belőle - kiemelkedően - az osztályban).
Emlékszem, gimnáziumi tanulmányaim második évének elején az osztályfőnökünk (aki egyébként német-magyar szakos volt) végigkérdezett bennünket, mit olvastunk a nyáron. Hát én mikor elmeséltem, hogy mi mindent, akkor néztek furán rám az osztálytársaim... Kiolvastam előre az egész év kötelezőit, plusz még más műveket is. Oszi meg is kért, hogy tartsak már előadást erről vagy arról a könyvről.

Sally!!
Végre valaki! Eddig még nem találkoztam olyan emberrel, akinek tetszett volna ez a Homérosznak tulajdonított fantasztikus eposz. Egyszerűen imádtam, amikor tananyag volt, az Iliásszal egyetemben. Nem tudtam felfogni, hogyan pattant ki ennyi izgalmas történet egy ember fejéből! (Persze, azt még mindig vitatják, hogy az Odüsszeia is Homérosz műve lenne, hiszen az akkori világfelfogás, stb. teljesen különbözött, így feltételezzük, hogy 2 emberről van szó, de ebbe most ne menjünk bele! ) A mitológia igaz, mindig is érdekelt, szóval biztos vagyok benne, ha nem lett volna kötelező, akkor is kiolvastam volna! Emlékszem rá, hogy az osztálytársaim mennyire utáltak azért, (persze titokban irigyeltek is ) amiért mindig mindent csak én tudtam. Nem szerettek, csak azért, mert becsületesen megtanultam az anyagot, a többi lusta lajhárral ellentétben.
E két mű mellett, nekem még nagyon tetszik Hoffmann Az arany virágcserép című kisregénye. De az Anyegin és Egri csillagok, és gyakorlatilag a középkorból visszamaradt összes művet preferálom.
Az Odüsszeia, Iliász a tökéletes példa szerintem, hogy egy jó könyv, sosem fog feledésbe merülni!

Nagyon szeretek olvasni.

Én szeretek olvasni!! Alkonyat a legjobb!

Én is szeretek olvasni,de egyáltalán nem mindegy,hogy mit adnak a kezembe.Én az életrajzi jellegű könyvekért tudok megveszni

Én szeretek olvasni csak nem tudok olyan gyorsan. nyáron kiolvasok 3-4 könyvet. De amikor suli van mindig a kötelezőkkel szenvedek. A Pál utcai fiúk volt az egyetlen ami tetszett. De az Egri csillagokkal nagyon megszenvedtem. Nem értem miért kell a kötelező olvasmányoknak ilyen unalmasnak lenni, így utálják meg az olvasást sokan. Nem értem miért nem lehetne a kötelező olvasmány mondjuk a Harry Potter vagy ilyesmi könyvek.

Én is szeretek olvasni, de nem mindent olvasok el, érdekelnek a regények, de az országok, más emberek kultúrái, szokásai is, ilyen könyveket is szívesen veszek kezembe, New Yorkról például mindent elolvasok!

A kötelezők miatt nem olvasnak a gyerekek. Mert rájuk erőszakolják. Én nagyon sokat olvasok, minden héten 1-2 könyvet, de a kötelezők elveszik a kedvemet és bevallom van, amit én sem olvasok el. Nem azzal kéne foglalkozni a jelenlegi helyzetbe, hogy mit, hanem hogy mennyit olvasnak. Ha megszeretik a könyveket, haladni fognak a korral és ahogy idősödnek úgy választanak majd korukhoz való könyveket. A szülők és a tanárok felelőssége, hogy milyen példát állítanak és hogy mennyire figyelnek arra, hogy a gyerek szellemileg fejlett legyen. Effajta cikkeket sokat látunk, de ez mit sem javít. Meg kell fogni a fiatalokat!

Hát, azért ez nem teljesen igaz, mert bevallom, én is nagyon régen olvastam utoljára, és szégyellem magam, de inkább lustálkodom és gépezek helyette. Nem mondom, hogy egyáltalán nem olvasok, csak lassan haladok Most nyáron 3 könyvet sikerült kiolvasnom, régen pedig akár 25-öt is képes voltam, és nem csak 100 oldalas irományokra gondolok ám. Ez a cikk viszont felnyitotta a szememet, és úgy döntöttem, újra belevetem magam az olvasásba. Remélem, mások is hasonlóan járnak majd a cikk után, mint én!

Bekyce!
Én úgyszint erre gondoltam, egyetértek a véleményeddel. (:
Az egyik barátnőm is csak kizárólag olyat olvas, amit érdekesnek talál. Bár én még mindig azt mondom ne ítéljünk a borító alapján. Velem például egyszer 5.-ben az történt, hogy a Pál utcai fiúk volt a kötelező. Nem volt sok kedvem belekezdeni, de ahogy olvastam megszerettem. Nem is volt olyan rossz könyv. Annyira még az sem zavart, hogy egyes szavakat szótárban is ki kellett keresni.
De tény, ami tény.. manapság az emberek a cím és az első mondatok (oldal) alapján ítélnek. Legyen érdekes.

Részben tényleg a kötelezők miatt nem olvasnak sokan, de az is hozzájárul, hogy mindenki inkább neten lóg, vagy a TV-t bámulja...igaz, hogy én is sokat vagyok itt, meg tv-t is szoktam nézni, de elalvás előtt órákig is szoktam olvasni...pöttyös könyveket is olvastam már, és még sok mást...egyébként szerintem a Harry Potter (én igazi HP fanatikus vagyok ) és a Twilight könyvekkel nincs gond, csak az a baj, ha valaki egyáltalán nem is olvas mást.
Meg én sokkal jobban szeretek mindent könyvben olvasni, mert sokkal jobb, mikor az egészet te képzeled el, nem pedig kész képként elég rakják...viszont sokan lusták, vagy nem is képesek arra, hogy ezt megtegyék, és inkább megnéznek mindet filmen...
A kötelezőkről:eddig a legtöbb kötelező olvasmányt én is utáltam, mert sokszor pl. az ókorban játszódó történetekben a szavak felét nem értettem, vagy csak egyszerűen nem az én világom, viszont több olyan könyvet is el kellett olvasnunk, ami tetszett, alig bírtam letenni. Persze sokszor tényleg az a baj, hogy nem kornak megfelelő kötelezőket adnak fel.
A másik, hogy többek között elvileg az a kötelező olvasmányok lényege, hogy megszerettessék az olvasást az olyan gyerekekkel, akik amúgy soha nem vesznek könyvet a kezükbe, vagy csak nagyon ritkán. Ezzel az a baj, hogy sok könyvet pontosan azért utálnak meg, mert kötelező...nézzük például a Kis Herceget: a legtöbb ember, akivel eddig beszéltem, és kötelezőjük volt, utálják. Nekünk sose kellett elolvasnunk, és az egyik kedvenc könyvem És még sorolhatnám...

Ja, és még valami: valakinek ideje sincs olvasni, mert ki kell olvasnia a kötelező olvasmányokat...

Ez se lehet kellemes, bár mi még mindig benne ülünk a sz_rban...
Az én magyartanárom lediktáltatja ugyan a vázlatát, de ha szóról-szóra ugyan azt írod le a dolgozatba, akkor aláhúzza, hogy mi ez, nincs értelme Ja, a dogák meg pofára mennek, a kiskedvence szerencsétlen csak magol, helyesen írni nem nagyon tud, plusz értelmetlen baromságai vannak, amikor megkérdeztem hogy ez mit jelent (körbeadatta a csaj egyik dolgozatát, hogy "nézzétek mily csodás" - én egy mondatot nem értettem belőle), akkor elkezdett hadoválni, hogy hát igen, meg kellene írni rendesen, meg tanulni kellene stb, aztán modtam neki, hogy nem az én dolgozatom, hanem a kedvencéé, na akkor meg jött az, hogy de hát jó ez így bla bla bla.

A tanórák mellékesen úgy zajlanak, hogy én beülök a második padba, előveszem az aktuális könyvemet, és azt olvasom, vagy beszélgetek. Ezt a szerencsétlenséget nem érdekli, tanítani nem tud, mert a könyvben szereplő anyag felét nem mondja el, ráadásul a fegyelmezéssel is hadilábon áll, júniusban úgy kikészítettük, hogy vörös volt a feje, elkezdett remegni, meg majdnem bőgött.
Ja, és 11.-ben még a 10.-es irodalom könyvet vesszük Arról meg már nem is merek szólni, hogy "tömbösített órák" szerint tanít, tehát egy hónapig van nyelvtan, aztán felejtsd el. A tavalyi nyelvtan anyag a 8.-os mondatelemzésből állt
Szóval ha az osztályban sz_r lesz a magyar érettségi, akkor mindannyian megköszönjük Hoffmannak

Én szeretek olvasni,bár a kötelezőket nem nagyon szeretem.

Minden elismerésem, ez szörnyű A tananyaggal mindig le vannak maradva és szerintem ezért az oktatási rendszer a felelős. Mi még mindig ott tartunk, hogy nyomatnak minden elméletet, azt ezerrel, de a gyakorlati tanítás elmarad. Be kell magolnod amit leadnak, így persze, hogy nem használja az ember a fantáziáját. És érdekes, régebben is így működött a rendszer, de akkor kevesebb hülyeséget kellett tanulni. Lássuk be, a leadott tananyagok egy része csak a fenének van ott, később is ráérne megmagyarázni, nem becsapni ömlesztetten a többi halom mellé.

Én amúgy sem értek egyet azzal, ahogyan az irodalmat tanítják. Megértem, hogy magyar óra, meg általában sok magyart kellene olvasni, de ahhoz képest a görög irodalomnak óriási szerepe van (ami nem baj), viszont meglehetősen kevés jut például más műfajú/eredetű művek olvasására, elemzésére. Én kicsit kevésnek tartottam a francia irodalmat, amit vettünk, pedig abban is sok érdekesség van/lett volna. Biztosan sok embert érdekelne más országok költészete, ezlrt némi vérfrissítés sem ártana.

én nagyon szeretek olvasni igaz h megszálott vörös pöttyös könyv rajongó vagyok de ha kellet a köteklezőt is elolvastam!

Alapvetően a tanárok feladata IS lenne hogy a fiatalok szókincsét fejlesszék. Persze szülőktől is függ hogy például azt látja otthon hogy anyuka minden második szava trágár vagy apuka nem látott még könyvet életében kihatással lesz a gyerekre. De könyörgöm, ezért jár iskolába hogy tanuljon! Az úgy nem megy hogy odaadsz neki egy Kőszívű ember fiait és rögtön egy ifjabb Petőfi Sándort vársz. A tanárokat sem érdekli mennyire vagy művelt, csak hogy megkapja az amúgyis kevés fizetését. Ez itt a gond. Ha lenne valami motiváció, hogy miért tanítsanak jobban biztos hogy ezerszer jobb eredményeket érnének el a diákok. Viszont most a legjobb dolog amit kaphatnának érte egy vállveregetés...