Írj egy történetet :D

Hosszú idő után sajnos eljött ez a nap is. El kellett válnunk. Itt volt az ideje, hogy a személy, akiért mindent megadnék elutazzon egy külföldi intézménybe, ahol életmentő műtét vár rá. Ezért ezen az esős reggelen az előre összekészített csomagokkal kiindultunk a vasútállomásra, ugyanis a srác vonattal szerette volna megtenni az utat. Mikor megérkeztünk elérkezett a fájó búcsú pillanata. El sem tudom mondani, mit éreztem. Tele voltam kételyekkel. Folyton az járt az eszemben, mi van, ha nem sikerül a műtét és esetleg sohasem találkozhatunk többé. A pasimtól emlékbe egy gyönyörű szív alakú üveg kulcstartót kaptam, amibe bele volt gravírozva mindkettőnk neve. Ezt az ajándékot kész kincsnek tartottam. Eljött az idő. A vonat indulásáig már csak 5 perc maradt, tehát fel kellett szállnia. Segítettem neki felvinni a bőröndöket és megígértem neki, hogy ugyan meglátogatni nem fogom tudni, mindennap beszélünk majd telefonon, majd miután a vonat elment visszafutottam az autóhoz és siettem haza. Otthon az üres lakásban csak egy gyönyörű kiskutya várt, amit még az egy éves " évfordulónkra " vettünk. Ő is annyira szomorúnak látszott, ezért felvettem. Odasétáltam vele az ablakhoz és lám, mit láttunk? Az égbolton ragyogott a nap és hatalmas szivárvány futott keresztül. Ekkor hirtelen azt éreztem, hogy minden rendben lesz és hamarosan újra együtt lehetünk.

A szavak: busz, nyaralás, kórház, halál, róka, kalap, tészta, szakítás, öngyilkosság, hajnal

Egy szép nyári hajnalon Kovács család elindult a már rég tervezett nyaralásukra. Alig mentek pár métert a busszal, mikor egy róka eléjük ugrott, és ahogy Kovács úr próbálta kikerülni, elrántotta a kormányt és egy árokban landoltak. A mentők pár perc múlva kiérkeztek, és azonnal kórházba szállították őket. Az anya és a kisfiú nem élte túl a balesetet, az apukát nagyon lesújtotta a halálhírük, olyannyira, hogy mikor hazaküldték a kórházból, öngyilkos lett. A nagyobbik fiúk egyetemre járt, így ő nem utazott velük, épp tésztát főzött és a barátnőjével való szakításon rágódott, mikor értesítették a szülei és az öccse haláláról. Azonnal fölkapta a kalapját, és rohant a kórházba, bár feleslegesen sietett annyira, már úgy se tehetett semmit.

szék, puska, labda, gyerek, mező, szőnyeg, bakancs, virág, ajtó, óra, pad

Egy kellemes nyári délelőtt Amina boldogan szaladt ki a mezőre. Természetesen egy labdát is vitt magával, ugyanis reménykedett benne, hogy valakivel játszhat. Mikor odaért nagyon megörült, ugyanis rajta kívül még rengeteg gyerek futkározott a fűben. Rögtön odament hozzájuk és ő is beállt játszani. Egy pillanatban azonban eszébe jutott a barátnője, akinek pótvizsgát kellett tennie. Pontosan tudta, hogy Jade ott ül az iskola padban és az ajtón lévő órát figyeli. Amina észrevette, hogy a mezőn már szinte szőnyegként virul a sok virág. Odament hát és szedett egy csokorral, hogy később felvidíthassa Jade-et. Mikor egyre beljebb haladt a virágok között észrevette, hogy ott egy szék, amin egy hatalmas puska, alatta pedig egy bakancs van. Nagyon megijedt, ezért gyorsan fogta a csokor virágot és a labdát, elköszönt a gyerekektől és hazaindult!

A szavak: hajnal, harmat, kapcsolat, terasz, cigaretta, kalap, vonat, göröngyös, árok, tópart

hajnal, harmat, kapcsolat, terasz, cigaretta, kalap, vonat, göröngyös, árok, tópart

Hajnalodott. Caroline a teraszról nézte, ahogy a harmat a fűszálakhoz ér. Elővett egy cigarettát, és a tegnap estén gondolkozott. Van egy fiú, aki kapcsolatot szeretne kezdeményezni vele. És Caroline is hasonlóképpen érez. Igazából azért állt a teraszon, mert a fiú azt mondta, induljon el az állomásra, ahogy az első harmatcsepp a fűhöz ér. Meg akarnak szökni együtt. Caroline felvette a kedvenc kalapját, majd elindult. Göröngyös volt az út, és volt jópár árok amibe Caroline majdnme belecsúszott, a harmattól. Majd a tóparthoz érve a fiút megpillantotta. A fiú oda akart szaladni hozzá, de ahogy szaladt, egy vonat elgázolta. Caroline teljesen kiborult, majd a tóba vetette magát.
Hát szép kis love-story

szavak:
macska, drog, bor, ház, utca, tengerpart, kagyló, póráz, homok, meleg

Cakkos a macska, és Fogas a kagyló a létező legjobb barátok már gyerekkoruk óta. Rengeteg kalandban volt már részük együtt. Örömüket, bánatukat megosztották egymással sikereiket, és kudarcaikat együtt érték el, ennek köszönhetik, hogy a kis lepukkant utcából, ahol régen éltek, egy tengerparti házba költöztek. Nap mint nap élvezték a lágy homokot, a meleg napsütést és a csodálatos kilátást.
Egy nap azonban elmentek egy bárba, ahol borozgatni kezdtek egy gyönyörű macska lány, Kloé, és egy csinos kagyló lány, Gyönygike társaságában. Kedves lányoknak tűntek, ám valójában egyáltalán nem voltak azok. Mikor a fiúk kimentek a mosdóba, Kloé drogot csempészett a boraikba, majd mikor visszatértek megitatták velük. Nem sokkal később a fiúk kifordultak magukból, hazavitték a lányokat, és másnap reggel arra ébredtek, hogy kirabolták őket, és egy pórázzal egymáshoz kötözték őket a nappali kellős közepén.
Ezek után megtanultak egy fontos leckét: Sose hagyd megbízható őrizet nélkül a poharadat egy bárban, mert ez, vagy ennél rosszabb történhet veled.


Szavak: zene, fiú, tánc, buli, lány, kutya, csók, fut, film, eper

Hú, nem kevés szó, és nem szeretem összecsapni a dolgokat, szóval nem lesz olyan rövid, vagy nem tudom.

Hangos zene szólt a klubban, az emberek egymás mellett, összenyomódva táncoltak a helyiségben. A bárpultnál egy szőke, hosszú hajú lány ült, kissé feszengett, látszott tartásán. Éppen egy koktélt szürcsölgetett, mikor mellé lépett egy fiú. A lány felnézett rá, a srácnak rövid, barna haja, világoskék, mélyen ülő szeme volt, s mosolygás közben gödröcskék jelentek meg az arcán. A lánynak szimpatikus volt, s viccesnek tartotta pólóját, melyen egy apró testű, hatalmas fejű kutya képe díszelgett, valamint egy "Snugg Dogg" felírat.
Bemutatkoztak egymásnak, majd hosszú perceken keresztül beszélgettek. Egy kis idő múlva a fiú azt javasolta, hagyják ott a bulit, s inkább keressenek más elfoglaltságot, ugyanis úgy érezte, túl zsúfolt és zajos a hely. A lány beleegyezett, majd elhagyták a helyet, s elindultak a városban. Végül a tengerparton kötöttek ki, a hullámzó víztömeg halkan morajlott, s a víz felszíne csillogott a ráeső fénytől, melyet a Hold biztosított. A macskaköves járdán párszor megbotlott a lány, uyganis cipőjét nem erre az útra tervezték. Úgy döntött, leveszi hát, s kezében lóbálva folytatja a sétát.
Menet közben a lány nézelődött, s megpillantott egy óriási reklámtáblát, amelyen egy férfi és egy nő az ágyukban fekszenek, csókolóznak, s kezükben egy-egy pohár pezsgő díszeleg, az ágy mellett álló asztalkán pedig egy tányéron eper van. Ahogy a lány a plakátot nézte, megfeledkezett arról, hogy a srác neki beszél, így az megböködte a vállát.
- Figyelsz? - kérdezte.
- Jaj, ne haragudj, csak ennek az új filmnek a plakátját néztem... Egyszer szívesen elmennék rá. - mosolygott.
- Hát, holnap ráérek - vigyorgott a srác, majd kézen fogta a lányt, s elhúzta egy kávézó irányába.
Az eső eleredt, így mind a ketten felgyorsítottak, s futva tették meg azt a néhány métert, majd nevetve foglaltak helyet egy asztalnál...

Ééés, vége. Az én szavaim pedig a következőek: Iroda, ablak, kávé, dosszié, főnök, telefon, ágy, teendők, nyakkendő, sárm, borosta.

Aznap reggel magamhoz képest is elég korán és nehezen keltem. Alig tudtam kibotorkálni az ágyamból, és megmosni az arcom. Belenéztem a töűükörbe, és újra csak a megtört arcot láttam. -Ezt így nem lehet! Ma más lesz, igen! - Reménykedtem..Ma másnak kell lennie, mert ha nem, abba belepusztulok...Fél óra múlva már bent csücsültem az irodában, és néztem, ahogy a kolléganőm, aki amúgy a szomszédom is, iszogatja azt a borzalmas illatú kávéját..Minden egyes reggel ezt az illatot éreztem, úgyhogy már csak-csak megszoktam, de még mindig borzasztó volt..Menekülési utamként az itókától, kinyitottam az ablakot, de ekkor ügyességemnek köszönhetően, az egyik dossziét felkapta a szél, és azt a kevés iratot, amit tartalmazott, magával vitte a külvilágba. -A fenébe! - vágtam fejbe magam, majd olyan gyors iramban, ahogy csak lehetett, az utak felé indultam. Borzalmas dugó volt, egyik kocsi a másikon, dudaszók, és néha egy-ey káromkodás a hosszú sor miatt. Csak álltam ott, és bámultam magam elé. Ha azok a lapok nem kerülnek vissza hozzám, cseszhetem az egész eddigi munkámat az ügyön, sőt, cseszhetem magát a munkámat, mert a főnököm biztosan kirúg. Ekkor megcsörrent a telefonom, de ismeretlen számról hívtak. Furcsálltam ezt, az ügyfelek nem tudják a magántelefon számomat. Hát akkor meg mégis ki kereshet? Egy régi barát..?
Sosem veszem fel az ismeretlen hívásokat a telefonomon, de most az egyszer kivételt tettem, annyira furdallt a kíváncsiság. Egy férfi szólt bele, arra kérve, hogy menjek a szemben levő bárba, mert megtalálta a papírjaim, de nagyon sok a teendője, ezért nem ér rá átfutkorászni mégegyszer az egész dugón. Szó mi szó, nem hittem neki, de azért elindultam, és nem is tudom miért, de 10 perc múlva ott találtam magam. Mikor beléptem, bizalmatlan lettem. Csak akkor esett le, hogy a főiskolás éveim óta idegenek tőlem a bárak, és vakrandi szerű találkozgatások...Ezek után nem tudtam hova kapni a fejem, annyi férfi volt..Ki az, akit én keresek? Biztosan nem fog csak úgy integetni nekem, még a végén bolondnak néznék..Mikor már minden reményem elhagyott, meghallottam egy szokatlanul mély hangot a bárpultnál. Épp a csapossal beszélgetett a hang gazdája, egy meglepően sármos férfi. Eléggé piperkőc módon igazgatta nyakkendőjét, egy bizonyos lányról beszélve. Hirtelen az ajtó felé nézett, és ezzel együtt felém is. Mikor meglátott, elmosolyodott, és lágyan intett a fejével. -Ez az, megtaláltam az ürgét. - örültem magamban, de még jobban örültem volna, ha tudtam volna mi is vár rám...
-Tessék, ez az, amit annyira kerestél - mondta miután leültem mellé, és át is nyújtotta a dossziét.
-Köszönöm szépen. De mondd, honnan tudtad, hogy az enyém? - kissé gyanakvó lettem. Honnan a fenéből tudta, hogy ennyire szükséges nekem?
-Az maradjon az én titkom - mondta egy kacsintás kíséretében, majd elejtve egy névjegykártyát, elment. -Budai Károly...-olvastam hangosan. Mintha ismerős lenne nekem ez a név...Nem is tudom...Talán Ő lesz az, aki megváltoztatja a napom? Ezek után telefont kaptam, és tárcsáztam a névjegyen szereplő számot..Felvette, és onnantól kezdve megváltozott az életem. Az a nap tényleg más lett.
Ééééés kész. az én szavaim: gitár, csoki, fülhallgató, titokzatos, közösségi oldal, szerelem, hírnév, meggondolatlanság, legyező, kosztüm

Azt gondoltam, hogy a mai is egy unalmas nap lesz. Nagy nehezen reggel kikászálódtam az ágyból megittam egy bögre kávét, lezuhanyoztam és-mivel a munkám miatt kötelező-felvettem az elegáns kosztümömet. Indulás előtt volt még 20 percem-köszönhetően annak hogy korán elkészültem-ezért bekapcsoltam a gépemet és a kedvenc közösségi oldalamra a Starity-re kattintottam. Láttam hogy jött 3 új üzenetem ezért miközben válaszolgattam rájuk egy legyezővel legyeztem magam mert már reggel fél 8-kor dög meleg volt. Hát eljött az idő hogy elinduljak a munkába amit utálok mert a főnököm-bár mindent beleadok-elégedetlen a munkámmal, a munkatársaim pedig lenéznek és kiközösítenek. Éreztem hogy ezt a napot sem fogom csoki nélkül kibírni ezért rögtön megettem az összes csokit amit a hűtőben találtam majd a fülhallgatómmal a fülemben elindultam dolgozni. Miközben a kedvenc dalomat hallgattam út közben azon gondolkoztam vajon milyen lesz az új kollégám, Kristóf. A főnököm épp tegnap említette hogy miután az előző cégnél kirúgták átjött hozzánk. Gondoltam hogy ő is olyan lesz mit a többi kollégám egy szemét és szívtelen hírnévhajhász ember. De amint megismertem rájöttem, hogy nagy meggondolatlanság volt ilyen előítéletesnek lennem vele. Amint megpillantott, kedvesen közeledett felém, bemutatkozott és csevegni kezdett velem de mégis olyan titokzatos volt. Amint lejárt a munkaidőm épp indultam volna haza amikor odasétált hozzám és megkérdezte volna e kedvem elmenni vele a közelben lévő bárba meginni egy koktélt és ha már ott vagyunk meghallgathatnánk az ott fellépő zenekart. Boldogan mentem el vele. Amint odaértünk megkérte hogy foglaljak helyet majd felpattant a rögtönzött színpadra kezébe vette az ott heverő gitárt és a zenekar játszani kezdett nekem pedig leesett az állam. És bár még soha sem tapasztaltam ilyet tudtam, hogy ez első látásra szerelem.

Nos szerintem béna lett, de nem érdekel.
Az én szavaim: szombat, piac, paradicsom, virágbolt,tömeg, félelem, város, barát, torta, szülinap.
Sok sikert

A napjaiból mindig is a szombat volt a kedvencem. Ilyenkor sokáig lustálkodhatok az ágyamban , szétunhatom az agyam és természetesen nyálas filmeket kritizálhatok a legjobb barátom társaságában. Legjobb barát vagy konkrétan egyetlen barát, nem számít. De ez a szombat kicsit más volt. Ugyanis , ma van a szülinapom. Már hajnali öt óta itt szenvedek az ágyamban. A kíváncsiságom és a félelmem nem hagy aludni. Izgulok,hogy mivel lep meg Jay. A már említett legjobb és egyben egyetlen barátom. Magányos és zártkörű bulizás lesz, vagy hatalmas tömeg ahol még mozdulni sem lehet? Esetleg nem is rendez nekem bulit csak elmegyünk valahova táncolni? Tippem sincs. Jay mindig ebben volt a legjobb. Meglepni másokat. Velem ellentétben neki rengeteg haverja volt és mindenkivel rendszeresen találkozgatott is , de én lehettem azon megtisztelt a legjobb lett mindközül. Valaki most nyitott ki az ajtóm. Uramistenem talán meg kéne próbálom úgy csinálni,mintha aludnék ,mert ha most hozza a meglepetés tortat akkor meg kéne lepődnöm. Nem bírtam ki. Kinyitottam a szeme. És a látvány ami elém tárul Jay mosolygós arca,majd egy paradicsom amit hozzám vágott.
-Boldog Szülinapot Jenny!! - amilyen gyorsan csak tudtam kiszedtem a szememből a paradicsom héjat ,kikászálódtam az ágyamból és egyenesen Jayre ugrottam.
-Te beteg állat,és ha még aludtam volna? - dühös akartam lenni,de én is nevettem miközben leszidni próbáltam Jayt.
-Jólvan, jólvan akkor elemehetünk kávézni!
-Ezzel nem engesztelsz ki!
-Akkor megállunk a virágboltban.
Leszálltam Jayről és leültem mellé a szoba padlójára.
-Megbeszéltük!

jóslat , őrző , nap , tenger , átok , nehéz , féltékenység , erő , szürkület , emlékek ,

[quote=NutellaHoney,2014.10.27. 17:52~5226962]
A napjaiból mindig is a szombat volt a kedvencem. Ilyenkor sokáig lustálkodhatok az ágyamban , szétunhatom az agyam és természetesen nyálas filmeket kritizálhatok a legjobb barátom társaságában. Legjobb barát vagy konkrétan egyetlen barát, nem számít. De ez a szombat kicsit más volt. Ugyanis , ma van a szülinapom. Már hajnali öt óta itt szenvedek az ágyamban. A kíváncsiságom és a félelmem nem hagy aludni. Izgulok,hogy mivel lep meg Jay. A már említett legjobb és egyben egyetlen barátom. Magányos és zártkörű bulizás lesz, vagy hatalmas tömeg ahol még mozdulni sem lehet? Esetleg nem is rendez nekem bulit csak elmegyünk valahova táncolni? Tippem sincs. Jay mindig ebben volt a legjobb. Meglepni másokat. Velem ellentétben neki rengeteg haverja volt és mindenkivel rendszeresen találkozgatott is , de én lehettem azon megtisztelt a legjobb lett mindközül. Valaki most nyitott ki az ajtóm. Uramistenem talán meg kéne próbálom úgy csinálni,mintha aludnék ,mert ha most hozza a meglepetés tortat akkor meg kéne lepődnöm. Nem bírtam ki. Kinyitottam a szeme. És a látvány ami elém tárul Jay mosolygós arca,majd egy paradicsom amit hozzám vágott.
-Boldog Szülinapot Jenny!! - amilyen gyorsan csak tudtam kiszedtem a szememből a paradicsom héjat ,kikászálódtam az ágyamból és egyenesen Jayre ugrottam.
-Te beteg állat,és ha még aludtam volna? - dühös akartam lenni,de én is nevettem miközben leszidni próbáltam Jayt.
-Jólvan, jólvan akkor elemehetünk kávézni!
-Ezzel nem engesztelsz ki!
-Akkor megállunk a virágboltban.
Leszálltam Jayről és leültem mellé a szoba padlójára.
-Megbeszéltük!
jóslat , őrző , nap , tenger , átok , nehéz , féltékenység , erő , szürkület , emlékek ,



A nap már delelőjén járt,mikor kiértem az elhagyatott sziklaszirtre.Mind hiába,ugyanis az égitest sugarai nem tudtak áttörni a nehéz,párás felhőfüggönyön,amely hamarosan világra bocsátotta minden dühét és keserűségét súlyos,könnyekre emlékeztető esőcseppek formájában.Az elázás lehetősége fenyegetett,jobbnak láttam visszafordulni és felfüggeszteni kis túrámat.Ekkor találtam szemben magam egy emlékektől gondterhelt arcú öregasszonnyal.Nem értettem szavait kristálytisztán a tenger feltámadó hullámainak erőteljes csapódásaitól,amint ott vívják saját csatáikat a meder hadszínterén.
-Átok!Átok reád leány!-rikácsolta a nőszemély irdatlan haraggal.Gonosz csillogás villant aszott,mazsolára emlékeztető szemeiben.
Itt cselekedni kell!-gondoltam magamban,miközben félelemtől remegő karjaimmal hegyes tárgy után kutattam nadrágzsebeimben.
Közben a banya egyre közelebb és közelebb ért,hatalmas kődarabot szorongatva kendőbe tekert feje felett.
-A jóslat beteljesült!Már Agrin,az Örzők Ura is megmondta!-kiáltotta és hirtelen valami átsuhant arcán,mire hirtelenjében futólépésben kezdett közeledni felém.
Semmi kezem ügyébe kerülő dolog híján a nyakamban lógó medállal csaptam felé,mígnem reflexből el nem kezdtem én is rohanni felé,táskámat pajzsnak használva.Az ütközet súlyos bordatörésekkel és fejsérülésekkel ért véget a boszorkány számlájára.Azután utána sem adta fel.Végül nem bírtam tovább,saját fegyverével zúztam péppé a vadász koponyáját.Szürkületkor fejeztem be kicsiny,szerény sírjának munkálatait.Nagylelkűségemhez híven botokból összetákolt keresztje tetejére helyeztem ostorként használt támadóalkalmatosságomat.Ez így nem lesz jó-morfondíroztam,míg újra elő nem ástam friss tetemét.Végül a közelben lévő nyárfára kötöztem ki.
-Ez vár a betolakodókra!-írtam a növény göcsörtös törzsére a figyelmeztetést.Már akkor kicsírázott bennem a féltékenység magja,bár még nem is sejtettem,mi lesz belőlem...

feledékenység•zokni•harag•pezsgő•szellem•megbocsátás•tiltakozás•kosár•macska•barátságos

feledékenység•zokni•harag•pezsgő•szellem•megbocsátás

Sajnos a feledékenység az egyik legrosszabb tulajdonságom. Hogy miért? Mert anyukám mindig megígérteti velem, hogy vigyem ki a koszos zokniaimat a szennyesbe,csakhogy ezt nem szoktam olyan gyakran valóra váltani. És ezzel az aprócska dologgal akkora haragot keltek a lelkében, hogy gyakran azt hiszem, már nem is fog megbocsájtani. Ilyenkor nem nagyon szokott velem szóba állni, olyan, mint egy szellem: nem hívja fel magára a figyelmet, de ugyanakkor éber, és szembeszáll az emberrel a saját akarata érdekében. Miután már jó ideig nem beszéltünk, bocsánatot kértem tőle, és elöntött a boldogság, miután tudomásomra adta, hogy már nem haragszik rám. Ennek örömére pezsgőztünk egyet, s közben bepótoltuk az elmaradt perceinket.
Hát, ez volna az én kis történetem. Szerintem nem nagy eresztés, de remélem ez így megbocsájtható fél egykor. (hajnalban)
|sör|talk-show|legjobb barát/barátnő|gyónás|túrós rétes|borzalmas lehelet|lepkeháló|AC/DC|Facebook|teleportálás|
Drukkolok annak, aki ebből össze tud hozni valami értelmeset!

Kibontottam az esti sörömet, és örömmel kezdtem el kortyolgatni. Éreztem, ahogy a hideg ital lassan lefolyik torkomon, és lehűsíti testemet. Ezt sokan furcsállnák, mert azt állítják, a sör nem női ital. De attól még ihatom, vagy nincs igazam? És mi van, ha nekem ez a kedvenc alkoholos italom? Miközben gondolkoztam, elkezdtem keresgélni a tv távirányítóját, amit pár másodperc alatt meg is találtam. Bekapcsoltam a készüléket, éppen egy talk-show ment kedvenc csatornámon. Egyszer csak valami hangra lettem figyelmes. A konyhából jött. Fel is álltam, majd lassan kicsoszogtam a konyhába, és megláttam, hogy a telefonom rezeg a pulton. A legjobb barátom volt az. Elkezdtünk beszélgetni, majd egy idő után befejeztük, és letettük a telefont. Leültem megint a tv elé miután visszamentem szobámba. A talk-show még mindig ment, és a gyónásról beszéltek. Mivel ezt a témát meguntam, és éhes is voltam - amit gyomrom mérges korgása jelzett -, újra kimentem a konyhába, és kinyitottam a hűtőt. Egy szelet túrós rétes nézett vissza rám, amit aztán egy tányérral és egy újabb sörrel együtt megfogtam, és visszamentem szobámba. Egy idő után azt vettem észre, hogy borzalmas lehelletem van, ezért elmentem a fürdőszobába, és gyorsan fogat mostam. Mire visszamentem szobámba, egy lepke volt a falon. Rájöttem, elfelejtettem becsukni az ablakom, és azon beszállt a fényre. Így hát megfogtam a lepkehálómat, ami ott állt a szoba egyik sarkában, és pár perc fogócskázás után elkaptam. Visszafeküdtem ágyamra, miután kidobtam a lepkét az ablakon, és becsuktam azt. Kényelembe helyeztem magam, de másodperccel később megbántam. Átkapcsoltam a zenecsatornára, ahol AC/DC ment. Felálltam, és elkezdtem vadul ugrálni, mert imádtam a számot, ami éppen ment. Később, mikor vége lett, lihegve feküdtem le az ágyba. Magamhoz vettem laptopom, ami az éjjeliszekrényemen pihent, és felmentem a Facebook-ra. Egy fél óra után meg is bántam, ugyanis néhány idegesítő ismerősöm rám írt, és felhúztam magam, mert elkezdtek velem veszekedni. Ezért dühösen lecsaptam laptopom tetejét, és vissza is helyeztem éjjeliszekrényemre. Átöltöztem a pizsamámba, lekapcsoltam a villanyt, kikapcsoltam a tv-t, és elfeküdtem ágyamban. "Mára elég az emberiségből. Először a tv-ben, aztán a közösségi oldalakon is... Na jó, ez nekem már túl sok." Gondoltam magamban. Dühömben lecsuktam szemeim, és álomba merültem. Egy furcsa és unalmas nap után valami érdekesről álmodtam. Arról álmodtam, hogy képes voltam teleportálni, bárhova, és ezért elmentem a tengerpartra. Tényleg... De rég voltam már ott! Most szívesen odateleportálnék.

palacsinta - tűz - kolibri - barát/barátnő (partner) - Mona Lisa - száz - bolt - villám - istennő - fürdőszoba
Sok sikert.

Kösz, szükségem lesz rá.

Kora hajnali órákat írtunk, Brad, az általam fél éves pincés fogságra ítélt barátom pont nemrég kezdett bele kötelező kolibrikergető elfoglaltságába, mikor nagyot csattant valami a kínzókamrájában. Belső istennőm nem hagyván cserben, megszólalt bennem a 220, és szélsebesen a helyszínre vágtattam. Brad szegény, ott feküdt az antik légycsapók, illetve az ingyé' tábortűz mellett teljes ádámkosztümben, kolibrivel a markában, utolsó halálsikolyai közepette. Ráadásul a napi palacsintaadagját sem zabálta meg, hallatlan. ,,Inkább elcsámborgok a fürdőszobába kisírni magam" - gondoltam nagy sértődöttségemben, mire észrevettem, hogy a mocsok még a cellája ablakát sem volt képes becsukni, mindemellett bekotródott szerény hajlékomba egy vakarék gömbvillám is, ami éppen a konyhába tartott, dicsőn megrongálni a fali, teszkógazdaságos' Mona Lisa-mat. ,,Csak Brad testén keresztül"- mondottam, és elé vágtam kipurcant foglyomat egy százas papír zsebkendő társaságában, ellenben újdonsült ősellenségem, nem vágván le finom célzásomat haladéktalan távozására, folytatta útját a bolti zsákmány felé... Ha Bözsi nénje' alsószoknyája hosszabb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Mellesleg nem az Azkaban börtönéből kéne vele fárasztanom vele a jó népséget hirtelen felindulásból elkövetett emberölés & nekrofília miatt.

rágógumi, Excel, nekrofil' tanárbácsi, Holnap történt, McFly, S(z)elena Gomez, egérpad, Mea culpa, csumbuj, málnás cigi

Kéz és lábtörést - ami egy középszer' aranyeret is kenterbe verne - Gyermekem.

jaj már

egy szép napon arra ébredtem, hogy jaj de jó, nyár van. aztán rájöttem, hogy nem, nincs. elvonszoltam magam a korombeliek kínzókamrájába (az iskolába), informatikaóránk volt. amíg mindenki szorgalmasan igyekezett teljesíteni a feladatot az Excel segítségével, én sunyiban megnéztem a Holnap történt című zseniális filmet. a nekrofil tanárbácsi azonban rajtakapott, úgyhogy elkábítottam málnás cigivel. az egyik osztálytársam levideózta, úgyhogy őt meg leütöttem egérpaddal. ekkor előugrott S(z)elena Gomez, és látta, hogy a teremben mekkora a csumbuj, így egy rágógumival a falnak lökött, és tikkelve megkérdezte, mi az, hogy mea culpa, de mivel lusta voltam guglizni és a suliban amúgy is tré a wifi, megvontam a vállam. erre ki akart nyírni, de Marty McFly pont időben ugrott be az ablakon (tönkretéve a redőnyt, amit az elkövetkezendő huszonöt évben senki sem fog megjavítani), és megmentett. azonban megérezte a málnás cigit, és végül ő is elájult. aztán mégis az igazgatóiban végeztem.

alkohol; zsigubigule; sikátor; bumm; kredenc; tűzokádó cickány; nyerít; Mónika Show; láma; árok.
a cickányra nincs magyarázat

Egy sötét sikátorban botorkáltam hazafelé, a bulajon elfogyasztott alkoholmennyiségtől kábán. A környező házak ablakaiból a Mónika Show lágy trillái szűrődtek ki maxvolumén. Hirtelen teljesen indokolatlanul elém ugrott ősellenségem, Hraa'khl, a level 20-as Pyromancer egy tűzokádó cickányon lovagolva, és gúnyosan beintett. Több sem kellett, megidéztem hűséges harci lámámat, Zsigubigulét, és a hátára pattantam. -AIEEE!!! - Nyerítettem unkreatív csatakiáltásom, és nekiugrottam, nagy lendülettel, most meghalsz kö- *BUMM!*

Az árokban ébredtem. Körülöttem egy jobb sorsra érdemes kredenc maradványai hevernek. Fáj a fejem. A Mónika Show nyugtató hangjait követve elindulok.

helikopter, kólavíz, retek, guggol, teflon, fetreng, kombiné, csula, hullarabló, genitivus.

Mikor felébredtem csodás álmaimból, egy helikopter hangjára lettem figyelmes. Felültem ágyamban, és körülnéztem, annak reményében, hátha eszembe jut valami tegnap estéről. Hát...
Kólavíz csöpögött le asztalomról.
"Mi ez a retek?" kérdeztem magamtól fejemben. Felálltam, odamentem hozzá, és leguggolva közelebbről megvizsgáltam. Hát ez a ház tuti feje tetejére lett állítva, és hozzá még ki is lett fordítva.
A másik dolog, amit megláttam, egy teflon volt, ami szekrényem sarkáról lógott le. Mi a...???
Meg akartam vizsgálni, mi a helyzet a ház többi részével. Mikor kiléptem szobám ajtaján, legjobb barátomat fedeztem fel, aki a földön fetrengett vagy 5 ismeretlennek tűnő emberrel. Persze mind aludt. Lusta disznók...
Az utamon a konyhába láttam sok minden mást is. Egy srác - na de hogy ki?? - egy rózsaszínű kombinét viselt - na de hogy miért?? -, amire csodálkozva bambultam. Nagyon nagy bulit szerveztem ezek szerint. Jézus isten. A nappalim parkettáján volt minden, csula, meg minden, ami nem oda való lett volna, hanem a wc-be mondjuk. Gusztustalan barmok.
A kávéasztalomon egy névjegykártya várt, amin az állt 'Sergio Delagora, hullarabló'. Miféle dolgok történtek az én békés, szép kis lakásomban? Talán ez volt a legsokkolóbb része az egész 'buli után' dolognak.
Illetve volt még egy dolog, amit abszolút nem értettem. A falra A4-es papírok voltak összerakva és felragasztva, és az volt rájuk írva: 'genitivus'.
Hát az meg mi a szar?
Kigugliztam, és ettől még inkább összezavarodtam.
Mi köze van a görög nyelvtannak a bulizáshoz?
Ezután eldöntöttem: nincs több party az én lakásomban.

kacsa, Hamupipőke, Facebook, zsírleszívás, művészettörténet, robot, törölköző, kanyar, lufi, röfögés
Sok szerencsét!

Volt egyszer Hamupipőke, aki nem mellesleg egy kacsa volt, hiszen egész nap kacsaszájjal pózolt a selfijein, hogy Facebookra felrakhassa a csodálatait. Hamupipőke nem tanult művészettörténetet, ezért nem is volt tisztában a jó ízléssel. Röfögött, és olyan fotók is kerültek ki róla, amikben egy szál törölközőben volt. Egyik nap elment kocsikázni a havernőivel, amikor is a kanyarban megláttak egy kék lufit, amit egy robot tartott a kezeiben. Azt mondta a robot: Csak akkor, de csakis akkor adom nektek a lufit, ha zsírleszívást csinálhatok nektek! A lányok megörültek, mert miért is ne, az 5 centis derékbőség végül is jó sok. A robot azonban lézersugarakat lőtt ki a szemeiből, aminek köszönhetően a lányok csont vékonnyá soványodtak, és elfújta őket az enyhén észak-déli irányba tartó passzátszél.

Szavak: Hashtag, Tumblr, Masni, Pirulás, Napszemüveg, Festék, Tengerpart, Üvöltözés, Húsvéti nyúl, Toll

Éppen a tumblr nevezetű disznóvágás-szervező céggel konzultáltam a tengerparton (egy masnis borbélylegényke leitatott festékkel, ezért nem emlékszem, pontosan hol), mikor arrafelé csuhogott a húsvéti nyúl. Gondoltam előre szólok neki, hogy húsvétra napszemüveg-mintás hashtag-et kérek, mert tudtam róla, hogy kissé feledékeny. Nem vette jó néven szolid figyelmeztetésem, hőbörögni kezdett. Hirtelen hatalmas üvöltözés támadt, mert megjelent Tejbegrízszeletelő és megsuhogtatta tollait. Az orkán erejű szél elfújta az egész vitatkozó népet, csak engem tartottak a földön birkózót idéző vállaim, így sikerült megsimogatnom az oda tévedt kiscsibéket.
Kis idő múlva visszatért a Tejbegrízszeletelő, megkopasztotta a csibéket és a következő dolog, amit láttam az az aranyos kis jószágok pirulása volt a nyárson. :c

magnézium, kendő, filctoll, makaróni, kecskeszarv, konzervnyitó, fonott kosár, töklámpás, folyó, meggymag
Hajrá! c:

Az emberek mindig kérdeznek "Mi a kedvenc kémiai elemed?", és én mindig izgatottan rávágom: "MAGNÉZIUM!". Egyszerűen imádom... Mindig, mikor rá gondolok, a testem izgalommal töltődik fel. De ez a mániám kihat öltözködésemre is. Van egy kendőm, amire a magnézium vegyjele van rányomtatva, hogy mindig mikor megtörlöm a kezem kézmosás után, emlékeztessem magam. A filctollaimmal is mindenre rárajzolom a vegyjelét. Minden nap, egész nap csak erre a csodás dologra gondolok. Tegnap is, mikor makarónit készítettem, csak arra az ezüst színű csodára gondoltam. Minden este, mikor az ágyamban fekszek, és a falon lévő kecskeszarvra nézek velem szemben, a magnézium jár a fejemben. A becenevem is magnézium, mert ismerőseim mind tudnak fura rajongásomról. Tavaly születésnapomra kaptam egy konzervnyitót, amire szerelmem csodálatos neve volt ráírva. Karácsonyra egy fonott kosarat kaptam, amiben magnézium volt kisebb dobozokban. Halloweenkor is a töklámpásomra a vegyjelét faragtam, míg unokahúgom és unokaöcséim a saját kedvenceiket faragták rá. Múltkor is lementem a folyóhoz, és láttam a magnézium-feldolgozót. Szemeim csillogtak, bármikor ránéztem. Bár ott dolgozhatnék... Egész nap csak az én istenemmel tölthetném az időt. Csalódott voltam a magnéziumban, amiért ilyen elérhetetlen egy kémiai elem volt, ezért áttértem egy másik vallásra... A meggymagokra. Azokat legalább boltban is megkaphatom.

napsütés, hányinger, zene, kacsaúsztató, tojás szeletelő, púder, reflex, rágógumi, tömés, kormány