Szép estét csajok!
Ne haragudjatok, amiért hézagos a jelenlétem mostanában, de a héten elkapott a "munkaláz" és mire észbe kaptam, már le is telt a nap. De kivételesen nem bánom, mert van is hozzá kedvem, hogy tegyem a dolgot, ráadásul vannak ötleteim is. Persze ismerve a költségvetést, úgysem lesz belőle semmi, de legalább hátha...
Jaj, olyan kíváncsi lennék Davidre... Hogy mit szólt a szavazáshoz... Feltéve, ha tudja már.

Olyan szívesen ott lennék/lettem volna, amikor tudatják vele.
Ami a kutyakérdést illeti: mindkettőtöknek részben igazat adok.

Én a kutyust beengedném a lakásba, az ágyba viszont soha. Alapvetően kint lenne a helye, de nem ripakodnék rá, ha olykor meghúzódna a folyosón vagy valahol az előszobában.
Nekem már sajnos nincs saját kutyám, de amikor volt, kinti kutyus volt. De napközben szabadon járkálhatott. A nagyszobába sosem ment be, csak az előszobába, maximum a kisszobába. Aludni mindig kint szokott, kivéve vihar, illetve nagy zaj esetén (villámlás, Szilveszter), olyankor mindig bekéretőzött és be is lett engedve.
Most a párom kutyusa a kutyusom, ő 10 évig kerti kutya volt, kint lakott. Egy éve kényszerből (= baleset érte, plusz el lett adva a hétvégi házacska, ahol lakott) bekerült egy panellakásba (nagytestű egyébként, fekete labradorra hajaz leginkább, de eredetileg keverék), de az első pillanattól kezdve szobatiszta volt. Ágyba tilos mennie, bár olykor bepróbálkozik...

A múltkor volt egy elég kínos szituáció is ebből kifolyólag...