R n' B

Alig, de azért észre lehet venni a különbséget. Ginuwine-nek isteni hangja van. A 2. verzió kicsit, mintha gyorsabb lenne. Mind2 nagyon tetszik, de éppen ezért, én is a másodikat választanám.

Amúgy nekem mindkét verzió tetszik, nem tudok dönteni közülük, annyira jók

"...to Aaliyah who brought life to my music"
Milyen gyönyörű ez a sor Amúgy hihetetlen , hogy Missy mennyire imádta őt. A Behind the music-ban láttam, hogy mikor meghallotta a szörnyű hírt, hogy lezuhant a gép, egyből hívta Liyah telefonját, mert nem hitte el...csak sajnos nem vette fel a drága Annyira megrázó volt hallani.
Ez tuti kint volt már, de ezt most muszáj betennem:

Ciarát valahogy sose tudtam igazán megkedvelni, de ez a dala telitalálat.

Én meg pont, hogy minden megmozdulását szeretem. Hiába változtatott a zenéjén, mégsem csinált közös dalt Guettával (eddig ) Amúgy a karrierje elején kritikán aluli volt az élő teljesítménye, inkább a táncra fektették a hangsúlyt. Most már tökéletesen megy neki a tánc + ének. Valahol olvastam egy kommentben, hogy ő lehetne a női Michael Jackson a tánc terén. Igaz, van benne valami, bár én tudnék még egy pár zseniális táncost..Janet Jackson, Beyoncé, vagy ott volt Aaliyah is.


Volt egy Grammy Special különkiadás, ahol Whitney-re emlékeztek. Bírjátok Jennifert? Én imádom őt, rohadt jó előadás volt ez is. És megállapítottam, hogy a háttérvokálosok zseniálisak..húú

Nem hallgatom Jennifert, de a hangja baromi jó, meg a zenéje is teljesen oké. És szimpi is, nagyon
Ciarának az első két albumát imádom, a későbbi dalai közül már csak a Like a Surgeon tetszik, amire azt olvastam egy kritikában, hogy Aaliyah beütésű
Tényleg nagyon jó táncos, de számomra egyértelmű, hogy a női MJ a tánc terén, az JJ. Őt inkább JJ utódnak mondanám, vagy nem tudom
Ez az örök kedvenc tőle:


meg persze a Promise, annyira kifejező és elegáns.


Ha már Janet,

Legkedvencebb dal, legkedvencebb előadás.

Úristen ez a dal Hihetetlen, mennyi erő van benne, inspiráció ez a dal. Nem tudom, hogy tudták ezt a dalt ennyire tökéletesre elkészíteni. Ja és az élő fellépései Janetnek mindig tökéletesek voltak. A drága a saját egészségét is sokszor a háttérbe helyezte, csakhogy a maximumot hozza. (Valami műsorban volt róla riport erről.)
Amúgy eddigre már régen bebizonyította, hogy ő nemcsak Michael kicsi húga, hanem egy erős, érett nő. Hihetetlen, mennyire tisztelem ezért, hogy egy akkora sztár árnyéka mögül, mint Jackson, képes volt önerőből a csúcsra emelkedni és bebizonyította a világnak, hogy ő igenis sztár lesz.
És az is lett!

Nektek melyik a kedvencetek az albumról? Nekem ez De az egész album annyira jó, annyira más, mint átlagban az akkori RnB dalok, meg a szövegei is nem azok a tipikusak, hanem tényleg bele tudod élni magad és érzed. Olyan emberi, különösen ennek.

Számomra az egyedi a legmegfelelőbb szó a Southern Hummingbird-re. Írtad, hogy tök más, mint a többi album. Nos, aki Missy Elliottal és Timbalanddal dolgozik együtt, az csakis különleges és egyedülálló albumot készíthet

Én ezt nagyon szeretem róla

Akkor megkérdezem: az It's Me Again-ről mik a kedvencek??

Az tetszik benne, hogy valahogy mélyebb a többinél. Hiába imádom az akkori RnB zenék jó részét, de tény, hogy gyakran elég egy kaptafára mentek hangzásban is meg szövegben is, ami nem azt jelenti, hogy nem jó, csak értitek És Tweet meg úgy szembement ezzel, amit pl. az Oops hallatán nem gondolnék, annak ellenére, hogy azt is imádom, meg úgy eleve első látásra/hallásra nem nézném ki belőle. Aztán meg egy ilyen album... Nem is az a tipikus 2000-es évek eleji RnB, de még nem is az India.Arie/Erykah jelleg, hanem a kettő között, egy tök más.
Nocsak, pont a Beautiful a második kedvencem a Complain után
Az It's Me Again-ről meg egyértelműen a Cab Ride

Bizony, milyen jó dalok voltak akkor. Én valahogy nagyon boldog lennék, ha az a hangzás visszatérne.
Azt hiszem, hogy hirdettem már itt, mekkora Keyshia Cole- imádatban szenvedek. Az új albumról ez a kedvenc. Ááá mekkora dal. Ashantit nem annyira kedvelem, talán azért, mert nem igazán ismerem ..de ez, hú
Amúgy azt hittem, hogy Keyshia albuma nem lesz jobb, mint a Brandy-é. DE tévedtem. Fényévekkel jobb a Woman to Woman, mint a Two Eleven. Teli van R&B dalokkal..a Brandy-é nem teljesen..de attól függetlenül imádom mindkettejüket.

ÓÓÓÓÓÓ Alig várom már a teljes EP-t!!


ŐŐ nem tudom, hallottátok -e már Alicia új albumát. Nekem most minden szenzáció, mert nem tudtam a rohadt megfázásom miatt gépezni...És ma értesültem, hogy kiszivárgott a Girl On Fire. Elég nagy tolvaj vagyok zene téren ( ), ha gondoljátok itt belehallgathattok
http://rnbxclusive.se/2012/11/alicia-keys-girl-on-fire-itunes-lp/

Én sem tudtam addig várni addig, amíg hivatalosan is megjelenik, így én is "rosszalkodtam". Alicia elkészítette az 5 remekművét. Annyira nem mai, szóval annyira ő. Minden dal tetszik rajta és érződik a lemezen, hogy az anyaság inspirálta a szeretet jegyében készült az egész album. A When it's All Over dal végét meg komolyan meg is könnyeztem. Annyira édes, ahogy a kicsivel beszél és neki énekel. Nagyon hatásos, de egyáltalán nem hatásvadász.

Te jó Isten Most értem az album végére..természetesen újra hallgatom. Olyan fura érzésem van az albummal kapcsolatban, nem tudom, mikor éreztem ilyet utoljára. Az egész tökéletesen fel van építve..lassú kezdés, pörgős a közepe, a vége pedig annyira feszült, hogy kicsit rosszul is éreztem magam az utolsó 2 dal hallgatásakor. Nem tudom megmagyarázni, de késztetést érez az ember, hogy újra meghallgassa az albumot. Teljesen a hatása alá kerültem. Imádom benne a kitöréseket, áá az a hang, ami Alicia torkában van, áá tökéletes. Az hittem egy Element of Freedom Vol. 2-t fogok hallgatni. De nem, nem. Ez az album számomra sokkal jobb. Az Element of Freedom valamiért nem nőtt annyira hozzám. Imádom persze, de nem úgy, mint mondjuk a The Diary Of Alicia Keys-t, vagy a Songs In a Minort. De ez, ahogy írtad, egy remekmű, zseniális, igényes, kidolgozott munka.

Jajj a kis Egypt tényleg nagyon aranyos. Ahogy mondja Alicia neki "Ahw man, I love you" és ahogy gügyög rá a pici, az tényleg olyan megindító. Nem annyira bírom a kisbabákat, de még én is mosolyogtam ezen.
Úgy szeretem ezt a képet róluk

Már csak 4 nap és jön az EP, már egyre kevésbé bírok várni, főleg hogy Solo minden nap ingerli a népet Twitteren A LITPL meg talán jobban tetszik, mint a Losing You, bár az a klip miatt nagyon hozzám nőtt. Ennyire komolyan rég vártam új cuccot egy előadótól, beleértve Aliciát és az SWV-t is Valahogy annyira mély és kreatív anyagnak ígérkezik, hogy szerintem még a Hadley St. Dreamsnél is jobban növelni fogja az imádatomat Solo iránt Annyira elbeszélgetnék vele egyszer, olyan inspiráló lehet.

Én is letöltöttem Alicia albumát, de még nem hallgattam meg az egészet, csak egy részét, mert kicsit szégyellem magam Meg egyébként nem tudom miért, de az új anyagok sosem érdekelnek annyira, hiába várom őket türelmetlenül, meg is hallgatom, de végül nem mélyedek bele, ez volt Monicánál, az SWV-nél meg most Aliciánál is. És még csak nem is arról van szó, hogy ők csak "elmegy" előadók, főleg az SWV, főleg 15 év után és mégis... Ezért is nagy dolog, hogy Solo EP-je ennyire az őrületbe kerget már most Amúgy Rihanna albumát is letöltöttem, akármennyire csökkent az évek alatt az érdeklődésem iránta, minden albumát letöltöm, mert a kíváncsiság mindig győz Még azt sem hallgattam meg teljesen, viszont azok közül amiket eddig hallottam a What Now egészen bejön, olyan kifejező. Még a Numb elmegy, de a többi nem nyerte el így elsőre a tetszésem. Csak a 8. dalig hallgattam.

Na én meg pont az ellenkező eset vagyok. Állatira várom az új albumokat, számolom vissza a napokat a kiszivárgás napjáig, aztán szemrebbenés nélkül lopom le őket és napokon át hallgatom. Tudom, hogy sokan ezt úgy fogják fel, ha letöltesz, nem tiszteled ezzel az előadót, de ez nem így van..Szoktam én venni cédéket, csak ritkán.



WTF?? Én mindig azt hittem, hogy te naggyon utálod az "új" Rihannát. Légyszi légyszi írd meg majd a többiről is a véleményedet
Nekem ez a févörit a Pour It Up mellett. Tudom, nem R&B, de ez annyira jó popdal, hogy ááá. A régi időkre emlékeztet. Még Brown jelenléte sem irritál, annyira tetszik ez a dal. Ja és: The song was written by Nash, Carlos McKinney, Michael Jackson.

Az első három albumánál annyira voltam "rajongó", mint úgy az átlag Viva néző, értitek Aztán kicsit kiábrándultam, ebben nagy része volt a Don't Stop The Music naponta 50-szer való játszásának mindenhol, konkrétan úgy meggyűlöltem azt a dalt, hogy úristen...pedig eredetileg nem utáltam Aztán a Rated R-nál nagyon megszerettem, a Loud óta megint visszaesett, de mégis a Loudnak és a Talk That Talknak is tetszett a fele, mindkettőnek. Aztán az, hogy nem nagyon ír magának dalt, meg a fellépései minősége a koncepciója, meg ilyen dolgok azok, amik miatt eléggé esik a szememben, de ami jó, azt sosem tagadom le tőle sem. És eddig még nem volt olyan albuma, amin nem lett volna legalább 4-5 jó dal. Na meghallgattam, ismét pozitív csalódás Nyilván nem úgy hallgatom őt, mint egy Aaliyah-t, vagy M.I.A.-t, most akik így hirtelen eszembe jutottak, de ez nem változtat azon, hogy vannak olyan dalok a lemezen, amik egyszerűen jók, tagadhatatlanul. És több volt, mint gondoltam volna

Amik tetszenek: What Now, Lost In Paradise, Half Of Me, No Love Allowed, Nobody's Business (valóban )

Amik elmennek, de inkább jók, mint rosszak/valószínűleg több hallgatásra az első kategóriába fognak esni: Get It Over With, Jump, Numb, Love Without Tragedy/Mother Mary, Stay.

A többi nem jön be, még a Diamonds sem, de ami úgy igazán borzalmas, az csak a 2 Guetta féle.

Nálam egyedül a Right Now, ami nem jön be..nem értem, miért kell erőltetni Guettát. Egyébként annyira örülök, hogy került egy reggae dal is az albumra. Jó jó, nem 1000% reggae a No Love Allowed, inkább csak olyan vonatkozású, de naggyon jó. A szövege , meg minden. Szerintem az a dal teljesen Chris Brownról szól, hmm negatív értelemben..előtte meg ott van a Nobody's Business, amiben elmondják, hogy ők még mindig egymáséi, meg love van örökké. Pöppet össze akarják zavarni a népet
Az Unapologetic talán a dalszövegei miatt is tetszik jobban, mint mondjuk a Talk That Talk.

Most más:

Nem annyira áll közel hozzám Chrisette, de ez nem rossz dal

Megint jó régen írtam ide, de követem amiket kiraktok és írtok.
Rihanna albumát én is letöltöttem, de nem nyerte el a tetszésem. Ami egyedül tetszik, az a Diamonds. Nem azért persze, mert másoknak is tetszik, hanem mert tényleg fülbemászó lett. A többi dal viszont egyik sem fogott meg. Mindig úgy hallgatok egy albumot, hogy "szerelem első hallásra" alapján, és egyiknél sem éreztem semmit. Talán még a Stay-nél, vagy a Love Without Tragedy/Mother Mary-nél, de itt sem azt, hogy: hú, ez rohadt jó lett.

Alicia albuma viszont nagyon jó lett, de még rengetegszer meg kell hallgatnom ahhoz, hogy annyira szeressem, mint a többi albumot.

Solange EP-jét, nagyon várom már. Rajta kívül még nagyon vártam a Stooshe albumot, aminek a megjelenését átrakták 2013. márciusába. Mikor megláttam, hogy megint dátumot változtattak, azt hittem rosszul leszek..

Nekem meg pont úgy van, hogy nem ítélek elsőre, mert van (érdekes, Rihanna az, akinél a leginkább ez szokott lenni), hogy első hallgatásra 1-2 dal kivételével egy kupac sz.rnak tartom, aztán minél többet hallgatom, rájövök, hogy hoppá, ez is tök jó, és ez is. De most RiRi albumát elég hamar be tudtam fogadni, az előző kettőhöz képest, pedig azokkal is megbarátkoztam végül, legalábbis egy részükkel. Igaz, egyedül a What Now volt, ami már elsőre is AZTAK.RVA volt, de mostanra az album nagyobb része tetszik. A csoportosításom óta már a Get It Over With és a Jump is átkerült a tetszős kategóriába. Amúgy az mennyire gáz, hogy a Pony rész hangzása jobban tetszik tőle, mint Ginuwine dalában?
A Love Without Tragedy/Mother Mary-vel az a bajom, hogy már az agyamra mennek a Marilyn és James Dean (még jó, hogy Audrey nem volt benne) mondogatások a dalokban. Akkora divat lett manapság, hogy már nem bírom hallgatni. Viszont a Mother Mary rész már tetszik, bár nem mászik úgy a fülembe, mint a többi. A Stay-vel is pont így vagyok, jó, de nem ragad meg.

Na és végeztem Alicia albumával is, basszus erre nem számítottam. Tudtam, hogy jó lesz, de én is valami EOF félét vártam, azt hittem mindegyik olyasmi lesz, mint a Girl On Fire. De rohadtul nem. Ez nálam most annyira betalált, hogy az As I Am utáni kedvencem lett, ELSŐRE. Na ilyen új albumoknál sosem történik velem. Nem tudom megmagyarázni, de úgy érzem, hogy ezzel teljesedett ki teljesen művészileg és fejlődött ahhoz képest, amihez képest azt hittem, nem lehet. Többet játszik a hangjával, van benne egy plusz érzékiség és a dalokban is van valami plusz, de azt már tényleg nem tudom megfogalmazni, hogy mi. Olyan, mint egy régi album, akárcsak az előzőek, de nem egy fajta, hanem egy csomó stílus, művész, film, érzés, időszak jut eszébe az embernek. És minden dal emlékeztet valamelyik régi előadóra, de sosem tudom, hogy kire is Csak egy kedvencet tudtam választani, mert olyan jó lett az egész, hogy nincs az, hogy pár dal lemarad a többitől. A kedvenc a Listen To Your Heart, ennél tudom is, hogy Marvin Gaye-re emlékeztet Ez most egy hatalmas pozitív csalódás volt, mert tudtam, hogy jó lesz, de hogy ÍGY és ENNYIRE jó, azt nem. Ha a Girl Is On Fire-ből a Bluelight verzió került volna fel, akkor teljesen tökéletes lenne.

Én meg már Amel Larrieux albumáról kezdem azt hinni, hogy tényleg sosem érkezik meg Kezdek már rá igen mérges lenni. Legalább tudnám biztosra, hogy xy időpontban megjelenik, még ha az messze is lenne, de így... A másik ilyen, Tweet. Vele is ugyanígy vagyok.
Kelisben meg Amerie-ben viszont bízom, hogy jövőre jönnek

Hupszi, amúgy bocsi a hosszúság miatt

Tetszik ez a véleménymondogatós dolog az albumokról

Na akkor mi a véleményetek a True-ról?? Nekem első hallásra mind tetszik, profi munka. Amit többször visszatekertem az a Locked In Closets, Don't Let Me Down és a Bad Girls. Rohadt jó dalok, te jó ég. Amúgy az egész annyira retró hangzás, de mégis annyira jó és eredeti.