Milyen filmet láttál legutóbb? II.

Joker
9/10

Nem rég értem haza a moziból. Én bevallom nagyon szkeptikus voltam ezzel a filmmel kapcsolatban mert már a trailer sem tetszett.
Viszont most miután megméztem aztk*rvaaa! A film gyakorlatilag egy tanulmány lehetne egy társadalom peremén élő szociopatáról aki mondhatni öntudatra ébred és egy jelképpé válik egy egész társadalmi rétegnek. Nagyon jó film és piszkosúl élveztem a filmet ami kicsit zavarba ejtő mivel egy elmebeteg szociopatáról szól a film. Főleg a Mindhunter után már kicsit sok nekem ez a sok elmebeteg fazon. Joker vagyis Arthur sokszor kerül szánalmas és zavarba ejtő helyzetbe és amit ez a zűrzavaros társadalom probál ráeröltetni az hozza elő belőle a bűn hercegét. Gyakorlatilag tolja és löki Arthurt a körülötte lévő világ a katasztrófa felé. És ez baromira jólvan felépítve.
Fúúú annyi jó jelenet beleégett az agyamba ebből a filmből. De egyértelműen a metrós jelenet volt a kedvencem amikor arra a piszok jó zenére belessítva cigivel a kezében már “Jokerként” elsétál Arthur és a bohóc maszkot beledobja a kukába. Nahhhh ott libabőrös voltam. Pfúúú meg a végén ott a káoszban a kocsi tetején az a jelenet. fúúú nahh az igen.
Joker egy romlott társadalom végterméke akinek elég egy szikra és lángba borítja a világot. És a film zenéje te jóóó ég!!! Iszonyat jó zenéje van a licencelt zenék is nagyon jók meg a film zenéje is nagyon faja. Mindenképp moziban nézze aki teheti nagyon hatásos a nagy vásznon ez a film.
Éreztem a Taxisofőr párhuzamot a filmen és én véltem felfedezni benne a Komédia királyára is emlékeztető hangulatot mindkét film Scorsese és minkettő nagyon erős darab. De én mindkét filmnél jobban szerettem a Jokert!

Midsommar/Fehér éjszakák
Elejétől a végéig nagyon tetszett a film, főleg a hangulata és a látványvilága, utóbbi lenyűgözően szép. Sokszor úgy éreztem, hogy nem is horrort nézek, hanem valami gyönyörű dokumentumfilmet Svédországról. Több ponton is emlékeztetett a Wallander című sorozatra (ami szintén Svédországban és nagyrészt a nyári időszakban játszódik), emiatt még jobban tetszett. Tény, hogy hátborzongató, főleg az első "ütősebb" jelenet után, mert egészen addig még nehéz eldönteni, mi is várható, onnantól viszont gyanakodva figyeltem mindent és mindenkit. Először tévesen olyasmit vártam, mint a The Ritual című horrornál (érdekes, ennek a filmnek az eseményei is Svédországban zajlanak, és egy különös szekta, illetve annak áldozatai állnak a középpontban O_o), de kiderült, hogy ez kevésbé természetfelettibb. Ennél fogva ezerszer hatásosabbnak találtam, sőt, hihetőbbnek.
A szereplők abszolút jók voltak, nagyon tetszett Dani és Pelle karaktere, a főszereplők közti viszonyok és azok alakulása a történet során. A zene érdekes, jól illik a fényképezéshez. A történetért is odavoltam, annak ellenére, hogy egy ponton túl már sejteni lehetett, mi következik, de élveztem. Ami a legjobb, az tényleg a látvány és a hangulat. Ezért emelkedik ki a horrorfilmek közül.
10/10

Star Wars:Skywalker kora
7/10

Tudni kell hogy én azok közé tartozom akik nem szerették az Utolsó jediket. És nem a porgok miatt és nem is amiatt mert Luke eldobta a fénykardot. Nem gyűlölöm azt a filmet de nem is fogom bánni ha újra nézem az új Trilógiát és azt esetleg kihagyom közben. Nem fog hiányozni.
A Skywalker kora iszonyat nehéz helyzetben volt és borítékolható volt hogy nem fogja tudni kijavítani azt a nagy "SEMMIT" amit az Utolsó jedik hátrahagyott. Mert a középsőfilm egyik dolga lett volna a sok közül hogy árnyalja és kibontsa jobban a történetet, mélyítse a karaktereket (amit részben megtett Rey-el és Kylo Ren-el de ez sem volt sok), kialakítani a csapat dinamikát a szereplők között és eljutni a történetben egy olyan pontra ami a harmadik filmben teljesedhet ki egy epikus befejezéssel akár. De ezt az utolsó jedik nem volt képes megtenni a karakterek a harmadik filmben onnan indúltak szinte mint ahol az Ébredő erő végén tartottak. És nem NEM őljük meg a fő gonoszt a történet felénél egy scifi mese űr operában úgy hogy nincs felépítve a következő fenyegető ellenség. Mert Kylo Ren nem volt felépítve. Jó volt a színész és értettem mit miért tesz és miért vívódik de ez nem elég egy harmadik film fő konfilktusához. Egy Star Warsba egy Szauron szintű fenyegetés kell a hősöknek és szerintem nekünk nézőknek is. Ez egy mese egy fantasy scifi köntösben. És persze a legfontosabb annak aki Star Warsot csinál legyen egy koncepciója arra hogy honnan indúl a történet és hol fejeződik be. Nahh itt az új filmeknél szerintem ilyen nem nagyon volt. Hiába volt itt Lawrence Kasdan meg a fia forgatókönyv írónak meg voltak a "legenda" Star Wars könyvek valamint a "kánon" könyvek amikből összelopkották ennek a háromfilmnek a "történetét". Valamint Lucas korábbi elképzelései is jelen voltak a folytatásokat illetően valahogy nem volt itt senki aki össze fogta volna ezt az egészet.
Erre vállalkozott J.J.Abrams hogy a harmadik filmmel kitölti azt a fekete lyukat amit a második film hagyott maga után.
Nem igazán sikerült neki sajnos. Mert a megalomán ellenség kép és egy bizonyos karakter visszahozása a történetbe nem megoldás a logikátlan történetbeli hiányosságokra. És bizony elképesztően rohan a film semmire nincs idő mindenre választ szeretne adni (amire ad is) de fúúúú egyszerűen szerintem azt az intergalaktikus semmit amit az Utolsó jedik hagyott maga mögött arra még egy 4 órás film is kevés lett volna helyre hozni.
És én még órákig írkálhatnék itt erről az egész SW jelenségről de nem fogok.
Ezzel együtt én nagyon élveztem a filmet vizuálisan és zeneileg tökéletes a film vannak remek pillanatai.Én sokakkal ellentétben az új filmek szereplőit is kedvelem Rey-t Finn-t, Ben Solot-t tudok értük izgulni. De amikor ki jöttem a moziból azt éreztem hogy ezzel a filmmel voltaképpen elégedett vagyok de mint egy Star Wars eposz utolsó részéhez viszont nem volt képes felnőni a film sajnos. És arra gondoltam hogy szükség volt eggyáltalán erre a trilógiára????? Félre értés ne essék én szerettem ezt a filmet de nemtom....
És amit nagyon hiányoltam ebből a filmből az Anakin Skywalker. Valamilyen formában igen is szerepeltetni kellett volna őt. A Star Wars az ő története az ő felemelkedése és bukása majd megváltása. Itt kellett volna lennie Ben Solo valamelyik jeleneténél. Abrams nem merte sajnos.... Nemtom hogy Rian Johnson belerakta volna-e Anakint a saját harmadik filmjébe ezt már nem tudjuk meg de lehet jobb is így.

Azt olvastam valahol, hogy létezett a filmnek egy olyan verziója, ahol megjelent erőszellemként (ha jól emlékszem, talán Obival együtt), de azok a részek a vágóasztalon végezték. Azt hiszem, hogy indoklásként azt hozták fel, hogy a Rey-Palpi ütközet így is erősen emlékeztetett a Jedi viszatérre. Így "csak" a hangjukat hagyták meg a végső ütközet során. Anakin biztos ott volt (Deni hangjára ki van hegyezve a fülem ), de ott volt még Obi, Yoda, Qui-Gon és Windu is.

A Marvel filmjei után úgy éreztem, hogy jó lenne adni egy esélyt a DC-nek is. Bevallom őszintén, hogy nagyon előítéletes voltam ezekkel a filmekkel, mivel eddig mindenhol azt hallottam, hogy a Marvel filmjei mennyivel jobbak. Ennek ellenére egy óriási pozitív csalódás volt a DC. Számomra ezek a filmek sokkal jobban bejöttek, mint a Marvel sok filmje minden szempontból. Először a nem DC univerzumos filmeket néztem meg. Az 1989-es Batman szériával kezdtem. Ahhoz képest, hogy ezek a filmek már 25-30 évesek egyáltalán nem voltak rosszak, sőt! Az 1992-es Batman visszatér kifejezetten tetszett, és szerintem a látvány még ma is simán megállná a helyét bármelyik mozivásznon. Ezt követte a Macskanő Halle Berry főszereplésével, amiben ugyan voltak negatívumok, viszont egy egészen elfogadható filmnek nevezném, mert cseppet sem volt unalmas. A Batman: Kezdődik, valamint a Superman visszatér filmek őszintén nem lettek a kedvenceim, hiába voltak látványosak, valahogy nem tudták lekötni a figyelmem. Ennek ellenére a A sötét lovag, és A sötét Lovag – Felemelkedés filmek valami brutálisan jók lettek. Az utóbbi filmnél volt az, amikor azt mondtam, hogy ez már meghaladja a Marvelt, és nem tévedtem. Közben megnéztem a Zöld Lámpást is, ami egy elég érdekes és látványos film volt, viszont nem tudta azt a színvonalat hozni, mint a Christian Bale féle Sötét Lovag. Az utolsó nem DC univerzumos film, amit láttam természetesen a Joker volt. Ennek a filmnek őszintén nem sok reménnyel álltam neki, hisz az előzetes alapján nem tűnt valami nagy számnak. Tévedtem. A Joker már meghaladja a 12 éveseknek szánt boldog szuperhős filmeket, hisz Joker sem egy szuperhős, és amint kiderült nem is egy főgonosz, csak egy áldozat. Úgy gondolom, ez a film önmagában is nagyon megállja a helyét, mivel nagyon elgondolkodtató és izgalmas is. A Joker-t mindenkinek csak ajánlani tudom!

Ezek után következtek a DC univerzum filmjei, amelyeket már iszonyúan vártam. Az acélember szerintem egy tökéletes film volt arra, hogy a DC is elindítsa saját univerzumát. Messze látványosabb és izgalmasabb volt a 2006-os Superman visszatérnél, az is nagyon tetszett benne, hogy megtudtuk Clark származását és láthattuk a Krypton bolygót is. Ezt követően a filmek csak egyre jobbak lettek! A Batman Superman ellen: Az igazság hajnala valami elképesztően jó film lett, és értékelem benne, hogy a tipikus szuperhős filmekkel ellentétben, itt nem volt happy-end. Az Igazság Hajnala után jött a számomra legszórakoztatóbb film, a Suicide Squad. Szerintem ebben a filmben mutatkozik meg igazán, hogy a DC filmjei mennyivel jobbak, mint a Marvelé és mennyire tökéletes a szereplőgárdájuk. Harley Quinn elvitte a showt teljesen és egyértelműen ő volt a film középpontja. Eddig nem ismertem egyáltalán Margot Robbie-t, viszont ebben a filmben megmutatta, hogy milyen zseniális színésznő is ő! A következő film a Wonder Woman volt, amit megnéztem és annak ellenére, hogy a Suicide Squad-ot jobb filmnek tartom, szerintem a WW is simán meghaladja sok Marvel film szintjét. A SS mellett az Igazság Ligáját, valamint az Aquaman-t mondanám az abszolút kedvenc filmjeimnek a DC univerzumból. Soha nem gondoltam volna, hogy egy DC film annyira jó lehet, mint ezek a filmek. Az Igazság Ligája simán felért egy Bosszúállókkal, az Aquaman meg az egyik leglátványosabb film volt, amit mostanában láttam. Elképesztően jók voltak. Végül pedig a Shazam!-ot néztem meg, ami szerintem a leggyengébb a DC univerzum eddigi filmjei közül, viszont nem nevezném rossznak. Érdekes volt a történet és unalmasnak sem nevezném, viszont eléggé komolytalanná tette az számomra a filmet, hogy a tizenéves gyerekekből lettek szuperhősök.

Tudom, hogy elég hosszú már így is a véleményem, de szeretnék még kitérni a DC filmek pozitívumaira, mert negatívumokat nagyon nem tudnék írni azon kívül, hogy egy pár filmet unalmassá tett a túl hosszú játékidő. Szerintem a legnagyobb pozitívum ezekben a filmekben az a tökéletes szereplőválasztás. Nem hittem volna, hogy a DC olyan nagy színészeket vonultat fel filmjeiben, mint Jack Nicholson, Michelle Pfeiffer, Jim Carrey, Nicole Kidman, George Clooney, Arnold Schwarzenegger, Uma Thurman, Gary Oldman, Morgan Freeman, Anne Hathaway, Jason Momoa stb. A színészek mind tökéletesek voltak és ez volt szerintem az egyik legnagyobb pozitívum a filmekben. A másik dolog, ami nagyon igaz volt a DC filmjeire, az az hogy a minőség és nem a mennyiség a fontos! Itt csak a Marvel univerzum filmekkel tudom összehasonlítani a DC-t. A Marvelnél sokszor több filmet készítettek, szinte már az összes „szuperhőshöz”, melyek közül nem egy film lett nagyon gagyi (gondolok itt például a Marvel Kapitány-ra, amelyhez még egy normális főszereplőt sem tudtak beválogatni), ami nagyon levett a színvonalból szerintem. A DC filmeknél pedig pont az a jó, hogy kevesebb film van, viszont azokban látszik, hogy rengeteg munka volt és úgy ahogy a színészek, úgy a látvány is a helyén van. Összességében, nagyon örülök, hogy rávettem magam és megnéztem ezeket a filmeket, egy élmény volt látni mindet!

Batman (1989) 10/7
Batman visszatér (1992) 10/8.5
Mindörökké Batman (1995) 10/6.5
Batman és Robin (1997) 10/7.5
Macskanő (2004) 10/8
Batman: Kezdődik (2005) 10/7
Superman visszatér (2006) 10/4
A sötét lovag (2008) 10/8.5
A Zöld Lámpás (2011) 10/8
A sötét Lovag - Felemelkedés (2012) 10/9
Joker (2019) 10/9.5

Az acélember (2013) 10/7.5
Batman Superman ellen: Az igazság hajnala (2016) 10/8.5
Suicide Squad (2016) 10/9.5
Wonder Woman (2017) 10/8
Az Igazság Ligája (2017) 10/10
Aquaman (2018) 10/10
Shazam! (2019) 10/7

Igen tudom fel ismertem én is a hangját abban a bizonyos jelenetben csak nekem ez így kevés volt. Meg az igazság az hogy a vége felé már tényleg kezdet teljesen szét esni ez a film is és valami olyat kellett volna húzniuk a végére amire azt mondhatom hogy ez igen ez méltó befejezése ennek az űr eposznak. De nem tettek semmit ennek érdekében. Számomra az lett volna méltó csúcspont ha Rey a világos és a sötét oldal között vívodva fénykard párbajt vív Ben Solo-val de végül Ben meggyőzi őt a helyes útról mivel az érzelmeik gyengédek egymáshoz. Rey megöli az úralkodót amibe bele hal Ben pedig Anakin közbenjárásával aki mondjuk erő szellemként megjelenik megmentik rey életét amibe végül Ben véglegesen belehal és nagyapja segítségével meg teszi azt amire Anakin nem volt képes megmenti azt akit szeret voltaképpen. Ennek egy része meg is valósult de nem volt annyira érzelem teli számomra.Ha lett volna ennek egy előzménye hogy Rey tényleg át tér a sötét oldalra ez lehetett volna egy méltó befejezés de valószínűleg ez egy a sok közül mindenkinek más.
De sajnos olyan befejezést és filmeket kaptunk amik hááá nem igazán sikerültek jól és nem is nagyon volt szükség rájuk.

10 perce neztem meg Netflixen a "Circle" nevű filmet, mert thrillernek volt hirdetve de azt hittem belehalok az unalomba, a felét végigtekertem mert kivancsi voltam a vegere de teljesen nagy hulyeseg lett, nulla mondandóval...
Egy viszonylag gagyi Fűrész paródiának elmenne, mert az élet/halál témakört próbálta végigjarni, de összességében nem tetszett. Ha erre tévednétek, hagyjátok ki--
10/2

Ördög bújt beléd / Jennifer's Body
Sokat hallottam már erről a filmről, és a Hole-utalás miatt különösen érdekelt. De mindenhol elég gyenge kritikákat olvastam róla, ezért eddig nem szántam rá az időt, viszont most valami azt súgta, hogy ideje nekiülnöm. És nem bántam meg, csak azt sajnálom, hogy eddig halogattam van benne némi fekete humor, ezt imádtam, de véleményem szerint mélysége is van, én sok jelképes motívumot felfedeztem a cselekményben. Szóval fogalmam sincs miért húzták le annyira, szerintem mestermű, és biztos meg fogom nézetni még pár ismerősömmel
10/10

Kisasszonyok / Little Women (2019)
Sokat filmezek mostanában, de mind közül ezt szeretném kiemelni. Kicsit vonakodva mentem el a moziba, mivel pár éve már olvastam az első könyvet, és nem jött be igazán. De mikor láttam, hogy Greta Gerwig rendezte, ráadásul megint Saoirse Ronannel dolgozott együtt (nem is beszélve a többi nagy névről a filmben), úgy éreztem, nagy baj nem lehet. Végül hatalmas élmény volt számomra a film, még azt is fontolóra vettem, hogy talán mégis elolvasom a könyv 2. részét is. Greta többi filmjéhez hasonlóan ezzel is úgy voltam, hogy akármeddig el tudtam volna nézni, ahogy követik egymást az események. A romantikus jeleneteknél olyan hevesen vert a szívem, mintha én is ott lettem volna a szereplőkkel, a tragikus eseményeket már szinte megkönnyeztem, voltak jelenetek, amikor a többi nézővel együtt dőltünk a nevetéstől. A látványt is jól eltalálták, esztétikai élmény is volt a film. A feminista-löket sem volt túl szájbarágós vagy durva; egyértelműen érezhető volt, de nagyon szépen adagolták.
Mindent összevetve nagy nyomott hagyott bennem a film, a hangulata, a történet, amit elmondott. Rendesen rosszul éreztem magam, mikor kiléptem a moziból, vissza a saját életembe. De nem bánkódtam sokáig, mert igazság szerint a film rengeteg motivációt és ihletet is ad a mindennapokhoz, ha az ember nyitott rá
10/10*, egyértelmű, fiúk lányok, erre érdemes időt szakítani, menjetek moziba

Jojo Rabbit
Sokáig elkerülte a figyelmemet ez a film, aztán a minap szembejött velem egy poszt tumblr-ön. Csak a film címe és néhány GIF volt benne, de ahogy ránéztem, rögtön az volt az érzésem, hogy már csak a képi világ miatt is érdemes lenne megnézni (a GIFek kellemes független film - szerű hangulatot ígértek, amit imádok). Szerencsére jó pár helyen vetítik még, úgyhogy a hóvégére maradt pénzemet rászánva tegnap délután elmentem megnézni. Semmit nem olvastam el a tartalomból, csak annyit tudtam, amit a tumblr poszt elárult: hogy benne van Scarlett Johansson és Hitler. Így, hogy fogalmam sem volt, mire megy ki a játék, különösen jó és izgalmas élmény volt a film. Örömmel fedeztem fel a további ismerős színészeket is a mellékszereplők között (Rebel Wilson, Alfie Allen), jót szórakoztam a film sötét humorán, aztán teljesen elhűltem, mikor tragikus fordulatot vettek az események.
Sokan kifogásolják, hogy lerágott csont már a film témája, meg hogy könnyű díjakat és figyelmet bezsebelni egy olyan sztorival, ami a holokausztról szól, de én ettől függetlenül nem sajnálom az elismerést Taika Waitititől. Érezhető, hogy egy regény alapján csinálta a filmet, de szerintem nagyon eredeti és szép módon valósította meg, a képi világ pont olyan jó volt ahogy azt előre sejtettem, és a színészi gárda sem okozott csalódást. A stáblista előtt felvillanó idézet már tényleg kicsit hatásvadász volt, de ettől függetlenül szép, odaillő, és olyasmi, amit mindenképp jó hallani néha.
Számomra egy élmény volt a film. Ahogy korábban is írtam, egyes jeleneteken jót nevettem, másokat kicsit meg is könnyeztem, illetve tetszett, hogy a gyermeki lélekről és a felnőtté válásról is valós képet adott. Komoly és szomorú témát járt körül, de a humor folyamatosan oldotta a feszültséget. Ez az egyensúly az, ami igazán egyedivé és szerethetővé teszi a Jojo Rabbitet, amit én bátran ajánlok a drámák és a vígjátékok kedvelőinek is.

1917
Sam Mendes az egyik kedvenc rendezőm, és ezúttal sem okozott csalódást. Nagyon vártam a filmet, de fogalmam sem volt, mire számítsak, mivel a háborús filmek vagy nagyon megviselnek, vagy borzalmasan unalmasra sikerülnek - legalábbis én így vagyok vele.
Az 1917 viszont tökéletesre sikerült. Nem mondom, volt néhány pillanat, amikor összeszorult a torkom, de nem éreztem azt, hogy nekiállok zokogni és órákig abba sem fogom tudni hagyni.
A történet egyszerű és izgalmas volt, egy hangyányit talán kiszámítható, de azért mégsem (engem mondjuk meg tudtak lepni a 44. percben). A sztori felépítése viszont csodálatos volt, elejétől a végéig.
Technikai oldalról is kíváncsi voltam az egészre és azok a nagyon-nagyon hosszúnak látszó, vágás nélkülinek tűnő jelenetek tényleg eszméletlen jók. A zene pedig gyönyörű.
Egyetlen dolog nem tetszett: minden kisebb szerepben egy híres brit színész tűnt fel. Mondhatni ez nem olyan nagy baj, de miért volt erre szükség? Valahogy nem éreztem azt a film közben, hogy "Ó nézd már, Benedict Cumberbatch!" és a többiek. Ha kevésbé ismert színészek játszották volna ezeket a szerepeket, az sem vont volna le semmit a film értékéből. Csak azért zavar, mert az ilyesmiről mindig az jut eszembe, hogy a nagy tömegeket nagy nevekkel lehet vonzani, de egy ilyen jellegű, mélységű, minőségű filmnek nincs szüksége erre. Vagy naivan gondolkozok?
10/9,5

Július 22.
6/10

Régóta megakartam nézni és most sikerült is de sajnos nem igazán tetszett. Nem tudom hányan emlékeznek még a 2011-es Norvégiai terror támadásokra és az Utoya szigetén történt mészárlásra. Amiket egy és ugyanaz a személy követett el Anders Breivik. Előre kitervelte a robbantást a kormányzati épület ellen és rendőrnek kiadva magát hidegvérrel agyon lőtt 77 fiatalt Utoya szigetén.
A film bemutatja röviden a támadást az elfogást és a tragédia utáni utóéletet az elkövető, a jogászok, és az egyik túlélő szemszögéből. Igazából a film nem is tudom fölösleges köröket fut semmi olyat nem mutat amit nem tudna bárki is aki utána nézett a történteknek ezért éreztem úgy miközben néztem hogy kicsit felesleges ez a film. És ismerve cikkekből és a tárgyalás felvételeiből Breivik nárcisztikus önimádatát megadták neki a film készítői azt amire vágyott hogy filmet csináltak róla nem kellett volna.

Utoya,július 22
9/10

Ez viszont egy kiváló film ugyanarról a tragédiáról. Ezt még régebben láttam. Ez a film kizárólag az Utoya szigeten történt eseményeket mutatja be és csak egyetlen személy szemszögéből. Egész végig egy fiatal lányt Kaja-t kísérjük végig emiatt teljesen átélhető és átérezhető általa az a borzalmas légkör amit végig kellett élniük a fiataloknak a szigeten. Egy elképesztően feszült és izgalmas film ami képes átadni a nézőnek azt az érzést hogy milyen lehetett ez a kilátástalan helyzet ahol az életükért küzdenek a fiatalok. Ebben a filmben nem adták meg azt az örömöt Breiviknek hogy belekerül a filmbe itt kizárólag cak a lövéseket halljuk hol közelebbről hol távolabbról de én mondom ennyire ijesztő hangja a puska lövésnek nem sok filmben van. Remek film

Star Wars IX: The Rise of Skywalker / Star Wars: Skywalker kora
Mivel imádom a Star Wars filmeket, ezért mindig igyekeztem õket moziban, már az elsõ napokban, ha nem egyenesen a premiernapon megnézni. Na, ez a rész kivétel volt. Szembejött még velem múlt decemberben, a film megjelenésekor rengeteg spoiler, ami már a megnézése elõtt megutáltatta velem az egészet. Na, hát én akkor eldöntöttem, hogy nem vagyok hajlandó beülni a moziba és pénzt kiadni a jegyre, fõleg miután megláttam a róla érkezõ, kicsit sem jó kritikákat. Akkor úgy voltam vele, hogy azok után, amit hallottam róla, meg is érdemli a rossz kritikákat.
Így úgy döntöttem, hogy megvárom, amíg lemegy a mozikban, és majd megnézem, ha elérhetõ lesz jó verzióban az interneten vagy az HBO-n. Kérem szépen, ez pár hete el is jött, és annak ellenére, hogy tudtam, nem fog tetszeni igazán a vége, mégis izgatottan ültem le a TV elé.
És miután megnéztem... Hát, elég vegyes érzéseim voltak utána. Egyrészrõl a színészi játékot továbbra is zseniálisnak tartom, fõleg Adam Driver-ét, aki minden energiáját és tehetségét beleadta Kylo Ren/Ben Solo szerepébe, annak ellenére, hogy tudta, milyen csúfos és klisés, ezerszer eljátszott véget írtak a karakterének. Félre értés ne essék, örültem, hogy a történet végére visszatalált önmagához, de véleményem szerint ennél egy sokkal jobban megírt, kidolgozottabb véget érdemelt volna, tekintve, hogy számomra szinte õ volt az egyetlen olyan karakter az új trilógiában, akinek nem volt teljesen egysíkú a jelleme. Jó volt Carrie Fisher-t is ismét Leia szerepében látni, és kifejezetten tetszett az, ahogyan a távozását megoldották.
Az azonban teljesen meglepett és felháborított, ahogy Rose karakterével bántak. 'Az utolsó jedikben' egy fontos mellékszereplõ volt, aki adott valami pluszt is a történethez, valamint Finn karakterfejlõdésében is segített. Ehhez képest jó ha pár másodpercre feltûnik ebben a filmben, talán összesen 2 mondatot mondott, a romantikus kapcsolat pedig, amit Finn és közte felépítettek az elõzõ részben, mintha egyenesen meg sem történt volna, kettejüknek (ha jól emlékszem) mégcsak jelenete sincs egymással.
És ahogy megfigyeltem Kylo/Ben és Rey karakterén kívül szinte senki sem ment át semmilyen karakterfejlõdésen, bár Rey fejlõdése is annyira minimális, hogy inkább nem is beszélek róla. Mégis, a többi "fontos" karakter, mint pl. Poe vagy Finn, teljesen ugyanolyanok maradtak, mint a történet elején, de fõleg Poe. Már az elsõ részben sem kedveltem, egyszerûen annyira nélkülöz számomra minden eredetiséget a karaktere, hogy az egyszerûen hihetetlen. Irritált a trilógia elsõ részében, bosszantott a másodikban, és egyenesen az agyamra ment, annyira untam minden egyes jelenetét a befejezõ részben. Az már csak hab volt a tortán, hogy visszahozták Palpatine-t, ezzel Darth Vader egykori áldozatát semmissé téve, de hogy még kiderült, hogy egyben Rey nagyapja is... Jaj, nem tudtak ennél jobbat kitalálni? És ahogy a végén Rey felveszi a Skywalker nevet... Ismételten, tudtam, hogy ez fog következni, de attól még ugyanúgy felbosszantott. Persze, lehet, hogy egyeseknek tetszett, számomra azonban csak kínos volt a jelenet, alig bírtam végignézni. Ha valóban azt akarták volna, hogy lássuk, milyen erõs nõi karaktert alkottak, akkor Rey-nek nem lett volna szüksége nagy nevû felmenõkre, mint Palpatine vagy a Skywalker vezetéknévre.
Hogy mi a pozitívum a filmben? Egyértelmûen a színészi játék, azt még mindig nem tudom kifogásolni. Maga a film még élvezhetõ is, ha nem veszel tudomást arról, hogy mennyi hibát vétettek benne, és mennyire nem vették figyelembe az elõzõ filmek történéseit. Számomra egyértelmûen a legrosszabb Star Wars film.

10/4,5 – de az is csak jóindulattal, a színészek munkája miatt

Tegnap ahogy kijött, megnéztem a Különösen veszélyes bűnözőket (Red notice).

Olvastam róla korábban kritikákat, igazat megvallva nagyon lehúzták. Szerintem nem rossz. Szinte az első perctől izgalmas a cselekmény, kicsit túlzás is volt. Ahogy haladt az idő, utána inkább az úgynevezett szerencsés véletlenek voltak túlzóak. Több is volt belőle. Viszont nem lehet nem szeretni. De tényleg. Ryan hozta önmagát, Rockot mondjuk jóval keményebbnek szoktam meg, de még ez is belefért, Gal pedig itt is egy gyönyörű "amazon" volt. Egyes egyedül a csattanóval nem voltam kibékülve. Azt nem hittem el. Vége pedig várható volt. Minden esetre egy kellemes film volt, amit nem szakítottam félbe. (Elég sok mostani film annyira dögunalmas, hogy nem bírtam egyszerre megnézni)