Milyen filmet láttál legutóbb? II.

Suicide Squad - Öngyilkos osztag (2016)

Ezmijez??? De most úgy komolyan. Nekem egyébiránt sokkal jobban bejönnek a DC kreálmányai, mint a Marvelé, de ezt a filmnek csúfolt izét nem tudom behatárolni. Egy órát néztem belőle, és meguntam, hogy az ég világon semmiről sem szól. Basszus, velem nagyon ritkán fordul elő, hogy egy filmet kikapcsoljak a retekbe, de ez az alkotás simán kiváltotta belőlem ezt a hatást. A Batman vs. Superman iszonyúan tetszett, számomra totálisan többször nézős kategória, ám ennek a színvonala kajak vetekszik egy rakás kakiéval. Az egyedüli karakter, akiben látok potenciált, az Harley Quinn, akit ugyebár a tinik körében divattá vált imádni az utóbbi hónapokban. Viszont nagyon szeretem az erős, független női karaktereket, így percek leforgása alatt képes voltam megkedvelni. Valóban elbírna Hollywood hasonló kaliberű tökös női főhősnőket, így ebből a szempontból, nekem nagyon is bejött a DC újítása. Harley simán lenyomja az ilyen Marveles Fekete özvegy-féle női szuperhősöket. Az alapötlet nem rossz egyébként, de a megvalósítást rendesen elk*rták.

10/0 - Hát ez gyenge, mint a harmatos libaf*s. Megmondani sem tudom, hogy mikor láttam ennyire sz*r filmet. Értékelhetetlen kategória.

Black Mirror:S03E01
10/10
Egy kis off!
De erről a sorozatról és erről az epizódról muszáj említést tennem.
Egy elképesztő gyomros volt ez az epizód. Persze úgy általában az egész sorozat arcon vág minden egyes epizóddal de ez a rész fúúú teljesen magával ragadott.
A "Like utópia" ahol mindenki okos telefonnal rohangál és a like pontokat ér és a like-al szerzett átlagok alapján ítélik meg az embereket és a társadalmi berendezkedést is ez határozza meg. De valójában a pontok nem tükrözik a valóságot hanem minden és mindenki nagyon művé válik emiatt. Mindenki mosolyog meg visít meg sikongat meg pózerkedik hogy minél magasabb like pontokat kapjon... iszonyat!!!!Gyakorlatilag egy "facebook-világ" kelt életre ebben a részben. És azért is tetszett ez a rész mert egy létező szerintem elég káros jelenséget mutat be nem is akárhogyan hanem iszonyat lehangolóan. Persze egy kicsit túlzónak hat az egész amit látunk a filmben de szerintem ez kellett ahoz hogy még jobban hasson a nézőre. És hááá Bryce Dallas Howard azta k*rva hááá hatalmasat játszik én a Segítség óta bírom ezt a színésznőt és itt legalább annyira jó mint a Segítségben volt.
Én nagyon ajánlom mindenkinek a Black Mirror ezen részét meg a sorozatot is mert komolyan ezt nézni kell mert ez a sorozat nem xarozik.

Legendás állatok és megfigyelésük

Hát ez elmondhatatlanul jó volt. Hatalmas nagy Harry Potter rajongó vagyok, és az utolsó résznél már annyira szomorú voltam, hogy vége lett ennek az egésznek, de most újra belecsöppenhettem ebbe a világba, és egyszerre a gyerekkoromba is, hisz ezen nőttem fel.
Nem tudok részletezni, egyszerűen minden pillanatát élveztem, meg rengeteg érzelem volt bennem, minden a helyén volt, voltak poénos részek is (az a röhögés Jacobnak nem bírom ), sötétek, szomorúak, boldogak, minden. Ja és számomra nem volt kiszámítható, voltak benne érdekes fordulatok. Na meg az az utolsó jelenet.
Na mindegy, röviden fantasztikus volt. Egy külön életérzés. Minden elvárásomat felülmúlta. *-*

végtelen/10

Legendás állatok és megfigyelésük (2016)
Ez valami isteni volt megvolt az a bizonyos Harry Potteres hangulat is, de egyébként önálló történet, méghozzá fordulatos, izgalmas és szórakoztató is, imádtam minden percét. És az sem elhanyagolható tény, hogy mind a legendás lények, mind pedig Eddie Redmayne roppant imádnivalóak voltak. Johnny Depp feltűnésére nem is számítottam, de kellemes kis meglepetés volt ez is
10/10* alig várom, hogy újra megnézhessem valamikor

Legendás állatok és megfigyelésük (2016)
OMGOMGOMG. Értelmes vélemény vége, köszönöm a figyelmet. Jó, szóval ez a film valami lenyűgöző volt. A főszereplőt imádooom, a történet kerek, a legendás állatokról azt kívánom, bár léteznének, és hát én mondom, nagyon izgalmas volt. Sajnos azonban nem tudom egyszerre említeni a Harry Potter világgal, mert az valahogy sokkal meghatározóbb, varázslatosabb. Ettől függetlenül imádtam az egészet, és tuti, hogy tucatszor meg fogom nézni.
10/10
2012 (2009)
Szégyen, de még csak most jutottam el addig, hogy megnézzem ezt a filmet, és azt hiszem, soha többet nem fogom megnézni. Félreértés ne essék, szerintem nagyon jó film, de a tény, hogy egy csomószor volt "mindjártbőgök" érzésem, és alig bírtam visszafogni a sírást, nem tetszik. Lehet, hogy csak én vagyok érzékeny ember, vagy a film másból is kiváltotta ezt a reakciót, nem tudom, de azt hiszem, egyszer elég volt. Ettől függetlenül 10/10

Don't Breath / Vaksötét

Szerintem elég izgalmas volt, de mondjuk egy ilyen filmet, nem pont egy spoileres flash forwaddal indítanék. A két fiatalért lehet izgulni, mert szimpatikus karakterek, Stephen Lang meg egy állat. Horrornak semmiképp se mondanám, inkább egy erős thriller.
10/8

Polar Express

Morgan

Érdekes film volt, kicsit a The Machine című brit sci-fire emlékeztetett. Néhol kiszámítható, de a végére egész jól felpörögnek az események. Elég depis hangulat uralkodik benne, de engem ez az atmoszféra beszippantott. Marát egyszerűen nem bírom, valószínűleg az arcberendezése miatt: annyira hideg és faarca van, hogy önkéntelenül is unszimpatikus. Ez egy hálás szerep volt neki, a filmben pont ilyen a karaktere is, gondolom ezért is hozta ilyen jól. Egy próbát megér a film, de nem hiszem, hogy még egyszer előveszem.
10/7

The Other Side of The Door / Az ajtón túl

Egy újabb szellemes horror, ezúttal Indiába kalauzolnak minket (ami egyébként nem rossz, mert van egy misztikus világuk). De ez a film attól még kliséhalmaz. Idióta döntések tömkelege, melyek következménye még több idiótaság. Viszont a filmben 'feltűnik' Javier Botet (kedvenc ijesztgetőnk, majdnem minden jobb ijesztgetős filmben), valamint a zenét Joseph Bishara csinálta, aki már táncolt az idegeinken az Insidious-filmekben. Igazából nem volt annyira rossz, a jumpscare részek némelyike előre látható, de attól még para és igazából a befejezés is jóra sikerült. Elég sok thriller/horror kijött mostanában, ha néztek ilyesmiket, simán bepróbálhatjátok, de sok újat nem mutat.
10/7

Pete’s Dragon / Elliott, a sárkány

Ez milyen kis cuki film volt! Az eredeti élőszereplős/animáció hibridet nem ismertem, annak ellenére sem, hogy Disney. De örülök, hogy néha olyan remake-ben is gondolkodnak, ami nem olyan ismert, mint a többi Disney rajzfilm. A cast nagyon jó volt, mindenkit karmoltam, kivéve néha Karl Urbant, nagyon ass tudott lenni. Szerintem a CGI is királyságosan működött és nekem kell egy Elliott plüssfigura. Lehet kapni, ugye lehet??
10/9

Miss Peregrine’s Home for Peculiar Children / Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Imádtam ezt a trilógiát, mikor bejelentették, hogy Tim Burton készít belőle filmet Eva Greenel és Asa Butterfieldel a főszerepben, gondoltam felőlem elrugaszkodhatnak a könyvektől, nem leszek durci. Igazából így is lett, az eleje nagyjából követi a könyvet, aztán valóban elrugaszkodnak tőle. Szerintem ez annak is köszönhető, hogy a könyvek nagyon összefüggőek. Ha a film nem jól teljesít, és nem csinálnak neki folytatást, teljesen befejezetlen lenne az egész. Így viszont kapunk egy lezárást és egy esetleges folytatásnak is hagytak utat. A látványvilág nagyon tetszett, valamint a színészek is pompázatosak. Jó volt a film, de én mindenképp a könyveket ajánlom először kézbe venni.
10/9

Jason Bourne

A Bourne-filmek mindig ugyanarra a sémára épülnek. Egy két epic fight, két és fél autósüldözés, épületekben járkálás, egymás kicselezése, majd badass Bourne-kivonuló a Moby betétdalra. És dzsízösz, negyedjére is működik. (Most hagyjuk a Bourne-hagyatékot, az egy másik történet.) Én legalábbis nem untam, mert a legjobb akciófilmek között van számomra. Matt Damon kisujjból hozza a karaktert. Egyébként minden részben sikerül olyan mellékszereplőket is találni, akik nem szobanövények a filmben, hanem érdekes karakterek, jó színészekkel. Well done.
10/9

Vigyázat, spoiler tartalmú hozzászólás!

Halálhegy - A Dyatlov-rejtély (Dyatlov Pass Incident - 2013)

Nemrég fogadtam meg, hogyha megtetszik egy film, akkor biza nem kezdek el kritikákat meg random emberek véleményét olvasgatni, hanem megnézem, és én magam eldöntöm azt, hogy tetszett vagy sem. Ezt a filmet nagyon sokan lehúzták, főleg porton. Viszont nekem iszonyúan tetszett, sőt mi több, az egyik legizgalmasabb thriller, amit valaha láttam. Nagyon-nagyon kellemes elmélet-film. Ismerem a Djatlov incidenst, sokat olvastam róla, illetve több dokumentumfilmet is láttam, szóval számomra abszolút nem volt idegen a téma. Én egy másik teóriát preferálok (leginkább UFO-ra, és egyéb idegen civilizációra gyanakszom, de ez nem ide tartozik), ám ez sem rossz megközelítése annak, hogy végre lerántsuk a leplet a fél évszázados titokról. Nagy lábnyomok a hóban, egy kitépett nyelv a kis toronyban, egy titokzatos bunker, ami csak kívülről nyitható, és nem mellesleg egy titkos ruszki kísérlet. Mondhat akárki akármit, ez a film kib*szottul hátborzongató. Nem csak a megmagyarázhatatlan események tucatját zúdítják rá a nézőre, de olyan sejtelmesen viszik előre a sztorit, hogyha kiszámítható is lenne, akkor is lesz*rnád. Mellette pedig izgalmas és a végéig tartja a feszültséget. Nem is tudom már, hogy mikor láttam olyan filmet, aminél az elejétől a végéig tövig rágtam a körmeimet a nagy izgalmak közepette. A színészi játékok silányak, a karakterek sem kiemelkedőek, mégis magát az alkotást kiemelkedőnek tudnám definiálni. Nem csak a kézikamerás megoldás tette az egészet reálissá, hanem az is, hogy a realitást keverték a fikcióval. Én mondjuk sejtettem már az elején, hogy itt a tér-idő kontinummal lesz valami gebasz, hiszen miért zavarodtak volna meg a kütyüik, és hogyan érhettek oda a hágóhoz fél nappal korábban? Az utolsó húsz perc esetében nagyon elrugaszkodtak a valóságtól, de még ezek ellenére is azt tudom mondani, hogy tetszett. Kissé kiszámíthatóak voltak az utolsó percek, mégis megdöbbentem, amikor rájöttem, hogy az a két hulla, amiről az öregasszony beszélt a film elején, azok ők maguk, hiszen időt utaztak! Wow, minden mindenhez kapcsolódik ebben a filmben, érdemes mindenre alaposan odafigyelni, mert akkor nem biztos, hogy a végére érteni fogod, amikor a miértek miértjét magyarázza. Lehet, hogy nem egy Oscar-díjas alkotás, de személy szerint marhára élveztem. Mondjuk lehet, hogy azért, mert kielégítette az összeesküvéselmélet és az időutazás iránti vágyamat, főleg, hogy újabban megint ráharaptam a relativitáselmélet részletekbe menő tanulmányozására.

10/9,5 - Hát nekem ez k*rvára bejött. Hogy megnézném-e még egyszer? Naná!

Őszinte leszek, én pár évvel ezelőtt (2-3 talán) elkezdtem ezt a sorozatot nézni. Nem csak IMDB-n magas az értékelése, hanem úgy alapvetően is szinte csak pozitív hangvételű véleményt olvastam. Letöltöttem az első évadot, és nekem a pilot úgy megforgatta a gyomromat, hogy szinte azon nyomban le is töröltem a gépemről. Talán az a bajom, hogy ez a sorozat túlságosan is a valóságról és az emberiség undorítóságáról szól. A pilotban egy magas beosztású emberkének elrabolják a lányát (azt hiszem, de már nem biztos), és csak úgy kaphatja vissza, ha élő adásban óvszer nélkül közösül egy kocával. Én aztán nem vagyok egy finnyás ember, tényleg, bírom az undorító dolgokat, de ez az egy órás epizód mély nyomokat hagyott bennem. Pedig nincsen hiperszenzitív lelkivilágom, de azt hiszem, vagy egy hétig csak ezen rágódtam - ez a dolog simán megtörténhetne velem, veled, vagy akárkivel a világon, és ilyenkor örülök, hogy nem vagyok politikus, vagy magas beosztású/rangú ember, pusztán csak egy hétköznapi civil. Egy biztos, már csak azt alapul véve, amit te is leírtál, ez a sorozat kegyetlenül az arcodba dörgöli a valóságot. Sajnos a munkámból fakadóan számtalan tragédiával találkozom, így amikor haza érek, a filmezés/sorozatozás során "lerázom" magamról azt a sok sz*rt, amikkel naponta kell lelkileg megbirkóznom. Vélhetően ezért is vallom azt, hogy a Black mirror nem jött be. Ha nagyon filozofálni akarok majd az élet kérdéseiről, valamint a kegyetlen valóságról, akkor lehet, hogy előveszem, de egyébként nagyon nehezen emészthető alkotás, ami nem kicsit feküdte meg a gyomromat.

Énis elkezdtem megnézni, mert hát mindenki odáig meg vissza volt érte. Hát a felénél sajnos meguntam és nem is bírtam végignézni, nekem is az egyetlen pozitívum Margot Robbie.

Igen valóban érzékeny embereknek nem ajánlott a Black Mirror! Én valószinűleg eléggé elragadtattam magam ennél a résznél amiről írtam mert nagyon betalált nálam a téma amiről szólt. Egyébként amióta megnéztem a 3. évad 3. részét az fúúúú az talán a legkeményebb epizód volt a sorozaton belül.Az tényleg felmossa a szereplőkkel és a nézőkkel együtt a padlót. Szóval azóta nekem is elég volt belőle! A maradék 3 részt majd megnézem valamikor. Bár a 4-ik részt nagyon dicsérik! De szóval jahhh kell hozzá egy befogadó képesség és egy transzcendes állapot!

Amúgy a Dyatlov rejtély tényleg nem rossz film. Készült belőle egy játék is aminek Kholat a címe az is elég jóra sikerült!

Morgan (2016) ! Spoilert tartalmaz !
Hogy is mondjam, a film maga igazából érdekes lenne de..
A legnagyobb problémám az vele, hogy túl gyorsan halad végig az eseményekkel és igazából ez teszi unalmassá. Egyik pillanatban felfogod ki Morgan aztán másik pillanatban már megölt szinte mindenkit, majd őt is megölték és pillázol, hogy ennek most igazából mi értelme is volt. Két dolog tetszett benne nagyon, az egyik az a rész mikor a "felmérést" végzik Morgannal, ahogy a pasas kiprovokálja belőle az agressziót. Ezt a részt nagyon eltalálták. A másik pozitívum számomra Rose Leslie játéka, bár nem kifejezetten van benne nagy szerepe.
10/5

Idejét sem tudom, hogy mikor írtam utoljára ebbe a topikba, de úgy gondoltam, hogy ez a film most határozottan megérdemli, hogy megemlítsem, plusz ha csak egy ember figyelmét is sikerül felkelteni, már megérte.

Moana / Vaiana (2016)
Nagy hatással volt rám, és sikerült kedvenccé avatnom, így azt hiszem, hogy illik ezzel kezdenem: köszönöm! Régóta vártam már az egyik kedvenc rendező-párosom (John Musker és Ron Clements) legújabb munkáját, de határozottan megérte! Amit kaptam, valami csodálatos, és nehéz szavakba önteni. Kicsit olyan volt ez a film, mintha kaptunk volna egy-egy szeletet az elmúlt 25 év Disney-filmjeiből: volt benne egy kis kilencvenes évek (amolyan Herkules-beütéssel), némi ihlet a kétezres évekből (főleg a Mackótestvér és a Fantázia 2000 egy bizonyos szegmense jut eszembe), és persze tökéletesen beillik a mostani Disney-filmek díszes sorába. Moana hihetetlenül szerethető karakter, és amikor ezt leírom, azt 100%-osan komolyan is gondolom. Ugyanígy Maui, pedig az előzetesek alapján vele kapcsolatban volt némi félelmem, de meghozza a humort, Hei Hei mellett, aki szintén nagyon kis aranyos. Még a törzsfőnököt is meg tudtam érteni.
A zene valami fantasztikus lett, és a dalok is, egyszerűen csodálatosak, mondjuk én eléggé túltoltam a rajongást, mert szerintem a film első 10 percében megjelentek a könnyek a szemem sarkában, de szerintem nincs ezzel baj. Tényleg mindegyik tetszett, még a You're Welcome is (bár ezt sokan szidták, a szövege miatt, de engem még a kicsit rappes szegmens sem riaszt el, főleg mert Dwayne-nek az előnyös ), igazából az összes dal jó, bár az egyiknek van olyan jelenete, amiről nem beszélünk. (Shiny) A kedvencem talán még mindig a How Far I'll Go (bár nem tudom, hogy a „sima” vagy a repríz tetszik-e jobban), de most már egyre jobban megszeretem az I Am Vaianát, és persze bejött a képbe a Know Who You Are, amitől padlót fogtam. Igazából már a We Know The Way is gyakran jár a fejemben, szóval egyezünk meg annyiban, hogy elég fülbemászóak. (Bár a film megtekintése óta már rongyosra hallgattam a zenéket, az összes dalt, de az egész soundtracket is lepörgettem - a demókkal együtt - mind az amerikai, mind az angol változatban, bár mondanom sem kell, egyformán szeretem.)
Tudom, a történet nem a leginnovatívabb, de engem ez őszintén nem érdekelt. Teljesen elvarázsolt az egész, az elejétől a végéig, és csak az volt a baj vele, hogy kevés, mert szó szerint órákig tudtam volna még nézni. Kijöttünk a vetítésről, és közöltem a testvéremmel, hogy menjünk még egy kört. (Amire persze nem került sor, de végül egy másik alkalommal sikerült még egyszer megnéznem.) Bármelyik percben újra tudnám nézni. Egyszerűen boldog vagyok, amiért John és Ron megtalálták a helyüket a számítógépes animáció világában is, és létrehoztak nekünk egy csodát, amiben annyi minden van, és olyan gyönyörűséges a története. Egyszerűen tökéletes. ♥
Ez a mese sok mindent mond az életről. Bevallom, elég nehéz éven vagyok túl, és sokáig nem találtam a helyet a nagyvilágban, úgy éreztem, hogy elvesztem, bármennyire is van számomra bizonyos területeken kijelölve az ösvény, ha saját magamat nem lelem. Ez a film azonban segített abban, hogy ismét ráleljek önmagamra, arra, hogy mi is számít igazán, és segítsen egy új sínbe illeszteni a már megváltozott énemet. Mert van két rendkívül fontos dolog, amire megtanít:
1. Lehet, hogy valakinek látszatra tökéletes az élete, megvan mindene: szerető család, biztos otthon, és tudja, mivel akar foglalkozni a jövőben. De ez nem biztos, hogy elég, és ez teljesen normális. Mert van, ami hiányzik belőle, az a plusz, az a kis hang, ami nem hagy nyugodni, és igenis megéri követni, megvalósítani az álmunkat, hogy elérhessük a célunkat. A végén csak így lehetünk boldogak.
2. Annak ellenére, hogy rajtad kívül álló dolgok miatt (tehát amit nem tudsz befolyásolni) a földre kerültél, és elvesztetted önmagad, nem szabad hagynod, hogy emiatt kifordulj magadból, és emiatt másoknak árts. Ez nehéz, de sosem késő újrakezdeni, visszatalálni egykori önmagadhoz. Még akkor is, ha egyszer a feje tetejére állt körülötted a világ, hiszen már erősebbé váltál, és ideje visszafordítanod. Nos, pontosan ez az, amiben segített nekem a film, hogy ezt a gondolatot így megelevenítve is láthassam.
Említésre méltó még a magyar szinkron is, komolyan mondom, hogy évek óta nem pipáltam ilyen isteni szinkront Disney-meséhez! Jót tett az új hang, a vérfrissítés, és a dalszövegek is egész jók lettek. Le a kalappal, és csak így tovább!
10/10
u.i.: Érdemes megvárni a stáblista végét.
u.u.i.: Nyomatékosan tanácsolom mindenkinek, hogy ne online nézze meg, ugyanis a jelenleg megtalálható változatokból hiányzik a fő betétdal, tehát olyan, mintha a Jégvarázst úgy néznéd meg, hogy kivágták belőle a Let It Go-t.

Zsivány Egyes – Egy Star Wars-történet
10/10

Gyerekek én sírtam bőgtem ez annyira jóóóóóóóóó volt!
A film legvégén van kb. egy félperces jelenet sorozat ami egyszerűen felmossa mindenkivel a padlót. Meg egyébként is az utolsó fél óra az valami elképesztő meg az egész film is főleg úgy hogy kb. minden 3-ik jelenet mehetne háttérképnek! Én a Mad Max-ről jöttem ki ennyire elégedetten tavaly a moziból utoljára és egy akkora vigyor volt az arcomon hogy azt még Joker is megemlegetné! Régen volt egy olyan film amit a mozi után ennyire kibeszéltünk volna a barátokkal és hogy mindenki egyöntetűen ömlengett a filmről haza felé a vonaton! Komolyan ott a film végi jelenetnél mindenkinek elakadt a lélelgzete a havernak megállt a cola a szívószáljában! Nagyon nagyon jó volt és talán amit az Éberdő erő nem mert megcsinálni azt a Zsivány egyes megmerte bevállalós volt és mertek egy érdekes történettel előállni ami nem mutat újat de még is nagyon de nagyon STAR WARS! Csak egy dolgot nem értettem ha ez a Gareth Edwards ilyen jól megcsinálta ezt a filmet hogy volt képes annyira elszúrni a Godzillát..... fura!
én simán rádobtam egy 10-est az IMDB-n is az év filmje!

Hű, de régen írtam én is ide.
Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet (2016)
Azt a mindenit neki, hát mi film volt ez már. Az előzetesekben látottak alapján hatalmas elvárásokkal ültem be a filmre és nagy örömömre nem kellett csalódottan elhagynom a mozit. A film eleje ugyan szörnyen elhamarkodottnak tűnik a helyszínek közötti ugrálásokkal, de szerencsére ez nem sokáig tart és végre kibontakozik a lényeg. Az utolsó fél óra pedig főleg... számítottam rá, hogy ez lesz, de annyira reménykedtem benne, hogy mégsem. Nem sok hiányzott hozzá, hogy zokogva magzatpózba vágjam magam a mozi közepén... A szereplőket hamar megszerettem (főleg K-2SO-t), holott Jynen kívül szinte senki karaktere nem volt normálisan kidolgozva. Na és a régiek visszahozatala...majd ott haltam meg, mikor egyszer csak megjelent Organa szenátor, majd Tarkin nagymoff is. Imádom mindkettőt. A filmzene miatt viszont egy picit csalódott vagyok. Nem rossz munka ez sem, de hiányoznak a jellegzetes John Williams-féle dallamok, amik adják a Star Wars univerzum sava-borsát. Mindenesetre a film még így is simán megér mininimum egy mozilátogatást, már alig várom, hogy sikerüljön tető alá hozni. 10/9

Úristen nem is tudom, hol kezdjem...

A Függetlenség napja - Feltámadás

Na de komolyan. A '95-ös volt a legnagyobb kedvencem, imádtam benne Will Smith-t. Úgy önmagában kiváló sci-fi volt akkor. Most is. Ez a felhozatal eléggé... gyenge volt nekem. Persze nagyon jó volt, hogy ott volt benne rengeteg szereplő az előző részből... de olyan szálak voltak benne, amik igazán feleslegesek voltak... Liam-et kedvelem, de ez volt az utolsó film, amiben látni akartam... lenyűgöző volt a látvány, imádtam, de csak az emberi h*lyeséget mutatta be: jön egy űrlény, és rögtön meg kell támadni... annyira primitív viselkedés.... szóval a látvány nem semmi, a történet egész jó, de vannak jelenetek, amik azért magyarázatra szorulnának....

10/8


Doctor Strange

Gyerekek. Én már a bejelntés óta vártam ezt a filmet. Amikor megtudtam, hogy Benedict, majdnem összepisiltem magam. Már akkor tudtam, hogy a novemberi listán rajta lesz. Nem is kellett csalódnom. Már az első 10 percben annyira be voltam pörögve, hogy még pislogni is elfelejtettem. Amit a Marvel letett az asztalra az emberfeletti. A mágikus világ megnyitáa, egy kevésbé ismert karakter megismertetése... Annyira a hatása alatt voltam a filmnek, hogy másfél órán keresztül csak lihegtem, és 'nem hiszem el, ez nagyon jó volt' mondatok hangzottak el tőlem. Imádtam. A Köpeny volt a kedvencem

10/100*

Suicide Squad

Annyira vártam ezt is. Mivel nem csak a Marvel iránt vagyok elkötelezett, hanem a DC-t is szeretem. Igazából Supermant ki nem állhatom xD... so-so. Az öngyilkosokat is nagyon vártam. Harley Quinn az egyetlen olyan női karakter volt, akit az első pillanattól kedveltem. Nagyon szerettem volna moziban megnézni, de nyaraláson voltunk, szóval... de nem is bántam meg végül, hogy nem jutottam el addig. A DC ekkorára felfújt filmje, ekkorát bukjon. Annyira bíztam benne, Joker-Leto annyira nem volt meggyőző, de reméltem, hogy jó lesz. De nem. Harley Quinn vitte a hátán az egész filmet. Joker meg annyira főkarakterként volt bemutatva, hogy az összes jelenete kb. 3 perc. Imádtam a közte és Harley közt levő románc bemutatását. Gyenge volt a film, mint a hajnali harmat, a vizuális effektek gyengék, a poénok benne úgy szint. Lehet, meg fogom még nézni (lehetőleg rendezői változatban...) de nen tartozik a legjobbak közé...

10/5

Spoiler tartalmú hozzászólás!

Mennyei csodák (Miracles from Heaven - 2016)

Oly annyira vegyes és impulzív érzelmeket váltott ki belőlem ez a film, hogy muszáj volt egyet aludnom rá. Rengeteg érzelmet hoz a felszínre ez az alkotás, ami magába foglalja egy gyermek haldoklását, egy anya végtelen küzdelmét a gyermekéért, a hitet, a fel nem adás lehetőségét, és azt, hogy jóság és a csoda itt van körülöttünk, csak egyszerűen soha sem vesszük észre. Nagyon tetszett a film - noha tőlem nem áll messze ez az egész, és pont emiatt tudnám annyira reálisnak jellemezni. Egy gyermek végtelenbe menő küzdelme, amikor már ott tart, hogy feladná, de aztán nem teszi meg. Ezért is szeretem a munkámat - a gyerekek, akár milyen rosszul is vannak, akármennyire is haldoklanak, sosem adják fel. Iszonyúan tudom őket emiatt csodálni, hogy őszinte legyek. Anna betegsége hála a jó Istennek ma még elég ritkának minősül a gasztroeneterológia tudományában, ám nem gondoltam volna, hogy az USA-ban is van, hogy csak a 4-5. orvos tud segíteni a páciensen. Én mellesleg dettó ugyanígy jártam, amikor Crohn-beteg lettem, mindegyik orvos azt mondta, hogy laktózintolerancia vagy fertőzés áll a háttérben, ami megjegyzem, marhára nem volt igaz. Ironikus egyébként. A kislány haldoklása megrázó... bírom az ilyet, tényleg, olykor a munkám során találkozom ilyesmivel, de mégis csak elmorzsoltam pár könnycseppet. Tragédia az, hogyha egy szülőnek végig kell néznie gyermeke agonizálását. A film rengeteg apróságra rávilágít, olyanokra, amik itt vannak körülöttünk, mégsem vagyunk képesek észrevenni. Ilyen pl. az egészség. Csak akkor vesszük észre, hogy milyen fontos is, hogyha veszni látszik. Én többször benne voltam ebben, és meg tudom erősíteni, hogy amíg nem lettem beteg, addig magasról lesz*rtam, utána meg már csak azt kívántam, hogy gyógyuljak végre meg. Viszont egy valami nem tetszett a filmben, a hit kérdése. Mindenkinek a saját dolga eldönteni, hogy hisz-e egy felsőbb hatalom létezésében, ám még maga a film is megkérdőjelezte: Isten szerető vagyok, akkor Isten miért nem segít rajtam? Miért lettem beteg? Miért nem gyógyít meg? Végig olyan érzetem volt, hogy a hit semmire sem elég, ha haldoklunk, aztán a film legvégét elvitték egy olyan irányba, amibe nem is gondoltam volna. Oké, már csak a címében is benne van a "csoda" szó, tehát borítékolható volt, hogy a haldokló kislány valami csoda folytán meggyógyul, de nekem nem igazán vette be a gyomrom ez a "Találkoztam Istennel." című történet. Nekem is az a véleményem, mint amit a doktor mondott - a koponya trauma hatására az agya újraindult, akárcsak egy számítógép, hiszen az idegsejtek kommunikációs zavarával volt a gond, legalábbis, amennyit így gugliból megtudtam a béltraktus elégtelenségből. Simán elképzelhetőnek tartom, ugyanis a neurológiában egyre inkább azt az elvet vallják - bár még nem elfogadott -, hogy az emberi agy úgy működik, mint egy számítógép. Noha, én nem vagyok hívő, abszolút nem gyakorlom a vallásomat, így nem is gondolom azt, hogy a csodát Istennek lehet betudni, hanem egy szimpla hallucináció volt. Talán ez az egy, ami nem tetszett benne. Persze, nem Dr. House epizódot vártam, és nem valami szakblablát, de egy kicsit csalódtam a befejezésben. Iszonyúan ellentmondásos volt a hit kérdése, valamint Isten létezése az egész játékidő alatt. A karakterek többsége sablonos volt sajnos, és ezt nagyon sajnáltam. Aki ért valamit az Anna, Christy és Angela. Jennifer Garner életének egyik legjobb alakítása itt volt, szerintem. Briliánsan hozta az aggodó, zaklatott szülő szerepét. Wow, a szám is tátva maradt tőle. Az apa és a nagyobbik lány viszont egyáltalán nem volt reális, sőt mi több, ők csak úgy voltak, és kész. Az apán egyáltalán nem lehetett látni azt, hogy megrázta, mindvégig csak az állatklinikájával foglalkozott, a nagyobbik lány meg azon hisztizett, hogy apu elfelejtette elvinni a válogatóra, meg, hogy nehéz anya nélkül. Hű, hát egy értelmes 13 éves biztosan nem így viselkedne, ha tudatában lenne annak, hogy a testvére meg fog halni. Valahogy irracionális volt mindkettőjük viselkedése, reakciója egy adott krízishelyzetre.

10/8 - Kellemes dráma, nekem tetszett. Nem hibátlan a film, és bár a Csillagainkban a hiba nagyobbat ütött számomra, ezen is el tudtam pityeredni. A haldoklós filmek nemében kiváló alkotás, ám eléggé megrázó történetet dolgoz fel.

The Wolf of Wall Street/A Wall Street farkasa
Az utóbbi pár évben sokat hallottam róla, hogy ez a film mennyire elnyerte az emberek tetszését; de még a barátnõm is állandóan azzal jött nekem, hogy mennyire tetszik neki, és mennyit röhögött rajta. Ezzel, és tudva, hogy a fõszereplõt Leonardo DiCaprio játssza, gondoltam rendben, megnézem. Óriási csalódás ért. A történet nem kötött le, az a majdnem három óra tömény unalom volt számomra. De nem csak azzal volt bajom: láttam már DiCaprio-t elég sok szerepben, a legtöbben remekül is alakított, ebben azonban olyan érzésem támadt mintha nagyon túljátszaná a szerepet – persze ez csak az én véleményem, ezzel senkit sem szándékozok támadni. Az egyetlen kiemelkedõ dolog számomra az egész filmbõl Margot Robbie karaktere volt: a színésznõ szerintem remekül alakított, élethûvé varázsolta a szerepet.
A történet, mint mondtam, számomra elég unalmas volt, egyszerûen élvezhetetlen. Pedig tényleg nagyon reméltem, fõleg a rengeteg istenítés után, hogy tetszeni fog a film.

10/3

Zsákolj ha tudsz
9/10
Még mindig imádom ezt a filmet. Annak idején elég meghatározó film volt számomra a kosárlabda miatt. Emlékszem hogy néhány trükköt és mozdulatot sokszor próbáltam is megcsinálni amikor játszottunk de hááá ahogy a film eredeti címe is kimondja a fehér ember nem tud ugrani! De még mindig egy életérzés ez a film! Azon kevés filmek egyike amit hogy ha lead a TV simán ott ragadok és megnézem!
Amúgy ahogy néztem a filmet nem is értem hogy ezek ketten Snipes és Harrelson miért nem csináltak több filmet közösen volt nekik ez meg a Pénzvonat és mindkét film remek Buddy-movie! Meg aztán nagyon jól megvolt köztük a kémia!