Milyen filmet láttál legutóbb? II.

A szállító - Örökség
10/10
Mint minden Szállító film, ez is teljes mértékben elnyerte a tetszésemet, nagyon jóra sikerült. Érdekes volt a sztorija, sok volt benne a száguldás, az izgalom, a bunyó, és természetesen a kacifántos helyzetek sem maradtak ki belőle, ahogy a jól kidolgozott karakterek sem. Ezen kívül remek a színészgárda is.

Garantálom hogy aki mindenre 10/10-el dobálózik még életében nem látott 10/10-es filmet

Hogy kinek melyik a 10/10-es film, az a lehető legszubjektívebb dolog a világon. Például nekem a Vonzások 10/10-es volt, de a többség le sem szarta.

Hunger Games:Mockinjay part 2 uncsi volt. 10/1

Úgy értettem hogy aki minden második filmre rádobja a 10/10-et annak gőze nincs mit is jelent a 10/10

Beavatott: Hűséges / Allegiant (2016):

Az előző rész könyvben sokkal jobban tetszett, a Hűségest konkrétan végigszenvedtem, mire befejeztem, de ez a rész filmben viszont sokkal jobb lett. A sztorit most is rendesen átírták, és szerintem se volt jó ötlet kettészedni, mert ebbe a részbe nagyjából benne volt a lényeg. Bill Skarsgardnak nagyon örültem, és Peter viccei is jók voltak, de az első részhez viszonyítva annyira nem volt olyan izgalmas.

10/7

Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy számára mi a 10/10, ebbe az égvilágon senkinek sincs beleszólása. Véleményt mindenki ki tud alakítani (jelen esetben) az adott filmről, nem kell hozzá az általános vagy a kritikusok által írt véleményeket figyelembe venni.

"Ha mindenki szuper, senki sem az"

Batman Superman ellen - Az igazság hajnala. (2016)
Hát kicsit többet vártam tőle. Az eleje még nagyon király volt, de ahogy haladt előre a történet, úgy tört elő Snyder CGI mániája. Viszont a karakterek nagyon jóra sikerültek. Gondolok itt Bruce Wayne-re, Lex Luthorra és Wonder Womanre.
Ja és Hans Zimmer is jó munkát végzett.

Szerintem ezerféleképpen lehet osztályozni a filmeket. Én nem vagyok filmkritikus, nem foglalkozok filmezéssel és még csak színészkedéssel sem. Azért nézek filmeket, amiért valójában gyártják őket, hogy szórakoztasson. Nálam pl. az értékelés az alapján történik, hogy azaz adott film mennyire volt képes lekötni. Tetszett, nem tetszett? Esetleg hordoz valami üzenetet, és még mindemellett volt olyan színész, aki kiemelkedő alakítást is nyújtott? Szerintem meg a különböző műfajú filmeket nem lehet és nem is szabad egymáshoz hasonlítani. Példának okáért Eredet össze sem hasonlítható az Álom luxuskivitelben című filmmel. Az egyik egy akciófilm, míg a másik egy romantikus vígjáték, ám a saját műfajában mind kettő hihetetlenül kiemelkedő alkotás. Emiatt nem fogom az egyiket lejjebb pontozni a másiktól, csak mert mindkettő másban jó. Amikor az ember egyre több filmet néz mondjuk egy adott műfajból (nálam jelenleg a kémfilmek ilyenek) képes vagyok mérlegelni, hogy az egyik mennyivel volt rosszabb, jobb, reálisabb, fiktívebb, mint a másik. Ettől függetlenül, igyekszem mindig olyan filmet választani, amely az én szájízemnek megfelel. Nálam a Szerelmünk lapjai kb. a nulla alatt van, míg másnak 10/10. Ízlés és persze szórakozás kérdése, hogy egy-egy film kiben milyen gondolatokat ébreszt. Elvégre én a Géppisztolyos prédikátor utolsó képkockáin elpityeredtem, annyi érzelmet hozott a felszínre én bennem, viszont elképzelhető, hogy mást meg untatott. Ízlések és pofonok.

Én kicsit leegyszerűsíteném ezt a kérdést mégpedig arra hogy valakinek jó az ízlése és valakinek pedig xarrrr.... ennyi! De természetesen ez is egy szubjektív dolog. Mindenki az érzelmei és saját élményei alapján ítél meg egy filmet vagy könyvet zenét akár játékot. Objektívan értékelni egy filmet talán csak egy hivatalos kritikus tudna...de egy 10 diplomás kritikusnak is lehet xarrr az ízlése.
Én viszont értem hogy mi a gond itt a 10/10-es pontok dobálásával.
A 10/10 általában egy halhatatlan remekművet jelent ami meghatározó mind a műfajában mind a filmgyártásban és akár még műfaj újító alkotás is lehet. Általában ezt jelenti. Nahh most hogy egyénileg kinek mit jelent egy 10/10-es értékelés egy filmnél háááá az már megint szubjektív. Viszont ha valaki mondjuk rendszeresen rossz vagy teljesen átlagos közepes filmekre ad 10/10-et siker filmekre meg mondjuk 1 vagy 2-őt az se nem objektív se nem szubjektív egyszerűen fogalma sincs hogy milyen szempontok alapján használja a saját kis pontozós skáláját és egy nyílt fórumon óhatatlanul fog rá kapni ellenvéleményeket!

Prisoners (2013)
Jobb filmre számítottam, azok alapján, mint amit írtak róla, de azt kell, hogy mondjam, hogy kb. végig szenvedtem mind a 153 percet, és végig azt vártam, hogy történjen már valami. Hugh Jackmant és Jake Gyllenhaalt kivéve, az összes szereplőtől a hajamat téptem, a szöszi anyukával az élen. Az a nyivákolás amit ez leművelt ott bmeg, hát azt hittem menten eret vágok. Meg azért ne mondják már nekem, hogy azt a szerencsétlen fogyi gyereket senki nem kereste... Vagy mikor a hulla nyakába megtalálják azt a jelet, amivel a fal is tele van, meg amit a gyanúsított csávó is rajzolt, és erre meg csak vállat vonnak, hát ilyen az életben nincsen, hogy ennyire hülyék legyenek. Szóval az egész egy kalap kaki, úgy ahogy van, tele bődületes nagy baromságokkal.
10/3 Azt hiszem mégis a Blöfföt kellett volna megnéznem, máskor inkább hallgatok a megérzéseimre....

Coriolanus (2011)

Hihetetlenül sokat gondolkodtam ezen a filmen - egyszerűen képtelen voltam eldönteni, hogy tetszett vagy sem. Ezt a filmet vétek lett volna szinkronnal megnézni, az biztos. Mostanság lusta vagyok, és inkább a szinkronos verziókat töltöm le, de ennél nem bántam meg viszont. Egy részről tetszett, ahogyan és amilyen stílust képviselve ültettek át egy szépirodalmi drámát modernkori megvilágításba. Abszolút átjött a mondanivaló, pedig nem olvastam Shakespeare ezen drámáját. Az viszont erősen érezhető egyébként, hogy egy dráma "remake-je", ugyanis tele van drámai túlzások netovábbjával - pl. Menenius öngyilkossága szerintem egy kicsit túlzás volt. A mai erkölcsi értékrendre való tekintettel (pláne, hogy modernkori a dráma megjelenítése) szinte lehetetlen, hogy valaki emiatt dobja el magától csak úgy az életet. Hasonló szkripttel nem igazán találkoztam még (najó, talán a DiCaprió Rómeó+Júliában), és igazából ezt tette annyira különlegessé. Manapság leegyszerűsítve beszélünk és mindemellett teletűzdeljük mindenféle szlenggel, holott hosszabban és szebben fogalmazva is kifejezhetnénk a mondanivalónkat. Ralph Fiennes alakítására pedig szavakat sem lehet találni - iszonyú, hogy az érzelmeket milyen drámaian tudta megjeleníteni. Hátán vitte az egész filmet, ehhez kétség sem fér. Gerardból kaphattunk volna többet is , és pokolian jól áll neki e a "Szétlövöm mindenki s*ggét, de amúgy úgy beszélek, mint egy költő.". Komolyan, olyan inverz hatást keltett a stukival meg késsel hadonászó Aufidius azzal a szépen megfogalmazott mondataival, mintha nem is e világi lenne. A hideg is rázott, annyira tetszett az amit Butlertől láttam. Riszpekt a színészeknek, mert nem lehetett könnyű bebiflázni ezt a forgatókönyvet. A történetvezetés egyszerű volt, ám sejteni lehetett a végét, ami ennél drámaibb már nem is lehetett volna. Martius vesztét pedig az okozta, hogy éppen két vasat akart tartani a tűzben, amelyet Aufidius képtelen volt megemészteni. Jessica Chastain pár jelenetének nagyon örültem - látszik, hogy ezt a szerepet még karrierje elején kapta, viszont már akkor is képes volt elbűvölni játékával.

10/10 - A fene egye meg, rádobom már csak azért is a maximális pontot. A két óra alatt lekötött, a színészi játékok pokolian jók voltak, és csak, mert Gerard szépirodalmi beszéde baromi imponáló volt számomra. Viccet félretéve, kiemelkedő alkotás. Nekem nagyon-nagyon tetszett.

Testvérbosszú * The Boondock Saints (1999)
Testvérbosszú 2. * Boondock Saints II: All Saints Day (2009)
Egyben írok véleményt a két filmről, fölösleges lenne szétszednem. Igazából nagyon tetszett mind a két rész, nem az a nagyon eredeti sztori, ez tény, de valami nagyon megfogott benne.
Lehet, hogy a két főszereplő (Norman Reedus,Sean Patrick Flanery) közötti nagyon erős kémia miatt tetszett annyira a film, mert tényleg nagyon hitelesek voltak a srácok, bár tudom, hogy a való életben is nagyon közel állnak egymáshoz, talán ez volt az ami egyben tartotta a filmet. Meg azért volt benne egy-két nagyon jó akciójelenet is. Egyedül egy valami nem tetszett: az indokolatlan üvöltözés, ez a dolog sosem szokott bejönni, valahogy nem látom értelmét, de ettől eltekintve nagyon szerettem mind a két filmet.
9*10

Légszomj * Air (2015)
Nem volt ez rossz, csak kicsit lehetett volna pörgősebb is, mert alapjáraton nekem tetszett az elképzelés, meg a sztori is, csak valahogy lapos lett a dolog.
Norman Reedus ( ) jól játszott, akárcsak Djimon Hounsou is, bár az ő karaktere nagyon irritáló volt a számomra.
Egynek azért elment, érdekes volt.
7*10

A Hírnök 2. - A Vég Kezdete * Messengers 2: The Scarecrow (2009)
Őszinte leszek, ha nem Norman Reedus ( ) lett volna a főszereplő, akkor gyanítom, hogy nagyon sokat szenvedtem volna ezalatt a film alatt, de így, nem is tudom, valahogy Norman játéka lekötött végig. Viszont Norman ide vagy oda, ez a film nem lett jó.
4*10

Eszement Zaci * Pawn Shop Chronicles (2013)
Fogalmam sincs, hogy ez mi akart lenni, de valami borzalom volt. Az utolsó 30 percet meg se néztem, mert már idegekkel nem bírtam tovább. Az egyik legrosszabb film a világon, legalábbis számomra biztosan. Ezen még Paul Walker ( ) és Norman Reedus ( ) sem segítettek, bár talán ha kicsit többet lettek volna benne akkor talán máshogy állnék hozzá, de így, feladtam a vége előtt. Azért Michael Cudlitz-ot jó volt látni, néztem, hogy mi van, TWD találkozó?!
0*10

Törvénytisztelő polgár (Law Abiding Citizen - 2009)

Ez a film még mindig olyan reakciót vált ki belőlem, hogy a szám is tátva marad. Másodszorra láttam, tudtam, hogy mi miután fog következni, milyen fordulatokra lehet számítani, és még ezek után is képes voltam ismét átélni és végigizgulni az egészet. Gerard még mindig félelmetes (az egyik legjobb alakítása még mindig), lassan már ijesztő volt nézni, ahogyan sorra mészárolja le az embereket.

10/10 - Hihetetlenül jó film, jó színészekkel, egyedi markáns sztorival az élén. Engem már elsőre is lekötött, valamint itt figyeltem fel a legjobban Butlerre. Zseniális film!

Yesterday – Vissza a gyerekkorba/Only Yesterday (1991)

Nauszika – A szél harcosai/Nausicaä of the Valley of the Wind (1984)

Laputa – Az égi palota/Laputa: Castle in the Sky (1986)

Mind a három animációs film iszonyatosan tetszett, főleg a Vissza a gyerekkorba.

Holtodiglan/Gone Girl

Annyit hallottam már errõl a filmrõl, valamint a könyves változatáról, hogy úgy gondoltam muszáj lesz megnéznem, fõleg, hogy most volt egy kis szabadidõm. Amilyen lapos volt az eleje, olyan izgalmassá nõtte ki magát a film végére. Igaz, elég kritikusan ültem le megnézni, de meg kell mondanom, nem csalódtam, csupán meglepett a film vége, fél óráig utána csak bámultam a képernyõt azzal a tipikus értetlen fejjel. Igen, akkor kicsit csalódott voltam, ezen kívül azonban élveztem a filmet. A színészek remekül játszottak, Ben Affleck-nek ezt a szerepet találták ki, Rosamund Pike pedig csodálatosan alakította a megszállott, szociopata feleség szerepét.
10/9

Túl a barátságon/Brokeback Mountain

Nem volt rossz film, tulajdonképpen egészen tetszett, a színészi játék is megfelelt. Azonban sokszor kissé laposnak, unalmasnak éreztem.
10/6.5

Szerelmünk lapjai/The Notebook

Régóta terveztem ennek a filmnek a megnézését, végre pedig sikerült is végignéznem. Rachel McAdams ismét csodásan alakított, Ryan Gosling pedig... Eddig nem voltam nagy rajongója a színésznek, de most egyszerûen megkedveltem, nem tehetek róla. Csodás szerelmi történet, a vége pedig nagyon megrázó, mégis elégedettséggel töltött el.
10/8

Bosszúállók 2 - Ultron kora 10/6

Éééés, nem tetszett!
Annyira emlékszem, amikor pár évvel ezelőtt beültünk az első részre, és a film után kijelentettem, hogy nagy kedvenc marad.
Nos, nem.
Annyi szál van ebben a filmben, hogy követhetetlen, a közepe és a dolgok alakulása is nekem kicsit zavaros. A harci jeleneteket egy idő után annyira untam, hogy beletekertem a filmbe - közel negyed órán keresztül néztem, hogy konkrétan a fél várost szarrá törik. Ez oké, és ez a film lényege, értem én, de ez olyan, mint a Wolf of Wall Street-ben: fél órán keresztül lesed, hogyan isznak és drogoznak. A lényeget szerintem enélkül is fel lehetne fogni.
A másik: oké, hogy képregényes-akcióhősös-fiktív a dolog, de ennyi technológiai megoldás és ilyen eszközök már nekem soknak számítanak. Fikció legyen benne, persze, na de itt már minden hiper-szuper, hogy mesefilmnek is elmehetne. Nagyon el van rugaszkodva a valóságtól, és egy darabig ez rendben is van, de nekem néhol már annyira eltúlzott volt, hogy nem tudtam még csak Marvel szinten sem komolyan venni a dolgokat.
A másik, ami látom, globális probléma lett a film/sorozatgyártás terén: érzelmek. Emberek, akciófilmbe ennyi érzelmet belerakni vétek. Komolyan. Az a baj, hogy pl. az Így jártam és az Agymenők is kezd belesüllyedni abba a hibába, hogy egy sitcomsorozatba érzelmet raknak bele. Annak a poénnak kell lennie a lényegnek - ez már egy összetett mondat a javából... - itt egy akciófilm ne legyen már dráma. Nagyon összemosódnak a határok, a humoroknál ugyanez. Vicces, és kell bele, de egy szintig (Deadpool-nál már kifejezetten idegesítő).
Szóval bocs, de az első részt meg sem közelíti nekem. Nem rossz film ez, de valahogy kijöttek a gyakorlatból. Az új szuperhősök nekem nekem valami szimpatikusak, a testvérhalál totál sablonos volt a végén, nekem legalábbis nagyon.
Egyszer nézhető, max kétszer.

Krampus / Krampusz

Lehet, hogy csak jó hangulatban voltam, de nekem ez nagyon tetszett. Eleve a kezdő jelenet telibe találta a karácsonyi szellemet, majd az egész film megmutatta az ünnep árnyoldalait. A poénok hangosan röhögősek voltak, simán megnézhető minden évben az ünnepek alatt, ha már unjátok a betörőket.
10/8

Schönefeld Boulevard.
Barátnőimmel mentünk el megnézni és biztos jó film, de nekem nem igazán tetszett. Valahogy nem jött át a hangulata, azonban nem azt akarom mondani, hogy nem éri meg megnézni, mert voltak jó pillanatok