OFFTopic VII.

KARINA WRITE FOR US!

JASON DERÜLO!
Tőle minden.

Karina egyet lájkol azt' már az egész off azért sír, hogy beírjon. DISLIKE

Mi is a szerelem?Annyiszor meg kérdezzük önmagunkat, vagy a barátainkat hogy ők mit gondolnak erről. De mi van akkor ha a szerelemnek nincs is fogalma, mert mindenki másképpen éli meg. A szerelemet nem lehet szavakba önteni, az egy olyan csodálatos és egyben fájdalmas érzés amit ott bent a szívedben élsz meg. Ott születik meg, és ott is ér véget. A szerelemnek ne a fogalmát próbáljuk leírni, hanem érezzük és éljünk vele. A szerelem lassan olyan számunkra mint a drog... Képtelenek vagyunk nélküle élni... Olyan, mint a levegő, ha nem részese az életünknek, akkor csak holdkórosként éljük az "azt", és minden gondolatunk Körülötte forog... Pedig... ha belegondolunk... Mikor is a legerőteljesebb a szerelem érzete? Pont, amikor a másik nincs mellettünk... Amikor hiányzik, akár egy párt alkotunk, akár nem... Az ábrándjaink, az emlékeink megszínezése tesz minket boldoggá... Ez visz minket előre... Jóérzéssel tölt el, amikor a szerelmünkkel lehetünk, de az érzelmi skálánkon akkor lépünk magasabbra, amikor nélkülöznünk kell... akár szimplán munka miatt, vagy egy szakítás miatt... Amikor Vele vagyunk, könnyebben megy a vita, a veszekedés, nem érezzük, hogy elveszíthetjük... Na de mit is? Valamit csak akkor lehet elveszíteni, ha azt birtokoljuk... Tegye fel a kezét, ha valaki tulajdon szeretne lenni... Az enyém lent maradt... A feltétel nélküli szerelem, az elvárások nélküli szerelem... Ezt nem tanítja senki... A fellángolásban minden gyönyörű és süt a nap... Deee, ha süt a nap... ott árnyéknak is kell lennie... Aztán jönnek a gondok, ... az "árnyékok"... Ahogy enyhül a szerelem érzete, ami voltaképpen, ha egy kis biokémiát nézünk rövid illetve hosszabb távú endorfin... (nem véletlenül van az a mondás, ha szerelmes akarsz lenni, egyél meg három tábla csokit) Egyre inkább észrevesszük a másik hibáit, de ugyanakkor kevesen gondolnak arra, hogy pont tökéletlenségünkben vagyunk tökéletesek... Kevéssé értékeljük a Nagy Ő-t, amikor jelen van az életünkben... Olvastam: duzzogtam, megsértődtem, berágtam, mérges voltam... Vagyis meg lett mérgezve a pillanat, amit Vele tölthetünk... Mert nem mérjük föl, hogy minden egyes pillanat számít, és értékes, hisz soha többé nem jön vissza, az elmúlt... Amint valamiért távozik "végleg", máris magasabbra hág az érzelmi skálánkon a szerelem érzete... és sírunk, hogy nincs többé velünk... Ez a napokban jutott eszembe... És elgondolkodtam... Vagyis... akkor mi voltaképpen a szerelembe vagyunk szerelemesek? Szerény véleményem szerint a Nagy Ő nem létezik... Mi teszünk valakit azzá... És miért vagyok ennyire realista? Csak visszagondolok egy pár elmúlt kapcsolatomra, ahol MINDIG azt hittem, hogy Ő a Nagy Ő... (eleve, mert nem vagyok egy ugráló típus... nem kenyerem a "laza" kapcsolat)Néha olyan jó lenne újból gyereknek lenni. Ha lehorzsolod a térded, az nem fáj annyira, mintha összetörik a szíved

Szeretlek titeket. Köszönöm, hogy tegnap mellettem álltatok, de most egy kis nyugira van szükségem.
Ha néha-néha benézek, és lájkolok, ne foglalkozzatok velem.
Priviben elérhettek.

Megyek ValóVilágot nézni sziasztok még leszek

Nyááh...visszajöttem

yes... this is THE life

Sziasztok
Új vagyok, szóval nem tudom nagyon, mi is a téma
Egyébként hogy vagytok, mi van az Offban jelenleg?

Szia Alexis96!
Én is új vagyok...
mi a téma?? hát...szerintem mindig más...

Hát...ha ugyanaz lenne mindig, szerintem unalmas lenne

Iszonyat hülye kérdés, de ezt muszáj megkérdeznem: Az eljegyzési gyűrűt a jobb, vagy a bal kézre szokták húzni?

na én léptem.

Csőcii

Nem tudom.

Akkor nem csak én vagyok ilyen "jártas" ezekben a dolgokban

Majd ha megkérik a kezem, megmondom.

Én sem tudom XD

Jól gondolom, hogy a válaszra még várhatok egy néhány évet?

Hát.. igen.

francba..
Szerk: És mi van, ha ez pasifüggő. Lehet, hogy az egyik a balra, a másik a jobbra húzza Most hogy tudom meg az igazat?

vádzsook