Nagyimnak mindenképpen szerzek valami apróságot, amiről mindig eszébe jutok! Bár már van neki 50 ilyen, de nagyobb, hasznos dolgot nem lenne értelme szerezni neki, elég öreg, úgyhogy inkább az érzelmeire játszok rá.
Ha elmegyek a nagy, családi ünnepre, akkor sütök könnyen csomagolható sütiket és külön becsomagolom mindenkinek és azt adom. Már pár éve ezt csinálom (kivéve tavaly, amikor betegség miatt távol maradtam, szerintem idén is ez lesz...), és úgy tűnt több értelme van, mint mindenkinek venni, csinálni valamit. Ha nem megyek el, utólag szerzek a gyerekeknek és apukámnak valamit, ami tetszene nekik.
Vidéki rokonoknak veszek vagy csinálok valamit, ők közelebb állnak hozzám, többet érdemelnek a főzőtudományomnál.
Barátokkal valót két részre kell osztanom.
Két társasággal is ünnepelem a Karácsonyt, mindkét helyen húzással oldjuk meg, hogy ne kelljen mindenkinek külön kitalálni valamit. És mindkét helyen saját készítésű ajándék a feltétel. Ez könnyebb az egyik társaságnál, mert ott most ünneplem először így a Karácsonyt. A másik társasággal már évek óta így csináljuk, és minden évben valami nagyon ötletessel áll elő a többség, nehéz tartani az iramot, főleg mert páran jóval kreatívabbak a többieknél, és elég nagy társaság vagyunk, így rengeteg ajándék előfordult már. Ráadásul olyat húztam, akit a legrégebb óta ismerek, és gondban vagyok, mert jó lenne, ha vicces is lenne az ajándék, de a rengeteg ötlet, ami megfordult a fejemben mind pénzes, nem kivitelezhető egyszerűen. Plusz tuti az utolsó pillanatban jövök rá a tökéletes ajándékra