London: akik szeretik

Én három éve nyáron voltam kint egy hétig és fantasztikus volt!

Esetleg kicsit részletesebben is mesélhetnél róla. Ha olyan klassz volt, elvileg kifejthetőek lennének az élmények is.

A múlt hétvégén csináltam itthon cornish pastyt. Elsöprő sikert aratott. Érdekel valakit a recept? A gombás verzióhoz tudok adni egyet, ami kipróbált. (Amúgy angol nyelvű oldalról szedtem a receptet, mert magyarul nem is találtam.) Természetesen magyar nyelven. A végeredmény 98%-ban ugyanolyan, mint az, amit kint lehet kapni.

Juj, engem érdekelne, pláne, hogy mikor kint voltunk nem volt szerencsém találkozni vele. Mostanában úgyis elkezdtem gyűjtögetni kevésbé ismert ételek receptjeit. Igaz, hogy még az általam ismertek elkészítése sem megy egyelőre, de ami késik nem múlik...

Oksi, akkor hozom majd a receptet. Fejből leírom, mi kell hozzá, csak az arányokra nem emlékszem már pontosan. Előszedem és megosztom veled akkor.

Ötletes reklám az egyik londoni busmegállóban.

Én nagyon szeretem, rengeteg angliás kiegészítőm van, és úgy volt, hogy most áprilisban megyek a barátnőmmel, de sajnos lemondta az angoltanárnőm, és így nem lesz. Egyszer úgyis kijutok!

Egyik ismerősöm volt kint a héten és neki köszönhetően megtaláltam azt a boltot, amit mindenképpen meg akarok látogatni, hogy ha egyszer még vissza tudok menni Londonba. A szóban forgó üzlet a Forbidden Planet, amibe már akkor beleszerettem, amikor néztem képeket a kirakatról, de amikor megláttam, hogy mi mindent árulnak... A magamfajtának maga a paradicsom.

Igen, én is szoktam látni, de én még nem voltam bent. A honlapjuk szerint van DW-jük is, lehet, hogy ezért majd mégis... Van egy olyan üzlet is, ahol híres zenészek gitárjait és figuráit lehet megvenni. Persze nem eredeti méretben, de viszonylag nagyban. Freddie Mercury figuráját szoktam látni a kirakatban, meg híres gitárosok gitárjainak kicsi másolatait.

Mondjuk a hmv-ben is sok érdekes cucc van, érdemes pl. bemenni hozzájuk az Oxford Streeten. Illetve tudok egy klassz üzletet, ahol meg lehet venni hírességek eredeti, A/4-es dedikált fotóit. Vannak egész olcsók, meg mocskosul drágák is. Kíváncsiságból végignyaltam és egész szép kis kollekciójuk van. Plusz megállapítottam, hogy Hugh Grant írása borzalmasan ronda.

Szerintem az Oxford streetnek ezen a részén nem voltunk, vagy a nagy tömegben nem vettem észre a hmv-t, pedig a honlapjuk alapján ez is nagyon jó boltnak tűnik, fel is veszem a listámra, hátha egyszer tényleg lesz esélyem még egyszer kijutni és jobban szétnézni, mint tavaly.

Volt alkalmam többször is ott járni, és hát fantasztikus. Gyönyörű, meg minden. Imádom

Imádom Londont, egyszer ttui elszeretnék jutni oda, viszont nem élnék ott a sok rossz idő miatt..

Volt szerencsém kijutni egy rövid időre. Már nagyon régen szerettem volna ellátogatni Angliába, mert mióta az eszemet tudom, odáig vagyok érte. Mindig elképzeltem, milyen is lehet, rengeteg képem volt minden szegletéről, a piros telefonfülkékről, a nevezetességekről, de egyik sem az enyém. Eddig.
Most viszont 6GBnyit fotóztam, több száz képet készítettem, és alig hiszem el, hogy itthon vagyok. Amikor Doverben lehajtottunk a kompról a busszal, libabőrös voltam, a torkomban dobogott a szívem, alig kaptam levegőt, el se akartam hinni, hogy álmaim országában járok.
Anglia, azon belül pedig London pont olyan, ahogy elképzeltem, csak még sokkal jobb. Elvarázsoltak a téglaházak, a piros ajtók, a zöld fű, az időjárás (egyszer sem esett amíg kint voltam, hihetetlen, nem igaz? ), egyszóval minden.
Nagyon szeretnék még eljutni legalább egyszer, mert az élet, ami ott van teljesen más, mintha álmodtam volna, szinte még most sem fogom fel. Azok a pillanatok, mikor a London Eye mellett álltam karnyújtásnyira, amikor a Big Ben melletti parkban (ahol pont alig volt fű, de legalább az a kevés is minőségi ) ültem és az ebédemet majszoltam, vagy mikor a Buckingham palota előtti St. James parkban az egyik évfolyamtársamat megtámadta egy mókus... Ó, a Leeds Castle pedig... Nem tudom mibe kerül, és hogyan fogom megszerezni, de az enyém lesz a hely. Mesés, még a sok kacsával és azok végtermékével is. Mind mind felejthetetlen és elképesztő pillanat volt, amelyeket szeretnék újra átélni.
(Mondjuk az Oxford streeten megtett kilométerek után nem tudom, hogy valaha képes leszek-e újra járni, szóval még nem tudom, hogyan megyek ki ismét, mert mióta hazajöttem, lustálkodom ezerrel [bár közrejátszik az is, hogy sikeresen megfáztam] )

Hoztam pár képet is, a vérmes mókusról is készítettem egyet, még a támadás előtt, valamint az új barátomról, egy galambról is, aki nem akart leszállni rólunk, és mindig ott totyogott körülöttünk a parkban, plusz lekaptam egy rögbipályát is, mert aki itt hazánkban ezt a sportot űzi, tudja, hogy kincs az is, hogy legalább 2 normális pálya van az egész országban. Kint meg minden utcára jut minimum négy.

Akkor látom, te is megfertőződtél rendesen. Én is úgy voltam vele, hogy már azelőtt szerettem a helyet, hogy jártam volna ott. Aztán amikor meg testközelből is szemügyre vehettem a dolgokat, ez a szerelem csak fokozódott. London (illetve Anglia) nem okoz csalódást, pontosan olyan, ahogy az ember azt elképzeli, sőt, még hatványozni is lehet, mert garantáltan kellemes csalódás következik.

Sajnos én eddig csak Londonban voltam, igaz, nem is busszal szoktam menni, így nagyjából van szerencsém látni Ferihegyet, aztán egyből London Lutont. Dover biztosan gyönyörű, talán egyszer majd arra is eljutok. Idén mindenesetre megismerkedem végre Brightonnal is, meg hát az óceánnal. Még csak a horvát tengerparton jártam, de az csalódás volt, mert teljesen olyan volt, mintha a Balcsin lennék. Semmi "végtelenbe tartó víz", ott minden tele van szigetekkel, ergo mintha a Balcsin lennél és szemben ott lenne a Badacsony vagy Tihany.

A mókustámadásról mesélnél kicsit részletesebben? Ezt hogy kell elképzelni? Én magam is többször találkoztam brit mókikkal, de mindegyikük barátságos volt, még olykor a maguk erőszakos módján is. Olyan már velem is előfordult, hogy jöttek utánam, meg belekapaszkodtak a nadrágomba/lábamba, de squirrel-attack nem volt sose. Sőt, volt olyan mókus, aki még azt is megengedte, hogy megvakargassam a fejét.

Az Oxford Streeten mi minden láttál pontosan és mi mindent tanulmányoztatok annyira? Személy szerint ezt az utcát nem annyira preferálom, mert szinte mindig hatalmas a tömeg. Korán reggel kell arra járni, akkor tuti egy lélek sincs ott és mindent sokkal nyugisabban lehet nézni. (bár az üzletek nagy része akkor még zárva van, mondjuk én sosem voltam az a shoppingolós típus, engem nem zavar(t))

Őrségváltást is néztetek? Voltatok Greenwichben is?

Volt olyan dolog, ami nem tetszett vagy csalódást okozott?

Nem tudom, hogy ki olvasta már vagy ki hallott róla - én egy ideje már tudom, csak elfelejtettem elhozni nektek a hírt: nemsokára újabb híddal bővül a Temze Londonban, méghozzá a Garden Bridge nevezetű szépséggel: http://vimeo.com/88657522

OMG,eddig nem is gondoltam volna,hogy van ilyen topik,de nagyon kellemes meglepetésként ért,hogy rátaláltam

Én sajnos nem tartozom azon szerencsések közé,akik jártak Londonban,de már nagyon régóta tervezem,és ha szerencsém lesz idén nyáron már ki is jutok oda. Sok,helyen olvastam már utána mik ott az igazán érdekes látnivalók és van egy ismerősöm aki régebben Angliában élt. Akkor fedeztem fel,hogy mennyire is csodálatos ez az ország. Azóta lelkesen tanulok angolul,és remélem tényleg sikerül nyáron kijutnom

Nagyon leült a téma.

Én pár hete jártam kint nyolcadjára, jó volt, mint mindig.
Sőt, ezúttal volt szerencsém látni élőben Stephen Fry-t és Catherine Tate-t is. Előbbi éppen készült átmenni egy zebrán, utóbbi pedig a FoddHallban nézegette a pultot.
Meglepődtem, hogy Fry milyen slampos élőben. Catherine pedig pont ellenkezőleg, nagyon de nagyon csinos volt.

Még nem jártam de hyülye vagyok

Elnézést,drága kishúgom szórakozik a nevemben.

London