A magyar rock története

Soltész Rezső 1945. április 19-én született Budapesten Soltész Rezső és Struczky Gabriella gyermekeként.

1963–tól amatőr zenész a Rangers együttesben. 1968–ban a Ki mit tud? után megalakult Corvina együttes vezetője volt. 1972-ben részt vett a táncdalfesztiválon, 1979–től pedig szólóénekes. 1981-ben a Szóljon hangosan az ének! című slágerével aratott sikert.

Kodex Corvina - csehszlovák kiadás, angol nyelven (1981)
Robot Love - csehszlovák kiadás, angol nyelven (1982)
Szóljon hangosan az ének (1982)
Valahol már találkoztunk (1983)
Jókedvű vagyok (1984)
Római vakáció (1985)
Férfivilág
Boldog karácsonyt (1989)
Végre rád találtam
Best of Soltész Rezső (1991)
Soltész 10
A szerelem útjain
Gondolsz-e majd rám (válogatás)
Jubileum (1996)
Az élet szép
Rejtély
Corvina
Utak előtt, utak után
CCC
Corvina (OPUS, Bratislava kiadás, angol nyelven, 1975)
Egy viharos éjszakán (1989)

Korda György (született: Klein György[1], Budapest, 1939. január 4.) magyar táncdalénekes. Az ország egyik legismertebb művésze, nagyszülők és unokák is rajonganak érte. Öt évtizedes pályafutással a háta mögött a Sziget Fesztivál ünnepelt sztárja. A magyarországi televíziós pókerközvetítés etalonja, nemcsak saját, hanem a játék népszerűségét is megsokszorozta.

A Dob utcában született, vegyipari technikumot végzett. Szülei elváltak, a nagyszülők és nagynénik nevelték. Dolgozott a Kábelgyárban, katona Békéscsabán volt. Vécsey Ernő tanítványaként először 1958-ban lépett színpadra, első sikerét a Szeretni kell című dallal aratta.

A hatvanas évek elején az ország egyik legnépszerűbb énekese volt. A beat térhódítása a "hagyományos" táncdal stílusnak nem kedvezett, ő mégis azok közé tartozott, aki meg tudott maradni a pályán. Népszerűsége megtartásában, növelésében sokat jelentettek a televízió és a rádió által is közvetített táncdal- és egyéb fesztiválok, versenyek. Egy lánya van aki 1980-ban született.

A nyolcvanas évek elején ismerkedett meg a vokál énekesnő Balázs Klárival, akit rövidesen feleségül vett. Kölcsönös inspirációjuk művészetük kiteljesedését, Korda esetében megújulását is jelentette. Néhány hónapos turnékkal közel tíz évet töltöttek el Észak-Amerikában és Ausztráliában.

Kártyaszenvedélyéhez legendák fűződnek, ennélfogva nem is meglepő, hogy a Sport TV-n pókermérkőzéseket közvetít, sportriportertől szokatlan átéléssel, mely egy csapásra ismét a rivaldafénybe állította.

2003-ban nagy sikert aratott Herendi Gábor filmjében, a Magyar vándorban. 2007 novemberében jelent meg A Korda sztori címmel életrajzi kötete. A szerző: Balázs Klári. 2009-ben egy póker játékost alakított Sas Tamás, Szinglik éjszakája című filmjében.
Aki melletted él (Fényes Szabolcs – Szenes Iván)
Bocsánat, hogyha kérdem (Aldabolyi Nagy György – Szenes Iván)
Slágerei:
Haver a nőkkel jól vigyázz
Rozsda lepi már az emlékeimet
Szeress úgy is, ha rossz vagyok (Kaszás – Bradányi Iván)
Gyöngéden ölelj át
Szeretni kell (Nádas Gábor – Fülöp Kálmán)
Találd ki gyorsan a gondolatom (duett Balázs Klárival, Balázs Klári – Szenes Iván)
Virágeső
Reptér (Máté Péter - S. Nagy István)
Visszatérek én (Blum József – Vándor Kálmán)
Lady Karnevál
Lady N
Lemezei:
Korda György (1970)
Vágyom egy nő után (1970)
Napfény kell a virágnak (1972)
Mondd, hogy szép volt az este (1974)
Boldog idők (1976)
Én megálmodtalak (1977)
Maradj még (1978)
Lady N. (1980)
Szeptember volt (1981)
Aranyalbum (1982)
Nézz rám és énekeljünk (1983)
Válassz ki egy csillagot (1985)
Forró éjszakák (1986)
Egy kis romantika (1987)
Sötét az utca (1989)
Éljen a mama (1990)
35 éves jubileum (1994)
Barátok, amíg élünk (1995)
Gondolj a szép napokra (1997)
Aranyalbum [CD] (1997)
Virágeső (1998)
Búcsúzz szépen el (1999)
Ugye szeretsz még? (2004)
Napfény kell a világnak (2005)
http://kordagyorgy.eloadomuvesz.info/

Balázs Klári (eredeti neve: Boros Klára) (1961. augusztus 6. –) énekesnő. Férje: Korda György énekes. Első férje vezetéknevét tartotta meg.

Énekesi karrierje az 1970-es években kezdődött, amikor a Periszkóp, majd a Skála együttes tagja volt, amelyek rendszeresen szerepeltek zenés fesztiválokon. 1981-ben szólóban szerepelt a Tánc- és popdalfesztiválon. Férjhez ment Balázs Gáborhoz, a Magyar Rádióban működő Stúdió 11 zenekar (Tolcsvay Trio) basszusgitárosához. A zenekar gyakran lépett fel Korda Györggyel, aki végül elcsábította a vokálozó énekesnőt férjétől. Korda György és Balázs Klári több közös albumot adtak ki, gyakran "magyarított" külföldi slágereket is előadnak. Az éneklés mellett egy hotelt is vezet férjével, a II. kerületben lévő Villa Korda 12 szobás, háromcsillagos hotelt.

Aktív évek 1970-es évek-napjainkig
Albumai:
Forró éjszakák (1986)
Egy kis romantika (1987)
Sötét az utca (1989)
Viva La Mamma! (1990)
Barátok, amíg élünk (1993)
Gondolj a szép napokra (1997)
Búcsúzz szépen el (1999)
Ugye szeretsz még? (2004)
Kislemezei:
1977 Periszkóp: Miért lesznek a szép percekből órák?
1978 Skála: Ezek után
1981 Balázs Klári: Egyetlen perc veled

Babos Gyula (Budapest, 1949. június 26.) magyar dzsessz-gitáros, aki 2005-ben Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott, s számos hazai, illetve külföldi dzsessz-zenésszel fellépett már és lemezt is készített.
Babos Gyula 1949. június 26-án született Budapesten. Édesapja hegedűs volt és Babos is hegedülni, majd később zongorázni tanult, habár rövid ideig. 15 évesen viszont már a Futurama zenekarban gitározott, de igazán 1970-től kezdték el megismerni a Kex nevű együttesből, majd onnan kilépve két év múlva a Rákfogóban zenélt 1974-ig. Előtte 1966-ban a Magyar Rádió jazz versenyén első helyezést ért el. Egy évvel később már a dobos Kőszegi Imre zenekarában muzsikált mindössze két évig, majd megalapította első formációját Saturnus néven 1979-ben. Közben, 1977 óta a Liszt Ferenc Zeneművészéti Főiskola Jazz Tanszakának tanára érettségi és tanári diplomácia nélkül. 1985-ben létrehozta a Babos Trio Plusz-t, amit később a Babos Trio váltott fel, melyben Balázs Elemér dobossal és Egri János nagybőgőssel muzsikált együtt.[1]

1989-ben megjelent első lemeze Kinn és benn címmel a Hungaroton kiadásában. Egy évvel később a Petőfi Csarnokban lépett fel Victor Bailey, Terry Lynn Carrington, Jinda György és Szakcsi Lakatos Béla társaságában, majd EMeRTon-díjban részesült. Az elkövetkezendő időkben évente fellépett egy-egy híresebb előadóval, úgy mint Frank Zappával, James Moody-val, Tony Scott-tal. Később a Hungarotonnál megjelent a Sham című hanglemez, amelynek alkalmával a kor legjobb hazai jazz zenészei gyűltek össze, melynek címe a már régóta külföldön élő Jinda György zenei világára utal. 1994-ben a Sony Columbia kiadásában megjelent a gitáros második jazz albuma, a Blue Victory, amelynek közreműködői a Petőfi Csarnok-béli koncerten már játszottak együtt. A lemez 12 országban jelent meg, majd tovább vitte zenekarát immár Babos Quartet néven, amiben Szappanos György, Szakcsi Lakatos Béla és Borlai Gergő játszott, de közben a Take 4-ral is gitározott. 1997-től formációja megint új nevet kapott, ezúttal a Babos Project Romani-t, amivel számos hazai és külföldi fesztiválon aratott sikert az elmúlt években olyan városokban, mint például Marseilles, Eilat, Bukarest, London és Kassa. A Sony Columbia 1998-ban megjelentette Egyszer volt... címmel az együttes lemezét, amelyen olyan zenészek játszottak együtt, mint Bihari Ernő, Borlai Gergő, Dobi Matild, Hárs Viktor, Kunovics Katalin, Lattmann Béla és Oláh Tzumo Árpád.[1]

1998-ban a Take Four-ral három lehet készítettek el, majd 2001-ben Herbie Mann-nel készített felvételt. Három évvel rá limitált példányszámban megjelent a Trilok Gurtu-val közösen készített koncertlemez Hetvenöt perc címmel, majd megkapta második díját, a Szabó Gábor-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg, s új felállással mutatkozott, a Babos Project Special-lal, amivel egy évvel rá lemezt is készített, mégpedig a Variációt.[
Babos első saját együttese 1979-ben Saturnus néven működött, de pár évvel később 1985-ben a Babos Trio Plusz formációt hozta létre, amit később a Babos Trio váltott fel. Tovább vitte zenekarát immár Babos Quartet néven, majd 1997-ben megalakult Babos Project Romani amivel egy évvel később kiadták az Egyszer volt... című lemezüket. 2005-ben új felállással mutatkozott, a Babos Project Special-lal, amivel szintén készített lemezt egy évvel rá a megalakulásuk után, mégpedig a Variációt. Legutóbbi formációjáról így vélekedik a gitáros:

„ A térség zenei kincseit szeretném integrálni az általam képviselt improvizativ összefoglaló zenébe. Ehhez fantasztikus partnereket találtam. A zongorán Szakcsi Lakatos Róbert játszik, aki a Basel-i Zeneakadémia klasszikus, majd jazz tanszakán tanult. Legjelentősebb elismerése a Montreux-i jazz-zongora-verseny első díja. Dobokon egy új felfedezett, Oláh Gábor, basszusgitáron és bőgőn a méltán elismert Hárs Viktor játszik. A különleges adottságú Veress Mónika énekkel, s éneken alapuló hanghatásokkal járul a zene megvalósításához. ”


1979 - Saturnus: Babos Gyula gitár, Gritz Péter dob, Szakcsi Lakatos Béla zongora
1985 - Babos Trio Plusz: Babos Gyula gitár, Winand Gábor ének
1989 - Babos Trio: Babos Gyula gitár, Balázs Elemér dob, Egri János nagybőgő
1990 - Babos Quartet: Babos Gyula gitár, Szappanos György basszusgitár, Szakcsi Lakatos Béla zongora, Borlai Gergő dob
1997 - Babos Project Romani: Babos Gyula gitár, Borlai Gergő dob, Emilio, Fekete István trombita, Hárs Viktor, Kunovits Katalin ének, Nagy Lajos zongora
2005 - Babos Project Special: Babos Gyula gitár, Szakcsi Lakatos Róbert zongora, Patai Öcsi hegedű, Hárs Viktor nagybőgő, Oláh Gábor dob, Veress Mónika ének
1964 - Futurama
1965 - Kovács Andor
1966-1967 - Pege Quintet (Pege Aladár, Jávori Vilmos, Ungár István, Magyar János)
1968 - Junior sextet (Jávori Vilmos, Ráduly Mihály, Lakatos Vilmos, Kürtösi György, Magyar János)
1969 - Pete Lanchaster and The Upsetters
1970 - Kex
1972 - Rákfogó
1975 - Kőszegi Rhythm and Brass
1979-1983 - Saturnus
1984 - BDSZ Collection (Babos Gyula, Dés László, Szakcsi Lakatos Béla, Balogh Kálmán, Dandó Péter, Szende Gábor)
1985 - Babos Trio Plusz (Egri János, Winand Gábor, Berecz Endre)
1989 - Babos Trio (Egri János, Balázs Elemér)
1994-1996 - Babos Quartet (Szappanos György, Szakcsi Lakatos Béla, Borlai Gergő)
1995 - Take Four (Tomsits Rudolf, Pege Aladár, Kőszegi Imre)
1997 - Babos Project Romani
2005 - Babos Project Special
1991 - EMeRTon-díj
2003 - Szabó Gábor-díj
2005 - Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

Dr. Benkó Sándor (Budapest, 1940. augusztus 25.) klarinétos, zenekarvezető, villamosmérnök, a Benkó Dixieland Band alapítója.

Benkó Sándor neve fogalom. A kétezer újságcikk, ami Hongkongtól Mexikóig és Nyíregyházától Sopronig Benkó Sándorról megjelent, szép sorrendbe rakva megtekinthető a házi archívumban. Ezek igazán elenyésző százaléka szól a nem zenész dr. Benkó Sándorról, a műszaki doktorról, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusáról, a Sunfleur Kft. és más vállalkozások tulajdonosáról.

A MÁV Zeneiskolájában kezdte zenei tanulmányait hegedű szakon, 1946-ban. Később a XI. kerületi zeneiskolában Berkes Kálmánnál tanult klarinétozni. 1953 óta játszik szaxofonon is. 1963-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, még azévben oktató lett a Villamosgépek Tanszéken, ahol 1995-ig tanított. A villamos gépek számítógépes tervezése a kutatási területe, az „Elektromágneses terek numerikus szimulációja” témakörben szerezte doktori címét 1972-ben.

2004-ben elnyerte a „PRO URBE” Miskolc kitüntetést, valamint 2005-ben a „PRO URBE” Budapest kitüntetést. 2006-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Benkó Sándor a Zipernowsky Emlékérem kitüntetettje, valamint tiszteletbeli tagja a Magyar Mérnök Kamarának és a Magyar Mérnök Akadémiának. Számos könyve nívódíjat kapott. A Ki-Mit-Tud zsűrijének több éven keresztül volt tagja, mint a pop-rock-jazz kategória valamint a modern táncok szakértője.

Zenekarát, a Benkó Dixieland Band-et középiskolás évei során, 1957-ben alapította. Már az első kiadványuk aranylemez lett, s hamarosan nemzetközi karrierjük is kezdetét vette. Sokat szerepeltek külföldön, számtalan díjat nyertek hazai és nemzetközi fesztiválokon egyaránt.

A hetvenes években nem volt olyan verseny, fesztivál, ahonnan csak virágesővel tértek volna meg. Benkó Sándor tudta, hogy a három "t" (tiltott, tűrt, támogatott) korszakában azért mehettek a tűrt kategóriába sorolt zenészeivel a kapitalista országokba, hogy ott díjakat, kitüntetéseket szerezzenek a szocialista Magyarországnak. Ha ezt véletlenül elfelejtik, az akár karrierjük végét is jelenthette volna.

A karrier ugyan 1957-ben kezdődött, de az igazi beindulásra 13 esztendőt kellett várni. Abban az idően került a budapesti Benkó Dixieland Klub társadalmi vezetésébe néhány olyan fanatikus, aki többek között újabb és újabb újságírókat hívott meg a klubba. Ekkor jelent meg először a zenekari kasszából finanszírozott "Jazzhíradó", amelyet a legfrissebb Benkó hírekkel pontosan négyhetente kapott meg minden olyan újságíró, akinek bármiféle köze is volt a dzsesszhez, de mindenekelőtt Benkóékhoz.
Állami Ifjúsági Díj (1982)
Zipernowsky Károly-díj (1982)
Liszt-díj (1984)
Pro Urbe Budapest-díj (2005)
Pro Urbe Europa-díj (2006)
Kossuth-díj (2006)
http://www.benko-dixie.hu/