Idézetek

Keresni kellett volna valakit, akit végre igazán szerethetnék, méghozzá baj nélkül, nyűg nélkül? Olyan szeretetről ábrándoztam, amely könnyű és habos, nem terhelő, s oly egyszerűen ömlik át a szívbe, mintha napfény érné, s oly édesen és tisztán csorran, mint a méz. De hát hol van ilyen? Akkor már tudtam én, hogy ilyesmi nem létezik.

Azt hiszem, ez hozzátartozik a szeretethez és a szerelemhez: fel kell adni a dolgokat. Néha még a szeretteinktől is el kell szakadni.

Nagyon könnyű szeretni az egész világot. Az igazán nehéz egyetlen emberi lényt szeretni.

A legbiztosabb szerelem az, melynek szeretet az alapja.

Az ember a világ urának érzi magát, amikor szeret.

Tudom, hogy a szeretet az életem lényege, és csak azért, azáltal élek, hogy szeretek.

Most ébredek rá, miért találtak ki külön elnevezést a szeretetre, miért volt szükség erre a szóra: sehogy máshogy nem tudnám kifejezni azt, amit érzek; a fájdalom, öröm, félelem és boldogság zavarba ejtő keverékét, amely éles pengékkel hasogat belülről.

A szeretet előtt nincs gát; mindenen áthág, nem köti semmi sem.
Nincs vége, kezdete, nyitja, kitárja szárnyát örökre, szüntelen.

Az igazi szeretet ott kezdődik, ha én tiszteletben tartva elengedem azt, aki szeretne elmenni, bármennyire is fáj nekem.

Akit szeretsz, nemesíted, szépíted, segítesz neki méltóvá válni önmagához. Így vagy a gyerekeddel, de így kell, hogy legyen a pároddal is. Ha szereted, az egyetlen ember vagy, aki megmondhatja neki, hogy "elhagytad magadat, tessék följebb élni!" Ha szereted, tudod, hogy csak kívül gyenge, belül mégis erős, és csak kívül gyáva - belül bátor. Te vagy az egyedüli, aki megmondhatja neki, ha önmagához méltatlanul él, mert a szeretet: jogosítvány az őszinteséghez. Ha szeret - jól figyelj! - meg is hallgat. Lehet, hogy dühbe gurul, persze, kikel magából és üvölt, de előbb-utóbb meghallgat. Ha nem hallgat meg, nem is szeret igazán, és akkor minden hiába. Nevelni csak a szeretet képes, és tudja is, hogyan kell.

Ha elfeledkezel mások szívéről, a magadét veszíted el.

Szeretni annyi, mint örülni, hogy szeretetünk tárgya: van, s azt akarni, hogy mindig is legyen.

Van az ölelés... az ölelés, amely annyi gondolatot, érzést szül. Amely oly sokat jelenthet, annyi mindent kifejez. Az ölelés, amelyben lehet barátság, lehet szeretet, lehet szerelem, lehet Élet. Az ölelés, amely mindig készen áll, hogy felmelegítsen. Az ölelés, amely kellemes, meleg, puha, jó.

- Próbálkozz csak. Nem tudsz elijeszteni. Sajnálattal közlöm, hogy az irántad érzett szeretetem feltétel nélküli.
- A feltétel nélküli szeretet gondolata olyannyira bizarr, mint a Fogtündér, vagy a környezetbarát vegytisztítás.

Másokban a szeretet melegét kelteni csak a bennünk lévő szeretet melege által lehet.

Szabadon szeretni... hát akkor próbáljuk meg újra. Minden egyes nekifutással talán közelebb kerülünk. Mindig jobban szétnyílik az út előttünk, s csak eljutunk a szeretethez.

Eltéphetetlen szeretet az, mely odafönt született. Odafent köttetett az égiek engedelmével. A legtöbb embernek megvan rá a lehetősége, hogy igazán szeressen, mégis kevesen vannak, akik jól "gyakorolják". Én sem tartozom azon kicsiny csoporthoz, kik tiszta szívből szerettek-szeretnek. Mi a szabadság? - Nem is tudom. Hol gyakorolhatom, fejleszthetem ezt a képességet? A szabadság érzését kellene elsősorban megtapasztalnom, hogy ne legyenek félelmeim és gátlásaim önnönmagammal kapcsolatban. Amíg ez nincs meg, addig csak szeretgetek.

A szeretet szabadsága csak az a szabadság lehet, amelyik nem okoz rossz érzést, lenézést, megalázást, másod- vagy sokadrangúság érzését a társnak, a társaknak. Az igazi szeretet szabadsága egymásra figyeléssel, egymás iránti tisztelettel, megértéssel, egymás megbecsülésével együtt létezhet. Ha nem így van, akkor a szabadság öntörvényűséggé, önzéssé, öncélúvá válik.

A lelki szeretetben énünk kőkemény falai megrepedeznek, s mint az árvíz, kilépünk magunkból, s a másik világát is elöntjük. Még akkor is, ha ez a világ tele van gátakkal, akadályokkal, szögesdrótokkal. S mindezek hiába bántanak, sértenek, karcolnak vagy sebeznek. Bárki, aki hozzánk is belép szöges, tüskés, csapdákkal és akadályokkal teli országba jut. Onnan tudod, hogy valaki szeret, hogy túllép ezeken a bántó akadályokon, sérelmeit megbocsátja, hibáidat eltűri, s elfedi.

Aki szeretetre vágyik, ismerőst keres. De hogy ki az, rejtély. Nem lehet megfogalmazni. Ha vele vagyok, nem érzem magam egyedül.