Idézetek

Emlékezz rá, hogy én mindig itt leszek, hogy felsegítselek, valahányszor elesnél. Ám ha egyszer valamiért nem tudnál felállni, akkor én feküdnék le melléd

Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben! [Stephen King]

Vannak, akik beszélgethetnek sok-sok éven át, mégis ismeretlenek maradnak egymás számára; és vannak, akik már az első pár mondat után régi barátokként kezelik egymást.

Van egy időtlennek tűnő állapot, amikor teljesen magunkra maradunk. S ráadásul éppen a szakadék fölött, a legnehezebb, legveszedelmesebb helyzetben. Ilyenkor csak két dolog segít. Az egyik a múltból ered, mindabból, ami megtörtént már, s amibe itt, az örvénylő semmiben is kapaszkodót lehet találni. A másik a jövőből üzen, onnan, ahol nincs még semmi, csak lehet... sőt, lesz.

Ha már minden elhagyott
Nincs már több remény
Hidd el még akkor is szeretni fogunk.
Őrizd meg e lapot
Míg el nem alkonyul a napod
Legyen bár fakó minden sora
Hideg szívvel el ne dobd soha.

Így állok tehát, túl mindenen, régi emlékeim és lidérces álmaim takarosan bezárva ebbe a köteg papirosba. Nemsokára beleteszem egy dossziéba, a dossziét elzárom a szekrényem legalsó fiókjába, és kész, vége.

Karácsonykor nem a díszek ,a sok csillogó szalon cukor, az ajándék, hanem a család és a béke a fontos.

Nagy lett a csend, mintha az öregember megállította volna a pillanatot. Megállította volna a szétvillódzó gondolatokat, s azokat is leültette volna a tűz mellé, hallgatni s azzal foglalkozni, ami van, hogy milyen szépen is együtt van most e három ember. Mellettük alszik a hűség, a levegőben a csend, s a szívükben a béke.

Néha unalmas a csend, de még mindig jobb csendben nézni egymást mint egymás hajába tépni és szidni a másikat.

Ha harc, legyen harc, a béke árán kudarc,
De ne lökj fel senkit, míg másokat felhúzhatsz.
Segíts, hogyha úgy látod érdemes,
Sújts le, ha az állapot végleges.

Amíg igazságunk volt, addig békességünk is volt, mert az igazság és a békesség, az ugyanaz. De ahol nincs igazság, ott békesség se lehet.

Ha csöndben maradtál volna, bölcsebbnek tűntél volna és nem lettél volna.

A világ egyik legnagyobb hibája, hogy feltételek szabnak egy gyermek fantáziájának.

Gyermekkorunk jelei ott maradnak életünk helyszínein, ahogy a virág illata is ott marad a szobában, amit díszített

Két dolgot adjon az ember a gyerekeinek útravalóul: gyökereket és szárnyakat.

,,Azért vagy itt, Hogy mindent láss,
Hogy értsd a szót, Olvasd az írást...
Azért vagy itt, Hogy mindent megtanulj,
Hogy az égbe szállj, Nehogy a porba hullj..."
/Ákos/

Hiszem, hogy mindannyian okkal érkeztünk erre a világra, hogy minden életnek célja van. Nevetni születtünk, vagy hogy megcsókoljuk azt, akit igazán szívből szeretünk. Hogy kacagjunk, mosolyogjunk, sírjunk.. túllépjünk és túléljünk - elfogadva a rosszat. Nem kell felejteni, de tovább kell lépni, menni előre, jobbra vagy balra, bármerre! Csak menni. A saját utad Te csinálod magadnak, és Te döntöd el, hogy miből építed. Én szeretetből akarom és bátorságból. Meg akarok élni minden pillanatot, amit az élet ad. A legjobb tanács, amit adhatok Neked, csak ennyi: szeress, nevess, láss, élj - és soha ne veszítsd el a reményt.

Mindig emlékeztetnem kell magam arra, hogy a dolgok felszíne alá nézzek, mert egy virág nem csupán virág - eső és szivárvány, felhők, föld és az űr mérhetetlensége.

Bolond idő, esős-napos tavasz,
kertben, gomblukban kis, szines virágok,
az Április egy szerelmes kamasz,
telisóhajtja széllel a világot.

Szerelem nélkül az ember olyan valami, mint a mező virág nélkül.