Idézetek

A legszebb pillanatok ott vannak előttünk, minden egyes nap. Körbevesznek, meghatároznak - ha hagyjuk, ha észrevesszük, ha megengedjük nekik, hogy jöjjenek. Áramolnak ők, nem kell kérni. Jön minden, csak hagyni kell, és nem elvárni. Nem akarni, nem követelőzni, élvezni azt, amit kapsz.

"Ez is el fog múlni." Nagyanyám tanított ezekre a szavakra, hogy felhasználhassam őket életem bármely pillanatában. Amikor a dolgok elképzelhetetlenül szörnyűek, rettenetesen riasztóak, vagy amikor minden ragyogó és csodálatos, feledhetetlen és gyönyörű, mondjuk el magunkban ezeket a szavakat. Ezzel mintegy perspektívába helyezzük a történéseket és elérhetjük, hogy a legtöbbet hozzuk ki minden jóból, és sztoikus közönnyel fogadjunk minden rosszat.

Minden egyes napunk ajándék, de sokszor nem élünk a lehetőséggel. A lehetőséggel, hogy most szeressünk, hogy ne bántsunk, hogy ne hazudjunk, főleg ne önmagunknak. Ha tévúton vagyunk, elkeseredünk, feladjuk, akkor már nem számít semmi. Ha visszatalálunk helyes utunkra, szégyeljük magunkat, felejteni akarunk, gyűlöljük a múltat.De nem szabad elfelejteni, hogy a múlt nélkül nem létezne a jelen. Semmi sem történik véletlenül, mindennek oka van.

Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerűen csak szerelmes vagy valakibe.
Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen.
Egyszerűen csak szereted.
És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang.
Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást.
Egyszerűen azt jelenti, hogy szerelmes vagy,szereted szívedből.Néha azért,amilyen,néha pont annak ellenére.És tudod, hogy az a valaki is szeret téged,néha azért aki vagy, néha meg pont annak ellenére.

...Sokat gondolkodom mostanában ki is vagyok,milyen vagyok,de nem tudom.Összesen egy olyan ember vagyok ,aki mindig ott van,ha valakinek szüksége van támaszra,aki mindenkit meghallgat,segít,hogy a másiknak jobb legyen. Vannak olyan napok mikor minden jó, fullon jókedv, felhőtlen kacagás, party barátokkal,éjszakai hosszú beszélgetések,mindenen mosolygás,semmi egyedüllét. Álmodozás egy szebb világról.. De van mikor mindennek az ellenkezőjét szeretném. Mikor rám tör a rosszkedv,szótlanság,és olyankor csak nézek ki a fejemből... Olyankor szükségem van társakra és egyben mégsem. Beszélnék ugyan de fölöslegesnek tartam mert úgysem értenek meg,vagy lehet megértenek de félek hogy mégsem . Igen vannak barátaim, kevés ugyan de őszinte talán.Mindenki játszik egy szerepet,ahogyan én is.Csak én nem magamat rejtem el,hanem az érzéseimet. Megtanultam elrejteni őket. Ezáltal erősebb lettem. Már nem élek a múltamban, már nem szenvedek a múlt problémái miatt. Haladok előre... Ha vissza is fordulnék? Túl sokáig szenvedtem már azon az úton ahhoz, hogy még egyszer visszaforduljak.

A jövő tökéletes ismerete tökéletes csapdába ejti az embert a saját jövőjében. Összeomlik tőle az idő. A jelenből jövő lesz.

Gondoltál már arra, hogy ha te nem lennél mennyivel unalmasabb lenne a világ?Például a barátaid számára.Mennyi át nem élt közös emlék,mennyi ismételhetetlen pillanat maradt volna ki.Hány pillantás,amit csak neked szántak,egy mosoly,amit soha nem fogsz elfelejteni.Egy szívből jövő kacagás,ami bearanyzta az egész napodat.Az első érintés,amit TŐLE kaptál, az első csók,első szál rózsa,közös délután,mikor a szikrázó napsütésből
egyszerre csak nyári zivatar lett,és hazaszaladtatok a pulcsija alatt..
De ha nem élnél,nem gondolkodtál volna ezen se.Akkor semmi nem lenne.
Ez számunkra elképzelhetetlen.S mikor úgy érzed,reménytelen a helyzet,ha senkinem szeret,ha legszívesebben meghalnál,vagy elsüllyednél,mint ha nem is lettél volna,esetleg elmenekülnél a világ másik végébe,állj meg egy kicsit.Gondolj magadra.Aztán a családodra.RÁ.Majd a barátaidra.A világra.Egy évre.Egy hónapra.Egy napra.Egy órára.Egy Percre.Egy másodpercre.Majd nyitsd ki a szemed.Látod?Felébredtél!Ez a való világ.Innen nincs kút.Itt már nem lehet felébredni.Nyitott szemmel kell járni, éjjel,nappal.Senkiben nem szabad megbízni.Még abban sem,aki azt mondja,hogy a legjobb barátod.Nem tudhatod,hogy mikor támad hátulról.Aki azt mondja,hogy szeret,talán igaz lehet.De akinél a szem beszél,az igazán érted él!

...és rájöttem, hogy nincs rosszabb, mint úgy érezni, hogy senkit nem érdekel, hogy létezünk, hogy senki nem figyel arra, amit mondunk, és hogy a világ tökéletesen működik a mi zavaró jelenlétünk nélkül is. Elképzeltem, hány meg hány millió ember érzi magát feleslegesnek és nyomorultnak ebben a pillanatban - legyenek bármilyen gazdagok, vonzók, elbűvölők -, csak azért, mert egyedül van ma éjjel, és tegnap is egyedül volt, és valószínűleg holnap is egyedül lesz. Diákok, akik nem találtak senkit, akivel elmehetnének szórakozni, idős emberek, akik úgy nézik a tévét, mintha utolsó menedékük lenne, üzletemberek, akik szállodaszobájukban azon gondolkodnak, hogy vajon van-e értelme annak, amit csinálnak, nők, akik egész délután sminkeltek és a frizurájukat igazgatták, hogy este elmenjenek egy bárba és úgy tegyenek, mintha nem ismerkedni jöttek volna. Csak be akarják bizonyítani maguknak, hogy még mindig csinosak, a férfiak nézik őket, megszólítják őket, ők pedig mindenféle közeledést lesöpörnek magukról, és közben felsőbbrendűnek mutatják magukat - mert valójában kisebbrendűnek érzik magukat, félnek, hogy kiderül, hogy egyedülálló anyák, jelentéktelen munkahelyük van, nem tudják, mi történik a világban, mert éjjel-nappal dolgoznak, hogy eltartsák magukat és arra sincs idejük, hogy elolvassák a napi híreket. Emberek, akik ha belenéznek a tükörbe, csúnyának tartják magukat, azt hiszik, hogy a szépség alapvető fontossággal bír, és állandóan a magazinokat bújják, ahol mindenki szép, gazdag és híres. Férjek és feleségek, akik befejezték a vacsorát, szeretnének beszélgetni, mint régen, de más dolguk van, fontosabb dolguk, és a beszélgetés mindig várhat másnapig, ami aztán soha nem jön el.

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket.

El kell fogadni, hogy rettenetesen egyedül vagyok. Soha senkinek nem lesz az a tapasztalata, ami az enyém.
Ha valakihez hozzáérek, megérintem, soha nem fogom tudni, hogy ő mit érez. Soha. És senki sem fogja tudni, hogy én mit érzek, mit gondolok, hogy nekem milyen a világ.

Épp ez a lényeg, hogy nem visszakozhatunk. Rájövünk, hogy a dolgok soha többé nem lehetnek olyanok, mint régen. Ez ellen nem tehetünk semmit, mert akik most vagyunk, azokat egy világ választja el azoktól, akik akkor voltunk.

Soha ne mondj nemet egy meghívásnak! Soha ne állj ellent az ismeretlennek! Soha ne légy udvariatlan! És mindig jókor távozz! Csak maradj nyitott és szívd magadba az élményt! És ha fáj, akkor valószínűleg megéri.

Egyszer fel kell ébredned az álmaidból. Mert az álmok, melyekből nem ébredsz fel, szomorúvá válnak.

A remény él... mert a bizonyíték soha nem hal meg.

Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, ő keres. Ha veled akar lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól jönnek. Erőlködés, játszmák, és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy, hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de csak igazán akkor él, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma.

Oravecz Nóra

Minden áldott nap hinned kell abban, hogy ami a tiéd, az a tiéd lesz. Amit neked szántak, az nem pottyanhat más ölébe, és ha megérkezett, ő bizony nem megy sehova. Visszajön, megsimogatja a buksidat, lehajol, egy puszit nyom rá, magához húz, és közli, hogy ő aztán marad, még akkor is ha a világ összedől. Feletted fog állni, hogy még véletlenül se zúzzon darabjaira. Mert ő ezért van. Hiszen ő érted van, te meg érte.

Oravecz Nóra

Ne az egyetlen lány akarj lenni az életében, hanem az, aki számít. Akire gondol, akit szeret, akiért a világot is legyőzné. Az akarj lenni, akiért mindent feláldozna, akit értékel. Akit véd és támogat. Aki mellett lépked, akinek a kezét fogja, és soha nem hagyja magára, csak akkor, ha azt kéri. Az a lány akarj lenni, aki hagyja menni, ha menni akar. Mert akármennyire is fáj, fel tudod fogni, hogy vannak dolgok, amiket engedni kell. És egyébként is: aminek a tiédnek kell lennie, az bizony a tiéd is lesz, jöhet bárki a képbe, porszem lesz ahhoz, hogy a dolgokon változtasson. Mert bizony aminek meg kell történnie, az megtörténik. Amelyik csóknak el kell csattannia, az bizony el fog csattanni.

Van, hogy csak egy pillanatot kapsz... Ami megérint. Egy mosolyt, egy kedves szót, egy ölelést. Aztán a pillanat elillan. Te pedig szomorúan nézel utána, és nem érted, miért... Miért csak ennyit kaptál? Aztán lassan kezded megérteni. Azért kaptad, hogy újabb erőd legyen. Hogy amikor már majdnem feladtad álmaidat, megérezd, hogy mire vágysz. Hogy ne érd be kevesebbel. Hogy újra átérezd, milyen az Igazi Pillanat. És várd tovább. Kitartóan. Mert eljön az a pillanat is. Ami örökké tart.

Csitáry-Hock Tamás

Párban élni nehéz, mert elköteleződni, áldozatot hozni nehéz, de ha a megfelelő személyért teszed, akkor nem az. Ha ránézel a másikra és azt érzed, hogy senki másra nem vágysz, akkor nincsen ennél könnyebb dolog, de ha nem így érzel, akkor nem ő az igazi.

Így jártam anyátokkal c. film

Találj valakit, aki mellett nincs játszma vagy színészkedés, aki elfogad úgy, ahogy vagy, mégis változásra bír. Azzal, hogy ismer, hogy minden álcád mögé belát, és lazán rávilágít az igazságra, amit vagy felfogsz, vagy nem.

Oravecz Nóra