Idézetek

“Az ember nem más, mint amit egész nap gondolt.”

'Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet... Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!"

“A szokás össze nem illő dolgokat is összeilleszt.”

“Az életnek melyik a legszigorúbb törvénye? A növekvés. Erkölcsi, szellemi vagy fizikai szervezetünk egyetlen porcikája sem tud akárcsak egy évig is megülni a fenekén. Magyarán változunk, és változnunk is kell, állandóan, folyamatosan, amíg csak élünk.”

"A szív csak egy törött eszköz, ami működik."

"Milliószor messzebbre látunk sötétben, mint világosban. Ki látja fényes nappal a csillagokat?"

“A jól megcsinált dolog jobb, mint a jól elmondott.”

Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül.

“Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság.”

“Akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van – rendet teremt maga körül.”

.egyszer azt mondtad, egy nap majd készen állok arra, hogy közel engedjek magamhoz valakit. azt hiszem, ez a nap ma van.. itt és most..

Szeretsz? Majd elmúlik.
Kellek? Másnak is.
Meg szereztél? Vigyázz rám.
Elengedtél? Azt sem tudod mit veszítettél! '

A legszebb de szeretlek! A legfájdalmasabb szeretlek, de...

Ahonnan én jövök,ott nem létezik fájdalom,
ahol én élek ott a lélegzet is fáj nagyon.."

Amikor azt mondjuk, hogy nem akarunk beszélni valamiről, az azt jelenti,hogy nagyon el akarjuk mondani valakinek, csak nem akarunk sebezhetőek lenni..

“A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.”

a fényszórók már nem égnek, a szívem megszakadt, az üvegcipellőm összetört, a ruhám is elszakadt..

“Csak ha leereszkedünk a szakadék legmélyére,
akkor találjuk meg az élet kincseit.
Ahol összerogysz,
ott lapul a kincs.
Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik,
ahová félsz belépni.”

“A szem, amelyikkel a világot látod, a te szemed. Külső szemeddel az emberekre figyelsz, belső szemedet megőrzöd önmagadnak.
Amikor visszatekintesz, nem magadat látod, mert nem tükörbe nézel, hanem az embereket.
Hogyan vélekedsz a többiekről? Amikor másokra figyelsz, amikor másokat ítélsz meg, úgy véled, szemed csalhatatlan.
Milyennek látod önmagad? Amikor tükröt tartasz magad elé, egy számodra kedves lényt pillantasz meg. Ismert vonásait szereted, mert biztonságot nyújtanak neked; ismeretlen arcát, melyek olykor téged is meglepnek, megértéssel fogadod.
Vajon ugyanígy teszel a többiekkel is?”

“Az öröm, amin osztozunk, kétszeres öröm. A bánat, amin osztozunk, félbánat.”